Heves Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-16 / 40. szám

Apci szív, közösségi szellem a pénz nem minden Összefogással enyhíthető a gondok nagy része Idős bányászokról gondoskodik a szakszervezet Udvari Gábor az Apci Nyugdíjas Bá­nyász Szakszervezet titkára. Tömö­rülésük az 1950-es évektől működik, jelenleg 264 nyugdíjas bányász és bányászözvegy tartozik közéjük.- Az iparágnak hagyományai van­nak a községben - meséli Udvari Gá­bor. - Nagyon sok apci lakos helyez­kedett el a környék bányáiban. Ők ma már idős embe­rek, számukra sza­badidős programo­kat szervezünk, évente többször meglátogatjuk őket, elbeszélge­tünk velük a gond­jaikról. Tartunk Udvari Gábor közös ünnepsége­ket is, amikor az óvodások és az is­kolások közreműködésével műsor­ral kedveskedünk nekik. A szakszervezet évente öt alka­lommal szervez kirándulást a jászr apáti termálvizes fürdőbe. Ilyenkor alkalmanként 3-3 autóbusszal kel­nek útra. Emellett a rászorulókat rendszeresen segélyezik, karácsony­kor ajándékkal lepik meg őket, s év­ről évre megülik a bányásznapot is. Tevékenységüket az önkormány­zat, a Mátrai Erőmű Rt. szakszerve­zeti szövetsége és több más gazdálko­dóegység támogatja. Aközségről A Mátra déli lábánál, a Zagy­va folyó bal partján terül el. Rózsaszentmártonna I, Szűcsivel, Jobbágyival, Szarvasgedével, Zagyva- szántóval, Lőrincivel és Petőfi bányával határos. A la­kosság lélekszáma 2733 fő. A község története az Árpád-korig ve­zethető vissza, de a határában feltárt leletek tanúsága szerint már a bronzkorban is lakott terület volt. Nevének eredetét többfélekép­pen őrzi a hagyomány. Egyik szerint a bené­pesítő Aba nemzetség nevéből ered (Opuch - Apch - Apcz - Opach - Opos), 1246-1484 között Opuz névalakban szerepelt. Egy másik legenda szerint az itt élő apácákról kapta a nevét, akiket a törökök kútba veszejtettek. A terület legnagyobb tengerszint feletti magas­sága 180 m. Magaslatai a Kopás?- és a Som- lyó-hegy. 1994-ben a Somlyó-hegy részét ter­mészetvédelmi területté nyilvánították. Az apci bor régóta ismert. Jókai Mór is emlegeti, és a legenda szerint Mária Terézia "asztalán is többször előfordult Érdekessége még a falu­nak, hogy Kodály Zoltán Mátrai képek című dalcsokrában is szerepel, az „Apcon lakom, keress meg” kezdetű dalban hallhatunk róla. Önkormányzat Polgármester Gémes Gábor Alpolgármester Mészáros Józsefné Jegyző: Zsiga Szilvia A képviselő-testület tagjai: dr. Balogh Andrásné, Benusné Nagy Eszter, Csorba Tiborné, Gyémánt Ferenc, Édes Antal, Fehér László, Fodor László, Nagy Imre. A községháza elme: 3032 Apc, Erzsébet tér 1. Telefon: 37/385-309 Honlap: www.apc.hu E-mail: postmaster@apcpolgh.t-online.hu Civilszervezetek: Kristály Ifjúsági Klub, Amazon SE, Közösen Apcért Egyesület, Szabadidő Klub, V9 Gá­lám bász Egyesület, Apci Iskoláért és Óvodá­ért Egyesület, Makettező Klub, Somlyóhegyi Lövészklub, Polgárőrség. Látnivalók A gótikus eredetű, Szent Ist­ván király tiszteletére szen­telt templomot a XVIII. szá­zadban barokk stílusban át­építették. Tornya 1800 körül készült, körítőfala középkori eredetű. Mai jellege XVIII. szá­zadi barokk. Szószéke mellvéd­jén, ajtaján és tetején rokokó díszít­mények láthatók. Szintén műemléki védelem alatt áll a templom orgonája. Az oltárkép a község védőszentjét, Szent Istvánt ábrázolja, amint fiával, Imre herceggel, felajánlja az or­szágot Szűz Máriának. A falu utolsó birtoko­sának, a Szentiványi családnak a kastélya 1876-ban épült Az épületben kapott helyet a kultúrház és a könyvtár. Ugyancsak a neveze­tességek közé tartozik a falu határában talál­ható festői tó, Széleskő. Gémes Gábor polgármester 1987 óta látja el a községvezetői teendőket. Nemcsak hivatalból számít közös­ségformáló tényezőnek, hanem lo­kálpatriótaként is egyik motorja az eltelt időszak történéseinek. Arra a kérdésre, hogy mi változott a mögöt­tünk álló évtizedekben a települé­sen, először deresedő hajára mutat.- Megőszültem. Szerencsére nem elsősorban a gondoktól, hanem a családi örökség továbbvivőjeként. Persze, minden változik, az embe­rek is, ki előnyére, ki pedig hátrá­nyára. Hogy helyben ki melyik cso­portba tartozik, döntsék el a kívülál­lók - mondja, mielőtt rátérnék az aktualitásokra.- Ezek szerint nincsenek is gondok?- Már hogyne lennének! Például nincs pénz. Ahogy más települések, úgy a miénk is birkózik a szűkös anyagiak által előidézett helyzettel, ám mégis azt mondom, a pénz nem minden. Ennek egy részét összefo­gással is lehet pótolni. A szüleimtől hallottam, hogy ami­kor a legnagyobb volt az ínség, akkor erő­södtek leginkább a kö­zösségek. Most a nyo­morúságról papo­lunk, még sincs akko- Gémes Gábor ra összefogás, mint ami elvárható volna. Apcra is érvényes, ami az egész or­szágra: vannak, akik az átlagnál job­ban élnek, és akadnak, akik rosszab­bul. Az önkormányzat dolga, hogy saját eszközeivel hozzájáruljon a kü­lönbségek csökkentéséhez.- Ennek a szemléletnek jelent­keznie kell a közcélok megvaló­sításában is.- Remélem, hogy jelentkezik is! Nagy eredménynek tartjuk, hogy egyetlen intézményünket sem kel­lett bezárni, mi több, valamennyi megfelelő színvonalon működik. Ez Főzőversenyen lakatták jól az egész falut A művelődési házban négy eszten­deje alakult meg a szabadidő-klub, amelynek vezetője Komenda Józsefné. Napjainkban már tudato­san bővítik soraikat a fiatalabb kor­osztály képviselőivel is.- Nem csalódik, aki benéz hoz­zánk - jelenti ki Komendáné. - Min­den hónap első hétfőjén találkozunk, s ilyenkor jókedv, móka jellemzi az együttlétet. Mi egy végtelenül vidám csapat vagyunk. A közös bulik ál­talában a névna­pok és egyéb ün- Komenda népségek köré Józsefné szerveződnek, ha pedig valamely he­lyi rendezvényen közreműködőkre van szükség, rájuk mindig számít­hat a település. Ok elevenítették fel a szüreti felvonulás évszázados hagyo­mányait, ami azóta a község egyik legjelentősebb megmozdulása. Tagjaik közül többen részt vesz­nek az énekkar munkájában, szeret­nek kirándulni és színházba látogat­ni, de közös nyársalások is színesí­tik életüket. Egyszer ökröt sütöttek, de olyan főzőversenyt is rendeztek már, amelynek a pályamunkáiból jóllakott az egész falu.- túl a szolgáltatáson - munkahe­lyeket is jelent. A munkaképes em­berek nyugodtan elmehetnek dol­gozni, mert a háttér biztosított.- Ehhez azonban munka­helyek is kellenek...- A foglalkoztatottság errefelé jobb, mint az országos átlag, aki akar, 15 kilométeres körzeten bélül elhelyezkedhet. Dühít, hogy vannak olyan emberek, akik katasztrófa­ként élnék meg, ha dolgozniuk kel­lene, bármit is teszünk az érdekük­ben. És az is boszszant, hogy miköz­ben több cikluson keresztül építjük a falut, mindig akadnak olyanok, akik - nem értékelve az erőfeszíté­seinket - törnek-zúznak.- Összességében azért ennél szebb a kép!- Persze, hogy szebb, hiszen a túl­nyomó többség tisztességes, a fej­lesztéseket támogató ember. Szük­ség is van a tudásukra, tenni akará­sukra és tapasztalatukra, hiszen te­le vagyunk szebbnél szebb tervek­kel: 2007-08-ra szeretnénk befejez­ni a csatornázást, ami a munkálatok során sok kellemetlenséggel jár ugyan - s amelyekért már előre tü­relmet és megértést kérek -, de a be­ruházás elkészültével összkomfor­tossá válik a település, és az utak is rendbe lesznek téve. A bölcsődét sze­retnénk kistérségi szintre emelni, ezért minden pályázati lehetőséget kihasználunk, ahogy az iskola felújí­tása érdekében is. A későbbiekben szakosodhatna a tanodánk, minde­nekelőtt a nyelvi képzést előtérbe he­lyezve. Tovább kellene csinosítani a közterületeket, szeretnénk, ha a lab­darúgó szakosztály a régi fényében tündökölne, hogy az itteni gyerekek apci szívvel focizhassanak, és még sorolhatnám az elképzeléseinket...- Megint az összefogás szüksé­gességénél lyukadunk ki...- Igen, és tapasztalhatók biztató jelek. Jó a kapcsolatunk az emberek­kel, az itt működő cégekkel, vállalko­zásokkal, civil szervezetekkel. Tá­mogatásuk sokat jelent az önkor­mányzat vezetésének. A dinamikus vágóhíd: fejlesztenek, szponzorálnak A cég a környék egyik leglátványosabban fejlődő vállalkozásává vált Az Apci Hús Kft. a község iparának az egyik zászlóshajója. Klajzsovics Ferenc tulajdonos 1991-ben alapítot­ta a céget, amely az idők során - a fo­lyamatos fejlesztéseknek köszönhe­tően - mára a település egyik megha­tározó üzeme. Legutóbbi beruházá­saik egyikeként tavaly készült el a feldolgozó részleg, idén pedig elkezd­te működését a hűtőház, a csomago­ló- és bontórész is, természetesen az európai uniós elvárások figyelembe­vételével. Az ügyvezető elmondta: hetente 3-500 sertést dolgoznak fel. Kizárólag hazai alapanyagot hasz­nálnak fel, az állatokat 50 kilométe­res körzetből szállítják. Ellátási terü­letükhöz számos üzlet tartozik Sal­gótarjántól Jászberényig, beleérve saját értékesítési helyeiket is. A sertések valamennyi porcikáját hasznosítják. Napjainkban immár összesen 33 embernek biztosítanak munkát, beleértve a bolti eladókat is, aminek eredményeként a térség egyik legdinamikusabban fejlődő gazdálkodóegységeként tartják őket számon a környéken. A faluban pe­dig nemcsak eredményeikkel vívtak ki megbecsülést maguknak, hanem támogatói tevékenységükkel is. Az Apci Hús Kft. különféle helyi ren­dezvények szponzoraként, az iskola és az idősek otthona mecénásaként többszörösen megszolgálta az önkor­mányzat vezetésének a köszönetét. A község általános iskolásai minden települési rendezvényen műsorral örvendeztetik meg a közösséget FOTŰ: TAHI OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents