Heves Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-15 / 39. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR tt5„ SZERDA Csecsemők és idősek: megbecsült generációk arc A legkisebbektől a legidő­sebbekig való törődés jellemzi a település életét. Ennek hagyo­mányai vannak Apcon - jelenti ki Benusné Nagy Eszter, az ön- kormányzat szociális és jóléti bi­zottságának az elnöke, s szá­mokkal is alátámasztja mondan­dóját. Megemlíti, hogy bölcsődé­jüket még az 1950-es évek végén hozták létre, s azóta is folyama­tosan működik. Jelenleg több mint húsz apróságot látnak el, mégpedig nemcsak helybelie­ket, hanem olyanokat is, akiket más településekről - Rózsa- szentmártonból, Petőfibányáról, Zagyvaszántóról, Lőrinciből, de még Hatvanból is - hoznak ide nap mint nap a szüleik. Szeret­nék fejleszteni az intézményt, ezért minden pályázati lehetősé­get megragadnak. Az idős emberekre is gondot fordítanak. A 2733 lakosból 721 fő 60 éven felüli, de a 70 évesnél idősebbek száma is meghaladja a 400-at. A szervezett idősellátás 1988-tól működik. Az idősek klubjában 20 nyugdíjas részesül nappali ellátásban (de bárki más is betérhet vérnyomás- vagy vér- cukorszint-mérésre, amit min­dennap elvégeznek), a szociális étkezők pedig 1 10-en vannak. Közülük 53-nak az önkormány­zat autójával szállítják házhoz az ebédet nap mint nap. A házi segítségnyújtást két gondozónő végzi a településen, ezt a szolgál­tatást 16-an veszik igénybe. Az önkormányzat minden ka­rácsonykor megajándékozza a 70 éven felülieket és az intézmé­nyek nyugdíjas dolgozóit. Utób­biak 46-an vannak - tájékoztat Benusné. Végezetül elmondja: a szociális segélyezést elsősorban gyógyszertámogatás formájá­ban ítélik oda a rászorulóknak. A bölcsőde joggal számít a település büszkeségének Mit dicsérnek, mit bírálnak Apcon? Jó szándék és ötletek bőségesen akadnak, ám anyagiakban nem dúskál a falu. Persze, teszik hozzá nyomban az itt élők, ez csak az egyik szegmense a haladásnak. A másik fontos elem a közösségi szellem, az össze­fogás, ami - nemegyszer bebizonyosodott már a mátraaljai községben - gyakorta fon­tosabb, mint a pénz. Mert a boldogulás kö­zös érdek, ezt jól megtanulták az évszáza­dok során. Amikor tehát bírálnak, akkor sem a bántó akarat, hanem a jobbítani vágyás érthető és örök emberi igénye moti­válja a megszólalókat. FOTÓ: KÖRÖMI KÁZMÉR Jó, hogy az önkor­mányzat a legmaga­sabb szinten biztosít­ja az intézmények működését. Az iskola léte nem forog ve­szélyben. A kiemelt feladatok­ban összefogás tapasztalható, s az iskolai ingyenes étkezés sok család számára jelent könnyebbséget. Kiemelendő, hogy si­került megőrizni a fa­lu működőképessé­gét. Nagy szó, hogy közsé­günkben működik bölcsőde, továbbá, hogy csaknem össz­komfortos a település. Műkö­dik gyermekorvos is a község­ben, s a rendezvények tartal­milag is színvonalasak. Figyelemre méltó, hogy a környező tele­pülésekhez képest községünk lakossága nem fo­gyatkozik. Annak is örülök, hogy gyógyszertárunk jól fel­szerelt, s a fogorvosi rendelő is a kor követelményeinek megfelelő színvonalon fogad­hatja a betegeket. Jó, hogy a korábban labilis általános isko­lai helyzet stabilizá­lódott, minden visszatért a ré­gi kerékvágásba. A község el­látottsága kiemelkedő, s kivá­ló kezdeményezésnek tartom a partnerkapcsolatokat is. Örömteli számomra a posta felújítása. A szelektív hulladék- gyűjtés még nem megoldott, az iskola épülete pedig felújításra szo­rul. Utóbbi mikéntjén már gondolkodik a képviselő-testü­let. Össze kellene vonni az is­kolai és óvodai konyhákat, és még több park kellene a közte­rületekre. Az orvosi ellátás technikai színvonala problémás, a gyer­mekorvosi rendelő hosszú tá­vú működésre alkalmatlan. Lehetne javítani a foglalkozta­tottságon, s elkeserítő, hogy egyes létesítmények kihasz­nálatlanok. Gond még a sze­mét elhelyezése is. A fiatalok számára kevés a sportolási le­hetőség, ezen változ­tatni kell. A vasútállomás esz­tétikailag tragikus látványt nyújt. A Széleskőnél lévő fes­tői tavunkat nem sikerült ki­használni, s az intézmények akadálymentesítése még nem megoldott. O Sok még a megoldás­ra váró feladat: rep- dezni kell a pető- fibányai út helyzetét, a lakos­ság és a községháza dolgozói is megérdemelnék, hogy az ügyfélszolgálat^korszerű kör­nyezetben történjen. Emellett be kell fejezni a szennyvíz- programot is. A japán festő és a magyar kürtőskalács YOKozEKi és én Rendhagyó kamarakiállítás nyílt az Art kávézóban Két alkotó, két kultúra. A kiállított képeket Kutnyák Géza mutatta be a kávézó fiatal vendégeinek FOTÓ: PILISY ELEMÉR Lapunk viszi hírét a távol-keleti országba Az élet nem egyszer pro­dukál érdekes véletlene­ket. Ilyen volt a japán művész és a megyeszék­helyen élő amatőr festő találkozása, ami mára szoros szakmai kapcso­lattá alakult. eöer Nem mindennapi látvány az, hogy a Szarvas téren egy nyolc-kilenc tagú japán társa­ság üldögél a festővászon előtt, s a legnagyobb nyugalomban örökíti meg a környék ecsetre kívánkozó hangulatos részeit. Három évvel ezelőtt ez a ritka esemény tűnt fel az éppen arra járó Kutnyák Gézának, aki amatőr festőként maga is elő­szeretettel viszi vászonra szü­lővárosa barokk épületeit, ódon A „Yokozeki és én”című rendha­gyó tárlatnak a Dr. Nagy János utcában lévő Árt kávézó adott otthont. A falakon a távol-keleti országban élő művész benső­séges hangulatú akvarelljei mellett Kutnyák Géza öt olaj-, utcáinak a szépségét. Ebből fa­kadóan nem állhatta meg, hogy ne ácsorogjon hosszasan a váz­latokat rajzoló, s apró képeket készítő idegenek mögött, akik hamarosan észre is vették ki­tartó érdeklődését. Egymás nyelvét nem értve, a képzőmű­vészet némi mutogatással fű­szerezett nemzetközi nyelvével kötöttek aztán ismeretséget egymással. illetve három pasztellképe látha­tó. A kiállítást rendező amatőr festő úgy tervezi, hogy elküldi Ja­pánba lapunknak az esemény­ről szóló tudósítását, s így sze­rez igazi meglepetést alkotótár­sának Az európai körúton lévő tár­saság legidősebb tagja, a már ak­kor a hetven felé tartó yokoha- mai Nobuhisa Yokozeki öröm­mel vette, hogy a sors egy hely­beli alkotótárssal hozta össze őket, s ezt később - Kutnyák Gé­za jóvoltából - egy pohár vörös­borral is megpecsételték. A rög­tönzött vendéglátás során kínált jellegzetes kürtőskalács azon­ban nem keltette fel az érdeklő­désüket, ám a kedves gesztust nem felejtették el.- Legnagyobb meglepetésemre két hónap múlva csomagot kap­tam Japánból, benne négy akva- rellel. Kettő itt készült, egy Veszp­rémben, egy pedig Budapesten - meséli Kutnyák Géza, aki Lon­donban élő lánya angol nyelvű közvetítésével azon nyomban vi­szonozta is az ajándékot. A levélváltást újabbak követ­ték, s a csomagok is jöttek-men- tek, így aztán a japán festő tizen­kilenc képe került a birtokába. Ez a szép gyűjtemény - mely­nek darabjai a nálunk, s az euró­pai országokban tett utazás él­ményeit, továbbá Japán változa­tos vidékeit örökítik meg - adta az ötletet arra, hogy az egri alko­tó a várost bemutató saját képe­ivel együtt mutassa be őket. Csökkenő bevételek, takarékos gazdálkodás sírok Az önkormányzat képvise- lő-testülete a minap fogadta el a helyhatóság idei költségvetését. Ebben az esztendőben 354 millió 713 ezer forintból gazdálkodik az önkormányzat A saját bevételek tervezésekor 52 millió forint iparűzési adóval számoltak, amely négymillió fo­rinttal kevesebb az előző évinél. Az idegenforgalmi adóból 1 millió 600 ezer forintra számítanak, míg a gépjárműadóból 13 millió forin­tot remélnek. A kommunális adó a tavalyihoz hasonló mértékű ma­rad. Összességében elmondható: a bevételek és a kiadások csak ta­karékos gazdálkodással hozhatók összhangba. Az intézmények mű­ködését nem fenyegeti veszély, a fejlesztések közül pedig prioritást élvez a kőkúti településrészen egy közösségi tér kialakítása, a lakóte­lepi járda és úthálózat felújítása, a Dankó úti vízhálózat megépíté­se, egy korszerű játszótér kialakí­tása, valamint a Petőfi és a Nyírjes úti járda elkészítése. A jeges lépcsőkön nem járhat a hókotró gép (N. Z.) ____________________ e gek Életveszélyes a városban közlekedni - telefonáltak töb­ben is a szerkesztőségünkbe. Kétségtelen, hogy bizonyos te­rületeken már száraz a járda, s bár a gyalogosösvényt hóbuc­kák szegélyezik, semmivel sem balesetveszélyesebb a séta, mint augusztusban. Viszont a Bródy Sándor utcai lépcső még tegnap is jeges volt. Rittenbacher Ödön, a Város- gondozás Eger Kft. igazgatója elmondta: a várost folyamatosan takarítják a brigádok. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű hó­val egyik pillanatról a másikra nem egyszerű végezni. Főleg a kizárólag kézi erővel takarítható területek rónak nagy terhet a munkásokra. így például a Szé­chenyi utcáról a buszpályaudvar irányába vezető lépcsők csú­szásmentesítése időigényes. Mí­nusz 4 fok alatt a só nem oldja a jeget, ezért komoly fizikái mun­kával verik fel a letaposott havat. A brigádban 45 ember dolgo­zik. Folyamatosan kinn vannak az utcán, és keményen dolgoz­nak. Akkor sem lazsáltak, amikor a hőmérő mínusz 19 Celsius-fokot mutatott. Mivel nagy a város, sok a közterület, ezért fontossági sor­rendben haladnak. Először azo­kat a járdákat igyekeznek meg­tisztítani, ahol nagyon sokan megfordulnak. Kétségtelen, hogy a Bródy Sándor-lépcsővel még nem készültek el, viszont a Fog­lár-lépcső már tegnap is járható volt. Amíg nem végeznek az egész város csúszásmentesítésé­vel, kérik a lakosság türelmét Leskó Ferencné Varga János Dr. Körhegyi László Dr. Keszthelyi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents