Heves Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-08 / 33. szám
2006. FEBRUAR 8., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP P F. 2 3 Tizenhárom évet temettem el nemrég A legnagyobb fájdalmamra el kellett altatnom az egyik olyan élőlényt, aki gyerekkoromtól kísérte végig életemet. Nagyon nehéz szavakba önteni azt az érzést, amikor utolsó útjára vittem a tizenhárom éves perzsacicámat, Dócit, bár sajnos várható volt, hogy meg kell majd tennem. Dr. Varga Éva, az egyik leglelkiismeretesebb állatorvos az utolsó pillanatig küzdött az életéért, ezzel elaltatva bennem az összes kétséget arról, hogy rossz döntést hoztam. Az utolsó napjaiban is tett azért, hogy meggyógyulhasson, s emberségessége miatt nem mondta, hogy csodára ő sem képes. Tudta jól, mit jelent az együtt töltött több mint egy évtized: s én minden szavában a gyógyulás reménysugarait kerestem, azokba kapaszkodtam kétségbeesetten. Soha nem tudok majd eléggé hálás lenni a kitartásáért, a türelméért, és azért, hogy az én kezembe adta a választás lehetőségét. Mert Dóci nagyon beteg volt A hiánya pedig nagyon fáj. Köszönöm, Doktornő. (név és cím a szerkőben) Csínján a szélsőségekkel! Kampánymentes levelezés Tisztelt levelezőink! Ezúton arra szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy a választási kampány kezdetétől olvasói rovatunkban nem kívánunk közzétenni olyan szélsőséges nézeteket tükröző véleményeket, politikusoktól származó kampányírásokat, amelyek bármilyen módon befolyásolják a választó- polgárokat. Erre valók a fizetett politikai hirdetések. Megszaporodtak továbbá a rasszista kijelentéseket tartalmazó írások is. Ezek közreadására sem vállalkozik szerkesztőségünk. Természetesen továbbra is várjuk észrevételeiket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. Lehetőség szerint használják e mail címünket is! Szemetesben landoló olvasatlan kiadványok A minap felhívott Egerből az egyik reklámkiadvány munkatársa, és arról érdeklődött, hogy rendszeresen találkozom-e a hirdetéseikkel. Ó, hogyne! - válaszoltam, mire a kérdező elégedettséggel pontot is tett a velem készített interjú végére. Teljesítménykényszeres világunkban, amikor a legkülönfélébb területek csúcseredményeit évről évre a rekordok könyvében publikálják, a kis hazánk szemeteskonténereiben landoló röplapok és hasonlóak tömeges mennyisége méltán pályázhatna a Guinness- rekordra. Pláne, hogy ránk köszöntött hivatalosan is a választási kampány. A sok kidobott nyomtatványnak legjobban a papírgyűjtő kisdiákok örülnek. Ma szó sincs papírtakarékosságról, valósággal tobzódunk a mindent elárasztó nyomdatermékekben. Szemfényvesztés lenne elhinni, hogy a pénz világában éppen a papírnak ne lenne ára. A fogyasztókat megcélozva, sokféle propagandát hoznak ingyen a lakásunkra, de azt a termékek árában a vevők fizetik meg. Simon Imre (cím a szerk.-ben) Sodantól Tarnazsadányig A községet ne írják le, ne írják át! Az 1301-es okleveles forrás Tarnazsadányt Sodanként említi. Mégsem lehet párhuzamot vonni Sodan o betűje és a megmagyarázhatatlanul elírt Tornazsadány o betűje között. Ez egy olyan baki, amelyet több ember követett el, az is, aki megrendelte, aki elkészítette, aki felszerelté az irányító táblát. A betűkészítők nem kis fáradozással hozták létre csodálatos betűkészleteiket. Minden kornak megvan a maga divatja, stílusa, még akkor is, ha a hétköznapi ember nem ért vele egyet. Adjuk hát meg a kellő tiszteletet a betűvésőknek, maguknak a külön világot élő betűknek és az összes zsadányi vagy volt zsadányi embernek azzal, hogy nem keresztelünk át több mint 100 éven keresztül (1903-tól) használt és ismert helységnevet. Ez a falu tornából nincs felmentve. Ez a falu nem Tornazsadány. Ez a falu hétköznapjaiban nagyon sokat küzd a fennmaradásáért. Ez így volt viharos történelmünk során is, szenvedett Károly Róbert, Zsigmond idejében, vagy a török iga alatt. Szenvedett a császári és kuruc katonaság kegyetlenkedései, vagy a fóldesurak adói miatt. A dinasztiaalapító fe- { zsadányi, tö- \ rökszentmik- lósi nemes ~ gróf Almásy János táblai jegyző, később alispán 1677- ben kapott címerlevelet. A végleges benépesülés 1732-ben következett be jobbágyság formájában, a birtokjog és a kegyura- ság az Almásyaké és a Hellebranthoké volt. Napjainkban a lakosság ösz- szetétele nagyon megváltozott; Zsadány lakóinak majd 50%-a roma származású. A szociális gondok, a munkahelyteremtés maguktól nem, de szélesebb összefogással, együttgondolkodással, speciális felzárkóztató és nevelő programokkal megoldódhatnak. Ennek érdekében tesz a helyi általános iskola, amikor felismerve helyzetét, kényszerűségből előtérbe állítja a roma-oktatást, amelynek fő célkitűzése az esélyteremtés. Ennek érdekében tesz az ön- kormányzat akkor, amikor a romák társadalmi integrációjának elősegítését tűzi ki céljául. (Pl. roma civilszervezetek és roma kultúra támogatása.) Ami■ A zsadányi emberek büszkék, szívósak, kitartóak. Ne hintsék hát be sóval a földjüket, ezt a kis élni akaró községet „ne írják le”, ne írják át! kor a közösségek életminőségén javít. (Pl. ínfrastruktrális fejlesztések, tervezett szennyvízhálózat stb.) A legnagyobb feladat mégis a település hanyatlása és a hátrányos helyzetű (többnyire roma származású) rétegek aránya közötti ösz- szefüggés erőn felülinek tűnő kezelése: a becsületben, munkában megöregedett emberek, a munkát kényszerűségből máshol kereső fiatalok, középkorúak és a romák közti általános bizalom és elfogadás erősítése. A falubéke megőrzése érdekében, a közösség iránt érzett felelősségdezvényeken való részvétel. Pl. a Napsugár Táncegyüttes fergeteges sikere otthon vagy a Szent Mihály-napi búcsún, falunapon Bodonyban. (A nevüket egyedibbé gondoltam: Sodan Táncegyüttes.) A karácsonyi nyugdíjas ünnep a templomban. Zsadány évtizedek óta jól működő, jelentős számú embernek munkát és megélhetést adó ipari üzeme. A változóan profitáló egyéb vállalkozások. A (szerencsétlenül járt: kirabolt) Teleház programjai. Örvendetes az is, hogy végre megjelent egy kevéske anyag az interneten (a falu műemléke a barokk templom - a katolikus hívők és nem hívők legnagyobb bánatára ide is betörtek 2005-ben), de mindenképpen hasznos lenne a falu címerével ékesített önkormányzati honlapon - de akár a Kisbíró honlapon is - megsokszorozni Zsadány örömteli vagy szomorú híreit, terveit, pályázati eredményeit, vagy gyakori, de nem szégyellni való segélykiáltásait. Ugyancsak jó hír, hogy a közelmúltban megalakult a Faluvédő Egylet. Kísérje érzet erősítése érdekében, a közigazgatásban, az oktatásban - akár még a Faluvédő Egyletben is - dolgozó romák számának gyakorlat szerinti növelése látszik indokoltnak, ami nem képzelhető el türelmes előkészítés, jelentős szemléletváltás nélkül. Milyen jó olvasni, hallani a sikerekről, az elért eredményekről újságban, könyvekben, interneten. A „Színes ceruzák” pályázaton pl. ott van a 10 éves zsadányi kislány rajza. A kulturális és hagyományápoló renmunkáju- kat kitartó éberség, de azt tudomásul kell venni, hogy értékeink vigyázá- sa minden ember feladata. A fentiekből kitűnhet, hogy a zsadányi emberek büszkék, szívósak, kitartóak. Ne hintsék hát be sóval a földjüket (agria.hu Heves m. térképén Tarnazsadány valami miatt kimaradt), ezt a kis élni akaró községet „ne írják le”, ne írják át! Kapják meg a tisztességes, becsületes nevüket. Gondolatom szerint ezt szeretné minden önérzetes, becsületes magyar, roma, euroma, euro- magyar, vagy egyszerűen tar- nazsadányi ember. (név és cím a szerk-ben) Egy gyógyult beteg hálás köszöneté Ezúton szeretnék köszönetét mondani az egri Markhot Ferenc Kórházban dolgozó Medgyaszai osztályvezető főorvos úrnak és az osztály minden dolgozójának odaadó, lelkiismeretes munkájukért. További jó munkát kívánva tisztelettel: SzékelyJózsefné hálás betegük Gondolatok gyermekeink táplálkozásáról A helyes táplálkozás az egészség megőrzése érdekében volt annak az orvosi előadásnak a témája, melyet dr. Rokonnay Adrienne, Nagytálya háziorvosa tartott az óvodás szülőknek ez év januárjában. A téma aktualitását bizonyítja, hogy az értékes, meggyőzően és szemléletesen ecsetelt előadás után a szülők számtalan kérdésre várták a választ. A doktornő korunk súlyos problémájára, a gyermekek elhízásának veszélyeire hívta fel a figyelmünket. Tanácsokat adott a helyesen kialakított étrendi szokások betartására, amelyben elsődleges helyet foglalnak el a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök. Tanácsai között szerepelt, hogy a boltok polcain érdemes megvizsgálni a vásárolni kívánt termékek összetételét, mert a mai világban, a mindent és mindenáron eladni kívánó kereskedelem kavalkád- jában nehéz az eligazodás. A szülők arcáról leolvastam, hogy egy- egy probléma taglalásakor gondolkodóba estek, s a kötetlen beszélgetés alkalmával kinyilvánították véleményüket az étkezési szokásaikról, az esetleges helytelen táplálkozás változtatásáról. Az előadást rendkívül hasznosnak tartottam, s úgy gondolom, hogy valahol elindultunk a helyes úton. S ha már csak egy részét is meg tudjuk valósítani az elhangzottaknak, tettünk valami pozitívumot saját és gyermekeink egészsége érdekében. A szülőket egészségmegőrző prospektusokkal, szaklapokkal láttam el, az óvodánk folyosójának falán pedig rendszeresen olvashatják az ilyen irányú cikkeket az érdeklődők. Köszönjük a doktornőnek az értékes előadást. Balajti Istvánné tagintézményi vezető Egy különös egri kirándulás hátteréről Omladozó Minaret, megrongált Dobó-szobor Dr. Makán Ferencné 2006. január 15-én látogatást tett Egerben, melynek élményeit a Heves Megyei Hírlap január 25-i számában, a Pf. 23. oldalon osztotta meg az egriekkel. A városom és szakmám iránt érzett patriotizmusom (5300 egri városnézés után) késztetett a levéllel kapcsolatos véleménynyilvánításra. Csak ülök és töröm a fejem, vajh’ mi lehet az oka annak a vad és vak gyűlöletnek, melyet Önből váltott ki január idusi egri látogatása? Furcsállom, hogy a látogató télvíz idején, vasárnap délután fél kettőkor kívánta Eger kulturális fővárosi helyszíneit meglátogatni. A látogató, aki a Rossz templomot mint Bródy mozit ismeri, nem tartozhat már a negyvenévesek generációjához. A látogató - aki a Nagypréposti palotáról nem tudja, hogy az 1957 óta mint Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár üzemel, és a könyvtárak országosan vasárnap zárva tartanak - meglehetősen régen járhatott Egerben. ■ Nem a kulturális főváros elemeinek megismerése céljából jött Egerbe, hanem a kákán akart csomót találni Kíváncsiságból az interneten megkerestem dr. Makán Ferencné címszóval a név mögötti identitást. Kiderült, hogy egy „idegenvezetőről” van szó. Ekkor ötlött föl bennem: ezt a hölgyet ismernem kellene, hisz január 15-én találkozhattunk volna! Ha a Foglár utca felől érkezett, akkor a Város a város alatt - egykori érseki pincerendszer - megállító táblája mellett kellett elmennie. Látva viszont, hogy a pincerendszer nyitva van, ott idegenvezetés is van, így már nem volt érdekes számára, mert ebbe a kulturális fővárosi elembe nem lehetett belekötni. Ha akkor találkozunk, szívesen felvilágosítottam volna arról, hogy a buszmegállóbeli Tourinform információs tábla jobb felső sarkában ott található az iroda címe és a házszám is. El tudtam volna neki magyarázni, hogy mi mikor van nyitva, és miért csak akkor. De a levél tartalmából egyértelműen leszűrhető, hogy dr. Makánné nem kizárólag a kulturális főváros elemeinek megismerése céljából jött Egerbe, hanem a kákán akart csomót találni. Ma egy hivatásos idegenvezető mielőtt valahová elindul, az interneten is informálódik a célterületről. A teljesség igénye nélkül párat említek csupán meg, ahol információkat lehet szerezni, hogy mi mikor és meddig van nyitva, hol van a címe, elérhetősége, mennyibe kerül a belépő: www.egercity.hu ; www.vendeg- varo.hu ; www.nordtour.hu ; www.itthon.hu; www.div.iif.hu . Ehhez csupán az kell, hogy az idegenvezető fel tudja venni a kor kihívásait, és használja és alkalmazza a modern informatika eszközeit. Ha nem rendelkezik saját számítógéppel, akkor a könyvtárakban ingyenesen is hozzájuthat, (cím a szerkőben) A Minaret, Eger egyik jelképe már régóta felújításra szorul, Dobó István szobrának kardját pedig erőművészek rendszeresen lehajlítják. Elintézhetjük-e any- nyival, nincs elég pénz a műemlékek védelmére? A torony rend- behozatala szerintem nem pénzkérdés, ugyanis a Minaret élet- veszélyes! Aki nem hiszi, járja körbe, a látvány ijesztő. Annak ellenére, hogy a csigalépcső belülről kapott egy arasznyi betonerősítést, szerintem be kell zárni, mert rohamos pusztulás várható rövid időn belül. Egy esetleges földrengést ebben az állapotban a Minaret nem bírna ki. Egy tucat mecset és minaret volt hajdan Egerben, azért ezt az egyet illene megóvni, hiszen a városkép része több évszázada. A Dobó István-emlékmű sokszorosan többet ér, mint egy drága autó. Bizonyára lenne mód arra, hogy a közeli lámpavasról egy irányított mozgásérzékelő rávilágítson arra, aki felmászott a szoborra, és arra is van mód, hogy hang jelezze a kapitányságon vagy . a helyszínen a felmászást. Biztonságtechnikusnak ez nem feladat. Ha továbbra is hajlítgatják a kardot, letörik és elviszik emlékbe. Utána jön Dobó István sisakdísze? Pótolhatatlan lesz a veszteség mind a két emlék esetében. Bátonyi István Eger
