Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-30 / 25. szám
2006. JANUÁR 30., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Pusztító új gyomnövények: aranyvessző, selyemmályva Világjelenség a más kontinensekről származó gyomnövények tömeges elterjedése - hangsúlyozta Rüll Gusztáv, a Heves Megyei Növény- és Talaj- védelmi Szolgálat igazgatója. Az általuk meghódított területeken veszélybe kerül a biológiai sokszínűség megőrzése. Mentusz Károly heves megye A szakember arról is tájékoztatott, hogy az új gyomnövények elterjedése jelentős gazdasági kártételt és termésveszteséget okoz. Özönszerű megjelenésüket a klímaváltozással, a globális felmelegedéssel, az import növekedésével és a természetes károsítok hiányával magyarázzák. Azt is kimutatták, hogy egyes gyomok elterjedési területe északabbra tolódott el. Az újabbak közül több megyénkben is megtalálható. így a parlagfű mellett a selyemkóró, a selyemmályva, az aranyvessző és a japán keserűfű. Szűkebb hazánkban a megvizsgált szántóföldi táblák 16 százalékában találtak selyemkórót, főleg Csány, Nagyfüged, Poroszló, Pétervására és Verpelét körzetében. Andornaktályán, Egerszó- láton, Csányban, Hevesen és Erdőtelken a szőlőkben, az almás- és meggyeskertekben károsított. Pár alföldi és megyénk középső részén levő település határában a táblaszegélyekben, a gyümölcsösök szélén és a házikertekben is díszük. A legtöbb kanadái aranyvesz- szőt Tiszanánán és Ecséden a tó mellett találták. Az utóbbi időszakban viszont Bélapátfalván, Bükkszéken, Mikófalván, Pétervásárán, Terpesen is észlelték. Mind gyorsabban terjed az utak, vasutak mellett, az árokpartokon, a romos parlag területeken a japán keserűfű. Sőt a szántóföldeken is várható, hogy megjelenik. Az amerikai karmazsinbogyó mind több művelt területen pusztít. Az újonnan elterjedt gyomnövények. Déliéi Adrienne, a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársa gyűjteményből mutatja ezeket fotó: piltsy ELEMÉR Könyvtáros elismerése Budapest, EGER A magyar kultúra napja alkalmából magas szakmai kitüntetést vehetett át dr. Bozóki András kulturális minisztertől és Koncz Erika helyettes államtitkártól dr. Pataki Miklósné, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár olvasó- szolgálatának vezetője. A Bibliotéka Emlékérem-díjat azoknak a könyvtárosoknak adományozzák, akik nem csak szűk szakmai területükön, de a kultúra terjesztésében is kimagaslóan tevékenykednek. Az elismerés értékét növeli, hogy a díjat évente legfeljebb tíz könyvtáros kaphatja. Esélyteremtés az óvodában BRUNSzviK teréz-díj A szakma legrangosabb elismerését kapta Valika nénitől hallottak az óvodások először Brunszvik Terézről, az első óvoda megalapítójáról. A róla elnevezett kitüntetés is kézről kézre járt FOTÓ:ÖTVÖS IMRE A magyar kultúra napja alkalmából Budapesten, a Néprajzi Múzeumban dr. Magyar Bálint oktatási minisztertől vehette át az óvodapedagógia legrangosabb hazai elismerését Koósné Reha Valéria, aki 27 esztendeje választotta hivatásául az óvónői pályát. Megyénkben ő érdemelte ki másodikként ezt a valóban áldozatos munkát elismerő magas kitüntetést. Barta Katalin herecsend A helyi napközi otthonos óvoda vezetője igencsak meglepetten tekintett arra a fővárosi Néprajzi Múzeumba szóló meghívóra, amelyben az oktatási tárca irányítója kitüntetésátadó ünnepségre hívta meg őt.- Nem szerepelt benne semmilyen utalás a díjra. Először valójában azt hittem, hogy biztosan tévedés történt. Miután azonban kiderült, hogy szakmai j körökből ajánlottak, s az is vilá- | gossá vált, hogy a Brunszvik Te- J réz-díj várományosa vagyok, nagyon boldogan és izgatottan készültem az ünnepségre. Idén 75 pedagógus, köztük öt óvónő vehetett át kitüntetést dr. Magyar Bálint minisztertől. Rendkívül nagy megtiszteltetés és egyben komoly felelősség is számomra, hogy nem a nyugdíjazás előtt, egy élet munkáját elismerve, hanem viszonylag fiatalon érdemeltem ki a díjat. Ez egyfajta kihívás is, hiszen azt jelenti, úgy kell a továbbiakban dolgoznom, hogy méltó maradhassak a címre - mondja Valika, aki egyáltalán nem mellékesen tavaly a községi önkormányzat által alapított Falu Lámpása díjat is megkapta, kitűnő helytállásának köszönhetően.- Az Ön nevéhez fűződik az a speciális pedagógiai program, melynek középpontjában az integrált oktatás-nevelés áll, s amit évek óta igen eredményesen alkalmaznak nemcsak a kerecsendi, hanem a régió más óvodáiban is. Tavaly közel 100 óvodapedagógus fordult meg a helyi bázisintézményben, hogy a gyakorlatban is lássák e módszertan eredményességét...- Bizonyára sokat nyomott a latba ez is. S az is, hogy a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület országos elnöke, Fábián Katalin, s az általam nagyra becsült W. Mikó Magdolna, az óvodai alaptanterv egyik szerzője is megerősítette a jelölésemet. Ő évek óta figyelemmel kíséri a munkámat, s többször is úgy fogalmazott, hogy a hasonló korú kollégáim közül kevés olyan emberrel találkozott, aki ennyire elkötelezett híve az integrált nevelésnek, mint én. A mi óvodánkban sok a hátrányos helyzetű gyermek, de soha nem volt szempont a származás vagy a fogyatékosság. Az ide beíratott gyermekeket szeretetettel fogadjuk, s arra törekszünk, hogy minél alaposabban megismerjük őket. Csak ezután láthatunk hozzá az egyéni képességek kibontakoztatásához, az esetleges hátrányok megszüntetéséhez. Ehhez elsősorban empátiára van szükség. Büszkén mondhatom, a munkatársaim kivétel nélkül jól képzett, több diplomával rendelkező, felkészült szakemberek. A megyében először alkalmaztunk főállású logopédust, fejlesztő pedagógust. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptációját a szülőkkel együtt végeztük el. A négy dajkánk egyenrangú partnereink a munkában, minden feladattal megbirkóznak. Hiszek abban, hogy ha értelmes feladattal bíznak meg egy embert, az képes megfelelni minden kihívásnak.- Jelenleg 98 gyermekről gondoskodnak az óvodában. Úgy tudom, nagy terveik vannak az elengedhetetlen bővítéssel kapcsolatban...- Az önkormányzat a iskola korszerűsítése, bővítése után kiemelt feladatul tűzte ki az óvoda-korszerűsítést. A tervezést már idén megkezdhetjük. Sószobát szeretnénk asztmás gyermekeknek, nagyobb, kényelmesebb csoportszobákat, kulturált helyiséget a kollégáknak. Hogy az álomból valóság lehessen, magam is tanulok. A német nyelvvizsga megszerzését követően most jelentkeztem egy pályázatíró tanfolyamra, amelynek segítségével talán az uniós forrásokat is könnyebben elérhetjük. Szerencsére két egyetemista gyermekem is egyengeti az utamat, a férjem pedig türelmes, kitartó támaszként áll mellettem. Olyan családban élek, ahol büszkék vagyunk egymás sikereire, s igazi szövetségesként segítjük a másikat. Ez a díj egy kicsit nekik, róluk is szól. Koósné Reha Valéria Meghirdetett országos ifjúsági szólótáncverseny heves megye A Bartakovics Béla Művelődési Központ az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a Martin György Néptáncszövetség támogatásával hirdeti meg a IV. Országos Ifjúsági Szólótáncversenyt. A megméretésre a szervezők 1988-1991 között született fiatalok jelentkezését várják. Szabadon választott és kötelező produkciókkal lehet nevezni. Utóbbi a pároknak mezőföldi lassú és friss csárdás, vagy ugrós és friss csárdás, legfeljebb két percben. A fiúknak mezőföldi, vagy eszközös ugrós, legfeljebb másfél percben. Jelentkezni január 31-ig lehet az egri kulturális intézményben. Az olvasók fele úgy véli, rendezhetnénk olimpiát Az elmúlt héten arról kérdeztük a napilapvásárlókat, van-e hazánknak esélye a 2016-os vagy a 2020-as olimpia megrendezésére. A válaszadók mintegy fele igennel válaszolt a kérdésre. Közülük 9 százalék gondolja úgy, hogy jó eséllyel pályázunk az ötkarikás játékok megrendezésére, míg 42 százalék csekélynek látja ugyan az esélyt, azonban nem tartja lehetetlennek, hogy Magyarország balátható időn belül olimpia helyszínéül szolgáljon. Bizakodásra adhat okot, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 11 alapító országa közül már csak hazánk nem volt az olimpia házigazdája, és Közép- Európa még sohasem rendezett játékokat. A megkérdezettek 35 százaléka mindezek ellenére telÖn szerint van-e esélye Magyarországnak a 2016-os vagy a 2020-as olimpia megrendezésére? Igen, de kicsi az esély Igen, nagyon jók az esélyek Nem, teljesen esélytelennek tartom Nem tudom megítélni FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke az AS-M Kft.-vel együttműködve közvélemény-kutatást végez a lakosságot foglalkoztató közéleti kérdésekről. A megkérdezettek a napilapot vásárló felnőtt magyar lakosságból kerülnek ki Budapesten és az ország városaiban. A minta nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. A kutatás vezetői: dr. Simon Judit és dr. Hofmeister-Tóth Ágnes. jesen esélytelennek tartja hazánkat, 14 százalékuk pedig nem nyilvánított véleményt. Az eredmények azt mutatják, hogy a férfiak derűlátóbbak a kérdésben, 12 százalékuk szerint jó esélyünk van, míg ez az arány a nők esetében alig a fele. Életkor tekintetében nincs lényeges eltérés a válaszok között. Egyedül a 18-29 és a 30-44 éves korosztályok véleménye között mutatható ki jelentősebb eltérés. A18-29 évesek 46 százaléka optimista az olimpia terén, míg a harmincasok közt ez az arány 53 százalék. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők vélekednek a legpozitívabban, 58 százalékuk szerint van esély az olimpiarendezésre. A középfokú végzettségűeknél ez az arány közel 10 százalékponttal alacsonyabb. A régiók közt Északkelet-Ma- gyarország a legoptimistább. Az itteni válaszadók több mint ó0 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, ezzel szemben Észak- Dunántúlon mindössze 42 százalék az igen válaszok aránya. A délkeleti és az észak-dunántúli térségben 50 százalék körül vannak azok, akik el tudják képzelni hazánkat az olimpia házigazdájaként, míg Budapesten ez az arány ennél 2-3 százalékponttal magasabb. Pártállás szerint elemezve a válaszokat megállapítható, hogy a kormánypárti válaszadók valamelyest optimistábban ítélik meg hazánk esélyeit, mint azok, akik a Fideszre szavaznának egy most vasárnapi választások esetén. i i