Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-23 / 19. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUAR 23.. HÉTFŐ Az 1956-os forradalomra emlékeznek a diákok Az Oktatási Minisztérium, az '56-os Intézet és a Történelemtanárok Egylete pályázatot hirdetett középiskolai diákcsapatok részére az 1956-os Forradalom 50. évfordulója alkalmából. gyöngyös 1956. október 23-án Magyarországra figyelt az egész világ. Forradalmunkra, amelynek célja a szabad, független és demokratikus Magyarország megteremtése volt, forradalmunkra, amely a nemzeti' egység és összefogás nagyszerű példájaként került be a történelem- könyvekbe. A Time címlapján a fegyverén kezét nyugtató sebesült magyar forradalmár képe ekkor vált örökre a szabadság, a forradalom szimbólumává - áll Magyar Bálint oktatási miniszter köszöntőjében, a Freedom Fighter honlapján. - Ötven évvel a forradalom után azt szeretnénk, ha a fiatalok döntő részt vállalnának a megemlékezésben. Ha ők néznének utána feledésbe merült adatoknak, ők festenének új képeket és írnának új verseket a forradalomról, egyszóval: ők találnának új válaszokat régi kérdésekre. A játékra magyarországi és határon túli középiskolai csapatok jelentkezhettek, egy segítő tanárral. Az első fordulóban, valamint a program egész folyamán csak a korábban, január elsejétől regisztrált csapatok vehetnek részt. Január 23-án lesz az első forduló, ami egy internetes kérdéssorozatból áll, ezt követően a weben keresztül havonta közétett kreatív feladatokat kell megoldani. A beérkezett pályaműveket fordulónként külön értékeli a zsűri, egészen október 23-ig, amikor a játék véget ér. Adra Pétertől, az Oktatási Minisztérium illetékesétől megtudtuk, hogy a megyéből eddig csak a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola lO.a osztályos tanulói jelentkeztek a játékra.- A gyerekek jelezték, hogy szeretnének részt venni ezen a megméretésen is, ugyanis ez a csapat a Mindentudás Egyetemének internetes játékában is szerepelt már. A gyerekek jók történelemből, de a tananyagban még nem tartunk 1956-nál, így a versenyre külön foglalkozások során fogunk felkészülni- mondta Bánszkiné Morvái Éva osztályfőnök, az iskola né- met-történelehi szakos tanára.- Az intézmény is támogatja a gyerekek törekvéseit: a múltkori álkalommal is rendszeresen elengedte őket az igazgató, s a versenyen elért eredményeiket beolvasták az iskolarádióban. Uj régiós civil küldött az Alapprogram tanácsába heves. SORSOD megye Az Országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt, melynek fő célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával azok működésének megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. Az Alapprogramból támogatásban részesülhetnek mindazok a Magyarországon nyilvántartásba vett magánalapítványok és társadalmi szervezetek - ide nem értve a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket, a pártokat és biztosítóegyesületeket egyaránt -, amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A támogatási összegek felosztásáról a civil szervezetek képviselői közül választott kollégiumok döntenek. A támogatási rendszer működésének alapelveit a Nemzeti Civil Alapprogram elvi irányító testületé, a szintén civil képviselők többségéből álló tanács határozza meg. A jelenlegi tanács - melynek elnöke az egri Bárdos Ferenc volt - mandátuma lejárt. Az észak-magyarországi régió új küldöttjét ezt követően választották meg a megyeszékhelyen, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola aulájában. Mivel Bárdos Ferenc nem indult újra, a küldött Papp Mónika, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei civil szolgáltató központ programvezetője lett. „Hisszük, hogy szükség van ránk...” nyugdíjasok A megye lakosságának az egyharmadát teszik ki A megye 322 ezer 756 fős lakosságából egy esztendővel ezelőtt 105 ezren részesültek rendszeres nyugellátásban. Helyi közösségeikből jött létre a nyugdíjasok megyei, civil jellegű érdekvédelmi szervezete, amely erkölcsi kérdésként kezeli az idősekkel való foglalkozást. Szilvás István heves megye Az említett 105 ezer nyugdíjas az itteni összlakosság több mint egyharmadát teszi ki, a hatvan évesnél idősebbek száma pedig eléri a 37 százalékot. Ez a magas arány önmagában is jelzi, hogy a korosztály olyan erővel rendelkezik, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a különböző társadalmi kérdések felvetésekor és megvitatásakor. Tagjai ott vannak a településeken létrehozott klubokban, kulturális hagyományőrző csoportokban, népdalkórusokban, de számos helyen létrehozták az idősek napközi otthonát is. Ezen közösségek képviselőinek a részvételével rendszeresen megrendezik a nyugdíjasok megyei parlamentjét, kulturális seregszemléjét, ahol találkozhatnak, s megbeszélhetik egymással az őket foglalkoztató kérdéseket. Mindezek kapcsán arra törekedtek, hogy megfelelő képviselettel rendelkezzenek mind a helyi, mind a megyei önkormányzatokban éppúgy, mint a nyugdíjasok országos szervezeteiben.- Annak ellenére, hogy már nem tartozunk az aktív dolgozók közé, mi is felelősek vagyunk mind a múltért - amit a hibáival együtt is vállalunk -, mind pedig a jelenért és a jövőért - mondta Sebestyén János, a Heves Megyei Nyugdíjasok Választási Egyesületének az elnöke. - Koránál fogva az idős ember olyan élettapasztalattal rendelkezik, ami meghatározza a véleményét a politikáról, a közélet tisztaságáról, s nem utolsósorban a nyugdíjasok gondjairól, életkörülményeiről. Ennek is betudható, hogy az elmúlt évi Idősek világnapja alkalmából rendezett eseménysorozat nemcsak a nyugdíjasok megemlékezése volt, hanem annál jóval több. Mind inkább egyértelművé válik, hogy az idős emberek sorsa, életkörülményeinek az alakulása az egész társadalom ügyévé kezd válni. Velük szemben ugyanis minden utánuk jövő korosztálynak, továbbá minden szervezetnek megvan a maga kötelessége.- Milyen eredménnyel járt a megyei érdekvédelmi szervezet létrehozása?- Mindenekelőtt azzal, hogy ott vagyunk a megyei közgyűlésben, illetve annak különböző bizottságaiban. így lehetőségünk van arra, hogy minden társadalmi kérdésben elmondjúk a véleményünket, s képviseljük a nyugdíjasok érdekeit. Örömmel vettük, és sok helyen kezdeményeztük, hogy az utóbbi években bővültek, korszerűsödtek az idősek otthonai, s emelkedett a férőhelyek száma a megyében. Kezdeményezésünkre - pályázat útján - támogatást kaptak a nyugdíjasokat tömörítő hagyomány- őrző csoportok, amelyek nagy szerepet játszanak a regionális és a kistérségi művelődési programok megvalósításában. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének az elnöksége több javaslatunkat is támogatta, s továbbította az Országos Idősügyi Tanácsnak és a kormányzati szerveknek. Ilyen volt például az, hogy vezessék be a tizenharmadik havi nyugdijat, s biztosítsák a nyugdíjak értékállóságát, de szorgalmaztuk azt is, hogy fokozottabban segítsék az egyedülálló és a szociálisan rászoruló társainkat.- Az idei esztendő a választások éve. Nem véletlen, hogy a küzdelemben részt vevő pártok egyre inkább keresik a kapcsolatot a nyugdíjas közösségekkel, s mind több elképzelést vázolnak fel az őket érintő kérdésekről. Kortársait mennyire foglalkoztatják ezek a megnyilvánulások?- Hisszük, hogy szükség van ránk. Reméljük, s bízunk is benne, hogy nemcsak a szavazatunk kell, hanem a tapasztalatunk, a véleményünk, mit több, a munkánk is. Örülünk a velünk való törődésnek, s minden olyan elképzelésnek, ami ennek a korosztálynak a megélhetési körülményeit, nyugodt és biztonságos életvitelét segíti elő. Ugyanakkor tudjuk, hogy az ígéretek közül minek van realitása. Természetes hát, hogy bennünket is foglalkoztatnak az országgyűlési és az önkormányzati választások, ezért az egyesület közgyűlése után az elnökség létrehozott egy bizottságot a megyei önkormányzati képviselői választások előkészítésére. Miután itt a választásra jogosultak csaknem 50 százaléka nyugdíjas korú, fontos, hogy az egyesületnek kapcsolata legyen azokkal a szervezetekkel és emberekkel, akik az érdekeiket védik. Sok múlik azon, hogy kikre adják a szavazatukat. Ezzel kapcsolatban az a véleményünk, hogy kortársaink annak a pártnak a programját, s azokat a képviselő-jelölteket támogassák, akik eddig is igazolták: nem csak szavakban segítik az időseket. Ebben tiszteletben tartjuk mindenkinek a politikai nézetét, vallási meggyőződését, s nem kívánunk egyetlen nyugdíjas szervezet, vagy közösség riválisai sem lenni. Sőt, azt tartjuk, hogy vannak közös dolgaink, amelyekért együtt kell tevékenykednünk. Érdekképviselet minden téren A SEBESTYÉN János által vezetett NYUVE az elmúlt években ismert és elismert szervezete lett a megye nyugdíjas társadalmának. Az egyesület célja, hogy a hatalmi szervezetekben ott legyenek a képviselői, s hogy - együttműködve mindazokkal, akik a idősekért tenni akarnak - az önkormányzatokban érvényesítsék a jogszabályokban rögzített jogaikat. Jogi tanácsok kéthetente a rászorulóknak EGER A Heves Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda, továbbá a városban működő Esélyek Háza, a Roma Közösségfejlesztők Országos Egyesülete, illetve a Regionális Roma Központ együttműködése eredményeként január 20-tól kéthetente - 14 és 16 óra között - az Esélyek Háza szolgáltatásai jogi tanácsadással is bővülnek. Mint az iroda illetékes munkatársaitól megtudtuk, az elkövetkezendő időben dr. Gortva János várja az érdeklődőket az Esélyek Háza irodájában, a Bartakovics Béla Művelődési Központ (volt MMK) földszintjén, a Knézich Károly utca 8. sz. alatt. A többség szerint világnyelvet érdemes tanulni A munkaerőpiacon ma már alapvető elvárás az idegennyelvismeret. A megfelelő nyelvtudás napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír, a fizikai dolgozókon kívül szinte minden munkavállalónak szüksége van rá az érvényesüléshez. Csak a teljesen magyar tulajdonú vállalatoknál tapasztalható, hogy a munkakör betöltéséhez nem várják el az idegennyelv-tudást. Azonban a külföldi piacokra dolgozó vagy külföldi partnerekkel üzleti kapcsolatban lévő munkatársaktól ezek a cégek is megkövetelik legalább egy, de gyakran előfordul, hogy több idegen nyelv tárgyaló- képes ismeretét. Előző heti közvélemény-kutatásunkban azt kérdeztük a napilapvásárlóktól, szerintük milyen Ön szerint milyen nyelvet érdemes ma tanulni? FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke az AS-M. Kft.-vel együttműködve közvélemény-kutatást végez a lakosságot foglalkoztató közéleti kérdésekről. A megkérdezettek a napilapot vásárló felnőtt magyar lakosságból kerülnek ki Budapesten és az ország városaiban. A minta nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. A kutatás vezetői: dr. Simon Judit és dr. Hofmeister-Tóth Ágnes. nyelvet érdemes ma tanulni. A válaszadók közel 75%-a szerint elsősorban a nagy világnyelveket kell ismerni. 14% középvagy kelet-európai nyelvet, 5% pedig távol-keleti nyelvet választana. Mindössze 1,6% azok aránya, akik szerint nem érdemes nyelvet tanulni, 5,4% pedig nem alkotott véleményt. Nem volt lényeges eltérés a férfiak és a nők véleményét tekintve. A különböző korosztályok között azonban érdekesek a véleménybeli különbségek. A 60 év felettiek között az átlagnál közel 10 százalékponttal magasabb azok aránya, akik a közép- vagy keleteurópai nyelveket részesítenék előnyben. Világnyelvet legtöbben a 45-59 éves korosztály közül választanának. A felsőfokú végzettségűek között lényegesen magasabb azok aránya, akik távol-keleti nyelvet tanulnának, de többen vannak a közép-vagy kelet-európai nyelvet előnyben részesítők is. Ennek hátterében az állhat, hogy a felsőfokú végzettségűek már legalább egy világnyelvből rendelkeznek nyelvismerettel. Az ország egyes régiói közötti eltéréseket vizsgálva kiderül, hogy Budapesten a legmagasabb azok aránya, akik szerint távolkeleti nyelvet érdemes tanulni. Észak-Dunántúlon sokan a középkeleti nyelvek közül választanának, a délkeleti régióban pedig az átlagnál több mint 10 százalékponttal magasabb a nagy világnyelv tanulását javaslók aránya.
