Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-17 / 14. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 17., KEDD Megjelent a negyedik nyugdíjpillér öngondoskodás A most bevezetett új rendszer az előtakarékossági számlára épül Á A számlára befizetett pénzt nyugdíjba vonuláskor lehet felvenni ILLUSZTRÁCIÓ: GÁL GÁBOR Az urivi áttörés katonáira emlékeztek tárnáméra A Tárná mente több községéből tucatnyian vesztették életüket az urivi áttöréskor, azaz 1943. január 12-én és az azt követő napokban. Ezekkel az eseményekkel kezdődtek azok a csaták, melyek a II. Magyar Hadsereg pusztulásához vezettek. Tárnáméra 45 hősi halottjáról emlékezett meg a község lakossága - az ÁFÉSZ presszó nagytereiében - az évforduló napján. A szervezésben részt vett a Tarnaméráért Kulturális Egyesület, a helyi önkormányzat, az általános iskola és a Magyar Rendőrmúzeum Baráti Köre. Dr. Gulyás István üdvözölte a jelenlévőket, megköszönte a nagyszámú részvételt, majd a Himnusz után korabeli zeneszámokkal, versekkel és történelmi visszapillantással folytatódott a műsor. Dr. Besenyei Ákos és dr. Gulyás István előadásban méltatta az elesett katonák önfeláldozó harcát, és szóltak kényszerű, értelmetlen halálukról. Az elhaltak lelki üdvéért 45 szál gyertyát gyújtottak az ácsolt fakeresztre helyezett sisak előtt, mely az idegenben örök álmukat alvó hősök sírját jelképezi. A fiatalok valamivel optimistábbak A 2005 tavaszán végzett, előző Eurobarometer-felmérés óta nem változott lényegesen az emberek véleménye arról, miként alakulhat országuk gazdasági helyzeté ä következő évben. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a gazdaság miatti nyugtalanság meglehetősen eltérő az egyes országokban. A 15 régi tagállamban az aggodalom mértéke az írországi 4 százaléktól a németországi 43 százalékig terjed. A sorrend a magyar adatok szerint is hasonlóan alakul, bár valamivel kevésbé vagyunk optimisták, mint az európai átlag. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok, valamint elsősorban a budapesten élők pozitívabban ítélik meg helyzetüket, míg az idősebb generációk borúlátóbbak. Ez elsősorban a válaszadók általános életét, a háztartások anyagi helyzetét, valamint a saját munkavállalói helyzetet firtató kérdések esetén élesedik ki. (A felmérés részleteiről későbbi lapszámunkban írunk.) H. A. A január elsejétől élő kedvezményes számlarendszer, a tőzsde élénkítésére hivatott „negyedik nyugdíjpillér”, a szakértők szerint a harmadikra hasonlít, mert az az öngondoskodó pillér egyik darabja. Az első pillért az állami nyugdíj jelenti, a másodikat a kötelezően fizetendő, ám örökölhető magán-nyugdíjpénztári megtakarítás, míg a harmadikat az öngondoskodás minden formája, az önkéntes nyugdíjpénztártól a biztosításokon át a most bevezetett nyugdíjszámláig. Mivel ugyanakkor a biztosításokat nem szokás a nyugdíjrendszer részének tekinteni, az önkéntes pénztárakat hívják általában harmadik pillérnek. Ezért az új számlarendszer neve negyedik pillér. Az új rendszer a nyugdíj- előtakarékossági számlára épül, amelyet pénzintézetek és brókercégek vezethetnek. A számlára befizetett pénzt nyugdíjba vonuláskor lehet felvenni, addig viszont a tulajdonos maga dönti el (ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal), hogy a megtakarított vagyont miben tartja. A számlára befizetett összeg 30 százaléka (legfeljebb azonban évi százezer forint) az adóból levonható kedvezményként visz- szacsorog, vagyis évi 660 ezer forintos befektetésig 30 százalékos térítést ad az állam. Ez az önkéntes nyugdíjpénztárak kedvezményével azonos, ám lapunk információi szerint e két kedvezmény nem zárja ki egymást. A tőzsde elnöke szerint a negyedik pillér nem konkurense az önkéntes pénztáraknak, csupán további, alternatív, megtakarításra ösztönző lehetőség. Előnye, hogy tudatos befektetői magatartásra serkent, mivel a számla tulajdonosa szabadon dönthet megtakarításai felől. Szalai-Berzeviczy Attila az MTI- nek azt nyilatkozta: a hazai bankok az alacsonyabb kamatkörnyezetben „ki vannak éhezve” minden új, a jutalékbevételek növelésére alkalmas termékre, így várhatóan többen piacra lépnek majd a konstrukcióval. De - tette hozzá - a brókercégek előtt is nyitva áll a lehetőség. Igaz, azt elismerte: az új intézményrendszer kiépülése éveket vesz majd igénybe. A hazai pénzintézeti szektor azonban még kivár. A hazai sajtóban megjelent hírek szerint a Kereskedelmi és Hitelbanknál ígértek január végére új szolgáltatást - itt befektetési alapokat, állampapírokat, illetve tőzsdei részvényeket ajánlanának az új befektetőknek. A Budapest Banknál az első negyedévre ígérték ugyanezt. A törvényben meghatározott díjrendszer inkább egy banki számlavezetéshez illeszkedik - igaz, mivel nem kötelező tőzsdén, vagy legalább értékpapírban tartani a pénzt, erre is lehetőség van. így viszont - vélhetően - a többség inkább ugyanott tartja majd a támogatott befektetését is, mint a többit: bankbetétben, vagy - legjobb esetben - állampapírban. Utóbbi jelenthet már némi üzletet mindenkinek, csak a tőzsde élénkítését nem hozza magával. Nyugdíj-előtakarékossági számlát legalább ötezer forintos befizetéssel lehet nyitni. A nyeszt lehet készpénzes betéttel vezetni, de szabad a befizetésből tőzsdei részvényt, állampapírt vagy befektetési jegyet is vásárolni - mást viszont nem (így nem tőzsdei társaság papírjai is ki vannak zárva). A számla csak forintban vezethető. A törvény a számlavezetési díj maximumát az éves befektetési állomány egy százalékában szabja meg, ám egy minimum kétezer forintos díjat is előír. A jogszabály szerint a nyeszen minden tőkebefizetés utáni vásárlási tranzakció díjmentes, ám minden további tranzakció szabadáras. A számla örökölhető: az értékpapírban tartott összeg más nyugdíjszámlára utaltatható, vagy értékpapírformában sima értékpapír- számlára tehető át, a sima betétet pedig egy másik bankszámlán át felveheti az örökös. Elsőként a HVB Banknál vehető igénybe a Nyugdíj-előtakarékossági Program, amely a nyugdíjcélú, a lakosság egyéni befektetési döntésein alapuló megtakarítások ösztönzésére szolgál. A Nyugdíj-előtakarékossági Program bevezetése a lakosság öngondoskodásának és befektetési tudatosságának fokozásán túl serkentőleg hat a lakossági kézben levő részvények számának növelésére, és így a hazai tőkepiac fejlődésére is. Mint közleményükből kiderül: a bank ezen új lehetőségre reagálva elsőként teszi lehetővé a Nyugdíj-előtakarékossági Program igénybevételét, így az érdeklődők már közvetlenül a törvény életbe lépését követően megköthetik számlaszerződésüket. Az új megtakarítási lehetőség nemcsak a fiatalok, hanem valamennyi aktív kereső számára is lehetőséget teremt a nyugdíjas években felhasználható megtakarítás növelése érdekében. A Nyugdíj-előtakarékossági Programhoz az öngondoskodás elősegítése érdekében a már említett állami támogatás is társul. A Nyugdíj-előtakarékossági Program keretében elhelyezett megtakarítások hozama minden esetben mentesül az árfolyamnyereség-adó alól. A program segítségével tehát alacsony költségek mellett, jelentős állami támogatással gondoskodhatunk arról, hogy nyugdíjas éveink anyagi gondoktól mentesek legyenek. Baranyai Dávid, a HVB Bank Lakossági és Kisvállalati Üzletág Értékesítési Igazgatóságának ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a Nyugdíj- előtakarékossági Program megjelenésével egy olyan új megtakarítási formával gazdagodnak a nyugdíj-előtakarékoskodók választási lehetőségei, mely eddig sosem látott szabadságot ad a befektetési formák egyéni megválasztásában, s így hozzájárul a lakosság általános pénzügyi ismereteinek bővítéséhez, valamint befektetési tudatosságának és öngondoskodásának fokozásához. A diákok felkészüléséért érettségi Mire érdemes hangsúlyt fektetni? MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE Az első kétszintű érettségi vizsgákon (2005-ben) kiderült, hogy magyar nyelv és irodalomból a helyesírás, történelemből az esszé típusú feladatok, matematikából a szövegértésen alapuló példák jelentik a legnagyobb érvágást a vizsgázóknak. Annak ellenére van ez így, hogy a típusfeladatok gyakorlásával biztonsággal fel lehetne készülni a feladatok többségére - állítják a középiskolai tankönyvszerzők. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) ezért január 28-án Nyilvános Próbaérettségi Vizsga Napot tart a fővárosban, hogy minden diák felmérhesse, mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetnie az utolsó pillanatok felkészülési hajrájában. A rendezvényen emelt szintű próbaérettségit tehetnek az érdeklődők magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, biológia, fizika, angol, német és közgazdaságtan tantárgyakból. A próbaérettségi feladatsorokat középiskolai tan- könyvszerzők (Gerőcs László, Honyek Gyula, Bánki István, Szerényi Gábor) állítják össze, melyeket mindenki kiértékelve kap majd vissza. A Nyilvános Próbaérettségi Nyílt Napot megelőzően január 21-én a FISZ fővárosi tanácsadó rendezvénye az emelt vagy középszint választásában segít. Itt középiskolai tankönyvszerzők ismertetik mindkét érettségi szint követelményrendszerét, vizsgafelépítését. Továbbá a résztvevők mért adatokon és statisztikákon keresztül mérlegelhetik az előnyöket és hátrányokat. A regisztráció mindkét eseményre kötelező, melyet az érdeklődők a www.fisz.hu oldalon, az info@fisz.hu e-mail címen vagy a 06-1-473-0769-es telefonszámon tehetnek meg. A rendezvények segítenek abban, hogy a jelentkezési lapok leadási határidejéig (február 15.) mindenki helyes döntést hozhasson az érettségi szintjével kapcsolatban. Táfiílt A Dsida Jenő Baráti Kör szervezésében nyílt meg Gy. Szabó Béla: Jelenések könyve című metszetsorozatának kiállítása az egri Keresztény Ifjúsági Klubban. Az erdélyi fametsző művész képeit január 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők az Érsekudvarban fotó: perl marton bUZiBÖMü iDuvztr watU mim Izmi
