Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

ft 8 GAZDASÁGI TÜKÖR 2006. JANUÁR 14., SZOMBAT Tanácskozás a kukoricáról A KUKORICA ÉRTÉKESÍTÉSE és tárolása címmel Szekszár- don rendeznek tanácsko­zást. A házigazda, a Szek­szárdi Növény Rt. neves elő­adókat hívott meg a szerdán 9 órakor kezdődő program­ra, amelyet a Keselyűsi út 7. szám alatti talajvédelmi szolgálat épületében tar­tanak. Kelet-Európával jól jártak az EU 2004. évi bővítése nagy lökést adott a német agrárexportnak. A 8 új kö­zép- és kelet-európai tagál­lamba 21,3 százalékkal, ab­szolút értékben 2,1 milliárd- ra nőtt Németország ágazati kivitele, míg a behozatala 0,7 százalékkal, 2,2 milli- árdra csökkent. Kevesebb bort készítenek a németek a németországi borterme­lés mennyisége tavaly a korábbi várakozások alatt maradt. Nem végleges ada­tok szerint a termés szőlő­mustban 9 millió hektolitert tesz ki, ami 12 százalékkal kevesebb, mint a 2004. évi, és 7 százalékkal elmarad a sokéves átlagtól. Ezzel a mennyiséggel Németor­szág az EU negyedik legna­gyobb bortermelő tagállama. A HÍRSÁV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A BUX-index 2006. január 13-án 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.01.13. OTP m&km 7647 + 1,31 :,«IK 7119 Borsodchem 2470 +0,41 310 Rába 648 +0,15 3 Graphisoft 1699 ♦0,06 10 Pannonplast 2100 +0,05 25 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Ilit* . Fotex m&itm 472 mmm-4,26 502 MÓL 20350-3,05 8211 Egls 24155-2,58 364 MTelekom 1000-1,96 1172 Richter 41950-1,29 2659 A BUX-index az elmúlt napokban 22 750 22500 22250 22000 21750 21806 21500 21250 21 nflfl _____ 0 1.06 01.09 01.10 01.11 01.12 01.13 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. január 13-án €/Ft ▲ $/Ft €/$ t t 250,43 207,43 1,21 +0,22 Ft +1,44 Ft Ocent Kesernyés lesz a cukorreform árcsökkentés Öt év múlva 36 százalékkal kevesebbet ér az édesgyökér A cukorrendtartás jó ideje a kri­tikák kereszttüzében áll, mert nem csak a világpiacon okoz torzulásokat, de a fogyasztók pénztárcáját sem kíméli. A ma­gas cukorárak miatt a cukorfel­dolgozó iparágak és a fogyasz­tói szervezetek folyamatosan tiltakoztak, mert az ágazat túl­ságosan merev, és ezáltal túl sok korlátot állít a farmerek és az ipar elé, ami a versenyképes­séget korlátozza. A szó szerint gyökeres reform tehát nem várathatott sokáig magára. Az EU agrárminiszterei a korábban javasolt 39 százalék helyett 36 százalékos, négy év alatt megvalósítandó cukorár­csökkenésről döntöttek a múlt év végén. (A hazai ágazati sze­replők 25 százalékos mérséklés­sel lettek volna elégedettek.) A gazdálkodók kompenzáció­ként az eredetileg javasolt 60 százalék helyett a felvásárlásiár­különbözet 64,2 százalékát kap­ják meg 2013-ig. Ez a támogatás az árcsökkenés ütemével együtt nő, s a negyedik év végére eléri a hektáronként 630 eurót, mint­egy 160 ezer forintot. Kelemen István, a Cukor­répa-termelők Országos Szövet­sége főtitkára szerint a reform­döntések hatásaként a hazai ré­patermelés két évig a mostani­hoz hasonló méretekben zajlik majd - 50-55 ezer hektáron -, a harmadik évtől azonban a ve­tésterület csökkenésére lehet számítani. Ezt attól is függ, A gyökeres reformmal nem járnak jól a termelők. Négy év alatt harmadával csökken a cukor ára. hogy bezárnak-e további gyára­kat a ma működő öt közül. Az is elképzelhető, hogy lesz gyár, amely cukor helyett bio- etanol-előállításra áll át. Ború­látó forgatókönyv szerint azon­ban 40 ezer hektárra is vissza­eshet a hazai répatermelés. A cukorágazat egyedülálló vé­dettsége csökkenni fog, ám biz­tosat még senki sem tud. Az ag­rárminiszterek tanácskozásán csak a politikai döntés született meg - állítja a Mátra Cukor Rt. igazgatója. Pokol Balázs szerint azonban a jelenlegi helyzet nem A cukorreform számokban (euró/tonna) 2896/2007 2087/2008 2088/2009 KI1IÍÍÍH Referencia-cukorár 505.5 458.1 410.7 404.5 Cukorréoaár 32.9 29.8 26.7 26.2 Felelősségteljes döntés született A cukorágazatban 40 éve nem törtéit jelentősebb átalakítás. Változtatásra van szükség, ha biztosítani akarjuk, hogy a cu­kortermelésnek jövője legyen Európában, és mind az eurá pai, mind a harmadik orszá- gokbeli cukortermelők hosszú távra tervezhessenek. Nincs más lehetőség, mint a gyöke­res reform - indokolta a mély­reható döntések szükségessé­gét Mariann Fischer Boel. Az unió agrárbiztosa hozzá­tette: ha most változtatunk, saját elképzeléseink szerint tehetjük, és lesz pénzünk a gondok orvoslására. Ha nem cselekszünk, a világpiac olyan reformot erőltet ránk, amelybe kevés beleszólásunk van, és amely a leginkább verseny- képes termelőket érinti leg­hátrányosabban. is tartható fenn, hiszen Európá­ban cukorból folyamatos a túl­termelés. Évente mintegy 20 millió tonna cukrot állítanak elő az unióban, s ehhez jön az im­port, amellyel a szegényebb or­szágokat igyekszik segíteni a közösség. Ugyanakkor az unió cukorfogyasztása ló millió ton­na. A támogatott cukorkivitelt pedig éppen most igyekszik le­szorítani a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Az agrármi­niszterek megállapodása nyo­mán az intervenciós cukorárat felváltja egy referenciaár. Ez a tonnánkénti 632 euróról négy év alatt 404,5-re mérséklődik. Ráadásul a gyártóknak bevéte­lük egy részét -12 tonnánként 63-173 eurót - át kell utalniuk egy a termelőket segítő alapba. Ebből mind a répatermeléssel felhagyó, mind az azt tovább folytató gazdák részesülnének. Pokol Balázs úgy látja: a vál­tozások a Mátra Cukor Rt. egyik gyárát - így a szerencsit és a szolnokit - sem veszélyez­tetik. Az új rendszer ugyanis a hatékonyságból kiindulva az önkéntes termeléscsökkenté­sen alapul. A magyar cukor­gyárak hatékonyságban pedig az uniós összehasonlításban is megállják a helyüket. Az uniós cukorreform következményeként a hazai répa-vetésterület két évig valószínűleg nem változik, attól kezdve azon­ban csökken, a borúlátó forgatókönyv szerint akár negyedével. Laczi Zoltán - Teleki József Havi négy sertés, heti kétszáz tyúk? piacok Rendelettervezet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Ha egészséges, friss élelmet akar valaki manapság, csak fe­ketén szerezheti be kistermelő­től. Hiányzik a legalizálás jogi kerete, amelynek megteremté­sét a 2005-ös nagy tavaszi de­monstráció résztvevői is köve­telték. A földművelés-, az egészség- és családügyi miniszter együt­tes rendelete készülget, de meg­jelenésének időpontját illetően egyelőre csak találgatni lehet. Mégis, az ismert tervezet leg­alább azt mutatja: történik vala­mi e fontos ügyben. A reménybeli rendelet a kis­termelőnek azon tevékenysé­geit szabályozza, amelyek so­rán az általa megtermelt vagy általa betakarított, vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót vagy a helyi kereskedelmi vagy vendég­látóegységet látja el; az általa termelt alaptermékből előállí­tott élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót szolgálja ki; a tulajdonában lévő, gazdaságá­ban nevelt és ott levágott ba­romfi- és nyúlfélék húsával köz­vetlenül a végső fogyasztót vagy a helyi kereskedelmi vagy ven­déglátóegységet látja el; halá­szatra jogosító okmányok birto­kában az általa kifogott halat közvetlenül a végső fogyasztó­nak, illetve a helyi kereskedel­mi vagy vendéglátóegységnek értékesíti. A rendelettervezet kimond­ja: a kistermelő felelős az álta­la forgalomba hozott élelmi­szer biztonságos termeléséért és előállításáért, illetve a nyo- monkövethetőség biztosítá­sáért és annak dokumentálá­sáért. Tevékenységével kapcso­latosan bejelentési kötelezett­sége van az illetékes állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrző állomásnak. A kistermelő nem állati ere­detű alapterméket, mézet, élő halat Magyarország valameny- nyi piacán, vásárán, és engedé­lyezett ideiglenes árusító­helyén, egyéb állati eredetű alapterméket a termelési régió piacain, vásárain és ideiglenes árusítóhelyein értékesíthet a végső fogyasztónak - a készülő jogszabály szerint. Állati eredetű alap- és feldol­gozott terméket a kistermelő a végső fogyasztónak csak állat­orvosi igazolással értékesít­het. A hatósági állatorvos és a területi felügyelő rendszere­sen ellenőrzi, hogy a kisterme­lő betartja-e az előírásokat, túllépte-e a megengedett (kis) mennyiségeket, vét-e az állat­egészségügyi és élelmiszer­biztonsági szabályok ellen, stb. Ha igen, akkor törlik a kis­termelőt a nyilvántartásból, és esetleg szankciókat is életbe léptetnek vele szemben. Az ál­latorvos és a felügyelő ellen­őrzi az árusítás higiéniai és egyéb körülményeit is. A fo­gyasztásra alkalmatlan élelmi­szert elkobozzák, megsemmi­sítésre ítélik, stb. A csomagoláson rajta kell Sertés 4 db/ho Húskészítmény 50 kg/hét Házi tyúk 200 db/hét vagy vízíszárnyas vagy pulyka 100 db/hét vagy nvúl 50 db/hét Tel vagy teitermék 2001.40 kg/nao Méz 5000 kg/év Tolás 350 db/hét Hal 6000 kg/év Savanyúság (nem hőkezelti 100 kg/hét Gomba 100 kg/hét FORRÁS: A RENDELETTERVEZET megjegyzés: a sertésvágás engedéllyel rendelkező vágóhídon történhet, köz- fogyasztásra szánt húskészítmény elő­állítása céljából. Ajelölt mennyiségeket ér­tékesítheti a kistermelő. lenni a „kistermelői” vagy „ter­melői” jelzőnek. A számos elő­írás közül még egy: nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt termékek értékesítése esetén fel kell tün­tetni - a tervezet szerint - a „nyers tej, forralás után fo­gyasztható”, illetve „nyers tejből készült” jelölést. Az érintettek máris sérelme­zik - egyebek közt - a 7.§ (2)-es pontját, amelyben az áll, hogy a kistermelő húskészítményeket előállíthat, de friss húst nem ér­tékesíthet. ■ A. Tóth Sándor A kistermelő a saját gazdasá­gában nevelt és a tulajdoná­ban lévő baromfit és nyúlfélét a tartás helyén levághatja. Vágásra (elvéreztetés, forrá­zás, kopasztás, nyúzás, zsige- relés) külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget kell biztosítani, amelynek megfe­lelő méretűnek, könnyen tisz- títhatónak, fertőtlenlthetőnek, hideg-meleg vízzel ellátottnak kell lennie. A húst a tárolás, szállítás és árusítás ideje alatt +4 fokra hűtve kell tartani. A kistermelők ötezer kilónyi mézet értékesíthetnének egy évben Miből mennyi a kis mennyiség? TERMÉK MENNYISÉG

Next

/
Thumbnails
Contents