Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-24 / 301. szám
Életre tervezve Boldog, békés karácsonyi ünnepeket, eredményekben gazdag új évet kíván j Zaránk község valamennyi lakosának az Önkormányzat nevében Csintalan István polgármester A Veroma Kft. (Lőrinci-erőműi l>euzin munkatársai nevében kellemes karácsonyi ünnej és sikerekben gazdag boldog új ével kívánok partnereinknek j és vásárlóinknak! Jevcsák Miklós ügy vezető fHort iKézség Önfjprmányzatánaij nevében kellemes karácsonyi űnnepekft és boldog* sikerekben gazdag új évet kívánunk, a megye minden polgárának: Ferge Jánosné jegyző és Kassa László polgármester. úh I; Gyöngyöspata község lakosainak szeretetteljes> békés karácsonyt és boldog új esztendőt kíván Molnár Károly polgármester Karácsoml Község •• Önkormányzata békés, boldog karácsonyt és sikerekben gazdag áj esztendőt kíván a község minden lakójának. Debrei Mátyás polgármester Forgó Istvánná jegyző 07-172&361 J rtJ Békés, boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új esztendőt kíván minden kedves partnerének az 4# ■■JTc LTERRk Group« COUS ALTERRA ÉPÍTŐIPARI KFT. EGRI FŐ-ÉPÍTÉSVEZETÖSÉGE Tel.: 36/410-148 Fax: 36/311-945 Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet kíván FERENCZ A17TOCOLÖR BT. EGEK KAPÁS ÜTI a T.: 36/411-601 ...a harang jjgF' mindenkiért szól!" 11 Tenk község lakóinak, önkormányzati és üzleti partnereinek § áldott karácsonyi § ünnepeket és emberi teljességgel gazdag új esztendőt kíván % Török Margit jJÉr polgármester A Lőrinci és Vidéke Egyesült Körzeti ÁFÉSZ kollektívája kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új évet kíván minden kedves vásárlójának! Minden kedves partnerünknek, jelenlegi és jövőbeni kollégánknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, örömökben gazdag Boldog Új Évet Kívánunk! Robert Bosch Elektronika Kft., Hatvan <159252-173241} /c&dv4!á 'PUtt/cfte/p éá eéáfi/r/őftJcnci/c (lefedi KAI főéi/) HÍM fe«K FESTEK (ENTRU A FESTÉKSZAKB Tel: 36/412-985 Tel: 36/341-468 Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván minden kedves volt és leendő vásárlójának, partnereinek a 2005-ben 20 éves jubileumát ünneplő A4b Tarnamérai dML W Szabó ■ Sütőipari Kft. a i Tel.: 36/479-153 Fax: 36/346-260 ij rám# és békés, boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének. A szeretet ékes fája A karácsony mára mindenkinek az év egyik legnagyobb ünnepe, amely több évszázada az egész világon ugyanazt jelenti. A fenyő már az őskorban mágikus jelkép volt, az azt díszítő szaloncukrok viszont alig néhány évszázada jöttek divatba. Szabó Diána Mára a gyermekeknek is természetessé vált, hogy a fára szaloncukor is kerül A múlt században is készítettek már cukrászok a karácsonyi csemegéből, de divatossá csak a század- forduló környékén vált. Egy 1891- es kiadvány tizenhétféle szaloncukrot különböztet meg. Nevét a reformkorban divatossá vált fogadószobáról, azaz a szalonról kapta, hiszen a karácsonyfát abban a helyiségben állították föl. A karácsonyi fenyődíszeket a csokoládé feltalálása előtt parafa dugóból, szegényebb családokban kavicsból készítették, majd ezeket váltották fel a dió, a mogyoró és az egyéb magok. A feldíszített fenyőfa állításának hagyománya egyes források szerint Németországból származik. Magyarországon 1824-ben állították az első karácsonyfát, melyre Jókai korában még szaloncukkedlinek nevezett édességet akasztottak. A finom cukorka készítése hazánkból terjedt el, s mindenhol nagy becsben tartották. Volt, hogy meg sem ették, hanem évekig őrizgették, s egyes helyeken csak a szta- niolpapírt őrizték meg, hogy a következő karácsonykor abba csomagolhassák a maguk főzte édességet. A századfordulón a cukrászok a sütemények mellett fagylaltokat, cukorkákat, bonbonokat és szaloncukrot is készítettek, volt, hogy napi 25-30 kilogramm csokoládét is felhasználva. A háziasszonyok kezdetben nem bíztak a gyári készítményekben, de az egyre javuló minőség, az egyre elegánsabb csomagolás, valamint a nagy választék népszerűvé tette az így készült termékeket is. A cukrászdák ezek után már csak egyedi és különleges finomságokat készítettek s árusítottak. A két világháború körüli elszegényedés, s az ekkor bekövetkezett gazdasági válság arra kényszerítette a családokat, hogy karácsonyfadíszeiket, fára akasztható édességeiket otthon, saját kezűleg állítsák elő. Ekkor váltak újra divatossá a mézeskalács-sütemények, a tojáshabbal ékesített díszek. Krumplicukorból, aszalt gyümölcsök segítségével pedig kis figurákat gyúrtak, de ezekhez gyakran használtak fel sütőtököt, valamint sárgarépát is. A karácsonyfa hagyománya Az őskorban a fenyő örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Már a rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat, az ősgermánok mécsesekkel ékesítették fel a fenyőgallyakat. Az első karácsonyfát valószínűleg Strasbourgban állították, a 15. század végén. Később, a Habsburgok idején az uralkodók feldíszített fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, s egymást ajándékokkal lepték meg. Hazánkban ennek, vagyis az arisztokrácia példája nyomán terjedt el a faállítás hagyománya. Az első karácsonyfát feltehetőleg Brunswick Teréz állította Aszódon.
