Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-02 / 282. szám

SzíweHélekkel a színpadon elismerés Aase-díjat vehetett át Sata Árpád Idén 17. alkalommal osz­tották ki a díjat, amellyel az emlékezetes percek, pillanatok, szavak, moz­dulatok főszereplőit, az epizodistákat ismerik el minden évben: 2 férfi és 2 nő munkáját. Idén a négy díjazott egyike Sata Árpád, a Gárdonyi Géza Színház tagja, aki kedden Budapesten vehette át a szakmai elismerést. Pilisy Cs.- Engedd meg, hogy kicsit dicse­kedjek - jegyzi meg Sata Árpád- már 1970-ben, másodéves főis­kolásként fődíjat kaptam a bu­karesti Színművészeti Egyete­mek Fesztiválján, majd két év­vel később, szintén hallgatóként, József Attila: Nagyon fáj című versével is fődíjat nyertem. Erre nagyon büszke vagyok. Kolozs­váron 5 vagy 6 alkalommal vol­tam az évad legjobb férfi színé­sze, egy kolléganőmmel pedig háromszor választottak meg a legjobb színpadi párosnak. Ami­kor Egerben 1998-ban megala­kult a Napsugár-díj, az első kö­zönségdíjat én kaptam, majd az első páholydíjat is, ami azért is emlékezetes, mert nyertünk egy korfui nyaralást. Már '69 óta va­Sata Árpád az Aase-díjjal Sata Árpád A Marosvásárhelyi Színművé szeti Főiskola Szentgyörgyi Ist­ván tagozatának befejezése után a szatmári és a kolozsvári magyar színtársulatok tagja volt. 1993 óta az egri Gárdonyi Géza színház művésze. Kiemel­kedő tehetségű komikus, sokol­dalú kvalitásait számos dráma és komédia f& és mellékszerep­ében bizonyította. gyök a pályán, de konkrét sze­repálmaim sohasem voltak. Sze­rencsésnek tartom, hogy sokat játszhattam fő- és kisebb szere­peket. Talán egyik legnagyobb sikerem egy 20-30 mondatos je­lenet volt kis hercegként A rút kiskacsa című darabban. Igye­keztem mindig megújulni, esté­ről estére azt szem előtt tartani, amiről szól a színház.- Mikor döntötted el, hogy színész leszel?- Már érettségikor azt mond­tam, ha megkérdezték, hogy vagy vasesztergályos leszek vagy szí­nész. Sokféle előadást láttam, ta­lán többet, mint egy városi néző, nálunk Lővén sok „kiszállást” tar­tottak. Olyan szerettem volna len­ni, mint a színészek a színpadon.- Több, mint három évtized, megannyi díj - voltak kedves szerepeid?- Nagyon szerettem a Stílus- gyakorlatot csinálni, a Líliomfit játszani Kolozsváron. Hálás sze­repeim voltak Egerben a Három nővérben, a Tudós nőkben vagy a 3:1 a szerelem javára című most bemutatott operettben. Az a fontos, hogy komolyan kell ven­ni, akármilyen hosszú szerepem is van... Pláne, ha csak két percet vagyok a színpadon, annyi idő alatt kell megmutatnom magam. Elsősorban lélekkel, szívvel kell csinálni. Nincs két egyforma es­te, két egyforma előadás. Hangos sikert aratott Kornis Mi­hály darabja a Bárka Színház­ban. A Magyar Stúdiószínházi Műhelyek Találkozóján kritiku­sok, kollégák és érdeklődő kö­zönség töltötte meg zsúfolásig a nézőteret. Az író a kortárs ma­gyar dráma felolvasóest-sorozat keretében töredékeket mutatott be legújabb, Apokalipszis című jelenkabaréjából. Az előadást a Magyar Rádió is rögzítette. Ezután következett a negyed- százados Kornis-mű, amelyről a kritika mint „egyszerre érzékle­tes és kifejezetten szórakoztató, emocionális és intellektuális já­tékáról ír, dicsérve Anger Zsolt rendezését. Lételemiink és büntetésünk: szeretet utáni vagy December 14-en mutatja be az egri színház Ödön von Horváth: Don juan megjön a háborúból című darabját a stúdióban. A rendező, Radoslav Milen- kovic létkérdésekről töp­reng a premier előtt. Jónás Péter- A darab nekem a bűnről és a büntetésről szól. És a reményről. Don Juan bűne, hogy a tökéletes­séget keresi, az ideális szerelmet. A tökéletesség viszont Isten birto­ka, nem az emberé. Az emberi vi­lág sajátja a hiba, az esendőség. Don Juan létezésének abszurdi­tása, hogy tudja, amit keres, nin­csen. Neki a keresés maga fon­tos, és mivel a keresett ideál nem létezik, ezért amit talál, mindig eldobja, és újabb keresésre indul. Ez is a bűne, hogy minél tovább keres, útját annál több elhagyott nő szegélyezi. (A halálnál is rosszabb, ha nem szeretnek vala­kit.) Megint abszurd: Don Juan is szeretetre vágyik, a nem létező ideális szerelmet keresi, és köz­ben a szeretetlenségtől megseb­zett nők tucatját hagyja maga mö­gött. Ez az ő csapdája, a csapda okozója pedig a szerelem, a töké­letesség, a boldogság utáni vágy. Maga a keresés, ami Don Juan lé­tének lényege, egyben a bünteté­se is: keresni valamit, ami nin­csen. A vágy a bűn és a büntetés is, mégis a vágy és a remény tesz minket emberi lényekké.- Horváthnál a hős a háború­ból tér haza. Szerbiában megta­pasztaltam a háborút is, annak végét is. A békében semmivel nem könnyebb a túlélés. A hábo­rú végének pillanata felerősíti a reményt, hogy most már csak jobbak lehetünk. De mindig ki­derül, nincs happy end, a re­mény hamis, az élet és az embe­ri természet alapvető kozmikus Radoslav Milenkovic szerkezete ugyanaz. Ez a szitu­áció a darabban - a felnagyított remény egy háború végén - csak élesebbé teszi az előző mondat örök igazságát.- Egerben rendeztem Moliére- t, Csehovot, most Ödön von Hor- váthot. Látszólag messze állnak egymástól. De a lényeg ugyanaz: a világ csúnya, veszélyes, kegyet­len. Mégis, a remény van, létezik, a legrosszabb tapasztalat sem öli meg. Ez emberi létünk minden problémájának a gyökere, de nél­küle ez a lét értelmetlen. És a leg­fontosabb kérdés minden korban és minden jó szerző darabjában szintén ugyanaz: mit kezdünk eb­ben a kegyetlen világban saját kis emberi szükségszerűségünkkel: hogy valaki szeressen minket. Megvívni gyermekkori harcainkat a rendező Görög Lászlóval a Pál utcai fiúk című darabról Görög László: Vannak becsületben megtartó megoldások is az életben Molnár Ferenc művének színpadi változatát decem­ber 16-án mutatja be a színház társulata Görög László rendezésében. Vele beszélgettünk a készülő előadásról, melynek külön­legessége, hogy Nemecsek kivételével felnőttek játsz- szák a fiúkat. Egres Béla- Mi az, ami a Molnár Ferenc- klasszikusban izgatja?- Van egy történet, mely a mai kornak teljes mértékben ellene megy, ma szinte szépelgősnek tűnik. Mégis van benne valami, amely mély érzéseket hoz ki az emberből. A gyermeki énjét, óhajtozását a gyermeki nyíltság iránt, mely megrendítő. Ezt kell átélhetővé és megjeleníthetővé tenni a színpadon. Az alaptörté­netből nem veszünk el, de a szán­dékom nem az, hogy helyettesít­sük az olvasás élményét. Éppen ezért érdekes felnőtt emberekkel és egy gyermekkel a színpadra ezt a történetet „beengedni”. SzégyellősSégeinket levetkőzve idézni vissza a gyerekkort, az egymásért tenni tudást és aka­rást, meg a hitet, valami szá­munkra fontos dologban. Azok az igazi pillanatok a próbákon, amikor ezek meg tudnak jelenni.- Az évek során ránk rakó­dott kérget sikerül lehántani?- Ez nem mindig könnyű, de meg kell próbálni. El kell hin­nünk Bokának azt, hogy „akik közt harag van, azok most rög­tön béküljenek ki”, mert nem le­het úgy valamiért küzdeni, hogy közben privát érdekek vezérel­nek minket. A gyermek, a játék utáni vágy nagyon ott él a színé­szekben, látni kéne őket, amikor a próbákon a focilabda a köze­lükbe kerül. De ezt a felszaba- dultságot nem csak a labda, de egy gittegyleti közgyűlés hangu­lata, egy szavazás, egy közös harc is képes megteremteni.- Ezek az „önfelszabadító” dolgok a felnőtt létnek is sa­játjai?- Ez abban a korban - és ma is - a felnőtt létnek egy parafrázisa, mégpedig egy olyan időszakból, amikor a gyerekek hamarabb váltak felnőttekké. Véleményem szerint a gittegyletet azért tiltják, mert nem engedik be az ideoló­giát az iskolába. Mert nem en­gedheti meg az iskola, hogy egy­fajta ideológiai alapon hagyjon szerveződni nebulókat. A könyv és mi is azt akarjuk bemutatni, hogy az embernek mégis meny­nyire sajátja ez a fajta társadalmi szerveződés, szervezkedés, vala­mint az alá- és fölérendeltségek, érdekkörök megteremtése abból a célból, hogy védjük magunkat másokkal szemben. Ez képező- dik le minden eseményben, hogy nem csak egyének vagyunk, de egymásért is létezünk, ha van va­lami, akkor annak hűséggel tar­tozunk. Milyen furcsa, hogy leg­inkább azok az emberek fizetnek rá, akiket nem ismerünk, akik elvesznek a tömegben, meg akik belehalnak. Molnár Ferenc meg­írta már akkor, amivel most is nap mint nap szembesülni kény­szerülünk. Mégpedig azt, hogy teli vagyunk posztumusz elisme­résekkel. Egy művészből, akit kortársai csak szapultak, halálá­ban zseni válik, a politikust, akit megaláztak, amikor már nincs, elismerik. Ez pedig így van a gye­rektársadalomban is, csak ez esetben ott van a megbocsátás, hogy ők még gyerekek, érzelme­ik őszinték, de kegyetlenek.- Ez a kegyetlen őszinteség hol érhető tetten leginkább?- A történet úgy van fölépítve, hogy a gyerekek némi joggal, de gyorsan és felületesen ítélkez­nek és indítják el Nemecseket ezen a végzetes úton. De benne van az is, hogy ő az egyetlen, aki­nek a sorsa beteljesedik. Bár ez áldozattal jár, mégis, az ő élete - a grundért, a „hazáért”, a többi­ekért és önmagáért - kerek egész. A többiekben pedig ma­rad a kielégületlenség, a hiába­valóság-érzés. Megtanulnak va­lamit az életből, amit a felnőtt ember mégis elfelejt. Ennek a társaságnak a tagjai talán kicsit morgolódó, de a sorba beálló em­berek lennének, egy ilyen törté­netet átélve azonban fel vannak vértezve, mint közösség. Szület­het bennük egy ellenállás, egy kiállás. Nem sodródnak, mert egymásban találnak igazi erőt. Tapasztalatból tudják, hogy a gyerekkori harcokat meg kell ugyan vívni, de a megoldás nem az, hogy elvenni a másikét vagy elzavarni a másikat. Mert van­nak, igenis vannak más, tisztán megélhető, becsületben megtar­tó megoldások is az életben. Ismét Egerben a Benkó Dixieland Band Közel három évtizede hagyo­mány már: karácsony előtt a Gárdonyi Géza Színházban tart koncertet a Benkó Dixieland Band. Az 1957-ben alakult együttes a világon az egyik legjobb, Ma­gyarországon a legnépszerűbb jazz-együttes. Nemzetközi karri­erjüket a '60-as években kezd­ték a szomszédos országokban, majd Angliában és Amerikában. A december 5-ei egri koncert­jükre jegyek még válthatók a színház szervezőirodájában! SZILVESZTER Töltse Velünk az óév utolsó estéjét! A színház december 31-én 18 órától ÁBRAHÁM PÁL: 3:1 A szerelem javára című ope­rettjével búcsúztatja a 2005- ös esztendőt. játsszon velünk, és nyerjen két belépőt az előadásra.- MELYIK SPORTÁG KÉPVISELŐI SZEREPELNEK AZ ELŐADÁSBAN, ÉS MELYIK CSAPAT ELLEN ARAT­TAK GYŐZELMET 1936-BAN? Küldje be válaszát december 15-ig a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére ( titkarsag@gardonyiszinhaz.hu ). SORSOLÁS: DECEMBER 16-ÁN! A Gárdonyi Géza Színház műsora DECEMBER ■ Nagyszínpad 2. péntek 19.00 Hair Bertetszünet 3. szombat 11.00 Micimackó (A Leoni Hungária Kft. részére-jegyek nem válthatók!) 3. szombat 19.00 3: la szerelem iavára Bérletszünet 5. hétfő 19.00 A Benkó Dixieland Band koncertje 12. hétfő 14.30 Ifjúsági hangverseny Raiffeisen 19.00 Gregor József és Váradi Rita estje szezonbérlet 15. csütörtök 19.00 A Pál utcai fiúk Dobó István-bérlet 16. péntek 19.00 A Pál utcai fiúk Gárdonyi Géza-bérlet (Bemutató előadás) 17. szombat 15.00 3:1 a szerelem javára Remenyik Zsigmond-bérlet 18. vasárnap 19.00 Muskétások Az Experidance Táncszínház előadása a Művészetek Háza rendezvénye 20. kedd 15.00 A Pál utcai fiúk Ady Endre-bérlet 21. szerda 15.00 A Pál utcai fiúk Mofnár Ferenc-bérlet 22. csütörtök 19.00 3:1a szerelem javára Bródy Sándor-bérlet 28. szerda 19.00 3:1 a szerelem javára Németh LáSzló-bértet 30. péntek 19.00 A Pál utcai fiúk Latinovits Zoltán-bérlet 31. szombat 18.00 3:1 a szerelem javára Bérletszünet ■ Stúdiószínpad 14. szerda 19.00 Don Juan megjön a háborúból Bemutató előadás 15. csütörtök 19.00 Don Juan megjön a háborúból 20. kedd 19.00 Don Juan megjön a háborúból Az oldalt összeállította Pilisy Csenge, Egres Béla és Gál Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents