Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-14 / 292. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 14., SZERDA Mit dicsérnek, mit bírálnak Kompolton? Az általunk megkérdezett helybéliek büszkék arra, hogy településük dinamikusan fejlődik, épül és egyre szebbé válik a faluközpont, ami lassan városias jelleget kölcsönöz a településnek. Az idősekkel való törődés is példaértékű. Talán nem véletlen, hogy a képviselő-testület ebben az esztendőben országos elismerést kapott: a Belügyminisztérium és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium az Idősbarát Önkormányzat díjat adományozta Kompoltnak, az azzal járó egymillió forinttal együtt. Kása Abigél Az általános iskola könyvtárosaként abban szeretnék segíteni, hogy a gyerekek ismét találjanak rá a hagyományos kulturális értékekre, a könyvekre, az olvasásra, s ne fogadják be feltétel nélkül a könnyen elérhető, olcsó, habköny- nyű szórakoztatást. Nagy Imréné A nyugdíjasklub tagjaként örülök annak, hogy a község vezetése a fiatalok mellett az időskorúak problémáinak is nagy figyelmet szentel. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal apparátusa is érzékeny a szociális gondokra. Ezt a díj is jelzi. Jávor Gézáné Nemrégiben költöztem ide egy tizenegy- ezer lakosú kisvárosból. A kiépülő faluközpont, az új áruház sokat segített abban, hogy közelebb kerüljenek az emberekhez a különböző áruk, szolgáltatások. Az idősek ellátásával is rendkívül elégedett vagyok. Magdáné Földi Sarolta A település jegyzőjeként az a véleményem, hogy a polgár- mesteri hivatal megfelelő hátteret biztosít a Kompolton megvalósuló fejlesztésekhez. Persze az elképzelések között rangsort kellett állítanunk, hiszen minden nem épülhet-szé- pülhet egyszerre. B Kevés civil szerveződés működik Kompolton, s egyelőre művelődési ház sincs, bár a kulturális eseményeknek mindig találni helyet. Bízom abban, hogy az új faluközpont kialakításával, idővel egy művelődési ház is épülhet majd községünkben. □ Szerintem a szennyvízcsatorna-hálózat nagyon hiányzik a településről. Ugyanakkor tudom, hogy egy ilyen óriási beruházás megvalósítása nem csupán az önkormányzaton múlik. Nyilvánvalóan szükség van valamilyen pályázati támogatás elnyerésére. B Tényleg nagy szeretettel, törődéssel veszik itt körül a nyugdíjasokat, egy balesetem után engem is rendszeresen látogattak. Talán még jobb lenne a helyzet, ha létesülne egy átmeneti otthon-jellegű intézmény az időszakosan rászorulóknak. Előre látható, hogy a jövő évi költségvetés nem biztosít majd túl nagy mozgásteret, sok szabad forrást számunkra. Az önkormányzati önerő kevés, a pályázati támogatásokra kell koncentrálnunk. Az intézményhálózat fenntartása szintén fontos. Gazdálkodj szigorúan, pályázz sikeresen! kompolt Aki egy kicsit is tisztában van a település közelmúltjával, tudhatja, milyen nagyfokú bátorság kellett négy esztendővel ezelőtt ahhoz, hogy valaki felvállalja a nehéz örökséggel megterhelt falu helyzetének rendezését. Az itteni lélek- számhoz képest aránytalanul nagy az intézményrendszer, s ami még súlyosabb, szinte elviselhetetlen ezek költségvonzata. Ma mégis működik az általános iskola, példamutató az egészségügyi ellátás, van élet a tornacsarnokban. Balázs Zoltán polgármester lapunk érdeklődésére kifejtette: 2002-es megválasztása után sokat töprengett azon, miként lehetne azt az ellentmondást feloldani, hogy bár a község lakossága csak két és fél ezernyi, évente mégis mintegy 40-50 millió forintos fenntartási hiánnyal kell megküzdeni. A külső szemlélő keveset lát ebből a problémából, amely pedig minden januárban újra jelentkezik. A visszalépést - az intézmények működésének csökkentését, esetleg az alkalmazottak elbocsátását - mindenképpen el kívánták kerülni. így egyetlen dolog maradt hátra: az előre menekülés. A polgármester elgondolása az volt: lendületet véve mindent meg kell tenni azért, hogy növeljék a település megtartó képességét, vonzerejét, ami egyenlő az új munkahelyek teremtésével, a lakhatás kényelmes feltételeinek biztosításával, az infrastrukturális fejlesztésekkel. Az elképzelést tettek követték. Az elmúlóban lévő ciklus arról szólt, hogy jó csapatmunkával miként lehet szigorú megkötésekkel takarékosan gazdálkodni, de pályázatokkal a fejlesztésekre is pénzt szerezni. Balázs Zoltán polgármester. Csak előre lehetett menekülni Ketten az SBS Kft.-ről Egy munkahely, amit szeretni lehet Manapság kiment a divatból azt mondani, hogy valaki szereti a munkahelyét, vagy egyáltalán, hogy szeret dolgozni. Pedig sokan vannak olyanok, akik nem csak sima pénzkereseti forrásnak tekintik a „napi melót”. Van, aki a szakmája szerelmese, van, aki a jó csapatot élvezi, van, akinek szerfölött tetszenek a körülmények. Nos, néha, egybe is eshet e három fontos tényező... legalábbis erről győződtünk meg akkor, amikor leültünk beszélgetni az erdőtelki SBS Kft. két dolgozójával arról, mi is az, ami a fizetésen kívül számít, miért elégedettek helyze- tükkel. Bogos Zoltán .'■ ■ 111111-■ I ^l igyeli hát, a nagy léptekkel előrehaladó középvállalkozás életét.- Hűséges típus vagyok, nagyon nehezen váltam meg életem első munkahelyétől, az egri Bervától, illetve az egykori gyár utódjaiként működő különböző rendű és rangú káeftéitől. Az élet azonban rám kényszerítette a váltást. Az átállás első két hónapja nagyon megviselt lelkileg. Szerencsére, a Berva olyan hely volt, ahol szinte mindenféle gyártmánynyal foglalkoztunk, talán csak harangöntéssel nem, s így a SZERELŐ, JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT feladatok tekintetében még könnyebb volt a beilleszkedés. Főnökeim pontosan azzal segítettek a legtöbbet, hogy olyan témákat osztottak rám, amelyek maximálisan kielégítik szakmai igényeimet.- Mi az, ami tetszik?- Először a gödöllői Caterpillar Rt.-nek készülő, már befutott munkadarabok gyártásába dolgoztam be, majd pedig megkaptam azt a feladatot, hogy egy vadonatúj termék sorozatgyártását vezényeljem le á-tól z-ig. Ezt a megrendelést az INTEC Hungária Kft. adta a cégünknek. Mindkét említett partnerünk rangos, külföldön is jól ismert név, jóleső érzés megfelelni igényeiknek. Mondanom sem kell, az SBS-nél tökéletes hátteret kapok a munkához. Örülök annak is, hogy rugalmas gondolkodásúak a vezetők, így könnyebb megvalósítani elképzeléseimet. Végezetül, még valami, ami számomra igen fontos a hányattatások után: Már az első hetek után kiderült, hogy nagyon stabil és dinamikusan fejlődő vállalkozáshoz kerültem. Van jövője, s így nekem is van perspektívám. Kassa Ferenc úgy mutatkozik be, hogy ő CNC horizontesztergályos. Amikor arra kérem, magyarázza el a dolog mibenlétét, szavain átüt a lelkesedés.- Komputer által vezényel- ten irányítjuk az esztergagépek munkáját. Ég és föld ahhoz képest, unit valaha az igri szakmun- iásképzőben anultam, pe- lig a gépi for- [ácsolás is sláger szakmá- lak számított. :n erdőtelki vagyok, de ennek ellenére hosszas munkavállalói kalandok után érkeztem haza, és vissza az SBS-hez. Rengeteg tapasztalat alapján merem ma már mondani, végre megtaláltam a helyemet.- A gép mögött, vagy a cégnél?- A kettő nem választható szét, hiszen ha a vállalat nem adna olyan sokat a minőségre, akkor nyilván nem dolgozhatnék ennyire korszerű masinán. Ha az SBS nem segítené annyira az újdonságok megtanulását, akkor talán még ma is annyira félnék e technikától, mint amikor 2004-ben rá tettek a CNC-re. Ma már én tanítom be az újakat, akiknek ha kell elmondom: jó dolog az, hogy gyakorlati tapasztalatot szereznek. Az azonban talán még több, hogy rájöhetnek, itt Erdőtelken szakmailag mindig előbbre és előbbre léphetnek! Talán ez az, amit én a leginkább értékelek. Térségi alkotók seregszemléje (tari) lőrinci A Városi Művelődési Központban 2003-ban rendezték meg először a térségi képzőművészek - a fogalom tá- gabb értelmezése folytán ide sorolva más alkotói ágak képviselőit is - tárlatát. Az akkor frissen megválasztott kultúrigazgató, Tompa Z. Mihály úgy nyilatkozott: a település központi földrajzi és igazgatási szerepe, súlya indokolttá teszi, hogy hasonló pozíciót foglaljon el a művelődés területén is. Számos egyéb kezdeményezés mellett e célból jött létre a térségi tárlat is, amelyre a kezdetektől fogva jellemző a sokszínűség: festők, szobrászok, fotográfusok, tűzzománc-készítők, ipar- és népművészek nagyszabású seregszemléjévé vált az esemény, amelynek fontosságát az is bizonyítja, hogy a kiállítók jelentős része a közeli, jóval nagyobb Hatvanból érkezett, a Grassalkovichok városának képviseletében is fontosnak tartva az itteni prezentációt. Idén, a december végéig nyitva tartó tárlatot felkeresve, tizenöt alkotó munkájában gyönyörködhet a közönség. Akad, aki első alkalommal mutatkozik be az egykori cukorgyári művelődési házban, de a többség visszatérőnek számít. A névsor - bátran állíthatjuk - nem csak helyi viszonylatban illusztris. A házigazda kisvárosban élő Czank Nikoletta és Nagy Ibolya mellett a hatvani V. Kedei Zoltán, Komjáthy Géza, Horváth Zsanett, Maldrik Gábor, Tóbi László, Váradi Károly, Csintalan Andrea és Bancsi Gergő, a zagyvaszántói Kiss László, a boldogi Püspökiné Kovács Mária és Szpisják Pál, valamint a rózsaszentmártoni dr. Lipovszkyné Molnár Zsuzsanna és Kiss íózsef (ifjabb Bojszi) neve egyre jobban cseng a vonzáskörzeten, s esetenként a megyehatáron túl is. Hogy az adott települések egyre inkább megbecsülik értékeiket, jelzi az is, hogy az ünnepélyes megnyitón három ön- kormányzat első embere - Víg Zoltán lőrinci, Püspökiné Nagy Erzsébet boldogi és Sipos Jánosné rózsaszentmártoni polgármester - is jelen volt, demonstrálva azt az újfajta szemléletet, ami a rendszerváltozás után talán az illetékes vezetők vonatkozásában mutatkozó generációváltást is jellemzi. Vagy - tisztelet a kivételeknek - kellene, hogy jellemezze. A közönségnek tetszettek a bemutatott alkotások
