Heves Megyei Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-09 / 288. szám

2005. DECEMBER 9., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR 7 Elfogták Ante Gotovinát háborús bűnös Letartóztatták Horvátország nemzeti hősét Ante Gotovina horvát tábornok (középen) négy éven át menekült az igazságszolgáltatás elől, és emiatt a horvátok uniós csatlakozása is csúszott Ellentmondó hírek ■ I I r a / a . elleni támadásról Ismeretlen tettesek Bukarestben elrabolták Markó Béla román kormányfő-helyettes, RMDSZ- elnök lányát és autóját - derült ki román rendőrségi források­ból. A lányt a hírek szerint elen­gedték, a kocsival pedig elhajtot­tak. A kocsit a rendőrök megta­láltak és visszaszolgáltatták a huszonhét éves Markó Eszter­nek. A román sajtóban egymás­nak ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy az elrabolt nőt a a város szélére hurcoló bűnözők megerőszakolták-e a áldozatu­kat. Az egyik forrás szerint Markó Eszter nem tett feljelen­tést nemi erőszak miatt. Más for­rások tudni vélik, hogy az áldo­zat vizsgálatot kért az erőszak miatt a bukaresti törvényszéki orvostani intézettől. Sem Maros- vásárhelyen, sem Bukaresetben nem kommentálták ezt az érte­sülést lapunk kérdésére. „Re­méljük - és ezzel sokan va­gyunk így -, hogy csak hírlapi kacsa” - mondta Markó egy munkatársa. Az elnök sajtóköz­leményt ígért. ■ I. A. Véres merénylet egy bagdadi buszpályaudvaron Legalább harminc halálos áldo­zata van az Irakban elkövetett tegnapi merényletnek. Az elkö­vető egy menetrend szerinti tá­volsági buszt robbantott fel. Szemtanúk szerint az elkövető a busz indulása előtti utolsó perc­ben ugrott fel a járatra. Bár a so­főr már nem akarta felengedni, a merénylő addig erőszakosko­dott, míg a vezető engedett. A ter­rorista a busz közepére ült, és abban a pillanatban ahogy a jár­mű elindult, felrobbantotta a tes­tére erősített pokolgépet. A busz szinte teljesen kiégett, a robba­nás erejét mutatja, hogy több el­árusítóstand is kigyulladt a buszpályaudvaron. A halálos ál­dozatok száma meghaladta a harmincat, többtucatnyi sebe­sültet kellett kórházba szállíta­ni. A járat a síiták szent városá­ba, Nedzsefbe indult volna, több­ségében síitákat szállított. A de­cember 15-én tartandó választá­sok előtt különösen megszapo­rodtak az Irakban civilek és katonák ellen elkövetett erősza­kos cselekmények. ■ F. K. Többéves patthelyzet oldódott meg Zágráb és Hága között azzal, hogy elfogták a háborús bűnökért körözött horvát főtisztet. Farkas Károly A Kanári-szigeteken letartóztat­ták Ante Gotovina volt horvát tá­bornokot - erősítették meg teg­nap Hágában. A szökésben lévő főtiszt ellen a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzet­közi törvényszék emelt vádat még 2001-ben a délszláv háború idején elkövetett súlyos háborús bűnök elkövetése miatt. Gotovina szökése kényes hely­zetbe hozta Horvátországot: mi­atta hosszú ideig húzódott a tár­gyalások megkezdése Horvátor­szággal az uniós csatlakozásról. A márciusi start elé ugyanis Brüsszel feltételül szabta a há­gai bírósággal való teljes körű együttműködést. Zágráb dolgát azonban nagyban nehezítette, hogy az extábornokot még min­dig széles körben nemzeti hős­ként tisztelik hazájában. Októberben, miután Carla del Ponte hágai főügyész váratlanul megdicsérte a horvát hatóságo­kat a háborús bűnösök felkuta­tásban való együttműködéséért, az EU úgy döntött, elkezdődhet­nek a csatlakozási tárgyalások. (Igaz, ehhez hozzájárulhatott az is, hogy Ausztria párba állította a horvátok és a törökök ügyét. Konkrétan a török csatlakozási tárgyalások megkezdése fejében elvárta, hogy az EU-tagságra jó­val érettebb Horvátországgal szemben is engedékenyebbek le­gyenek a tagországok.) Gotovinát a szerbek ellen 1995-ben elkövetett kegyetlenke­dések miatt állítják a nemzetkö­zi törvényszék elé. Ő volt az, aki 1995-ben, Krajina visszafoglalá­sakor megtisztította az Adria partvidékét a szerb lakosságtól. A vád szerint legalább százötven ember haláláért, huszonkétezer család otthonának felgyújtásá­ért felelős, s mintegy kétszáz­ezer szerb menekülését is a számlájára írják Hágában. Ante Gotovina 1955-ben szüle­tett egy Pasman nevű adriai szi­geten. Tizenhat évesen disszi­dált Jugoszláviából, és hajókon vállalt munkát. A tengerészsé- get a francia idegenlégió egyen­ruhájára cserélte fel, ahol 1979- ig szolgált. Ekkor megkapta a francia állampolgárságot. Hama­rosan Latin-Amerikába ment, ahol félkatonai egységek kikép­zésével foglalkozott Argentíná­ban és Guatemalában. Francia- országban 1986-ban öt év bör­tönre ítélték, mert részt vett egy francia üzletember kirablásá­ban. Nem kellett azonban mind az öt évet leülnie, és 1991-ben visszatért a függetlenségi hábo­rút vívó Horvátországba. Karri­erje a fiatal horvát hadseregben gyorsan ívelt, és 1993-ban már tábornok volt. 1995-ben ő volt a Krajina ellen indított horvát hadművelet egyik vezetője. Kórházba szállították Arnold Schwarzeneggert heves szívverésre panasz­kodott, ezért szerda este kór­házba szállították Arnold Schwarzeneggert, Kalifornia kormányzóját. Orvosai sze­rint azóta jobban van, és va­lószínűleg gyomorinfluenza és egy korábbi műtét szö­vődményei okozták pana­szait. A kormányzó épp egy hatalmas karácsonyfát ava­tott fel, amikor rosszul lett. A halál két keréken érkezett LEGALÁBB ÖT EMBERT megölt és tucatnyit megsebesített egy biciklis merénylő Bang- ladesben, Kelet-Ázsiában. A Netankera város egyik zsúfolt utcájában elkövetett merényletért senki sem vál­lalta a felelősséget. A rend­őrség a délelőtt folyamán még egy nagy erejű pokolgé­pet hatástalanított. Még két napig életben lehetnek a túszok tegnap leiárt annak az ulti­mátumnak a határideje, amit négy elrabolt keresz­tény túsz fogvatartói intéz­tek a Nyugathoz. A segély- szervezetek önkénteseit a hét végén rabolták el, de a terroristák két nappal meg- hosszabították az eredetileg csütörtökön lejáró ultimá­tum határidejét. Közben a korábban elrabolt német régésznőért Gerhard Schrö­der volt német kancellár is megkísérelt a terroristák lelkére beszélni. Irán Európába költöztetné Izraelt mahmüd Ahmadinezsád irá­ni államfő tegnapi nyilatko­zatában kétségbevonta, hogy megtörtént a Holo­kauszt és kijelentette, hogy átköltöztetné Izraelt Európá­ba. Szerinte az lenne a tisz­tességes, ha Ausztria, vagy Németország területén biz­tosítanának földet a zsidó ál­lamnak. A nemzetközi kö­zösség, Izrael és az Egyesült Államok elítélték a konzer­vatív nézeteket valló iráni elnök szavait. @ további hírek: www.heggel.hu Négy év után az első csapásra összeomlott a krajinai szerbek bábállama a krajinai szerb Köztársaság az 1990 augusztusában kirob­bant fegyveres felkelés eredmé­nyeként, 1990. október l-jén a Szerb Nemzeti Tanács által autonómnak kikiáltott Krajnai Szerb Autonóm Terü­let, később a Krajinai Szerb Köztársaság néven vonult be a történelembe. Összességében 1991-ben a horvát területek huszonnyolc százaléka mintegy 882 ezer la­kossal állt a krajinai szerbek ellenőrzése alatt. 1995. augusztus 4-én hajnal­ban a horvát hadsereg minden irányból rátámadt a Krajina Szerb Köztársaságra. A lakos­ság körében szörnyű pánik tá­madt Féltek a korábban elüldö­zött, de a visszatérő horvátok bosszújátólriasztóan hatott rájuk a Itidjman-rezsim suba alatt terjesztett szélsőséges pro­pagandája, s még Mile Marties, életképtelen törpeálla­muk elnöke is arra szólította fel őket, hogy szervezett formá­ban hagyják el az országot. becslések szerint a lakos­ságnak legfeljebb tíz százaléka várta be otthon a fejleménye­ket. A bevonuló horvát hadse­reg helyenként háborús bűnö­ket is elkövetett a hátrama­radt, túlnyomórészt aggastyá­nokból álló szerb lakossággal szemben. Ennél is szörnyűbb volt, hogy a szinte kihalt terü­let hónapokon át rablóbandák vadászterülete volt. Az esemé nyék idején 2615 szerb veszítet­te életét, és 200 ezren végleg elhagyták hazájukat Angyalok a pakisztáni pokolban Agyonlőtték az ideges utast miami A férfi azzal ijesztgetett, hogy bomba van nála Nem kínozhatnak többé amerikai állampolgárok Fekete kötött sapkában, jól be­bugyolálva a hideg ellen, teletö­mött hátizsákkal járják a pakisz­táni hegyvidéket a kubai orvo­sok. Fidel Castro több száz or­vost és ápolónőt küldött a ka­tasztrófa sújtotta területre. A tró­pusi klímához szokott mentőan­gyalok most a remény egyetlen sugarát jelentik sok ezer ember­nek, akiket a fagyhalál fenyeget. A földrengés miatt fedél nélkül maradtak számára most a leg­nagyobb ellenség a hideg és az influenza. A tartomány központ­jában, Muzafarabadban naponta több ezren jelentkeznek tüdő- gyulladás tüneteivel. Eddig több százan vesztették életüket a hi­deg következtében. ■ F. K. A Miami nemzetközi repülőté­ren egy fegyveres biztonsági já­ratkísérő - légimarsall - lelőtt egy utast, aki azzal ijesztgetett, hogy pokolgép van a kézipogy- gyászában. Az utas a kórházban belehalt sérüléseibe. A 44 éves férfit Rigoberto Alpizarnak hívták, és amerikai állampolgár volt. Az nem derült ki, hogy miért szólt oda a repü­lőgépet kísérő légimarsallnak, hogy bomba van nála. A szemta­núk szerint ezek után felszólí­tották, hogy nyissa ki kézi- poggyászát, amit megtagadott. A légimarsall beszámolójában kijelentette, hogy az utas agresz- szíven kezdett viselkedni, mire több lövést adott le rá. Az eset az Nem volt bomba nála, de lelőtték American Airlines 924-es jára­tánál történt, amely a kolumbiai Medellinből érkezett a floridai Miamiba. Rigoberto Alpizar az ecuadori Quitóból tért vissza Amerikába. Később kiderült, hogy semmi­féle bomba nem volt nála. Ennek ellenére, az eddigi szakértői vé­lemények szerint a fegyveres já­ratkísérő helyesen járt el. Nekik ugyanis az utasok biztonságát kell szem előtt tartaniuk, nem vállalhatnak kockázatot. A légi­marsall intézménye több évtize­des múltra tekint vissza Izrael­ben és az Egyesült Államokban. A szolgálatot azonban csak 2001. szeptember 11 -e után duz­zasztották több ezer fősre. „Mától az amerikaiaknak a világ minden pontján tilos a kínzás” - jelentette be tegnap Brüsszelben Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter. Rice a brüsszeli NATO-értekezlet után is tagad­ta, hogy a CIA titkos börtönöket tartana fent, vagy foglyokat szállított volna európai álla­mokon keresztül. A hetek óta keringő hírek hatására különösen a hol­landok, a belgák és a dánok kö­veteltek garanciákat a foglyok­kal való bánásmódot illetően. Az Egyesült Királyság legfel­sőbb bírósága tegnap úgy dön­tött: mostantól nem ismeri el bi­zonyítékként azokat az informá­ciókat, amelyekre kínzás hatá­sára tettek szert, függetlenül at­tól, hogy a gyanúsítottakat mely ország hatóságai hallgatták ki. A helyi bíróságok eddig úgy ítél­ték: az ily módon szerzett bizo­nyítékok felhasználhatók. A kínzások til­tására vonatkozó ENSZ-konvenciót az Egyesült Államok eddig úgy értelmez­te, hogy az csak határain belül érvényes állampolgáraira. Ezzel a jogi kiskapuval élve amerikai ügynökök és katonák több he­lyen is kínoztak foglyokat, hogy vallomásokat csikarjanak ki be­lőlük, vagy csak egyszerűen szó­rakozásból. . ■ F. K. ■ Mostantól mindenhol tilos a kínzás.

Next

/
Thumbnails
Contents