Heves Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-07 / 260. szám

2005. NOVEMBER 7., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP Körözött bűnözőket csíptek el (Folytatás az 1. oldalról) Az akcióban a bűnügyi, közrend- védelmi és közlekedési rendőrö­kön túl a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint a közle­kedési felügyelet munkatársai is részt vettek. Épületek, szórakozó­helyek átvizsgálásánál segítséget nyújtottak az APEH, az ÁNTSZ, a munkaügyi- és a fogyasztóvédel­mi felügyelőség szakemberei is. Sikeres volt az akció, hiszen összesen 106 körözés alatt állót — megyénkben 14-et - sikerült nyakon csípni. Köztük voltak cso­portos rablás, betöréses lopás tet­tesei is. Fennakadtak a rostán olyanok is, akik hamis közokirat­okkal próbálták igazolni magu­kat, hamis rendszámot tettek a járművükre. Együttesen 4.341 személyt igazoltattak. Az elfogá­sok mellett 74 szabálysértési fel­jelentést tettek, s 825 ezer forint helyszíni bírságot szabtak ki. Fel­derítettek két bűncselekményt, s lefoglaltak egy gépkocsit. Hasonló akciókra a jövőben is lehet számítani. 5 Italt, dohányt és készpénzt lopott a betörő hevesvezekény Egy helybéli italboltnak volt hívatlan látoga­tója egyik éjjel. A betörő a hengerzártörés módszerét alkal­mazva jutott be az üzletbe. On­nan készpénzt, továbbá különfé­le italokat és dohányárut vitt el magával zsákmányként. A lo­pással 173 ezer, a rongálással pe­dig 15 ezer forint kárt okozott a tulajdonosnak. Az ügyben a Hevesi Rendőrka­pitányság munkatársai folytat­ják a nyomozást. MEGYEI KÖRKÉP Rózsaszimbólum: élet és feledés Szuromi Rita EGER A rózsa a szerelem, a hű­ség elsődleges kifejezője. De mi van, ha ezen érzés után csak egy marék hamu, s urnába zárt éle­tek maradnak? A rózsa a tudás jelképe is. Ám mi történik, ha a nemtudás boldogabbá tesz, mint a valóság ismerete? A ró­zsa a nyár, az élet virága, s oly­kor a múlt drámai pusztulásáé, mint Tennessee Williams: A te­tovált rózsa című színművében. A Gárdonyi Géza Színházban Szegvári Menyhért rendezésé­ben bemutatott darab műfaja színmű. Ám a rendező garancia arra, hogy a déllé Rose-k törté­nete nem egy lineáris cselek­ményláncolat. Érzelmileg túlfű­tött világ ez, ahol vibrálnak a tit­kok, a megfejtésre váró jelek. A déllé Rose-k hozták magukkal a hűség, a család, a szerelem tra­dícióját, amely a szicíliaiakat a világon mindenhol megkülön­bözteti, s összetartja. Ám bele­csöppentek a Szicílián kívüli életbe, amely a csalfaságot, a já­tékkaszinók bűnét hordozza. E miliőben formálódik a dráma, ami a családfő legyilkolásával kezdődik. Az arisztokrata gyö­kereket ápoló-hordozó, de a be­vándorló munkáscsaládok éle­tét élő asszony, Serafina gyászá­ban visszatér ősei szokásaihoz: egy életre a halotthoz láncolja magát, férje siratását az őrületig fokozza. Közben az őt körülvevő amerikai szabad világ éles kont­rasztot formál a szicíliai hagyo­mányokkal. Lánya felnő, vágyik a szerelemre. A szomszédok af­féle fekete varjakként károgják fölötte, mellette: vajon érdemes volt a férfi a Serafina életét elbo­rító mély gyászra? Az abnormalitásba forduló gyászt Mangiacavallo-val, a so­főrrel való véletlen találkozás mozdítja ki. A szerelmes-félté­Mangiacavalk) (Kaszás Gergő) és Serafina (Murányi Tünde) igazi jutalomjátéka ez a darab kény asszony önigazolás-kere­sésének csupán egy mozzanata a károgó asszonyok ébresztési kísérlete, a pap gyónási titká­nak kikutatása. A valódi ébre­dés életszerűbb: Mangiacavallo- nak, a falu bolondja unokájának feltűnése képes csak Serafinát rádöbbenteni a valóságra. A cselekménnyel párhuzamo­san a déllé Rosé-k életét szimbó­lum-tömeg meséli el: a fekete kecske elszabadulása, a boszor­kány megjelenése, az öregasz- szonyok felbukkanása, a fegy­verdördülés mind a sorsfordu­lást jelzik. E jelképek fokozása adja a színmű sokszor tetten ér­hető drámai hatását. Egy egyszerű, délszaki ele­ganciát hordozó szoba az egyet­len díszlet a színpadon. A sze­génységet elegánsan rejtő lep­lek, függönyök, a megélhetést jelző varrógép mellett két iga­zán fontos tárgy van a házban: Szűz Mária és a kicsiny oltár, valamint a férj hamvait rejtő ur­na. Valóság és szimbólum mind­kettő, ahogy a Serafina életét vé­gigkísérő rózsa is: férje mellére volt tetoválva, mint a ragaszko­dás, a szeretet jelképe. Csak az övé volt? Serafina kételyei foko­zódnak. S a bizonyságra - me­lyet lát a néző, de nem lát még Serafina - nem ad feleletet Estelle vörös inge, a szomszé­dok károgása. De választ ad Mangiacavallo sebtében mellére tetováltatott rózsája, amely ké­pes kifejezni: a jelkép, a szere­lem bárkié, nem kisajátítható, nem birtokolható. Az eszmélést épp ez a rózsa hozza meg. El­dönti az urna sorsát, Serafina életének folytatását. A tetovált rózsa Murányi Tün­de (Serafina) és Kaszás Gergő (Mangiacavallo) jutalomjátéka. Mozdulataiknak jelentése van, a dallamos olasz szavak a nem értők előtt is jelentéssel telnek meg. Két világ kultúrája, gyá­sza, öröme jelenik meg alakítá­sukban. Pontos dokumentumai egy már többnyire csak filmek­ből, könyvekből ismert világ­nak. Ám emberi érzéseikben nagyon is valók: a gyász, az esz- mélés, az újrakezdés örök hitei. Mellettük ott az amerikai fiatal embertípus, Rosa, azaz Mészá­ros Sára és Hunter, vagyis Nagy András az asszimilálódó beván­dorló családok amerikanizáló- dott jelképei. A tetovált rózsára régóta vá­gyott a közönség. Nem elsősor­ban az egyébként értékes darab történetére és mondandójára, hanem arra, hogy olyan színház szülessen, amely a szimbólu­mok nyelvén szól hozzánk. Vé­gül is így képződik át az élet a művészetek nyelvére. Szimbólumok színháza Egy amerikában megtelepedett szicíliai család élete egy különös motívumokkal átszőtt mesevilág. Élnek az ezeréves hagyományok, Szűz Mária tisztelete, a boszorkányoktól való rettegés, a fekete kecske baljóslatú megjelenésének félelme. Megújult Dobó-bástya: győzelmi jelkép A pénzügyminiszter (balra) az avatószalag egy darabját nyújtja át a múzeumigazgatónak fotő; peri. marton Átadták a Kertész utca elkészült új szakaszát (Folytatás az 1. oldalról)- Azóta, hogy 1958-ban a múze­um a várba költözött, 20 millió lá­togató tekintette meg a történelmi emlékhelyet - mondta dr. Petercsák Tivadar, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. - A falak funkcióval - kiállító-és konferen­ciaterem - történő ellátása során példamutató együttműködés va­lósult meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma (NKÖM) a megye és a város veze­tése között. Ennek az eredménye az impozáns Dobó-bástya. Sós Tamás országgyűlési kép­viselő, a megyei közgyűlés elnöke azt hangsúlyozta, hogy ez a nap is lehetne akár a győzelem ünnepe, hiszen több évtizeden át, széles körű összefogással valósult meg a létesítmény. Újra csak bizonyítja, hogy a falak ereje nem a kőben va­gyon, hanem a védők szívében, tenni akarásában. Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója arról szólt, hogy az ország 600 kiemelt mű­emléke közül 271 állami tulajdon­ban van, megőrzésükre, fejleszté­sükre folyamatosan gondolnak. Ám több tízmilliárd forint kellene ahhoz, hogy mindegyiket olyan színvonalra lehessen hozni, mint a Dobó-bástya. Varga Kálmán, a Műemlékvé­delmi Hivatal képviseletben azt emelte ki: az utóbbi időben egyre több az olyan pillanat, amikor több száz éves épület, vár, kastély megújul. Dr. Nagy Imre, Eger pol­gármestere arról beszélt, már az is boldogság, hogy együtt va­gyunk és közösen örülünk egy XXI. századi érték létrejöttének. Kijelentette: igenis van élet az Eu­rópa Kulturális Fővárosa pályázat elbírálása után is, amelynek már­is kézzel fogható példája a Valide szultána projekt előkészítése.- Ez a vár a mi múltunk része - hangsúlyozta a létesítmény át­adásakor dr. Veres János. - Védte egykor Európát a török ellen, s most, 500 év után az unióban ta­lálkozunk e szintén nagy múltú nemzettel. A Dobó-bástya bizony­ság arra, hogy megvannak az adóforintjaink, s jó helyre költjük azokat, s arra is, hogy van mire büszkének lennünk. Annak is ta­núja, hogy ma is létezik összefo­gás, amely nagy dolgokat tud szülni. Legyünk büszkék arra, hogy amikor az összefogás, a nemzeti büszkeség nem minden­kinek sajátja, mi erre is képesek voltunk. Koncz Erika, az NKÖM helyet­tes államtitkára arra emlékezte­tett, hogy e létesítmény egyesíti a közművelődést, a tudományt és a művészeteket, majd utalt a vármú­zeum utóbbi években elért ered­ményeire, a látogatóbarát-múze­um fejlesztésekre, 2002-ben az Év múzeuma, 2004-ben a Vendégba­rát múzeum elismerések elnyeré­sére, illetve az Alfa-programban elnyert 55 milliós pályázatára. Az esemény végén dr. Petercsák Tivadar Dobó István emlékérmet nyújtott át Hollósy Zoltán műszaki csoportvezető­nek, aki 1980 óta őrködött a bás­tya „születése” fölött. A szalagát­vágás után bemutatták A világ fegyverei - a fegyverek világa cí­mű kiállítást, Péterváry István magángyűjteményének anyagát. A Gótikus palotában rendezett ál­lófogadáson emléklapot nyújtot­tak át azoknak, akik részesei vol­tak a nagyszabású „várépítés” megvalósulásának. hört Ez a beruházás is válasz ar­ra az egyesek által oly gyakran feltett kérdésre: hol a pénz? - je­lentette ki Veres János pénzügy- miniszter szombaton délután, amikor Sós Tamással, a Heves Megyei Közgyűlés elnökével, Ér­sek Zsolttal, a térség országgyű­lési képviselőjével és Kassa Lász­ló polgármesterrel együtt felavat­ta a Kertész utca napokban elké­szült szakaszát. A több száz ta­gú, helybeliekből álló hallgató­ságnak elmondta: véleménye sze­rint szűkebb hazánk honatyái ha­tékony lobbitevékenységet foly­tatnak a Parlamentben, amit bi­zonyít a megyénkben megvaló­suló számos fejlesztés is. A Kertész utca elkészültének csaknem 15 millió forintos össz­költségéhez a megyei területfej­lesztési tanács 9 millióval járult hozzá, a fennmaradó hányadot az önkormányzat saját erőből biztosította - tájékoztatott Kassa László. Pályázati támogatással az idén felújították a Vas Gereben, a Kertalja, a Hunyadi és a Mátra utcákat is. Még a tanács kezdte Petercsák Tivadar: - A hely szelleme, történelmi jelentősége min­denkor a megmentésre kötelezte az egykori vezetőket. A bástya új­jáépítését még dr. bodő Sándor múzeumigazgató és a tanács tervosztályának vezetője, FEKETE ISTVÁN szorgalmazta. A terveket patócs Péter és fodor LÁSZLÓ készítette, a falak magasba emelé­sét pedig a Heves Megyei Építőipari Vállalat munkásai végezték. A második ütemet egy 310 millió forintos pályázat elnyerése tette csak lehetővé 2002-ben. Sós Tamás, Veres János. Kassa László és Érsek Zsolt az avatóünnep­ségen együtt vágták át a szalagot a Kertész utcában fotó;t.o.

Next

/
Thumbnails
Contents