Heves Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-02 / 256. szám

5 2005. NOVEMBER 2., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 Segítsenek, ha tudnak! Egy közös segítségadásra szeret­ném kérni Önöket. A napokban egy tragikus kimenetelű vonat­baleset történt egy 15 éves kisfi­úval, Kónya Tamással. A baleset következtében a fiú mindkét lá­bát elveszítette. Ennek a szeren­csétlen kisfiúnak az édesapja évek óta cégünknél, a Gál Tibor Pincészetnél dolgozik. A család nehéz körülmények között él, és most az élet, a sors egy nagyon kiszámíthatatlan jö­vő elé állította Őket. Én a magam lehetőségeihez mérten szeretném Őket támogat­ni, de mivel hosszú távú segítsé­get egyedülálló, 4 gyermeket ne­velő anyaként nem tudok nyúj­tani, ezért fordulok Önökhöz. Kónya Tamás nevére egy bankszámlát nyitottak a szülei, melynek adatai a következők: Kónya Tamás bankszámla- száma: Füzesabony és Vidéke Taka­rékszövetkezet 3390 Füzes­abony, Rákóczi u. 58. 61900174- 17111786-00000000 Swift: MANEHUHB Az ünnep mindenkié Ha nem hallom a miniszterelnök „gyászbeszédét”, ha másnap nem látom a bársonyszékekben ülők méltatlan megnyilvánulá­sát '56-tal kapcsolatban, akkor levelem megírására sem került volna sor. Szégyenletes, hogy az MTA történészeinek nem volt elegen­dő közel 50 év kutatási időszak ahhoz, hogy egyértelműen és vi­lágosan helyére tegyék a világot is megrengető magyaros bátor­ságot, mint forradalmi tényt. Gyorsan elfeledjük azokat a de­finíciókat, amelyek azokban az időkben meghatározták a forra­dalom, az ellenforradalom és a diktatúra fogalmát. A Moszkvából irányított dik­tatórikus uralom ellen lázado­zott a magyarság is 1956 őszén. Nem ismételgetem a nemzet tö­rekvését, de a 13 pontban foglal­tak hűen bizonyították a nép kö­vetelését. Tehát forradalomról kell beszélni, melynek történel­mi hőse a mártírhalált halt Nagy Imre volt. Manapság már nin­csen semmi jelentősége annak, hogy kommunistából forradalmi gondolatokat dédelgető harcos­sá vált a hős, mert a diktatórikus és zsarnoksággal párosult társa­dalmi rendszerben kényszer és kényszerítés hatása alatt szület­tek a kommunisták. Az ellenfor­radalom mint fogalom kitalálá­sával saját csapdájába esett a lánctalpasok százai dübörgésé­nek kíséretével a fővárosunkba szállított diktatórikus rendszer. Egyértelmű és teljesen világos a következő tény: a forradalmi erőkre támadó diktatúrát kell el­lenforradalomnak megnevezni. Szomorú vagyok, mert a ma­gyar nemzet még mindig nem képes méltóságteljesen emlékez­ni és ünnepelni az őszi forradal­munkat. Egyetlen politikai párt sem sajátíthatja ki magának a maréknyi és elkeseredett ma­gyarságóhajából született 1956. október 23. napját. (név és cím a szerk.-ben) Lelket frissítő program Idős napjainkat boldogító, testet, lelket, szellemet frissítő progra­mokkal szolgálja tagjait a Heves Megyei Önkormányzat Örökzöld nyugdíjasklubja. Az ország több helyét bejárva elhatároztuk, hogy ízelítőként egy természeti látványosságot tekintünk meg, mégpedig az Aggteleki cseppkőbarlangot. A túravezető köszöntött bennün­ket, s röviden ismertette a bar­langlátogatás szabályait. A mi csapatunk az Aggtelek környéki Baradla-barlangot tekintette meg, mely Magyarország és Eu­rópa legnagyobb és legszebb cseppköves barlangja. A térség barlangjai felkerültek a világ ter­mészeti és kulturális örökségé­nek listájára. Ehhez a címhez méltóan korszerű és biztonságo­san kiépített. Legnagyobb terme az Óriásterem. Itt látható az ún. Csillagvizsgáló, a Föld eddig is­mert legmagasabb álló cseppkö­ve. A Hangversenytermet is ki­építették az idegenforgalom szá­mára. Meghallgattuk Simándy lózsef lemezéről a Hazám, ha­zám című áriát. Gondolataink­ból a kis denevérek hangja rá­zott fel. Köszönetünket fejezzük ki Debreczeni Tiborné nyugdíjastársunknak a felelős­ségteljes szervezőmunkájáért. Forgony Ferencné ny. klubvezető Búcsú az egri''' A dohánygyár 108 éves működés után ez év március végén végleg bezárta kapuját, úgy, hogy a ter­melési tevékenység már az előző év végére megszűnt Felmerülhet a kérdés, miért ép­pen most kerül sor e cikk megírá­sára. Ennek oka, hogy a napok­ban fogom betölteni 70. életéve­met, és ez jó alkalom egy bizo­nyos összegzésre, ill. visszatekin­tésre. A gyár rövid története a követ­kező. 1896-ban nyitás, együtt, kb. azonos időben a pécsi, ill. sátoral­jaújhelyi dohánygyárakkal. Ala­pításának története összefügg a kiegyezés utáni magyar élelmi­szeripar-fejlesztéssel és a század végén bekövetkezett szőlőpusztu­lással, amely nagymértékben csökkentette a foglalkoztatási le­hetőségeket Már a '20-as évek­ben a nagyszámú női foglalkozta­tás miatt óvodát alapítottak, amely intézmény végigkísérte a gyár életét. A gyár jelentős fejlesztése 1964-től kezdődött, amikor az utolsó budapesti dohánygyár, a lágymányosi is megszűnt, és az ottani gépi berendezések áttelepí­tése Egerbe történt Ezen időszakról csak annyit, hogy a foglalkoztatottak száma kb. 1000 fő volt, és az élelmiszer- iparon belül, de a közvetlen köz- gazdasági környezetben is a leg­alacsonyabb bért fizette a mun­kásainak. Az 1990-es év- re a fejlődés ki- mtj teljesedett, és az Egri Do­hánygyár Ke- let-Európa legkorsze­rűbb ciga­rettagyára lett. Miután a foglalkozta­tottak száma és a vállalat múltja szinte kötelezettséget je­lentett a környezet támogatására is, ezért anyagi lehetőségeinket figyelembe véve támogatásban részesítettük Eger város és kör­nyékének iskoláit, szociális léte­sítményeit, az egri megyei kórhá­zat, különböző művészeket, az egyházmegyei főkönyvtárat és a sportot is: az összeg évi 30 millió forint Természetesen a külső támo­gatások mellett a bérfejlesztésen és a tanulási lehetőségek biztosí­tásán túl jelentős szerepet játszott a gyár dolgozóinak életében az a fejlesztés, amelynek eredménye­ként hat tantermes óvoda és böl­csőde tornateremmel (a gyerme­kek 2/3-a „külsős” gyermek volt), sportcentrum kondicionálóte­remmel és szaunával, orvosi és fogorvosi rendelő és jól felszerelt ifjúsági klub került kialakításra. A gyár életében jelentős ese­ménynek számított a Kelet-Euró- pában elsőként bevezetett licenc- cigaretta gyártása az ausztriai li- cenc alapján, majd ezt követően a Philip Morris céggel kötött licenc- gyártás megvalósítása. Ez a gyár hazai és nemzetközi jelentős nö­vekedésével járt együtt, és a gyár­ra hosszú évek során mint bemu­tató üzemre tekintettek. A rendszerváltást követő évben óriási érdeklődésre tartott számot a gyár privatizálása. Most meg kell állnunk egy pillanatra, mert a privatizáció kényszere elsősor­ban amiatt következett be, hogy nem használtuk ki a német újra­egyesítés esetleges gazdasági elő­nyeit, és a devizahiány arra kényszeritette a rendszerváltás utáni első magyar kormányt, hogy gyors eladásokból devizá­hoz jusson. Pedig a türelem sok­kal nagyobb bevételhez juttathat­ta volna Magyarországot, sőt meggondolásra késztette volna a kormányt pl. a dohányipar priva­tizációját illetően. A Philip Morris ténylegesen 1992-től tulajdonosa a gyárnak. A tulajdonosvál­Még egy mondatot a gyár korsze­rűsítéséről: a Philip Morris által egy évvel később megvásárolt Kutna Hora-i dohánygyárba pe­dig, amelyért jelentősen többet fi­zettek, még három évig innen szállították a cigararettagyártáshoz szükséges dohányvágatot. A Philip Morris jelentős jöve­delmet biztosított a gyárban dol­gozóknak, de bizonytalanná is tette őket, miután különböző okok miatt állandó létszámcsök­kentést hajtott végre. A cég meg­szűnésekor a dolgozói létszám 340 fő volt A megszűnés okaként a Philip Morris az infrastrukturá­lis fejlesztés szűkösségét emelte ki, de a valós ok véleményem sze­rint a kisebb ráfordítás és na­gyobb haszon érvényesítésének monopolvállalati elve volt. Meg­jegyzem, hogy a gyár infrastruk­túrája lehetővé tette volna a ter­melés háromszorosára való növe­kedését. Hát ennyit a gyár történetéről. Végül egy személyes megjegy­zés. A korszerű, anyagilag rende­zett, az elvárásoknak minden szempontból megfelelő privatizá­lás után a vezetés semminemű írásos vagy szóbeli elisme­résben nem részesült sem az illetékes minisztérium, sem a privati- z á ­tás a nagyarányú korsze­rűsítés következtében létszám- csökkentéssel járt együtt. Kétség­telen, hogy a bérszínvonal jelen­tős mértékben növekedett, és a Philip Morris igyekezett betölteni azt az űrt, amelyet az Egri Do­hánygyár, mint külső támogató meglétének hiánya jelentett. Ez azonban nem sikerült, hiszen pl. teljes mértékben megszűnt Eger város sportjának támogatása, amely tévedések elkerülése okán nem csak a labdarúgásra, hanem más sportágakra (vízilabda, te­nisz, vívás, sakk stb.) is kiterjedt. cios szervezet, sem a város részéről. Egy meghívást kaptunk, amikor is a megyei kórház veze­tése dr. Ertsey Csaba igazgató fő­orvos révén külön köszönetét mondott a kórháznak nyújtott anyagi támogatásért. Utolsó mondatként: amikor a több mint négy nemzedéket fog­lalkoztató gyár munkatársaival találkozom, a megfáradt, de még­is csillogó szemek között létrejö­vő viszony - ami csak azok között jöhet létre, akik szerettek és aki­ket viszontszerettek - a legna­gyobb kitüntetés, ami az ember számára elérhető, és amit nem le­het csak az elégedettség, vagyis boldogság szóval kifejezni. Dr. Domán László Étolaj a tankba Elvette a hatóság a kedvét annak az állampolgárnak, aki növényi étolajat akart az autójába tankol­ni üzemanyagként. Melyik tör­vény írja elő kötelezően, hogy a gépkocsik csak az állam által megadóztatott benzinnel és gáz­olajjal üzemeltethetőek? Hajda­nában nagy port vert fel az, ami­kor a bátrabbak gázpalackot he­lyeztek a gépkocsiba, és a gázt motor által feldolgozhatóvá tet­ték. Tudomásom szerint az ilyen és hasonló cselekedetet a tör­vény nem tiltja. Vagyis: a tulaj nem fizet adót sem. De tovább­megyek: sokasodnak az akku­mulátorral meghajtott járművek nálunk is, nincs tiltó rendelke­zés. Az állam a jövőben az akku­ba sűrített elektromos áramra is ki fogja vetni a fogyasztási adót. A bioenergia széles körben tör­ténő hasznosításáról beszélnek a szakemberek. Nyersanyag a növényi olaj is. Nincs messze az idő, amikor a magyar mezőgaz­daságban primátusa lesz a rep­ce- és a napraforgó-növények ter­mesztésének. logosan vetődik fel a kérdés: milyen bűntettet kö­vet el az a személy, aki már most kísérletezik a növényi olaj hasz­nosításával? Az emlegetett me­zőgazdasági származék még nem tartozik a jövedéki termé­kek közé. Miért ez az adóztatási igyekezet? (név és cím a szerkőben) Köszönet Köszönöm az egri kórház 4. emeleti sebészeti osztálya orvo­sainak, hogy férjemet megmen­tették, kedvesen bántak vele, életerőt adtak neki, hogy harcol­jon a betegsége ellen. Köszönöm az osztály nővéreinek, ápolói­nak, de különösen az osztály fő­orvosának, hogy férjemet meg- műtötte és ezzel az életet vissza­adta neki. J.-né Hevesaranyos (név és cím a szerkőben) Várjuk írásaikat Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formá­ban tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. Erdélyi siker a Szent István Rádió jubileumi ünnepségén Október 15-én került sor az Eger Szállóban a Szent István (koráb­ban Magyar Katolikus) Rádió fennállásának ötödik évforduló­járól történő megemlékezésre. A rádió igazgatójának, Szarvas Ist­ván atyának ünnepi beszéde és a jutalmak átadása után követke­zett a kulturális műsor, melyre egyetlen szereplőt hívtak meg: a Transylmania együttest. A hét­száz fős kongresszusi terem zsú­folásig megtelt A Transylmania 2002-ben ala­kult a Kovászna megyei Bárót vá­rosában, kilenc - főként helyi - taggal, ami később hét főre redu­kálódott. Az együttes vezetőjé­nek, Cseresznyés Szilamérnek kezdettől az volt az elképzelése, hogy etnorockot fognak játszani, azaz a hagyományos népdalkin­cset akarták ötvözni modern hangzásvilággal. Nem volt köny- nyű megtalálniuk az egyensúlyt a népi és az elektronikus hang­szerek között, hogy az utóbbiak ne nyomják el az előbbieket. Pró­bálkozásaikat rövid időn belül si­ker koronázta, s egy fél év múlva már a Duna TV szilveszteri erdé­lyi műsorában szerepeltek. Ek­kor figyelt fel rájuk a Kormorán együttes, akiket amúgy is példa­képüknek tekintettek. Hamaro­san személyes kapcsolatfelvétel­re, majd közös baróti koncertre került sor. Ezt egy, a Testnevelési Egyetemen tartott nagyszabású közös koncert követte. Mindkettő­ről emlékezetes filmet láthattak a Duna TV nézői. A Transylmania azonban sem­miképp se akart a Kormorán er­délyi utánzója lenni. Saját stílu­suk kialakítására törekedtek, mi­közben a Kormoránhoz fűződő barátságukat továbbra is de­monstrálják, mint ahogy azt az egri koncerten is tették három Kormorán-szerzemény eljátszá­sával. A baróti együttes reperto­árja azonban főként népdalfeldol­gozásokra és megzenésített ver­sekre épül, kevesebb a tisztán sa­ját szerzemény, míg a Kormorán- nál inkább ez utóbbiak dominál­nak. A zenei források területén csak magyar népzenét használ­nak, semmiképp se akarnak olyasfajta világzenét előadni, ami manapság gyakran különböző népek zenéjének összemosását jelenti. Ők a magyar népzenéből is eddig csak a régi stílusú erdé­lyi és a még archaikusabb csán­gó dallamkincsből építkeztek, bár nem zárják ki annak a lehe­tőségét, hogy idővel más magyar zenei dialektusok dalait is feldol­gozzák. Műsoruk első részében első­sorban eddigi egyetlen lemezük, a „Legyen úgy, mint régen volt” számait játszották, de ezeket is új hangszerelésben, ami nem is cso­da, hiszen a lemez megjelenése óta több zenész kicserélődött. Az új hegedűs, Orbán Ferenc sokkal erőteljesebben van jelen, mint elődje; Hompoth Arthur pedig, annak ellenére, hogy egyébként gitárt tanít, kitűnően dobol. A ré­gebbi tagok közül Ségercz Ferenc hosszú népzenészmúltra tekint­het vissza, s egy egész fafúvós ar­zenállal alapvetően meghatároz­za a zenekar hangzásvilágát. Tókos Imre gitárjátéka szinte minden szám indítása és alapja. Cseresznyés Szilamér nem csak basszusjátékával, hanem éneké­vel is szolgálja az együttest, túl azon, hogy szinte minden szám az ő zenei ötleteiből születik, ami­ket végül az egész együttes közö­sen önt végső formába. A két szó­lóénekes Szilamér felesége, Emí­lia és Szélyes Margit Bár mintha a mikrofonok ezúttal nem tudták volna teljes tisztasággal közvetíte­ni éneküket, s a lemezeiken tisz­tán érthető szöveg most nem volt mindig az, mégis az est legna­gyobb sikerei közé tartozott Szélyes Margit néhány lírai szá­ma, mint a „Hazám, hazám”, a „Liliomszál”, vagy az „Erdély”. Az est második részében egyre több olyan dal került elő, ami az első lemezükön még nem szerepelt, ami arra utal, hogy már a követ­kező lemez anyaga is együtt van. A Transylmania műsorát az egyébként igen vegyes összetéte­lű - egyházi személyiségektől etnorock rajongókig terjedő - kö­zönség nagy tetszésnyilvánítás­sal fogadta, több ráadást kellett játszaniuk a zenészeknek. Ez is . jól mutatja, hogy városunkban is van fogadókészség igényes, nem­zeti értékeinket őrző és továbbfej­lesztő zenei produkciókra. Ahogy a műsort konferáló Tókos Imre is mondta, mi egriek is remélni sze­retnénk, hogy máskor is találkoz­hatunk az együttessel városunk­ban, akiknek köszönet, hogy ezért az egyetlen fellépésért is vállalták a hosszú utazást. Abkarovits Endre

Next

/
Thumbnails
Contents