Heves Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-15 / 267. szám
2005. NOVEMBER 15., KEDD Megmérgezték négymillió német ivóvizét Egy gazdát gyanúsítanak azzal, hogy mérget szórt a Bodeni-tóba, ezzel veszélyeztetve 4 millió ember ivóvízellátását. Merényletkísérlet történt egy német ivóvízellátó cég ellen - erősítették meg a helyi hatóságok. A baden-würtembergi Bodensee-Wasserversorgung (BWV) a tartomány mintegy négymillió lakosát látja el ivóvízzel. A cég korábban fenyegető levelet kapott, ennek nyomán úgy döntött, sűrűbben végez vízminőség-ellenőrzéseket. Közben a BWV sipplingeni vízkiemelőjé- nek közelében, a parttól mintegy 300 méterre nyitott növényvédő szeres tárolóedényeket találtak. Az edényeket búvárok találtak meg mintegy hetvenméte- res mélységben. Egyelőre nem tudni, hány edényt süllyesztett el az elkövető, a hatóságok most nagy területet vizsgálnak át. Szinte bizonyosra vehető, hogy jelentős mennyiségű méreg került a tó vizébe, de az ellenőrző vizsgálatok szerint a biztonsági határértéket nem haladta meg. A német hatóságok tegnap bejelentették, hogy megtalálták az elkövetőt. Az edények tóba süllyesztésével egy Ravensburg környékéről származó svábfóldi gazdát gyanúsítanak. Az ő birtokát a napokban kutatják át a rendőrök. ■ F. K. Csitul az erőszak, szükségállapot Franciaországban Jacques Chirac elnök megint nyugalomra szólított fel A vártnál kevesebb összetűzést hozott a vasárnap éjszaka Franciaországban. A 120 városban felgyújtott 284 gépjármű és a 115 előállított személy azonban távolról sem jelzi azt, hogy elülne a lassan három hete tartó erőszak. A párizsi vezetés sem bízik már ebben, amit jelez, hogy a kormány a kijárási tilalmat is lehetővé tevő szükségállapot három hónapra való meghosszabbítását indítványozta. Jacques Chirac államfő - aki lapzártánk után újabb televíziós beszédben próbálta jobb belátásra bírni honfitársait - hangsúlyozta: a rendelkezés csak átmeneti. A múlt héten egy 1955. évi törvény alapján vezették be a szükségállapotot; a jogszabály 12 napra engedélyezi az intézkedést. Dominique de Villepin kormányfő közben tovább keresi a pénzt azokra a szociális intézkedésekre, amelyekkel a külvárosok elégedetlen, első vagy második generációs bevándorlóinak helyzetén javítana. A programhoz az EU 50 millió eurós segítséget ígért, ám ez töredék a több százmilliósra becsült költségekhez képest. ■ Gy. M. VILÁGTÜKÖR 7 Krimibe illő iráni fordulat Áldozatok Kabulban. Az afgán fővárosban legalább hárman - köztük egy német katona - haltak meg, amikor tálib öngyilkos merénylők két helyen belehajtottak a NATO-békefenntartó erők alakulataiba. Amióta 2001-ben az amerikaiak megdöntötték a tálib rendszert, és a szövetséges csapatok vették át az ellenőrzést, négy német katona vesztette életét, és 30 sebesült meg hasonló támadások során. atomfegyver Teherán szerint hangulatkeltés folyik az ország ellen Bizonyíték vagy hangulatkeltő trükk. Egy ellopott számítógép adatai szerint a perzsa ország állítólag atomfegyveren dolgozik. Csák Elemér Teheránban haszontalan színjátéknak nevezik az újabb amerikai állítást, miszerint Irán nukleáris fegyverprogramon dolgozik. A külügyi szóvivő kijelentette: „Mi nem tartogatjuk titkainkat laptopokon, a titkosított üzeneteket telexen továbbítjuk. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) döntő jelentőségű tanácsülésének előestéjén terjesztett rémhírek a negatív hangulatkeltést szolgálják.” Teheránon kívül más országok is kételkednek abban, hogy léteznek a Washington által lobogtatott dokumentumok. Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát kivéve a legtöbb külföldi megnyilatkozás egy párhuzamos történetre, azokra a „bizonyítékokra” emlékeztet, amelyek alapján az Egyesült Államok megtámadta az úgymond tömegpusztító fegyverekkel rendelkező és atomcsapásra készülő Szaddám Húszéin országát. A The New York Times vasárnapi számában írta meg, hogy tavaly az amerikai hírszerzés egy rejtélyes számítógéphez jutott. A benne tárolt több mint Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szerint egyre súlyosabb az iráni fenyegetés ezeroldalas dokumentáció nukleáris robbanófejekkel kapcsolatos kísérletekre utal, értsd: nem igazak Teherán állításai a nukleáris energia békés hasznosításáról, s a perzsa ország atomfegyver előállítására készül. Az anyagot állítólag bemutatták a NAÜ- nek is; mindenesetre aligha véletlen, hogy a laptop titkairól most került le a lepel, néhány nappal az ügynökség tanácsülése előtt. Ha ugyanis a testület álláspontja elítélő lesz, Irán nukleáris programja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülhet. Moszkva korábban javasolta, hogy Irán Oroszországban dúsít- tassa az atomerőműben hasznosítható uránt, Teherán azonban az ajánlatot nem fogadta el. Jóváhagyták a német nagykoalíciót az alakuló német kormány mindhárom pártja támogatásáról biztosította az Angela Merkel vezette nagy- koalíciót. A keresztény uniópártok (CDU/CSU) és az eddig kormányzó szociáldemokraták (SPD) is szavazáson erősítették meg a múlt pénteken kötött megállapodást. Új madárinfluenza-góc Romániában MADÁRÍNFLUENZÁVAL fertőzött háziszárnyasokat találtak a romániai Duna-deltá- ban lévő Caraormanban hétfőre virradóra. Eddig négy csirkéből vett mintán mutatták ki a H5 típusú vírust. Azt, hogy ez a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 variánsa-e, még nem igazolták a vizsgálatok. Több tucat irakit öltek meg az amerikaiak harminchét iraki felkelő vesztette életét egy amerikai légicsapásban, a szíriai határ közelében. A bombázást az egy hete tartó Acélfüggöny hadművelet keretében hajtotta végre az amerikai légierő. Közben hat ember meghalt, és legalább húszán megsebesültek a nyugat-iraki Ramadiban, ahol pokolgépet robbantottak két autóbusz mellett. Az USA félti a dél-kínai érdekeltségeit Washington szerint terrortámadás érheti a dél-kínai Kuangcsouban működő amerikai létesítményeket, valamint azokat a helyeket, ahol amerikaiak megfordulnak. A helyi amerikai nagy- követség szerint ezt hiteles információikerősítik meg. Változatok egy szövetségre üzbégisztán Katonai egyezmény Oroszországgal Moszkva határozott lépésekre szánta el magát, hogy megakadályozza elszigetelődését. Csák Elemér Elkészültek Oroszország új szövetségi alkotmányának különféle változatai - adták hírül orosz források. A Fehéroroszországgal terveit unió egyik tétje és célja az, hogy Vlagyimir Putyin 2008 után is megtarthassa az elnöki posztot. A döntést meghozó legfelsőb államtanács hírek szerint november 28-án ül össze, de elképzelhető egy december eleji határozathozatal is. Oroszország és Belarusz szövetségi államának létrehozásáról 1999-ben született megállapodás. Azóta folyik az új alkotmány szövegének kidolgozása. Az egyik változat szerint az uniót államtanács irányítja majd, amelynek élén felváltva orosz és fehérorosz elnök áll, „hacsak a felek másként nem döntenek”. A másik három verzióban a szövetséget elnök és alelnök irányítja hét éven át. Eltérnek a tervezetek a tekintetben, hogy az elnök mindig orosz nemzetiségű-e vagy sem. Minszkben nem titkolják, hogy - amennyiben Moszkváé a legmagasabb poszt - e téren aligha születik hamar egyezség. „Az utóbbi 16 esztendőben Fehéroroszországban felnőtt egy olyan nemzedék, amely elképzelhetetlennek tartja a függőséget, és nem ért egyet a szuverentiás elveszítésével” - mutatott rá a Vedomosztyi című lapban Velrij Frolov, az egyik elnökjelölt. Egyes elemzők felvetik azt is, hogy a diktatórikus módszereiről elhíresült Lukasenko belarusz elnök hajlandó-e felvállalni a másodhegedűsséget. Másfelől az a kérdés, hogy miként lesz összeegyeztethető a két tagország külpolitikája: míg Oroszország a kapcsolatok és a gazdasági együttműködés elmélyítésére törekszik a Nyugattal, a minszki vezetés viszonya Washingtonnal és az Európai Unióval rendkívül megromlott. Orosz-üzbég paktum katonai segítségről szövetség! egyezményt írt alá tegnap Moszkvában Iszlám Karimov üzbég és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A megállapodás értelmében Oroszország katonailag is felléphet, ha Üzbegisztánt veszély fenyegeti; cserébe Taskent engedélyezi orosz katonai támaszpont felállítását. 2005-ig az üzbég diplomácia számára két kiemelt partner volt: Washington és Moszkva. Nyáron azonban Üzbegisztán szakított az Egyesült Államokkal, és bezáratta a karsi- hanabadi amerikai bázist. a hatalmi játszmához tartozik, hogy az EU külügyminiszterei megtiltották a fegyver- szállítást a közép-ázsiai országba. Egyes források szerint a Moszkvával kötött megállapodást hamarosan gázegyezmény követi, amely biztosítja a Gazprom vállalatóriásnak, hogy beruházásokat hajtson végre Üzbegisztán területén. Egyre többen ellenzik a kisebbségi törvényt Bekövetkezni látszik, amire az RMDSZ már akkor figyelmeztetett, amikor a szenátus szakbizottságában elutasították a kisebbségi törvény sürgősségi eljárással történő elfogadását. A tervezet elfogadásának halasztása csak arra lesz jó, hogy felerősítse a nacionalista indulatokat. Hét végén az ellenzéki Szociáldemokrata Párt volt és jelenlegi elnökei éppen a Székelyföldön fogadtak el politikai nyilatkozatot arról, hogy nem támogatják a kisebbségi törvény elfogadását, mert „a román nemzeti büszkeség nem lehet politikai alku tárgya”. A kormánypártok közül a Konzervatív Párt szenátusbeli „árulása” után a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc is úgy fogalmazott: nem szabad kisebbségügyben „átesni a ló túloldalára”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnap a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, a szövetség nem szándékozik a kormányból való kilépéssel fenyegetőzni, mert szerinte a zsarolás nem vezet hosszú távon eredményre. Hozzátette, az RMDSZ nem fogad el további módosításokat. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, a Liberális Párt (PNL) elnöke szintén úgy látja, az előterjesztett kisebbségügyi törvénytervezetet a PNL képviselőinek támogatniuk kell. Tegnap este a liberális-demokrata párt- szövetség vezetése egyeztetett a kérdésről, a tárgyalások során azt vizsgálták, mennyiben egyezik meg a Velencei Bizottság ajánlásaival a tervezet szövege. ■ Lukács János, Kolozsvár Nincs vége a sztrájknak TEGNAP IS FOLYTATÓDOTT O román pedagógusok sztrájkja. A munkabeszüntetést annak ellenére folytatják, hogy a hét végén megszületett a megállapodás a kormány és a szakszervezetek között. Az érdekvédők addig várnak az aláírással, amíg helyi szervezeteik nem adják áldásukat a jövőre 1,1 milliárd eurós többletfinanszírozást beígérő egyezményre. Bukarest 8 százalékos béremelésre vonatkozó javaslatával szemben több szakszervezet 100-150 százalékos növekedést vár el. \
