Heves Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-05 / 233. szám
14 PF. 2 3 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. OKTOBER 5., SZERDA Öreg keristák találkozója Az egri öreg keristák hagyományos összejövetelén dr. Molnár András - aki egyébként 56 éve érettségizett a mai Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola jogelődjében - így emlékezett: „Még ma is homályos lesz a szemem, amikor búcsúdalt dalolok, reszket a toliam vén kezemben, csoda történik, újból diák vagyok. Ötvenöt éve zümmögöm ígéretünk szavát: még visz- szatér a vén diák, viszontlátásra hát. Itt vagyunk, ígéretünkhöz híven, velünk van iskolánk, egy közös szívben. Felnőtté itt váltunk, jó tanárok között, munkájuk nyomán lelkűnkbe emberség költözött. A világ bármilyen irányba is haladt, itt kötött barátságunk mindig megmaradt. Múltunkat felidézni csak öröm nekünk, néhány órán keresztül ifjak lehetünk. Nem számít az ősz haj, arcokon redő, egykor volt ifjúságunk szívből tör elő. Ez a nap igazi ünnep.” A találkozón részt vett Eger város polgármestere, az intézet igazgatója, akik a város, illetve az iskola életéről adtak tájékoztatót. Az ünnepség keretében a 60, az 55 és az 50 éve érettségizettek emléklapot vehettek át. Kormos József a Baráti Kör elnöke Örökzöld emlék marad A Heves Megyei Önkormányzat „Örökzöld” nyugdíjasklubja - Magda Miklósné szervezésében - elindult Magyarország legszebb és legősibb vidékére, a Balatonhoz. Verőfényes őszi reggelen vonattal indultunk, s a vasparipa zakatolva röpített bennünket célunk felé. Kb. két óra múlva elhagytuk a „dús habú Istert”, és Pannónia lágy ölén megpillantottuk a „kék vizű Pelsót”. Első állomásunk Siófok üdülő- és fürdőváros volt. Estefelé a Szent Benedek sétahajóról megcsodáltuk a balatoni naplementét. Az éjszakát a Heves Megyei Önkormányzat üdülőjében töltöttük, boldog nosztalgiával gondoltunk a '60- as évekre. Reggel a pályaudvar előtti parkban megpillantottuk a város szülöttjének, Kálmán Imrének méltóságteljes ülőszobrát. További utunk során a gyönyörű Tapolcai-medencében elértük a kedves üdülővárost, Keszthelyt. Itt meglátogattuk a XVIII. század közepétől folyamatosan épülő, bővülő, egyre rangosabb kastélyt, amely kétszáz éven keresztül a Festetich-család tulajdona volt, s az ország és Európa jelentős műemlékei közé tartozik. A természetvédelmi parkkal övezett kastélyépületben található az értékes Helikon könyvtár, ezer év magyar fegyverei, az iszlám világ művészete, s négy földrész trófeái. A kastély egykori lovardájában Hintómúzeum található. Az épület északi szárnyában már gyülekeztek a koncertlátogatók. Sajnos, ezt a programot idő hiányában nem tudtuk megvárni, vonatunk visszaindult. Köszöne- tünket fejezzük ki a táj szépségéből adódó örömért, a látnivalókért, s a szervezés fáradalmaiért. Forgony Ferencné klubvezető, Eger A pénztáros trükkjei... Többször megfordultam már Eger új élelmiszer-áruházában..A külföldi, olcsóbb áruk miatt keresem fel az említett üzletet. Szeptember 22-én 17 óra után vásároltam, s a helyszínen átfutottam a blokkot. Kérdésemre a kasszánál a fiatal pénztárosnő mentegetőzött: — Tudom, a nejlontáskát tévedésből ütöttem be, de mínuszoltam. Valóban, de 2 kg piros almát nem vettem. A csúcs- forgalomban nem kevés időbe telt, mire a vezető megjelent. Teltek a percek, mindenki engem figyelt, végül kézhez kaptam 136 forintot. Mint a koldus, tovább tartottam a tenyeremet, mert még egy százas hiányzott. Mivel más perspektíva nem maradt, a kisasszony fizetett. Ám ezzel egyáltalán nem ért véget a tévedések korántsem vígjátéka. Elkészítették a visszafizetési jegyet, s kérték, címmel, személyemet igazoló adataim közlésével írjak alá. Megtagadtam. Birkatürelmemet már nem prolongáltam tovább, mert nem a visszakapott, hanem más - nagyobb - összeg szerepelt a bizonylaton. - Akár én is tévedhetnék, ha a pénztárgép mellett ülnék - mondta a főnöknő. Aki nem dolgozik, az nem téved, de én kereskedelmi szakképzettség nélkül is elnézést kérnék a becses vevőtől. Simon Imre Felhőtlen nyaralás a Jurtában Az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete sokadik alkalommal szervezte meg közös családi nyaralását a megyében élő értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő, gondozó családok részére. Már negyedik éve a bogácsi Jurta Üdülőközpontot választjuk a nyaralás helyszínéül. A családok együtt nyaralhatnak, de nem kirekesztve, hanem elvegyülve az ép emberek között. Az üdülő területe ideális sérült emberek és családjaik pihenésére, kikapcsolódására. Körbekerített, de nem zárt, jól áttekinthető. Fedhető medencéje a nap minden szakában igénybe vehető, és hűvösebb időben is alkalmas a fürdőzésre. A gumiszőnyeggel borított sportpálya szinte csalogat egy kis sportolásra. Az étkezés is helyben megoldható, akár az étteremben, akár közös bográcsozással. Rendkívül segítőkészek az üdülő és az étterem dolgozói, minden probléma megoldásában partnerek, legyen az lisztérzékeny család étkeztetése, vagy szilárd ételt nehezen fogyasztó gyermek etetése. Nagyon sok értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családnak ez az egyetlen nyaralási lehetősége. Nemcsak az anyagiak jelentenek korlátot. Sajnos Magyarországon még nem mindenhol tekintik természetesnek egy-egy értelmi fogyatékos ember jelenlétét a nyaralóhelyen, szórakozóhelyen. A szülőknek és az ép testvéreknek kellemetlen lehet, ha jobban megnézik az értelmi fogyatékos gyermeküket, esetleg még megjegyzéseket is tesznek. Ilyen csoportos nyaralás alkalmával a szülők nem érzik magukat egyedül, hiszen hasonló sorsú családokkal tölthetik együtt ezt az időt Ez az egy hét nagyszerű lehetőség a problémák megbeszélésére, tapasztalatcserére. Nem kell a nap 24 órájában felügyelni a szülőknek gyermekeikre, mert a közös programok alkalmával az önkéntes segítők leveszik a szülők válláról ezt a terhet. Bizonyára ezért is egyre nagyobb az érdeklődés a családok részéről a közös nyaralás iránt. Az idén először töltötték velünk ezt a néhány napot az andornaktályai ÉFOÉSZ Védőotthon lakói is. Egész hétre konkrét programmal készültünk. A gyerekeknek a kézműves-foglalkozás szinte folyamatosan biztosított volt egyik önkéntes segítőnk, Gyetvainé Ancika által. Tartottunk jelképes gyermeknapot, melyen reggeltől estig egy „légvár” állt a gyermekek rendelkezésére, amit nagy örömmel vettek birtokba. A „gyermeknap” csúcsa az esti diszkó volt, ami a szülőknek is igazi kikapcsolódást jelentett. Szívesen vettek részt a gyerekek a műveltségi vetélkedőn, a játékos sportversenyen, a szülők is igazi Adományok a rászorulóknak A Heves Megyei Hírlapban szeptember 20-án megjelent „A sorra elutasított adomány” című cikkre szeretnék reflektálni pár mondatban. A Főegyházmegyei Karitász tevékenységének finanszírozását a segítőkész emberek adományai teszik lehetővé. Az anyagi háttér nem engedi meg, hogy főállású alkalmazottakat foglalkoztassunk. A segítő munkát önkéntes munkatársak végzik. Ők azok, akik szabadidejüket áldozzák fel arra, hogy válogassák, csomagolják, raktározzák az átvett ruhane műket. Nem rendelkezünk továbbá szállítójárművel sem, nem tudunk a helyszínre ajánlják fel. Évekre visszamenőleg segítő kapcsolatban vagyunk iskolákkal, gyermekjóléti intézményekkel, akiket részesítünk az összegyűjtött adományokból. Igen nagy segítség ez számukra, hiszen vannak olyan települések, ahol a lakosság nagy része munkanélküli, és ruhaneműre egyáltalán nem telik a segélyből. Azonnali segélyakciót indítunk - sajnos már évekre visszamenőleg rendszeresen sére növekszik, amit feldolgozni, csomagolni kell. Nos, így volt ez abban az időszakban is, amikor az Ettre-hagyaték felajánlásával megkeresték szervezetünket. Addig, amíg a raktárban felgyülemlett adományokat nem rendszereztük, újakat nem tudtunk átvenni. Csupán pár hét haladékot kértünk mindazoktól, akik ^ adományozási szándékkal menni az adományokért. Nincs továbbá olyan raktárépületünk, ahol nagyobb mennyiségű bútort, hagyatékot tudnánk tárolni. Mindezen hiányosságok ellenére azonban évente több tonna ruhaadományt juttatunk el a rászorulóknak, hála ezért azoknak az embereknek, akik a feleslegessé vált holmijaikat a Karitásznak az árvízkárt szenvedett települések lakosainak megsegítésére. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a nyári szabadságok ideje alatt nagyon sok háztartás rendszerezi, szortírozza a család ruhatárát. Ilyenkor az adományok mennyisége is a többszöröebben az időszakban megkerestek bennünket. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy sokan vannak olyanok is, akik az adományozást összetévesztik a lomtalanítással. Nagyon sok esetben kerülnek olyan holmik hozzánk, amit jóérzéssel senkinek sem lehet továbbadni. Guba Lászlóné Karitász irodavezető Macera a közgyógy igazo Iván nyal Kislányunk közgyógyellátásra jogosult, érvényes igazolványnyal rendelkezünk, melyet bemutattunk a háziorvosunknak, majd a füzesabonyi Mátyás gyógyszertárban is. Gondosan adminisztrálták: 1. Az orvos a saját számítógépén, az összes receptünkön feltünteti mind az igazolvány számát, mind pedig az érvényességi idejét. 2. A közeli Mátyás gyógyszertárban szintén bevezették a számítógépükbe, sőt az igazolvány hátoldalára még egy helyes kis bélyegzőt is nyomtak. Közel két éve járunk az említett gyógyszertárba, eddig 2 alkalommal kellett bemutatnunk az igazolványt, majd visz- szaadták, hogy rendben, már be van vezetve a rendszerbe. Csakhogy! A legutóbbi alkalommal nem vittem magammal - hiszen nincs rá szükség -, ezért nem kaphattam meg gyermekünk gyógyszerét. Hivatkozás a tulajdonostól: a gyógyszertárban három helyen ki van írva, hogy minden alkalommal be kell mutatnunk az igazolványt, másrészt a társadalombiztosító vele fizetteti meg a gyógyszer árát, ha valamilyen gond van az igazolvánnyal. De milyen gond is lehetne? Érvényes az igazolvány, nem vonták vissza, az orvos felírta a receptre az összes adatot. Mi kellhet még?! Amikor hazaértem, telefonon idéztem a gyógyszertár tulajdonosának az igazolványban szereplő mondatot: „Ezt az igazolványt a gyógyszer- és gyógyászati segéd- eszköz-proteikai és fogszabályozó eszköz, gyógyfürdő-szolgáltatás igénylésekor minden esetben be kell mutatni a kezelőorvosnak!” Mire az ő válasza: „...és a gyógyszerésznek, mert ez a törvény!” MIÉRT? Volt már más macera is ezzel az igazolvánnyal! A tavasz folyamán levelet kaptunk a helyi önkormányzattól, aki az igazolványt kiállította, hogy rövid határidőn belül mutassuk be igazolványunkat, mért új igazolványra cserélik. Bementünk, megnézte a tisztviselő, majd visszaadta, hogy mégsem cserélik le, mert új utasítás érkezett. Puff neki! Felhívtam most ezt a tisztviselőt, ő mit szól ehhez a problémához. A TB utasította állítólag a gyógyszerészeket, hogy minden alkalommal kérjék el a közgyógyigazolványt a „drága betegtől”, aki ingyen kapja a gyógyszerét, ugyanis sok volt a visszaélés. Én olyan naiv vagyok, fel nem foghatom, ennyi adminisztráció mellett hol lehet itt visszaélni?! Az viszont alkotmányos joga a gyermekünknek, hogy egészségügyi ellátásban részesüljön, hozzájusson gyógyszeréhez. No de ilyen kiskirálykodásokat elszenvedve?! Azt viszont semmibe veszi a törvény, amikor hozzájárulásom és tudtom nélkül a Cégbíróság a lakcímemre jegyezte be a férjem előző házasságából való fiának a kft.-jét. Azóta is zaklatnak a csődbe ment cég ügyei miatt hivatalos levelekkel különböző intézmények, végrehajtók. A cég tulajdonosa viszont semmire nem kötelezhető, mert nem hajlandó átvenni leveleit, a céget innen ki nem jelenti. Ez a törvény?! Hozzájárulásom, bármilyen okmány nélkül be lehetett ide jegyezni a céget. Tehetetlenül el kell ezt tűrnöm, mert a magántulajdon nem számít, csak az üzlet! Ezzel a levelemmel megkeresem az adatvédelmi ombudsmant is. Tisztelettel: Víghné Nagy Katalin Mezőtárkány, Vörösmarty út 11. versenylázban égtek. Nagy izgalommal készültek a szülők, a gyermekek, az ép testvérek együtt a Ki mit tud?-ra. Lehetőség volt Bogács környéki kirándulásra is, és a cserépfalui díjugrató lovasverseny megtekintésére. Igazi élmény volt mindenki számára a közös bográcsos vacsora és a már hagyománnyá vált búcsúesti szalonnasütés. A tervezett programot az időjárás kissé átszervezte, de a közös nyaralás élményén még az eső sem tudott rontani. Ilyenkor zajlottak a nagy kártyacsaták, a nagy beszélgetések, tapasztalat- cserék, és a fürdőmedence is vidám zsivajtól volt hangos. Hatvannégy ember egyheti táborozása nem valósulhatott volna meg támogatók nélkül, melyet ezúton is köszönünk. ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesület Elnöksége, Eger Segítség Karcsikanak Ezúton szeretnénk köszönetét mondani Béres Mihálynak, a „III. Focival a gyermekekért” labdarúgótorna szervezőjének, hogy segített a kisfiam, Karcsika gyógyíttatásából adódó terhek elviselésében. Nagy öröm volt számunkra, mikor közölte velünk, hogy Karcsika lesz az ötödik gyerek, aki részesül a torna bevételéből. Ez a kiváló fiatalember már tavaly is segített kisfiúnkon. Minden résztvevő csapatnak, minden szponzornak és a játékvezetőknek is köszönjük, akik lehetővé tették a torna lebonyolítását. Kar- csikával azóta is rendszeresen kell Miskolcra járni, itthon gyógyszereket kell szednie, s most őszszel újra be kell feküdnie a GYEK- be. Sajnos mi még nem értünk 5 és fél év után sem arra a pontra, mikor azt mondhatnánk: most már meggyógyult. • Rácz Karcsika és szülei Ez szolgáltatás! Agria Voltán Rt. igazgatójának - Tisztelt Igazgató Úr! Önön keresztül fejezem ki köszönetemet Halász Károly buszvezetőnek, aki szeptember 11-én reggel az Eger-Szeged útvonalon közlekedő járatot vezette. Nemcsak szolgálatkész, udvarias is volt az utasokkal szemben, de az idősekkel szembeni tiszteletéről is tanúbizonyságot tett. Szolnokig utaztam Hevesről, majd átszállással tovább Abony irányába. Halász Károlynak köszönhetem, hogy segítette átszállásomat az immár induló abonyi járatra. E segítség nélkül egy órával később tudtam volna folytatni utamat, és még kb. 3 km-es gyaloglás is várt volna rám. Idős, járássérült ember vagyok, ezért a gépkocsivezető tettét nagyra értékeltem, hogy ilyen fiatalok is élnek Magyarországon. Délután úgy adódott, hogy ugyanezzel a járattal utaztam vissza, és mivel akkor már volt időm rá, szerettem volna kifejezni hálámat, amit azzal utasított el, hogy nem érdekből segített. Azt mondta, hogy ő az utasok érdekében dolgozik, az utazók szolgálatára szegődött, ezért vegyem természetesnek a segítségét. Ön, mint munkáltató is méltán lehet büszke egy ilyen munkatársra. G. Kovács László Heves, Fő út
