Heves Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-01 / 230. szám

6 HAZAI TŰKOR 2005. OKTÓBER 1., SZOMBAT A szaktárca vizsgálhatja az egyetemek eljárását az oktatási tárca törvényes­ségi felügyelettel rendelke­zik a felsőoktatási intézmé­nyek felett, vagyis vizsgál­hatja azt, hogy az egyete­mek, főiskolák intézkedései összhangban vannak-e a törvényi előírásokkal. Mind­ezt Magyar Bálint oktatási miniszter jelentette ki a Szegedi Tudományegyete­men, illetve a Havas Henrik médiaintézetéhez kötődő botrányról. A hírek szerint ugyanis jogtalanul szedtek be pénzt a hallgatóktól. Elítélték első fokon az SZDSZ-es alpolgármestert másfél Év börtönre ítélte Sipos lánost, Dunaújváros szabad demokrata alpolgár­mesterét a Buda Környéki Bíróság első fokon. A vád jelentős kárt okozó csalás és huszonnégy rendbeli magánokirat-hamisítás volt. Az ítélet nem jogerős. Uniós munkaidőt követelnek a tűzoltók október 5-én munkaidejük csökkentéséért az Európai Parlament elnökénél tilta­koznak a hivatásos tűzol­tók. Kajsza Zoltán, a Hiva­tásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnök­ügyvivője elmondta: azt ké­rik a magyar kormánytól, hogy tartsa be az európai uniós jogszabályokat és ve­zessék bé számukra is a 40 órás munkaidőt és a maxi­mum 48 órás heti munka­időhatárt, a túlórákat pedig fizessék ki. Kenőpénzt kapott az MSZP-s alpolgármester? AZ ügyészség gyanúja sze­rint mintegy 17 millió forint kenőpénzt kapott Kaszab Csaba kőbányai MSZP-s al­polgármester cége. A pénzt egy építési vállalkozó fizet­te, öt évvel ezelőtt. Cserébe munkát szerzett ismerősé­nek a politikus. Az alpol­gármestert az ügy miatt vesztegetéssel gyanúsította meg a vádhatóság. Karcsúsítani akarja az államot az SZDSZ az szdsz szerint a testüle­tek létszámának 50 százalé­kos csökkentésével mintegy 50 milliárd forint megtaka­rítás érhető el - közölte teg­nap Demszky Gábor főpol­gármester. Hozzátette, je­lenleg 3200 önkormányzat működik, mintegy 26 ezer választott képviselővel, de ennek a fele is elég lenne a felelősségteljes munkához. Jövőre léphet életbe az iskolai büférendelet várhatóan jövő januártól léphet életbe az iskolai bü­fék kínálatáról szóló rende­let, de ehhez uniós kont­rollra van szükség. Bejelen­tése szerint az Egészség- ügyi Minisztérium ajánlá­sát az oktatási tárca rende­leté teszi majd kötelezővé az iskolákban. Az egyezte­tések általában négy-hat hetet vesznek igénybe. A költségvetés vesztesei bejelentés Sokat bukott az oktatás, egészségügy és a kultúra Két jelentős szavazóréteg, a nehéz körülmények kö­zött élő nyugdíjasok és a gazdák a nyertesei a jö­vő évi költségvetés terve­zetének. A vesztes olda­lon az alapoktatás, az egészségügy, a kultúra és a lakásügy szerepel. Éber Sándor Fokozott érdeklődéssel várta a közvélemény azt, hogy mit tar­talmaz az idei költségvetés, ame­lyet vízibivalybőrből készült tás­kájában cipelt át tegnap hivata­lából a Parlamentbe a pénzügy- miniszter. A bordó bőrtáskát Ve­res János a Pénzügyminiszté­riumból komótos sétában vitte Szili Katalinhoz, az Országgyű­lés elnökéhez. A költségvetés egyik legizgal­masabb kérdése, az össznépi kik járnak jól, s kik lesznek a vesz­tesek? A válasz péntek délután óta az Országgyűlés és a Pénz­ügyminisztérium honlapján sze­repel. A dokumentumból meg­állapítható, hogy a magas állam- háztartási hiány ellenére a kor­mány választási költségvetést készített. Ezt úgy próbálják elér­ni, hogy ismét előkerült a nagy vízfejű államgépezet leépítése cí­mű közhely. A bruttó hazai ter­mékhez viszonyítva valóban csökken az állami működési funkciók finanszírozásának ará­nya 5,97-ről 5,61 százalékra. A költségvetési bűvészek azonban az abszolút értékben 2,79 mil­liárd forinttal emelték jövőré'azí összeget. Vagyis az állam nem lett olcsóbb. A törvényhozó és végrehajtó szervek 2,53 milliárd- dal költhetnek többet. A pártok 150 millió forinttal kapnak töb­bet, ami mintegy 2,2 milliárd fo­rintot jelent. Az önkormányza­tok 2900 milliárd forintból gaz­dálkodhatnak jövőre. A költségvetés szokás szerint azokba az ágazatokba rúgott be­le, amelyek amúgy is ezer sebből véreznek. Az egyik legnagyobb vesztes az egészségügy. A rende­lők ellátására 7,4 milliárddal jut kevesebb. 4,28 milliárddal több jut az alapfokú oktatásra, de ez valójában GDP-arányosan 0,1 százalékos csökkenést jelent. 7,93 milliárddal csökken a la­kásügyek, települési és közössé­gi tevékenységre és szolgáltatá­A parlament adhat zöld jelzést a kormány jövő évi költségvetésének Első kritika az önkormányzatok részéről A pénzügyminiszter szerint 2006-ban az önkormányzatok 2,1 százalékkal több pénzt kap­nak az államtól, mint idén. A Települések Önkormányzatá­nak Országos Szövetségének el­nöke szerint azonban 41 mil­liárd forinttal kevesebbet jut majd a büdzséből. Dióssy Lász­ló, a TÖOSZ elnöke a Független Hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a tavalyi előirányzat 1350 milliárd forint volt, idén a költségvetési tervezet 1274 milliárd forintot tartalmaz. De a rendszeres gyermekvédelmi támogatást 2006-ban már nem az önkormányzatok, hanem az ifjúsági minisztérium fizeti. Ez az összeg 46 milliárd forint. Szintén az önkormányzatok ter­heit csökkenti az áfakulcs mó­dosítása, körülbelül 20 mil­liárd forinttal. De például a té­teles egészségügyi hozzájárulás változása 3450 forintról 1950 forintra, majd megszűnése szin­tén kevesebb terhet jelent majd. Az elnök elmondta: az idei évi költségvetésből 22 milliárd fo­rintot azonban zárolt a kor­mány, az államháztartási egyensúly megtartása miatt. így 2006-ban 19 milliárd forinttal ad kevesebbet, takarékosságra ösztönözve az önkormányzato­kat. E két tétel összegéből adó­dik a 41 milliárd forint. sokra fordított összeg. Egyaránt 4,4 milliárddal kevesebbel szá­molhatnak a rendvédelmi és vé­delmi kiadások. A vasút 5,8 mil­liárddal kap kevesebbet jövőre. A kultúra, a sport, a szórakozta­tás támogatása majd egymil- liárddal csökken. A költségvetés talán legna­gyobb nyertesei a nyugdíjasok, bár a tejjel-mézzel folyó Kánaán ezután sem jön el számukra. A jóléti szolgáltatásokra fordított összeg 334,4 milliárddal emel­kedik. Egy másik széles szavazó­réteg, a gazdák is „dörzsölhetik" a tenyerüket. Az agrár- és vidék- fejlesztés 80 milliárddal nő, ösz- szege 400 milliárd lesz. A felső- oktatásra 198,6 milliárdot szán a kormány, ez 10 százalékos emelkedést jelent. Közúti fejlesz­tésre 169,37 milliárd forinttal több jut. Az uniós fejlesztésű for­rások összege 67 százalékkal nő, összesen 449 milliárd forint van erre a célra. A hazai társfinan­szírozásokra így 140 milliárddal jut több. Az európai uniós forrá­sok a pénzügyminiszter szerint várhatóan 67 százalékkal nőnek az idei összeghez képest. A táska tartalma, azaz a hiva­talos adatok szerint központi költségvetés 5772 milliárdos be­vételi és 7309 milliárdos kiadá­si főösszeg mellett 1533 milliárd forintos hiánnyal készült. A hi­ány így 4,7 százalék lesz. A bü­dzsé 2 százalékos inflációval és 3-4 százalékos jövedelemnöve­kedéssel számol. „Az Európai Unió és á Nemzet­közi Valutaalap is elmarasztalta a költségvetést” - mondta Varga Mihály. Az előző ciklus pénzügy- minisztere szerint még mindig nem valósultak meg azok a 2002-es ígéretek, mint az ápoló­nők hűségjutalma, az ingyenes tankönyv és ebéd, vagy a 800 ki­lométernyi autópálya. A sztrá­dák építése háromszor annyiba kerül, mint az előző kormány idején, s ezt még a gyerekeink, vagy az unokáink is fizetni fog­ják - hangoztatta a honatya. Nyugdíjemelés várható, de csak 2006-tól Nagyrészt a következő kormány időszakában ültetik gyakorlatba azokat a szabályokat, amelyek­kel a nyugdíjakat szeretné emel­ni a jelenlegi kabinet. A Gyur- csány Ferenc miniszterelnök ál­tal bejelentett program öt évre szól. A tervezett változtatások között szerepel, hogy 2006-ban és 2007-ben tíz-tíz százalékkal emelik az özvegyi nyugdíjakat. Ez mintegy 200 ezer embert érint, a jelenlegi 36 ezer forintos özvegyi nyugdíj így 43 ezer 200 forintra emelkedik. Ez a bejelen­tés azonban jelentős visszaesés a szocialisták 2002-es választási ígéretéhez képest, akkor ugyan­is az MSZP a kampányban azon­nali 50 százalékos özvegyi nyug­díjemelést ígért. A tervezett rokkantsági nyug­díjemelés mértéke 8-10 százalé­kos lesz, 1991-ig visszamenőleg. Akik 1992 és 1995 között vonul­tak nyugalomba nagyobb eme­lésben részesülnek. Kiemelt jut­tatást kapnak azok az édes­anyák, akik 1988 előtt mentek nyugdíjba. A nyolclépcsős nyug­díjkorrekció 2006-ban az özve­gyi nyugdíj emelésével kezdő­dik, 2007-ben következik az öz­vegyi nyugdíjak újabb emelke­dése. A program utolsó lépése 2010-ben lesz. Ekkor az 1991-től megállapított rokkantsági nyug­díjakat emeli a kormány. Harrach Péter, a Fidesz-frak- ció szociális kabinetjének veze­tője azt közölte: Gyurcsány Fe­renc a nyugdíjasok helyzetével visszaélve folytatja ígéretkampá­nyát. A lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint a miniszterel­nök az elmúlt időszakban min­denkinek mindent megígért, és „az ez alapján összeállított költ­ségvetés valószínűleg csak az ál­modozás kategóriájába lesz so­rolható”. Az ellenzéki politikus szerint a nyugdíjrendszer igaz­ságtalanságait a mindenkori kormánynak folyamatosan kor­rigálnia kell, ezért ideje volt, hogy a szocialista-liberális kabi­net is lépjen ebbe az irányba. Hozzátette: a kormány eddig ér­demben semmit sem tett a nyug­díjasokért, ehelyett jelentős, az idős embereket fokozottan sújtó közüzemi és gyógyszeráremelé­seket hajtott végre. Harrach Pé­ter úgy véli, az viszont nem kor­rekt, hogy a szocialisták éppen a választások előtü hónapokban, a következő kormányzati ciklus­ra tesznek „szavazatvásárló ígé­reteket”. ■ Sz. Sz. Egyéves a magyar kormány évforduló Kommunikációs sikerek, költségvetési gondok Egy éve alakult meg a Gyur- csány-kormány: 2004. szeptem­ber 30-án mutatta be miniszte­reit a Medgyessy Péter lemon­dása után kinevezett újdonsült kormányfő. A kabinet egyéves tevékenységének megítélése ket­tős: saját politikai szempontjá­ból alapvetően sikeresen, az or­szág gazdasági helyzetét tekint­ve azonban jóval kevesebb ered­ménnyel működött. Nem első­sorban a kabinet, hanem a ta­valy többéves mélypontra zuha­nó MSZP könyvelheti el pozití­vumként, hogy Gyurcsány vál­toztatni tudott a Medgyessy- időszak kommunikációs hibáin: mindezzel a szocialistákat a ko­rábban jelentősen elhúzó Fidesz egyenrangú választási partneré­vé tette. Gyurcsány népszerűsé­ge a napokban érte el a korábbi kormányfő, Orbán Viktor ked­veltségi szintjét. Mindez az elemzők szerint egyértelműen azt jelenti, a kabinet jelenlegi ve­zetője reális eséllyel indulhat a 2006-os választási kampányban. A kormányfő ellenfelei azon­ban arra igyekeznek felhívni a fi­gyelmet, a jelenlegi kabinet nem tudott változtatni az államház­tartás és a költségvetés problé­máin, sőt egyéves működése alatt tovább romlottak ezek a mutatók. A Századvég Alapít­vány műhelyében készült tanul­mánykötet szerkesztője, Stumpf István volt kancelláriaminiszter szerint a kormány egyenesen „elzálogosítja a jövőt”, azaz a gazdasági problémákat 2006 utánra tolja át. Az autópálya­pénzek elszámolásával kapcso­latos „kreatív könyvelés” meg- bukásával nem sikerült úrrá len­ni a költségvetési hiány növeke­désén: az előzetesen tervezett mérték idei és jövő évi jelentős túllépése uniós aggályokat is gerjesztett. ■ Tibay Gábor Mégis húsz pont jár majd jövőre a nyelvvizsgáért- Még jövőre is húsz pont jár a nyelvvizsgáért, ám 2008-tól tíz­re csökken majd - közölte teg­nap Magyar Bálint, oktatási mi­niszter. Hozzátette: jövőre több­letpontot szerezhetnek a diákok a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferen­ciája versenyein elért helyezése­kért. A tárcavezető azt is beje­lentette: a minőség védelme ér­dekében a felvételhez szükséges minimális pontszám 78 pont, melybe beszámítható a pályázó emelt szintű érettségiért kapott pluszeredménye is. A felsőfokú szakképzésben pedig 72 pont lesz a bekerülési minimum. így kettes érettségivel még költség- térítéses képzésre sem lehet be­iratkozni. Csak az olyan emelt szintű érettségiért adnak plusz­pontot, amelyből a pályázó szer­zett pontjait kiszámítják. Ameny- nyiben ez két érettségi alapján történik, emelt szintű vizsgán­ként 7-7 pontot kaphat, ha egy tárgy alapján, akkor 14-et. így minden szakon és képzési for­mában azonos maximális pont­számot lehet szerezni. Sió László (Fidesz) oktatási po­litikus azt közölte: az elmúlt he­tek egymásnak ellentmondó nyi­latkozatai arra utalnak, hogy a miniszter nyilatkozataiban nem lehet megbízni, így csak a már elfogadott és kihirdetett kor­mányrendelet ad majd biztos támpontot a diákoknak. ■ P. Á. t

Next

/
Thumbnails
Contents