Heves Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-31 / 255. szám

5 2005. OKTÓBER 31., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Szigorú ebzárlat és legeltetési tilalom van egér És kerülete A Heves Me­gyei Állat-egészségügyi és Élel­miszer-ellenőrző Állomás Kerü­leti Főorvosi Hivatal határozatá­ban az állat-egészségügyi kerü­lethez tartozó települések köz- igazgatási területén november elsejéig még érvényben van az ebzárlat, valamint a legeltetési tilalom a rókák csalétkes veszett­ség elleni immunizálása miatt. Á zárlat ideje alatt valameny- nyi ebet zárt területen vagy meg­kötve kell tartani, azoknak köz­területre, vagy lakott területen kívülre nem szabad kijutniuk. A pásztor-ebeket szájkosárral kell ellátni, s kóborlásukat meg kell akadályozni.- A közterületen gazdátlanul kóborló kutyákat a település ön- kormányzata köteles befogni, s állami kártalanítás nélkül kiir­tatni. A lakott területen kívül kó­borló négylábúakat a vadászatra jogosult szervezet köteles kilőni - áll a hivatal közleményében. A legeltetési tilalom időszaka alatt távolabbi legelőre állatcso­portot hajtani tilos. A kisvárosok fejlesztési lehetőségeiről HEVES MEGYE, BUDAPEST Az Urbanissimus Egyesület konfe­renciát szervez a tíz- és ötvenezer lakosú kis- és középvárosok fej­lesztési lehetőségeiről. A rendez­vényre elsősorban a települések vezetőit, építészeit, valamint a te­rület- és városfejlesztésben érde­kelt szakembereket várják. Első­ként a decentralizációról és a köz­vetítő városok jelentőségéről hall­hatnak előadást. Szó esik továbbá a városfejlesztési lehetőségekről, a mobilitási motivációkról. A pénteken reggel 9 órakor kezdődő program helyszíne az Alfa Art Hotel (Budapest, III., Kossuth Lajos üdülőpart 102.) Bővebb tájékoztatást a 06-1- 266-24-82-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők, s ezen a számon jelezhetik a ta­nácskozáson való részvételi szándékukat is. Arany Rózsa-díj a legvirágosabb megyeszékhelynek egér Nagyatádon tartották meg a Virágos Magyarországért ver­seny díjátadóját. A mintegy há­romszáz pályázó település közül a városi kategóriában a megye- székhely Arany Rózsa-díjat ka­pott, ami a második helyezést je­lenti. Ugyancsak a megyeszék­helyt jutalmazta dr. Lamperth Mónika belügyminiszter: a vá­ros az idei Virágos Magyaror­szágért környezetszépítő verse­nyen nyújtott teljesítményéért kapott Zsolnay-vázát. Mindezek mellett az Ex Horto Kiállítás­szervező Kft. 12 négyzetméteres kiállítási területet bocsát a város rendelkezésére a Hortus Hungaricus 2006 Nemzetközi Kertészeti Szakkiállításon és Vásáron. A díjátadón Egert a virágosítási programot szervező Egri Virágklub elnökasszonya, Szuromi Józsefné és Farkas La­jos, a klub titkára képviselte. Védőháló a szegénység ellen Hitelprogram munkahelyek teremtéséhez problémafelvetés Az érintettek nem statisztikai számok A szegénység egyaránt fenyegetheti az időseket és a gyerekeket A Magyar Szegénységelle­nes Hálózat tevékenységé- ró'l nemcsak az Egri Civil Fórum Egészségügyi, Szo­ciális és Karitatív Szekció­ja értesülhetett a napok­ban, hanem a politikusok is a Parlamentben. EGER Horváth Gyula fontosnak tartja megjegyezni, hogy a Béke úton, a cigánytelepen él, ezáltal mindennapi kapcsolatban van a nagyon szegény emberekkel. A hálózat tagjaként vett részt a par­lamenti konferencián, ahol hat szekcióban tanácskoztak a gye­rekekről, a lakhatásról és hajlék­talanságról, a foglalkoztatásról és munkanélküliségről, a családsze­génységről, akistelepülések szeg­regációjáról, továbbá a fogyaték­kal élőkről. Megfogalmazták a problémáikat - mindenekelőtt a gyermekszegénységet -, ame­lyekre a kormánytól és a döntés­hozóktól várnak megoldást. A hálózatnak hetvennégy tag- szervezete van: civilszervezetek, alapítványok. Az önkormányzat meghallgatja a véleményüket, közösen keresnek orvoslást a ba­jokra, így javulhat az érdekérvé­nyesítés. Az uniós országokban 1 már kiválóan működik a szociá­lis hálózat. Horváth Gyula hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a politiku­sok meghallgassák az érintett embereket, akik nem csak „statiszikai számok". Jó döntés­nek tartja, hogy a kormány ta­vasszal átalakította a családsegí­tő támogatások rendszerét. A hálózat évente rendez kong­resszust, továbbá uniós szinten Brüsszelben Is tanácskoznak. A legutóbbi találkozón Horváth Gyula is részt vett. Farkas Zsuzsa, a Szegényeket Támogató Alapítvány (SZETA) vá­rosi elnöke ugyancsak tagja a há­lózatnak, így bekapcsolódott az említett parlamenti munkába. Mint elmondta: felhívták a politi­kusok figyelmét arra, hogy meg­alakult az ernyőszervezet, amely­hez a helyi civilszervezetek is kapcsolódhatnak. Minél többen vannak, annál több gyakorlati ta­pasztalatot gyűjthetnek össze. Ez­után a törvényhozók elé tárják, hogy milyen valós problémákkal Ki számít szegénynek? A minimálbér (nettó) 49 ezer fo­rint, ennek a fele, vagyis az öreg­ségi nyugdíjminimum 24 ezer 700 forint számít a segélyezési vagy szegénységi küszöbnek. Akinek az egy főre eső havi jöve­delme ezt nem éri el, az jogosult szociális támogatásra. Ugyanak­kor a KSH legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a nagyon szűkös megélhetéshez havi 40 ezer fo­rintra van szükség. Azok a csa­ládok, ahol az egy főre jutó jöve­delem néhány forinttal megha­ladja a 24 ezer 700forintot, már nem jogosultak a nevelési segélyre. A szegénységben élőket készséggel fogadják a SZETA Bő ke utca 60. szám alatti irodájá­ban, vagy jelentkezésüket a 431- 165 telefonszámon. küszködnek a szegények az egész ország területén. Még mindig van­nak olyan tanyák, ahol nincs vil­lanyvezeték: gyertyafénynél vagy petróleumlámpa mellett nehéz ta­nulni, gyereket nevelni. Az ott élőknek hiába beszélnek az élet­hosszig tartó tanulásról. Sok he­lyen hiányzik az egészséges ivó­víz, s még a városokban sem meg­oldott minden utcában a szenny­víz-elvezetés. Vannak olyan tele­pülések, ahol megszegik a szoci­ális törvényt, nem fizetik ki a rá­szoruló családoknak a normatív lakásfenntartási támogatást. A szegénységellenes hálózat tagjai úgy vélik, nélkülük nem jutnak kellő információhoz az érintettek, a szegények és a poli­tikusok egyaránt. A fészkelők ilyentájt vannak vándorúton B. S. Debrecen, poroszló A nemrég átadott ökoberuházás, a madár­vártákkal színesített dongautas vízi tanösvény egyebek között azért épült meg, hogy a tó gaz­dag madárvilágát közelről szem­lélhessék a bel- és külföldi turis­ták. A poroszlói öböl jó része vé­dett terület, s a Hortobágyi Nem­zeti Park igazgatása alá tartozik. A nemzeti park illetékesét arról kérdeztük, hogy a nagyszámú, több irányba is vonuló madarak nem jelentenek-e fokozottabb ve­szélyt a madárinfluenza hazai megjelenéséhez. Molnár Attila mindenekelőtt tisztázni kívánta, hogy csak természetvédelmi ügyekben tud hiteles informáci­ót szolgáltatni, mivel nem jár­ványügyi szakember.- A Magyarországon számon tartott mintegy kétszáz madár­fajta nagy része választja fészkelőhelyéül a Tisza-tavat is. Általában ilyenkor, az ősz végén kezdődnek a madárvonulások, ez hozzávetőlegesen tíz kilomé­teres égi sávot jelent elsősorban észak-déli irányban, bár van ke­resztirányú mozgás is. Az ornitológus magánember­ként jegyezte meg:- Ha Romániában, Horvátor­szágban kimutatták a madárinf­luenza vírusát, akkor az itt is je­len van, csak még az észlelési küszöb alatt. Úgy gondolom, ezért elsősorban a madarak kö­zött várható járvány, elhullás. Legjobb tudomásom szerint em­ber legfeljebb akkor kaphatja el, ha fizikailag is érintkezik az el­pusztult szárnyassal, mondjuk csónakos horgászként, amikor kiemeli a vízből. Egyelőre azonban a Hortobá­gyi Nemzeti Park Tisza-tavi tér­ségében nincs nyoma semmi­lyen fertőzésnek. Az idén még tíz, jövőre 190, 2007-ben és 2008- ban pedig 300-300 millió forint jut a Munkaerő-pi­aci Alapból a tartósan nyilvántartott munkanél­küliek, közülük is a ro­mák, a pályakezdők, vala­mint a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoz­tatására. (bcs) heves megye A Magyar Fejlesz­tési Bank Rt. (MFB) által meg­hirdetett „Sikeres Magyaror­szágért” Vállalkozásfejlesztési' Hitelprogram keretében a kis- és középvállalkozások beruházása­inak finanszírozása mellett le­hetőség nyílik a nagyvállalatok számára is kedvezményes hitel-' hez jutni, amennyiben az álta­luk végrehajtott beruházáshoz közvetlenül munkahelyteremtés kapcsolódik.- Mindegyik hitelfelvevői kör esetében a hiteligénylés során ki­emelt szempont lesz, ha a beru­házás vagy fejlesztés során a vál­lalkozó munkahelyet teremt. A programhoz a Foglalkoztatáspo­litikai és Munkaügyi Minisztéri­um (FMM) speciális bértámoga­tási konstrukcióval kapcsolódik - tájékoztatta lapunkat Lukács Ernő, a Heves Megyei Munka­ügyi Központ Foglalkoztatási és Elemzési Osztályának a vezetője. A kérelmet legkésőbb 2007. október 31-ig lehet benyújtani, de támogatás a 2008. november 30-át követő időszakra vonatko­zóan már nem igényelhető. A fog­lalkoztatást - amennyiben a tá­mogatási igény a maximális egy­éves időtartamra vonatkozik - legkésőbb 2007. december Újé­vei meg kell kezdeni.- A munkáltató az alkalmazás­ra kerülő munkavállaló ténylege­sen kifizetett havi bruttó munka­bérköltségéhez - de legfeljebb annak 150 ezer forintig terjedő részéhez - igényelhet 80 száza­lékos mértékű támogatást, leg­feljebb egyéves időtartamra - emelte ki Lukács Ernő. Hol lehet hozzájutni? A hitelprogram leírása a mun­kaügyi kirendeltségeken nyom­tatott formában átvehető, illetve az FMM www.fmm.gov.hu internetes honlapjáról letölthető. Sokan elégedetlenek a fogyasztóvédelemmel Az utóbbi években hazánkban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztók érdekének védel­me. Á tudatos fogyasztói maga­tartás elsajátítását érdemes már fiatal korban elkezdeni. Eh­hez nyújt segítséget a középis­kolásoknak egy nemrég megje­lent ingyenes kiadvány, mely­nek célja, hogy felkészítse a jö­vő fogyasztóit érdekeik védel­mére. Mindenki számára hasz­nos lehet azonban, ha tájékozó­dik egyrészt saját jogairól, más­részt a gyártók és forgalmazók kötelezettségeiről. A múlt heti közvélemény-ku­tatásunkban arról kérdeztük a napilapvásárlókat, milyennek tartják a fogyasztóvédelem színvonalát Magyarországon. Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek mind­Nagyon rossz FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON IUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatar­tás Tanszéke az AS-M. Kft.-vel együttműködve végez közvélemény-kuta­tást a lakosságot foglalkoztató kérdésekről. A megkérdezettek a napila­pot vásárló, felnőtt magyar városi lakosságból kerülnek ki Budapesten és az ország több városában. A minta nem reprezentálja a magyar lakossá­got, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következte­téseket vonjunk le. össze 3,4 százaléka elégedett. 42 százalék érzi úgy, hogy elfo­gadható, 32 százalék szerint pe­dig gyenge a színvonal. A vá­laszadók 14 százaléka nagyon rossznak tartja a hazai fogyasz­tók helyzetét. Utóbbiak között 13 százalékponttal magasabb a férfiak aránya. A válaszadók közel fele tehát az egyre szigorodó szabályozás és szankciók ellenére is elége­detlen a jelenlegi állapottal. A válaszadók 8,7 százaléka nem nyilvánított véleményt a kér­désben. A különböző korosztályok­nak kissé eltérő a véleménye ar­ról, mennyire vannak kiszolgál­tatott helyzetben a fogyasztók. A 30 évesnél fiatalabbak között az átlagosnál többen adtak po­zitív választ, és a 30-44 évesek is inkább optimisták. A 45-59 éves korosztálynak nincs egy­séges álláspontja: az átlagnál többen vannak közöttük, akik nagyon rossz, és azok is, akik kifejezetten jó véleménnyel vannak a magyar fogyasztóvé­delemről. A 60 év felettiek közül azon­ban az átlagnál jóval keveseb­ben vannak megelégedve a ha­zai érdekvédelemmel. Az alapfokú végzettségűek elégedettebbek, közülük az át­lagosnál többen kifejezetten jó­nak értékelték a vásárlók hely­zetét. A középfokú végzettség­gel rendelkezők ellentétes állás­pontot képviselnek, nagyon rossznak érzékelik a színvona­lat. A diplomások gyengének vagy elfogadhatónak ítélik meg a körülményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents