Heves Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-24 / 249. szám
MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Kiszorítják az átutazó bűnözőket Érettségi: válaszok és változások SZ. I. pély Megkezdték rendszeres szolgálatukat a településen az elmúlt hét végén megalakult polgárőr szervezet tagjai. A faluházban tartott alakuló ülésen 39 önkéntes bűnmegelőző jelentkezett a csoportba, amelynek elnökévé Forgács Miklóst, alelnök- évé Lévai Bélát választották meg. Az egyesület vezetői és tagjai azt a célt tűzték maguk elé, hogy - a rendőrséggel együttműködve - figyelemmel kísérik, s kiszorítják a községből az átutazó bűnözőket. A változó idejű, ám állandó járőrszolgálat révén pedig meg kívánják erősíteni lakóhelyük rendjét és közbiztonságát. Bár a szolgálatban lévők még nem rendelkeznek egyenruhával, illetve láthatósági mellénnyel, a közterületen való jelenlétük azonban ezek nélkül is meghatározó lesz. A polgárőrök frissen megkezdett tevékenységét az önkormányzat azzal segítette, hogy rendelkezésükre bocsátotta a volt körzeti megbízott felújított lakását. Egy hódpárt telepítenek a Tisza-tóhoz B. S. POROSZLÓ - A Hortobágyi Nemzeti Park területén hamarosan rendhagyó eseményre kerül sor. A WWF magyarországi szervezete folytatja hódtelepítési programját, amelyről Kiss Mónika elmondta: Németországban fogták be azt a 30 darab hódot, amelyek új élőhelye a Közép-Tisza vidéke lesz. Egy párt a Tisza-tó poroszlói szakaszán engedünk szabadon. A hódok - a telepítésnek köszönhetően - már fellelhetők a Felső- Tisza régiójában. A WWF munkatársa szerint már jól is szaporodnak. A gátépítő hajlamukról Ismert vízi állatok előszeretettel rágják meg a fákat, s várszerű építményben laknak. Egyébként védett állatról van szó, melynek eszmei értéke ötvenezer forint. A Tisza és mellékfolyói mentén számos helységnév őrzi a hódok egykori jelenlétének emlékét, így Hódmezővásárhely, Kishódos, Nagyhódos. Ezen állatokat prémjük és pézsmájuk miatt egykor szerte az országban vadászták. Érettségiző diákok az írásbeli feladatok megoldása közben. Emelt vagy középszint? - ez Itt a kérdés. Nagy érdeklődés mellett rendezték meg a II. Kétszintű érettségi konferenciát „Válaszok és változások” címmel. Összeállításunkban több szakember véleményét is közöljük. (h. a.) MAGYARORSZÁG Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy 2007-ben a felsőoktatási intézmények megkövetelik majd a hozzájuk jelentkezőktől az emelt szintű érettségit. A rektor szerint a 2005-ös érettségi-felvételi rendszer és pontszámítás nem jelentett elég finom skálát a felvételihez, hiszen a középszinten jól sikerült érettségik miatt megemelkedett az átlag. Ha a statisztikát nézzük, az idén mintegy 17 ezren jelentkeztek az ELTE-re, közülük mintegy 4300 hallgatót vettek fel. A jogászok példáját említve 135 pont volt a követelmény, és sajnos tízesével voltak olyanok, akik egy ponttal maradtak le. Ez azért aggasztó, mert valószínűleg sok olyan diák nem tanulhatott tovább egyetemen, aki kitűnőre érettségizett, de nem vállalta az emelt szintet, és ráadásul olyan középiskolába járt, ahol jobban meg kellett küzdeni az ötösért, mint máshol. Az érettségi rendszer nem ösztönözte arra a diákot, hogy megmutassa oroszlánkörmeit, és több tudást szerezzen. A Rektori Konferencia elnökének azonban nemcsak a diákok számára van javaslata, hanem az intézményvezetőknek és a szaktárcának is. Klinghammer István szerint az egyetemeknek szabad kezet kellene adni abban, hogy eldönthessék, igényelnek- e személyes beszélgetést a jelentkezőkkel a felvétel előtt. Ez nem a szóbeli felvételi vizsga újjáélesztését jelentené, hanem egy olyan beszélgetést, ahol az egyetemi oktató felmérheti a jelentkező személyiségét és motivációit is. Az interjúnak külföldön már nagy hagyománya van (Heidelbergben és Angliában), ahol az érettségi eredménye alapján ugyan mindenkit felvesznek valahova, de az elit egyetemek egy esszé írását követően beszélgetést kezdeményeznek a jelentkezőkkel. Sió László, a Fidesz oktatási kabinetvezetője szerint ma már senki nem dől be annak, hogy a középszint elég lenne a továbbtanuláshoz, és hogy felvételiérettségi előkészítőkre nincs többé szükség. A 2005-ös eredmények egyértelműen igazolták, hogy a továbbtanulás feltétele a sikerszakokon az emelt szintű érettségi. Aggasztó azonban, hogy októberben még nem ismertek a 2006-os felvételi játékszabályai. Márkus Zsuzsa, a Tüskevár Alapítvány elnöke abból a szempontból sikertelennek tartja tevékenységüket, hogy a szaktárca nem reagált az észrevételeikre. Az egyesületet annak idején azok a szülők hozták létre, akiknek gyermeke 2005-ben érettségizett elsőként a kétszintű érettségi rendszerben. Az esély- egyenlőség megsértésének kivizsgálását a kétszintű érettségivel kapcsolatban a Tüskevár Alapítvány indítványozta sikerrel az alkotmánybíróságnál. Márkus Zsuzsa szerint nem tartható sokáig, hogy néhol kell, néhol nem kell emelt szintű érettségi, ezt egységesíteni kellene. Csikesz Tamás, a Felvételi Információs Szolgálat elnöke hamleti kérdéssel nyitotta előadását: emelt vagy középszint - ez itt a kérdés. De hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy ez 2005-re kérdés lett. Hiszen a reform eredeti célja az volt, hogy az emelt szintű érettségi jelentsen majd belépőt a felsőoktatásba. Az érettségi előtt egy évvel a diákoknak még több mint fele (57%) gondolta úgy, hogy emelt szintű érettségit tesz. A 2005-ös vizsgaidőszakban pedig tantárgyanként már csak a középiskolások 3-3 százaléka tett emelt szintet. A diákok fő szempontja a középszint mellett egyrészt az volt, hogy a saját középiskolájában vizsgázhat, másrészt pedig, hogy tanárától azt hallotta, az emelt szintet pedagógusa sem tudná megoldani. A 2005-ös felvételi elemzése azt mutatja, hogy a karrierintézmények állaTájékozatlanság és bizonyítatlanság vass László, a Budapesti Kommunikációs Főiskola főigazgatója feltette a kérdést: hogyan érinti a bolognai folyamat a jövő évi felvételit? A kénlés azonban megválaszolatlan maradt, az intézményvezetőknek ugyanis erről még fogalmuk sincs. Sok formális dolog tisztázódott már, de lényegi kérdésekkel kapcsolatban komoly tartalmi hiányok vannak. A magyar felsőoktatás majdnem jele már most is bolognai rendszer szerint működik, kísérleti képzésekkel A mesterszakokról azonban még azt sem lehet tudni, hogy ezek pontosan mik lesznek. mi finanszírozású képzésein átlagosan 16,6 százalékkal emelkedtek a ponthatárok. 738 szakra a maximális hozott, és középszinten elérhető maximális szerzett ponttal (120), többletpontok nélkül, nem lehetett bekerülni. Ez azt igazolja, hogy az ilyen intézményekbe jelentkező diákoknak - a biztosabb bejutás érdekében - a többletpontok maximalizálására érdemes törekedniük. Többletpontra pedig (tipikus esetben) csak emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával lehet szert tenni. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke leszögezte, az érettségi-reform indokolt változás eredménye volt. A felvételi vizsgák tartalma a korábbi rendszerben sokszor egyetemenként változott, ezért nem volt előre tudható, mire kell készülnie a diáknak. Szebedy Tas problémát lát abban, hogy nem fordították le hétköznapi nyelvre a reform értelmét, és a jogszabályi környezet még a felkészülés utolsó két évében is változott. A legfőbb jogszabály, a 100/1997-es rendelet pedig a mai napig végleges formában nem jelent meg kiadványként, holott minden iskola ezt várta. Ráadásul a rendelet a vizsgakövetelményekkel még 2005 januárjában is mutatott új elemet, az érettségire való jelentkezés hónapja előtt. A próbaérettségik eredményei későn és félig értelmezhetetlenül kerültek az isko■ Aggasztó azonban, hogy októberben még nem ismertek a 2006-os felvételi játékszabályai. Iákhoz, így ennek tapasztalatai sem jelenthettek segítséget. A terheket pedig csak fokozta, hogy az érettségi dokumentációja sokszorosa lett a korábbinak, és ez további költségekkel járt A lebonyolításhoz viszont nem emelték meg a költségterveket, s alultervezés volt a lebonyolításnál. Újfajta rendszerbevezetését motiváló eszközök bevezetésével kellene segíteni - ilyen eszköz lehet a megfelelő kampány, és természetesen a pénz is. Ha a finanszírozás filozófiája nem változik, ismét gondok lesznek, hiszen lasszóval kell majd fogni a javító tanárokat az alacsony juttatások miatt. Ha pedig nem a legjobb szakemberek javítják a dolgozatokat, az hátrányosan befolyásolja a minőséget. Túrázók az őszi erdőben. Nem szabad lebecsülni a veszélyeket Ismét indul a kullancs-szezon MAGYARORSZÁG, HEVES MEGYE A kellemes őszi időjárás, a hosszú séták és a természetben való barangolás egyaránt örömet jelent nekünk, embereknek és hű társainknak, a kutyáknak. A közös kedvtelést közös veszélyek is szegélyezik, a külső élősködők ugyanis valamennyi kétlábú és négylábú életét megkeserítik. Az utóbbi évek éghajlati és egyéb változásainak következtében kullancsok támadására nem csak a bozótos, erdős területeken, hanem gondozott kertekben és belvárosi parkokban is i számítani kell. Hazánkban a | kullancsok által terjesztett fer- | tőző betegségek közül a s babesiosis és a Lyme borreliosis jelenti a legnagyobb veszélyt a kutyákra. A babesiosis egy egysejtű vérélősködő által okozott betegség, amelyet fertőzött kullancsok terjesztenek vérszívás során. A beteg kutyák először hirtelen levertté, étvágytalanná válnak, a látható nyálkahártyáik sápadtak, esetenként porcelánfehérek lesznek. Gyakran jelentkezik láz is. A következő jellegzetes tünet a kávébarna színű vizelet, és a nyálkahártyák is sárgás árnyalatúra színeződhetnek. A betegség végső stádiumában súlyos veseelégtelenség tünetei között pusztul el az eb. Ameny- nyiben a megbetegedett kutya az első tünetek észlelésétől számított 1-2 napon belül nem részesül megfelelő állatorvosi ellátásban, a gyógyulási esélyek erősen romlanak. A Lyme borreliosis kórokozója egy baktérium, amely a kutyák mellett az emberekre is veszélyes, és a kullancsok terjesztik vérszívás útján. A megbetegedett kutyáról a kórokozó közvetlenül nem terjed az emberre. A legtöbbször elhúzódó tünetekkel járó betegség során láz, több végtagra is kiterjedő sántaság, lesoványodás, idegrendszeri és bőrtünetek is jelentkezhetnek. A gyógykezelés hosszadalmas, költséges, és sok esetben kevés eredménnyel kecsegtet. Az imént felsorolt, kullancsok terjesztette betegségek ellen a legbiztosabb védekezés a megelőzés.
