Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-07 / 209. szám

14 PF. 2 3 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 7., SZERDA Méltatlan körülmények a „parádés” előadáson A közelmúltban zajló Budapest Parádé látogatói számára nem kis meglepetést okozott az Egert népszerűsítő kamion. Az Agria Játékok Kft. produkciója, az Egri csillagok musical bármilyen ren­dezvényen méltón képviseli vá­rosunkat, mégis úgy érzem, más jellegű, „tombolós” darabot kel­lett volna választani erre a hely­színre. Ilyen zajos környezetben, ilyen méltatlan körülmények kö­zött nem lett volna szabad e Otthonra leltek az idősek Alábbi levelemet a Heves Me­gyei Önkormányzat főjegyzőjé­nek is elküldtem. Engedjék meg nekem, hogy ismeretlenül is szóljak néhány jó szót a Hevesi Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthonának dolgozói mellett. Édesapám az otthon lakója, így gyakran megfordulok az in­tézményben. Meglátásom sze­rint hála az igazgatónőnek, Far­kas Mariannák és az ápolási igazgatónak, Tóth Erzsébetnek, jól szervezett munka folyik. Édesapám nagyon nehezen szánta rá magát a beköltözésre, de Kozma Istvánná főnővérnek és az irányítása alá tartozó nő­vérek odaadó gondoskodásának köszönhetően gyorsan beillesz­Üzenet a virágtolvajnak Egérben a Malomárok utcában lakom. Társasházunk előtt mi is virágoskertet alakítottunk ki, amit gondozunk. A napokban á szomszédom szólt: most törték le az egyik szépen virágzó nö­vény virágját. A virágtolvajt még látta is, egy zömök férfit. Lehet, hogy az illető a feleségét akarta ezzel köszönteni? De miért ezt a módját választotta a virágszer­zésnek? Az erre járó emberek örömmel állnak meg a virágos­Igazi ünnep Mátraballán A mátraballai önkormányzat kép­viselői nevében köszönetemet feje­zem ki az első Burgonya-nap sike­res megrendezéséhez hozzájáruló bailed, mátraderecskei, bodonyi és kisnánai főzőasszonyoknak a fan­tasztikus ízekért, valamint a ha­gyományőrző kórusoknak a szín­vonalas produkciókért. szent darabot, s művészeit, létre­hozóit színpadra - akarom mon­dani: kamionra - állítani! Min­den elismerésem a színészeké, akik dacolva a körülöttük lévő őrülettel, becsülettel, szívből vé- gigjátszották az előadást Bízom benne, hogy előbb-utóbb a Gár­donyi Géza Színház is műsorára fogja tűzni ezt a leírhatatlan él­ményt nyújtó művet. Oláh Tiborné Eger, Napsugár u. kedett a közösségbe. Igyekez­nek családias légkört kialakíta­ni, segítőkészek, és valóban úgy bánnak az idős emberek­kel, mintha saját hozzátartozó­ik lennének. Tudják, kihez ho­gyan lehet szólni, milyen a ter­mészete. Egyik látogatásunk al­kalmával gyerekeim találóan megjegyezték, hogy teljesen olyan a hangulat, mint egy kol­légiumban. Jobb hasonlatot ma­gam sem találhattam volna, is­mervén a kollégiumi életet. Köszönettel tartozom mind­azoknak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy édesapám otthon érezze magát. Szaka Pálné Gyöngyös kert mellett beszélgetni, gyö­nyörködnek benne. Mi, akik gondozzuk ezt ä kis kertet, sok időt, fáradságot és pénzt áldo­zunk rá a nyugdíjunkból. Üze­nem a „lopós” úrnak: a jövőben csak gyönyörködjön a látvány­ban, de ne csonkítsa a virágokat! Szép a virágos város, teszünk is érte eleget. A város vezetése is arra törekszik, hogy minél több fa, virág legyen lakóhelyünkön. (név és cím a szerkőben) Külön köszönöm a támoga­tóknak, a szervezőknek és köz­vetlen munkatársaimnak a munkáját, akik nélkül nem jö­hetett volna létre ez a színvona­las rendezvény. Reményeim szerint jövőre újra találkozunk! Forgó János polgármester Igaztalan sorok, sértő jelzők Nyílt olvasói levélben szeretnék reagálni Budavári Sándor „A vén cigány” című írására, mely 2005. szeptember 4-én a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reg­gelben jelent meg. Tisztelt Budavári Úr! Önnek a fenti című írásával sikerült több mindenkit és mindent mélysé­gesen megsérteni. Megsértett egy tisztességes tarnaleleszi cigánycsaládot, akik hosszú évtizedek óta rend­szeresen kemény munkával, er­dőműveléssel keresik a kenye­rüket. Rendelkeznek az erdő­műveléshez szükséges teljes gépsorral. Csörlős traktorral, te­herautóval, motoros fűrészek­kel, bozótirtókkal. A „vén ci­gány” munkája után megterem­tette a magyar átlagos életfelté­teleket, vagy egy kicsivel jobbat is, a maga és a gyerekei számá­ra. Olyannyira, hogy a fiáéknál nyugodtan elszállásolták és vendégül látták a lengyel küi döttség két tagját. A kemény fizi­kai munka [ mellett nem átlagos szin- I ten muzsi­kálnak. A bandában egyébként a fia az utódja a bőgő mel­lett. Lehet, hogy az erdő ben fakó munkaruhában dolgoznak, de egyébként a ban­dában vagy bármely rendezvé­nyen frissen borotválva, az alka­lomhoz illően jelennek meg. Megsértette a vidéken, a fal­vakban élő embereket. Oda ju­tottunk a rendszerváltás után 15 évvel, hogy a falvaknak a kultúrára ennyi jut. Három­négy évig spórolgatjuk a pén­zünket, hogy el tudjunk hívni egy műsorra országos hírű elő­adókat. Ezt is nehéz össze­egyeztetni, hogy éppen ráérjen, akit .szeretnénk, akire öreg-fia­tal egyaránt kíváncsi. (Tarna- leleszen 2001-ben volt utoljára ilyen nagyszabású rendezvény.) Sokak sajnálatára ennek a lené­zett „falusi népnek” még min­dig fontosak hagyományai, és kíváncsi más népek kultúrájára is. Viszont nem érdekli a sajtó­ban agyonsztárolt másságos melegfesztivál. Megsértette az „ilyen-olyan hagyományőrző együtteseket”. A lengyel Miedarzanie nép­tánccsoport Európa bármely színpadán megállná a helyét A Tarnaleleszi Szűk Mátyás Ifjúsá­gi Fúvószenekar már sikeresen szerepelt Helsinki, Pori, Ham­burg, Sherbourg, Macon európai városok színpadain (csak a je­lentősebbeket említve). Nyert a belgiumi Neerpeltben Európai Ifjúsági Fúvószenekari Feszti­vált. A legutóbbi, Megsértette az európai szelle­miséget is. Hiszen a falunapon nem csak a szlovákiai Lelesz, hanem a len­gyel Zbroslawice és a francia Charnay les Macon testvértelepü­léseink küldöttsége is részt vett. Erről szól az Európai Unió. Embe­rek és kultúrák találkozása. És végül, de nem utolsósor­ban, megsértette a nemzeti ün­nepünket is. Ha tényleg részt vett volna az ünnepségen, tudná, hogy a „pol­gármesteri tószt” megemlékezés volt államalapításunk közelgő év­fordulóján. Mondhatnák sokan, hogy ez korai augusztus derekán. A történelemkönyvekből viszont tudjuk, hogy Szent István idejé­ben a törvényalkotó napokat augusztus 15-én tartották Ha valakinek ha­sonló történet jut eszébe az írott sajtó hitel­2005. június 25-i minősítő hangversenyükön is­mét sikerrel szerepeltek. A kon­certfúvós kategóriában arany, show kategóriában kiemelt arany minősítést kaptak. De mindezekről a Hírlap részlete­sen beszámolt. Úgyszintén a mostani falunapról is az Önnel ellentétben jelen lévő Sike Sán­dor kollégája valósághű riportot írt. De úgy látszik, ön csak írni szereti az újságot, olvasni nem. télén tör­téneteiből, az nem a vé­letlen műve. Mkovics Ákos Tarnalelesz község polgármestere Tisztelt Palkovics Úr! Meg kell értenem levelének so­rait, hiszen annyi mindent kiol­vasott belőle, olyanokat is, ami egyáltalán nem volt szándé­komban. Tisztességes műelem­zés. Ha így látja, bizonyára így van. Nekem marad a bocsánat­kérés. Megkövetem Önt és a te­lepülését. Budavári Sándor Nyári zsákmány a szutyokban Hajnalban várok a buszra. A haj­léktalanok is korán kelnek. Ván- szorgó léptekkel közelednek, de egyszerre gyorsítanak. Ketten az út szélére kirakott szemétgyűjtő edények felé veszik az irányt Emberek turkálnak a szutyok­ban. Meglepődve látom, hogy a nincstelenek között is megvan a hierarchia: felosztják egymás közt a közterületet. Itt a színház előtt Egerben a nélkülözők között is rangot jelent az, ki kinek a hul­ladéka között kereskedik. Torzon- borz, ám nem túl idős alak sildes sapkájában hajlong a kuka felett. Sosem gondoltam volna, hogy a ki- és eldobott szemetet olykor széppé magasztosulva láthatja az ember. A gondozatlan szakállas felemelt kezében egy fülön fogott, húsvétról visszamaradt, behor­padt oldalú, nagy darab csokinyúl lapul. Csalódottan teszi bele a szatyrába. Befut a busz. A reggeli műszakba igyekvő, szót- lan utasok közé lépve motoszkál bennem a kérdés: emberünk ha most nem a szemetesben matat­na, hanem egy laboratóriumban, vajon mire bukkanna? Simon Imre (cím a szerk.-ben) Emlékezetes ünnep Mónosbél községben harmoni- kás előadással kezdődött az au­gusztus 20-i ünnepi műsor. Min­den ülő- és állóhely foglalt volt a kultúrház udvarán felállított színpad előtt, amikor a falu apra- ja-nagyja és régi tanítványai kö­szöntötték Czilli Edéné kedves tanítónőjüket 50 éves aranydip­lomája alkalmából, melyet a pol­gármester asszony adott át az ünnepeltnek. Sós Tamás ország- gyűlési képviselő virágcsokorral köszöntötte a nyugdíjas tanító­nőt. Pallos Endre ötvenszeres véradó a megyei Vöröskereszt részéről kapott kitüntetést, aján­dékot, majd Murányi Sándor, a helyi polgárőrök parancsnoka vehette át bronzkitüntetését. A már hagyománnyá vált kenyér­szentelés után Bélapátfalva asz- szonykórusának, az Agria tánc­csoport bemutatójának és Eme­se, a harmonikáslány műsorá­nak szépségében gyönyörköd­hettünk. Bográcsgulyás-vacsorá­val fejeződött be az ünnepnap, mely felejthetetlen élményben részesített bennünket és a szom­szédos község lakóit. Köszönjük! Tóth Lajosné Mónosbél Köszönet Ez év áprilisában a gyöngyösi Bugát Pál Kórház belgyógyá­szati osztályán feküdtem. Sze­retném hálámat kifejezni dr. Harmat Ibolya főorvos asszony­nak - akit ügyeletesként ismer­tem meg - a lelkiismeretes gyógyítómunkájáért. Sokan példát vehetnének róla, mert minden beteggel egyformán bá­nik. Köszönöm neki a tanácso­kat, és hogy erőt adott a gyógy­uláshoz. Köszönetét mondok még dr. Samir Rageh szakor­vosnak és Tari Erika nővérnek. Baksa Ferencné Szigetszentmiklós Udvarias sofőrök A Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége 2005. augusztus 3-8. között erdélyi körutazást tett az Agria Volán Rt. vállalat autóbuszával. A programunk nagyon jól sikerült. Köszönjük a cég vezérigazgatójának segít­ségét, mely lehetővé tette negy­ven nyugdíjas számára a csodá­latos Erdély megismerését. Az autóbusz-vezetők: Fülöp Zoltán és Varga Imre. Az egész úton végig udvariasan, segítőkészen tették a dolgukat, az idős uta­sok igen nagy megelégedésére. Köszönjük! Bujdosó Sándorné megyei elnök Hevesi diákok Eisenerzben A hevesi Eötvös József Középis­kola diákjai közül páran egy ausztriai kiránduláson vettünk részt. A csodálatos napokból néhány felejthetetlen pillanatot szeretnénk az olvasókkal meg­osztani. Első állomásunk Kismarton volt. A kastély a régmúlt idők­be vitt vissza minket. Maga a város nagyon szép. A pár órás szabadidőnk alatt csak keveset láthattunk belőle, de a látvá­nyosságaira szívesen emlék­szünk. Utazásunk során szállá­sunk egy Eisenerz nevű város­kában volt, a hegyek ölelésé­ben. Mennyire más ez a táj az Alföldhöz szokott szemnek! A vendéglátóink nagy szeretettel fogadtak bennünket. Másnap az ottani iskolát néztük meg, amely a legmodernebb dolgok­kal volt felszerelve. Eisenerzről nem sokan hallhattak még, ho­lott az ércbányájáról híres, amit meg is néztünk. A hegy belsejébe azon a kisvasúton mehettünk be, amely sok éven keresztül szállította a bányá­szokat. A bányához kapcsoló­dik még egy monda is: valami­kor régen az eisenerzi emberek elfogtak egy vízimanót. A ma­nó ajánlott nekik egy egyezsé­get: ha őt elengedik, cserébe választhatnak a következőkből: egy évig tartó arany, tíz évig elegendő ezüst, vagy soha el nem fogyó vasérc. A lakosok a vasat választották. A harmadik napon Salzburg­ba utaztunk. A vár szinte égig érő csúcsairól varázslatos kilá­tás nyílik. Itt minden Mozartról szól. A negyedik és egyben az utolsó napon visszaindultunk Magyarországra. Bécsben egy rövid sétát tettünk a főtéren. Ez alatt a pár nap alatt sok szép él­ménnyel lehettünk gazdagab­bak, melyekre még sokáig em­lékezhetünk. Szeretnénk köszö­netét mondani az Eötvös József Középiskola tanárainak: Svoóbné Léhnárt Ágnesnek, Kisné Menyhárt Adélnak és Harkácsi Péternek az út meg­szervezéséért. Ugyancsak kö­szönünk mindent kiváló busz­sofőrünknek, Berki Bertalan­nak is. Kovács Katalin 8/a, Kovács Ferenc 11/a Heves, Eötvös József Középiskola A Tisza-tó többet érdemel Az augusztus 17-én megjelent „Tisza-tavi kenus csalódás" cí­mű írással kapcsolatban szeret­nék néhány észrevételt tenni. Valóban ugrásszerűen meg­nőtt a hajóforgalom a Tiszán. Vi­tathatatlan tény, hogy a közleke­dési morál hagy némi kívánniva­lót maga után, de nem feltétlen biztos, hogy a levélíró által su- gallt tiltás a megoldás. Tény, hogy időnként én is elcsodálko­zom, miért nincs valami korláto­zás a hajók méretét illetően, a vontatott vízi sporteszközök használatát pedig ésszerű lenne kijelölt pályákhoz kötni. A vízi rendészetről: az, hogy a vízi rendőr nem elérhető, nem feltétlen azt jelenti, hogy nincs szolgálatban. Lehet olyan helyen vagy olyan távol, hogy csak na­gyon sok idő eltelte után tud a helyszínre érni. Ilyenkor szoktuk a füredi kapitányságot javasolni. Én nem vagyok ez ügyben szak­ember, de megítélésem szerint a jelenlegi személyi állomány dup­lája sem biztos, hogy elég lenne ezen a szakaszon, a technikai és anyagi háttér (üzemanyag) pedig nem követi a fent említett ugrás­szerű növekedést A közlekedési morál javulása csak állandó, magas technikai színvonalú rendőri jelenléttől várható. Ennek érdekében bizto­sítani kell a vízi rendészet szá­mára a működési feltételeket, felszereltségüket pedig a dunai és a balatoni szintre szükséges fejleszteni. Volna néhány ötletem, mikép­pen lehetne a meglévő nagyon kisszámú vendéget megtartani, esetleg újakat toborozni: ideje vol­na a Tiszafüreden hosszú évek óta dobozokban porosodó biológi­ai szúnyogmentesítő labort végre üzembe helyezni, mert a csípős szúnyoghelyzet egyszerűen ka­tasztrofális. Illő lenne megoldani, hogy a folyón minden egyes ár­hullámmal érkező több száz ton­na szemetet a tiszalöki erőmű ne engedje rá a tározóra, mert jelen­leg a Tisza úgy néz ki, mint egy szennycsatoma. Sokkal hatékonyabb marketing- tevékenységre volna szükség, mert országon belül is csak keve­sen tudják, milyen egyedülálló ter­mészeti értékekkel rendelkezünk. Molnár Sándor cégvezető Nonstop Kikötő Bt. Tiszafüred i

Next

/
Thumbnails
Contents