Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-01 / 204. szám

5 2005. SZEPTEMBER 1, CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Egységes intézményben folytatja a gyakorlóiskola Az egri főiskola egységes gyakorlóiskolájában 1500 diák tanévnyitó ünnepségét tartották szerdán a Líceumban A mai naptól egy intéz­ményként működik az Eszterházy Károly Főisko­la korábbi két önálló gya­korlóiskolája, a „kettes” és a „négyes”. Az össze­vont intézmény első hiva­talos tanévnyitóján Szövényi Zsolt, az Oktatá­si Minisztérium főosz­tályvezetője mondott be­szédet. Lapunk a szerve­zet fejlesztése kapcsán az érintett intézményi veze­tőket megkérdezte az át­alakulás hátteréről. Sike Sándor EGER Az Eszterházy Károly Fő­iskola Gyakorlóiskolájának szerda délutáni impozáns tan­évnyitó ünnepségére megtelt a Líceum Díszudvara. Jelentős esemény volt ez a tegnap jogi­lag még két különálló iskola életében, hiszen az egységes in­tézmény első tanévnyitó ünnep­ségét tartották. Az Oktatási Minisztérium képviseletében a tanévet meg­nyitó Szövényi Zsolt főosztály- vezető ünnepi köszöntőjében kijelentette:- A közös sors vállalása, az egységes működés és szervezet része annak az iskolafejlesztési programnak, amely itt, a főisko­la gyakorló intézményeiben az elmúlt másfél évtizedben meg­valósult, és amelynek egyes lé­pései a változó főiskolai képzés­sel összhangban történtek. Az egri egyetemfejlesztő szándék a nyolcosztályos szerkezetet ti­zenkét osztályosra változtatta, az iskola általános jellegét a pe­dagógusképzés és a város igé­nyeinek megfelelően bővítette a szakképzési, a művészeti szak­képzési feladatokkal; a művé­szetoktatásban pedig holnaptól már falai közé kívánja fogadni az alapfokú művészed képzést. Megkérdeztük Dr. Hauser Zoltánt, a fenntartó főiskola rektorát: Dr. Hauser Zoltán- Lehet, hogy lesznek, akik meglepődnek a szervezeti át­alakításon.- Pedig nem előzmény nélküli ez a szervezetfejlesztés, mert né: hány évvel ezelőtt teljesen vilá­gossá vált, hogy a Bologna-folya- matnak szerves része lesz az egy­séges és egyetemi szintű tanár­képzés. Ebből következik, hogy a főiskola, amely komoly hagyomá­nyokkal és jól kvalifikált erőfor­rásokkal is rendelkezik a tanár­képzésben, a jövőben is részt kí­ván venni elsősorban a közokta­tás tanárainak a képzésében. Mi­vel a tanárképzésben oklevelet szerzettek a teljes oktatási verti­kumra kapnak jogosítványokat - természetesen nem gondolok az alsó tagozatra, hiszen ott tanító- képzés folyik, és az a pedagógus- képzésnek egy másik része -, eb­ből pedig az következik, hogy a főiskola olyan gyakorlati képzési hátteret szeretne kialakítani, amelyben vertikálisan építkező iskolaszerkezet van jelen.- Ez a „vertikalitás” jelen volt már korábban is, hiszen folytak középfokú, ha úgy tetszik, gimnáziumi képzé­sek.- Volt egy ilyenfajta építkezés természetesen, de ezt még hang­súlyosabbá szeretnénk tenni. Ezért az az elképzelésünk, hogy a felmenő rendszerben - ami azt jelenti, hogy 2010-ig is eltart ez az átalakulás - jelenne meg majd úgy a jövőben az Eszterházy Károly Gyakorlóis­kola képzési struktúrája, hogy a Bartók Béla téri intézményi egy­ség lenne a kisiskolás és a felső tagozat bázisa, míg a Barkóczy úton lévő iskolaegység kifejezet­ten a középfok, ezen belül általá­nos gimnáziumi és művészeti képzések otthona lenne. Úgy is mondhatnánk, hogy „épületileg” ott lenne azonosítva. De azt hisz- szük, hogy a gyakorlóiskolai képzési kapacitás ezentúl a fel­sőfokú szakképzésekben is sze­repet vállalhatna. Ez híd a felső- oktatás és a közoktatás között, hiszen ma is és várhatóan jövő­ben is a törvény egyformán lehe­tőséget ad a tanulói jogviszonyra és a hallgatói jogviszonyra a fel­sőfokú szakképzésben.- Jelenti ez a kínálati paletta szélesítését is?- Nem szeretnénk kikacsint­gatni új területek felé, hanem folytatjuk, amin megindultunk, ez pedig a művészeti - azaz első­sorban zene- és képzőművészet, és a még kifejlesztendő az úgy­nevezett mozgásművészeti - te­rület. Nem akarunk egy nagyobb iskolát, hanem egy egymásra jól építkező iskolát akarunk, és ez­zel egy sokkal racionálisabb hu­mánerőforrás-kihasználást. A közoktatási törvény világosan beszél arról, hogy Magyarorszá­gon 18 éves korig tart a tanköte­lezettség. Ezt le lehet úgy is fordí­tani, hogy a középfokú oktatás idejére van kiterjesztve a tankö­telezettség. Tehát függetlenül a demográfiai mutatóktól, óriási vákuum van és óriási kereslet ­bármennyire is furcsa - a közép­fokú oktatásban, még egri vi­szonylatban is. Egyébként meg­lepő módon a gimnáziumi kapa­citásokban mutatkozik a legna­gyobb kereslet A demográfiai mutatók sem azt jelzik előre, hogy a kisiskolás korba való be­menetén kellene nyitni a kapu­kat, amit szívesen megtennénk, hog ha kellő számú gyerek szü­letne, de hát sajnos ez nem így van. Már csak azért sem indokolt a főiskolának két iskolájában - vagy akár csak egy iskolájában - az alsó tagozatos bemenetet szé­lesíteni, hanem épp ellenkező­leg: mi súlypont-áthelyezést sze­retnénk, hogy bár megtartjuk az alsó tagozatos bemenetet, ugyan­akkor ennek a terhére fokozato­san bővítjük a középiskolai ki­meneti lehetőséget.- Augusztus 31-én tanévnyitó, elsején tanévkezdés. Már minden a fent vázoltak sze­rint zajlik majd?- Az általam elmondottak nem mennek egyik napról a másikra. Eltelik majd hat év, mire az az is­kolaszerkezet kialakul, amely a kitűzött cél. Ennek a folyamatnak egy nagyon fontos lépéséhez ér­keztünk: jogUag a fenntartó egye­síthette a két iskolát Új néven működik szeptember 1-jétől az is­kola, és két intézmény egysége jött létre. Régen úgy hívták, hogy tagiskola, de mi intézményi egy­ségként nevesítjük, és meg sze­retnénk tartani minden olyan ér­tékét a korábbi két iskolának, amely ápolandó és továbbfejlesz­tendő. Vannak kulcsterületek, s ekként tartjuk meg és fejlesztjük a korai idegennyelv-tanulás lehe­tőségét, ami mind a két iskolában erősség volt Ki akarjuk terjeszte­ni az iskolában a mindennapos testnevelést. Az egészséges élet­mód kérdése még inkább fókusz­ba kerül. Ebben az adottságaink jók, mert ha a fenntartó lehetősé­geit is beleszámítjuk, s a két isko­la ilyen jellegű kapacitását, akkor ez nem gyenge. A harmadik terü­let a művészeti képzések további szélesítése azzal, hogy mindazok számára, akik nem vesznek részt művészeti szakképzésben, kínál­juk az alapfokú művészeti kép­zést. Ezt a lehetőséget nem csak az iskolába járóknak, hanem a városi önkormányzat iskoláinak is felkínáljuk. * Papp László címzetes igazga­tót, az összevont iskola általános iskolai egységének a vezetőjét a múltról és a jövőről kérdeztük. Papp László- Az éri iskolámról szólva most már elmondható, hogy ez egy nagy múltú intézmény, hi­szen több mint 45 éve van múltja, azt gondolom, hogy ez alatt a 45 év alatt kialakult a hagyományrendszere, s egy nyílt, a szülőkkel őszintén be­szélő intézményként értékelhe­tem, ahova a volt diákok és volt kollégák is szívesen visszatér­tek - fogalmazott Papp László. - Nyilvánvaló, hogy a két isko­la egyesítése lehetőségeket hor­doz magában. Azt szeretnénk, hogy ebbe az új intézménybe a mi iskolánk azokat az előnyö­ket vigye magával, amit ez alatt a több mint 45 év alatt sikerült kialakítani. Hagyománya van a turisztikának, a táborozásnak, kiváló tanulmányi eredménye­ik vannak a diákoknak, s kivá­ló sporteredményei is... Úgy gondolom, hogy ha ezeket a po­zitív sajátosságokat visszük magunkkal, a másik intéz­mény is hozza a saját pozitív sajátosságait, akkor ebből jó in­tézmény alakulhat ki. Papp László szerint bizonyos előnyök is látszanak már a két intézmény egyesüléséből. Ilyen például, hogy a másik intéz­ményben nagy múltja van a művészeti nevelésnek, náluk a sport, turisztika az, ami kiemel­kedő eredményeket hozott.- Azt gondolom, ha megnyü- nak ezek a lehetőségek, akkor ez mindenképpen előnyös lehet a két intézmény számára. Ugyanez a helyzet a turisztikai, táborozási programban is. Itt is vannak hagyományai a táboro­zásnak - vízi túrázásnak, sítáborozásnak -, ott is vannak. Ezeket a lehetőségeket kölcsö­nösen felkínáljuk egymásnak, ami bővítheti a választékot a két intézmény diáksága számára.- Nálunk 63 nevelő volt, úgy tudom, hogy a másik iskolában is 70, tehát a pedagóguslétszám 130 fölötti lesz. Minél több em­ber van, annál több egyéniség, tehát ily módon is színesedik a paletta, ami a gyerekek rendel­kezésére áll. Nálunk 700 gye­rek van, ott úgy tudom, hogy 800 körüli a diákság létszáma a Barkóczy utcai épületben. Ez most három intézményegység­be csoportosul: lesz egy általá­nos iskolai intézményegység, számításaink szerint ez körül­belül 1300 gyereket jelent, lesz egy gimnáziumi és egy szakkö­zépiskolai intézményegység, amihez kapcsolódik majd a mű­vészeti alapoktatás is. * Sándor József, a szeptember 1-jével létrejött gyakorlóiskola Igazgatója nagyon fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár elhangzik itt-ott, hogy összevo­nás, megszüntetés, de itt nem arról van szó, hogy „rossz isko­la, nincs diák, meg kell szüntet­nem”, hanem arról, hogy két jól működő iskolából alakítottak egy még jobban működő iskolát. Sándor József- A gyakorlóiskolák előtt az elkövetkezendő időszakban két nagy kihívás áll - fogalmazott az igazgató. - Egyik a közokta­tás oldaláról jelentkezik, mivel új programok születnek, válto­zik a tanulók összetétele. Több tanuló kerül szociális vagy ta­nulási nehézségekkel az iskolá­ba. Ezekre a helyzetekre a gya­korlóiskoláknak is meg kell ad­niuk a választ. Úgy érzem, hogy a létrejött új iskolának az egyik előnye lesz, hogy sokoldalúan tud foglalkozni ezekkel az isko­lába kerülő gyerekekkel. Papp igazgató úr is beszélt róla, hogy vannak hagyományaink: az emelt szintű művészetoktatás, a természetjárás, a turisztika, a korai nyelvoktatás. Szeretnénk továbbvinni a hagyományokat a jövőben is, de szeretnénk kiegé­szíteni is. Az igazgató példákat említett az új dolgokra: ettől a tanévtől Szövényi Zsolt i i i i i , -V ' ' A Az iskola vezetése ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GYAKORLÓISKOLÁJA Igazgató: Sándor József Helyettes: erdős győzőné Általános iskolai intéz­ményegység vezetője: PAPP LÁSZLÓ, 4 helyettes (kettő a Bartók Béla téri, kettő a Barkóczy utcai épületben) Gimnáziumi intézményegy­ség vezetője: ivacs Ferenc Szakközépiskolai intéz­ményegység vezetője: DR. MÁTYÁS FERENCNÉ az alapfokú művészetoktatás­ban képző- és iparművészeti te­vékenységhez kapcsolódó tevé­kenységek elsajátítását gyako­rolhatják a diákok; létrehoztak egy fejlesztő munkacsoportot, amelyben logopédus, fejlesztő pedagógusok, gyermek- és ifjú­ságvédelmi felelősök dolgoznak együtt azért, hogy mind keve­sebb tanuló élje át kudarcként az iskolába kerülést.- Szándékunkban áll a gim­náziumi képzés bővítése - mondotta Sándor József. - Az eddigi általános tantervű és művészeti orientáltságú osztá­lyok mellett a jövőben angol nyelvi és informatika orientált­ságú osztályok indítását tervez­zük. Szeretnénk erősíteni a szakképzést. Az általános isko­lára épülő gimnáziumi képzés, a szakképzés és a főiskola olyan modellt vagy pályát jelenthet a diák számára, ami, ha egybe­esik elképzeléseivel, az intéz­ményen belül teljesíthető az ál­talános iskolától a főiskoláig. Az igazgató kitért arra is, hogy a felsőoktatás részéről is megfogalmazódnak az elvárá­sok: a Bologna-folyamatból fa­kadóan az egységes tanárkép­zés bevezetése azt jelenti, hogy nem főiskolai és egyetemi vég­zettségű tanárok lesznek, ha­nem egy bizonyos korosztály oktatására egy egységes rend­szerben képzettek. Erre a a gya­korlóiskolának is fel kell ké­szülnie.- A felsőoktatás részéről a ki­hívás, hogy a leendő tanárok­nak megfelelő megmerítkezést tudjunk adni, hivatásban nyúj­tani. Ehhez kapcsolódnak a közoktatási fejlesztések is, hogy a hallgató például egy fej­lesztőcsoport munkájával is­merkedhet meg, vagy az alapfo­kú művészetoktatás integrálá­sával, de az is fontos, hogy több középiskolás korosztályú osz­tállyal kell találkozniuk, hogy mindenki tudjon gyakorolni a gyakorlóiskolában.- Az új Iskola létrejöttével a kollégák együttdolgozásának, mindennapi együttmunkálko- dásának az ideje jön el, mert akkor tudunk egységesen ne­velni, egységesen értékeket képviselni, hogyha a közössé­geink is egységesek - hangoz­tatta Sándor József. - Az eddigi­eknél törvényszerűen több ne­velőtestületi értekezletet kell tartanunk, amelyeken az okta- tással-neveléssel kapcsolatos dolgokat tekintjük át, illetve a munkaközösségek is úgy jöttek már létre, hogy az azonos mű­veltségterülettel foglalkozó kol­légák alkotnak egy munkakö­zösséget. Ugyanakkor a gyere­kek sem szenvednek hátrányt, amelyik iskolába, iskolaépület­be jártak az elmúlt évben, ugyanott folytatják a tanulmá­nyaikat, és döntően ugyanazok­kal a tanárokkal. Azért mon­dom, hogy döntően, mert ter­mészetes vándorlás is van az is­kolában.

Next

/
Thumbnails
Contents