Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-27 / 226. szám

2005. SZEPTEMBER 27., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 A hatalmas mézeskalácsot a falu apraja-nagyja láthatta a színpompás felvonuláson Balaton A szüreti felvonulás­hoz hasonlított az a rendezvény, amit az elmúlt hét végén, szom­baton délután tartottak a tele­pülésen. Miután itt nincs ha­gyománya a szőlőtermesztés­nek, ezért valami más apropót kellett találni ahhoz, hogy ösz- szegyűljenek a falubeliek, ven­dégeket toborozzanak, és jól érezzék magukat. A helyi nép­hagyományok közül egy olyan szokást választottak, amely haj­danán a lakodalomhoz kapcso­lódott. Valaha az esküvőt meg­előzően egy-két héttel a meny­asszony ágyát és kelengyéjét átvitték a majdani új otthonába, a legény vagy a szülei házába. Ennek kapcsán látványos felvo­nulással örvendeztették meg a falu népét. Sütöttek egy hatal­mas, úgynevezett örömkalá­csot, mazsolás kelt tésztából - ezt Balatonban „morványnak” nevezik -, vagy pedig mézes kalácsot készítettek, faállvány­ra tették, s ketten-négyen vitték a menetben. Ez utóbbinak olyan alakja volt, mint amit a vásárokban kínáltak: huszár, pólyás baba, galamb, szív. A menet elején két lovas szekéren vitték a menyasszony felvetett - vagyis a slingolt párnákkal, dunnákkal megrakott - ágyát, a másikon a tulipános ládában és kosárban a stafírungot: szok­nyákat, ruhákat, blúzokat, köté­nyeket, törülközőket, ágynemű­ket. Ezzel azt mutatták be, hogy a lány mennyire módos, meny­nyire számít jó partinak. Most a hagyományőrző fiatalok egy 50-szer 70 centiméteres áll­ványra apró mézeskalácsokat, továbbá egy hatalmas, galam­bos tükrös szívet tettek, s azt vit­ték körbe a faluban. A felvonuló táncosok palóc népviseletben lejtettek, a jó hangulatot tovább fokozták az asszonykórus dalai. A szereplők két helyszínen, a postánál és a Völgy utcai hídnál adtak műsort. A lassú táncban bemutatták a kelengye darabja­it, a gyors tánccal pedig az örö­müket fejezték ki a „házasulok” és a környezetükben élők. Este jól sikerült bált tartottak hajna­lig a Művelődési Házban. A rendezvényt a néptánccso­port vezetője, Balázs Alfrédné Marika szervezte, munkáját Sulyok Levente táncos segítet­te. A kalácsokat Sasvári Petra, Balázs Barbara, Csuhány Anett, Kórmos Dénesné és Kormos Péter sütötte. A nép­táncosokon és az asszonykóru­son túl aktívan és segítőkészen többen is részt vettek, hogy iga­zán jó hangulatú program kere­kedjék. Jövőre: lagzit jelenítenek meg A mulatságra nemcsak helybeliek, hanem turisták is kíván­csiak voltak. A szervezők azt tervezik, hogy jövőre a lagzit je­lenítik meg ősszel, a falu közterületein. Uszoda épülhet Hevesen (Folytatás az 1. oldalról)- A jó hír hallatán a települé­sen létrehoztak egy csoportot, amelynek a feladata az uszoda­építés előkészítése. így hama­rosan dönteni kell arról, hol le­gyen a tanuszoda. Korábban lehetséges helyszínként me­rült fel az Eötvös József Közép­iskola. Egy másik verzió azon­ban a strand területét preferál­ná, lévén így meghosszabbít­ható lenne a strandszezon. Ha ez utóbbi megoldás mel­lett szavaznak, az többfajta előnnyel is jár. A fürdőzés négy hónapos időszaka egész évre kiterjeszthető, hiszen egy műszaki megoldással, vagyis egy fedett folyosóval összeköt­hető lenne a tanuszoda a me­leg vizes medencével, vagyis egész évben működhetne a reumatikus panaszok gyógyí­tására szolgáló meleg vizes medence. Ez utóbbi lehetősé­get támasztja az is alá, hogy az iskolai év tíz hónapig tart, s a nyári szünetben, valamint a hétvégeken bonyolult lenne a középiskola nyitva tartását biz­tosítani.- A lehetséges megoldások keresésénél figyelembe vesz- szük azt is, hogy mely helyszín alkalmasabb arra, hogy a lako­sok minél kényelmesebben és hosszabb ideig használhassák a tanuszodát - közölte a pol­gármester. - Úgy tűnik, egy­előre a strand alkalmasabb helyszín, hiszen a termálvizes medence kihasználtságát is le­hetne növelni a szomszédos tanuszodával. Ráadásul a terü­let megnövekedett forgalom le­bonyolítására is alkalmas. A kormány által készített tanuszoda-programnak a jövő őszig be kell fejeződnie, azzal a feltétellel, hogy a befektetőt nem az önkormányzatnak kell keresnie. Bekötött éles ugrások egek, Szolnok A Bevetési Irány 2005 elnevezésű nagy­szabású honvédelmi gyakorla­ton részt vett harci technika karbantartásán már túl vannak a Bornemissza Gergely Felde­rítő Zászlóalj katonái. Az alakulat több katonája - természetesen előképzettségtől függően - már Szolnokon tar­tózkodik, mégpedig az ottani honvédségi alakulat körletei­ben. Fábián János őrnagy, parancsnokhelyettes lapunk munkatársának elmondta, hogy a helyben található ejtőer­nyős kiképzés feltételeit veszik igénybe. A földi felkészülés be­fejeződött, ezen a héten már a repülőtér felett - helikopterből - az éles ugrásokat hajtják vég­re. Az állomány tagjai legalább 15 ejtőernyő-próbát állnak ki a levegőben, bekötött ugrást telje­sítve. A hét végén feladatát teljesít­ve a csoport visszatér egri állo­máshelyére. (N. Z.) Elvitték a menyasszony ágyát A köKőterminátor, szabadon FALUDY GYÖRGY Kilencvenöt éves az el nem pusztítható ember Mester-napon Miinsterben demonstrációs ház Megújuló energiaforrások láthatók Nem alámerült és nem kibekkelte. Talán ez a titka. Alámerülve és kibekkelve nem lehet élni. Legalábbis 95 évet biztosan nem. Mindig szembe­röhögte a sorsot. Bárhol futott is össze vele. Mondhatnánk mi, ha nem kongana mindez kínosan üresen. Mintha a sor­sot szembe lehetne röhögni. Úgy, hogy ne a fal adja a mási­kat. Pedig sok útja volt, és sok­szor keresztezték egymáséit. Bárhova is emigrált előle. Ta­lán mert mindig szeretett, sze­ret, s akart és tudott is élni. Ilyen egyszerű. És persze nem biztos, hogy tényleg ilyen egyszerű. Nem csak a szögesdrót kordon mö­gött, minimálkalóriával, mínusz 20 fokban kö­vet törve, ami­kor az emberi öntudat pisla lángja egy futó sóhajtól is ki­huny. Hanem egyébként is. De épp ez, ami nem megtanulható. Az élni tu­dás és az életszeretet. Igen, ta­lán ez a művészet?! Mindannyiunkban ott mun­kál ez az apró termonukleáris tüzelőanyag, apró urángöm- böcske, életfűtőelem, születé­sünktől fogva. De többnyire bennünk kisebb megpróbálta­tásokra is hamar kiég, nem visz fel a hegyre még a lendü­let sem, üszkös szív és hamu­szürke élet marad utána. Meg veszélyes hulladék. És még ak­kor akad olyan pofátlan köz­tünk, a költő, aki nem csak jól érzi magát, legalábbis mindig és minden körülmény dacára megpróbálja jól érezni magát, hanem ránk is ezt sugározza. Hát mi ez, ha nem a legtisz­tább megújuló energiaforrás? Zöldáram, egzisztenciális biorezonancia. Már-már azt is írnám (kérdezném?), hogy ta­lán csak nem ez a szeretet? Nem a csöpögős, vattacuk­ros, jócselekedetes, hanem az emberi, utálva szeretős. Mi is tudtuk ezt. Tudtuk, de elfelejtettük. Elfelejtettünk élni. Meg ami még furcsább, egy ilyen XX. századi dekadens előadás végigélvezése után, hogy a költő nem rühelli az embereket, nem szentségei a sorsra, nem ringatja narkotikus ön- sajnálatba magát. Juszt se hajlandó erre. Nem le- gyintget. Ha­nem kér még belőle. Majd­nem azt a bu­taságot betűzöm, hogy türe­lemmel viseltetik az élet és té­nyei iránt. És mesél magáról, rólunk, nekünk. Úgy viszonyul hozzánk, mint apa a hülye, té­kozló fiához. Ami szerfölött rit­ka azért a fajtársak közt. Ahol az ember embernek mindene, csak nem épp kezes báránya. Többek közt ezért is aztán mindig kicsit gyanús volt. A költőterminátor puszta jelenlé­te is pusztító erőt jelent min­den kishitűségre, feladásra és szabványcselekedetre, mene­külésre. ■ „...Ő magú pedig az el nem pusztítható ember példája. Nem szobra és nem bálványa. Mert semmilyen talapzatra nem áll fel. Bárhogy noszogatnák...” Faludy György Ő maga pedig az el nem pusztítható ember példája. Nem szobra és nem bálványa. Mert semmilyen talapzatra nem áll fel. Bárhogy noszogat­nák. Apa és fiú. Húsból és vér­ből való, de zoknit azt nem hord. Azt sej­tettük, hogy az utálat és a gyűlölet is tartósít. De úgy tűnik, a kíváncsiság és maga ez az egyszeri me­sés, szenve- delmes élet is. Ha elég jó szív­vel viseltetünk iránta. Pedig mondhatnánk, hogy alaposan kibabráltak vele. Emigráns lét. Zavaros idők. Vándorlások. Bolyongások he­tedhét országokban, az Ópe- rencián is túl. Recsk. És mégis hazajött, haza tudott jönni, veckelődni, kecmeregni, egy függetlenné váló országba. A Nagy Emigráns, a San Diegó-i remete, Márai Sándor saját ott­honában lőtte főbe magát 1989-ben, a rendszerváltás de­lén. Igaz, ő akkor 89 éves volt. Faludy György meg még csak most 95. Hazatalált. Faludy György ma sem akar intézményesülni, nem akar be­állni a keretbe a muzeális fo­tográfiához. Se díszpinty vagy kalickamadár szerep nem vonzza. De nem akar tapogatni való önmaga szobra aranyem­ber, lexikoncímszó se lenni (még). Csak amit költőként a legjobban tud: élni. Tiszteljük érte! Előtte az élet! A szakképzés fontosságá­ról, módszereiről, a vállal­kozók ebbéli szerepének jelentőségéről tartott Mes­ter-napot Münsterben a helyi kézműves kamara. Mentusz Károly MÜNSTER, HEVES MEGYE Ezen meghívott vendégként vett részt szűkebb hazánk keres­kedelmi és iparkamarájának delegációja is. Ennek tagja volt Fülöp Gábor főtitkár is, aki a Hírlapnak elmondta, hogy az említett Mester-nap a Fidesz-alelnök a Hozam-klubban EGER Az áprilisban megalakult Egri Hozam-klub már az eddi­giekben is számos érdekes programot kínált mindazok­nak, akik elsősorban a hazai gazdasági élet szereplői, a fej­lesztési elképzelések iránt kü­lönösen érdeklődnek. Mind­emellett politikusok és más közéleti személyiségek elmond­ták már gondolataikat a rendez­vényeiken. Szeptembertől immár kétheti rendszerességgel tartja összejö­veteleit a klub az Imola Udvar­házban. Legutóbb például Tállai András, a Fidesz gazda­ságpolitikusa tartott előadást, míg e héten, szeptember 28-án, szerdán 18 órától a Fidesz- MPSZ alel nőké, Pokorni Zoltán lesz a klub vendége. ■ jk jjfl tartottak, ahol Német- Fülöp Gábor ország és az Európai Unió gazdaságáról vitatkoztak a szakemberek. Elhangzott, hogy az orszá­gok többnyire hasonló gon­dokkal küzdenek, így az egészségügyi reformmal, a társadalom elöregedésével, il­letve a fiatalok bevonásával a HEVES Tegnap ülésezett a Te­hetséges Gyermekekért Ala­pítvány Kuratóriuma, amelyet a városi önkormányzat hozott létre, s a grémium tagjai dön­töttek az egyéb napirendek megtárgyalása mellett az új ösztöndíjasok személyéről is. A képviselő-testület által ala­pított ösztöndíj - az erre a város­atyák által megalkotott szabály­zat értelmében - elsősorban rás­zorultsági alapon és az elért ta­nulmányi eredménynek megfe­lelően igyekszik segítségére len­ni az arra érdemeseknek. A mostani felülvizsgálat so­rán az alapítvány kuratóriuma úgy határozott, hogy a korábbi támogatottak közül ketten is­mét élvezhetik az anyagi támo­vállalkozások vezetésébe. Az utóbbiak ugyanis kényelmi, il­letve adózási okok miatt ezt nem akarják. Növeli a munka- nélküliséget az, hogy több né­met cég áttelepíti üzemét Ke­let-Európába. Az említett témához szólt hozzá Herman István, a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara alelnöke, aki a mikro-, a kis- és a középvállalkozások jelentőségére és nagyobb meg­becsülésére hívta fel a figyel­met. Ezek a vállalkozások helyben vannak és maradnak is, emellett munkahelyeket te­remtenek. gatást, emellett pedig további két, felsőoktatásban tanuló hallgató is elnyerte az ösztön­díjat. Ebben az évben ennek köszönhetően tehát már né­gyen osztoznak az önkormány­zat által lekötött pénzösszeg kamatain. Bár a támogatottaknak sem­miféle kötelezettséget nem kell vállalniuk annak érdeké­ben, hogy a későbbiekben a városban helyezkedjenek el, mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy a pályakezdők nem vál­nak meg a településtől. Jelen­leg a polgármesteri hivatalban három olyan fiatal munkatárs dolgozik, akik korábban eb­ben az anyagi segítségben ré­szesültek. Két új ösztöndíjas támogatás Az arra érdemeseknek

Next

/
Thumbnails
Contents