Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-22 / 222. szám

3 2005. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Közlekedik« az autómentes napon? Ma országszerte autómentes demonstrációt tartanak, s arra kérik az autótulajdonosokat, hogy lehetőleg ne használják négykerekű járműveiket. A szervezők azt ígérik, hogy ezen a napon bepillantást kap a jövőbe az, aki csatlakozik az akcióhoz. Alábbi körkérdésünkben azt kérdeztük a megyénkben élőktől, miként véleked­nek a kezdeményezésről. Ifj. Nagy János, Parádsasvár Gál János, Tárnáié lesz Vahalcsik Istvánná, Szajla Kása Ferencné, Makiár- Szinte bizonyos, hogy ezen a napon nem autózunk, mint ahogy a hét többi napján is ál­talában a tömegközlekedési eszközöket vesszük igénybe, ha el szeretnénk jutni valaho­vá. Manapság egyébként is lu­xusnak számít a gépkocsi­használat az átlagos családok­ban a csillagászati benzinárak miatt. Több ilyen demonstrá­cióra lenne szükség.- Van autó a családban, de leg­inkább akkor vesszük igény­be, ha erre mindenképp szük­ség van. A kocsi fenntartása nagyon sokba kerül, az üzem­anyag nagyon drága, így legin­kább autóbusszal közleke­dünk. Az akcióval természete­sen egyetértek, mert a na­gyobb városokban lassan egy­szerűbb gyalog eljutni az úti célig, mint autóval.- Van gépkocsink, de egyre rit­kábban használjuk. A gyerme­keim és az unokáim Budapes­ten élnek, így néha meglátogat­juk őket, de ott katasztrofális a közlekedési helyzet. Az biztos, hogy valamit tenni kell, ezért jónak tartom az akciót. A fejlet­tebb nyugati országokban már régóta szerveznek hasonlókat. Követendő példa, így ezen a na­pon biztosan nem autózunk.- A családban két gépkocsit is tartunk. Az egyik munkaesz­köz, a fiam mindennap hasz­nálja, a másikba azonban csak alkalmanként ülünk be. Az autómentes napokra nagy szükség van, jóval gyakrab­ban kellene ilyet tartani. So­kan céltalanul furikáznak, rengeteg a baleset, a környe­zetszennyezésről már nem is beszélve. Három kilóért egy gombócot dühös termelők Borász- és felvásárló-maffia uralja a szőlőpiacot? (Folytatás az 1. oldalról)- Ezek a felvásárlási kilátá­sok azt jelentik - mutatott rá egyikük -, hogy 2-3 kiló sző­lő árából kaphatunk egy gom­bóc fagyit. Pedig pár éve még az is nagy felháborodást vál­tott ki, amikor egy kiló egy gombócot ért... Igaz - emlékeztettek -, pár éve még az volt a „szokás”, hogy ki-ki a saját felvásárlási árát még a szüret előtt közzé­tette, most pedig már forr a must, de nem tudni, mennyit ér az elmúlt év befektetése, munkája. Ez annál is inkább aggasztó, mert a magas műve­lési költségek miatt egy kiló szőlő önköltségi ára is már 40 forint körül mozog. Ha pedig ehhez vetjük a sejtetni enge­dett felvásárlási árat, akkor rögtön látszik: jó, ha az idén nem veszteséget termelt a sző­lőművelő. Ráadásul a probléma nem csupán néhány termelő „ma­gánügye”: csak az egri hegy­község területén mintegy ké­tezren foglalkoznak szőlővel. Többen úgy vélik, hogy az itte­ni felvásárlók azért tarthatják sakkban a gazdákat, mert az általuk (is) kikényszerített jog­szabályi szigorítások miatt már alig-alig jönnek a borvidé­ken kívüli felvásárlók, lévén a rendelkezések értelmében az innen kivitt szőlőből készült borokat már nem lehet „egri” néven forgalomba hozni. (Idő­közben viszont már jelent meg hirdetés, miszerint alföldi fel­vásárlók azonnal, készpénz­ben fizetnek a szőlőkért, s állí­tólag kilónként 38-40 forin­tot.) Mindezek pedig oda vezet­tek, hogy - állításuk szerint ­az 1200 hektáros hegyközség területén ma már 150-200 hektár szőlő áll műveletlenül.- Amennyiben az unió való­ban támogatja majd a szőlőki­vágást, úgy sokan inkább fel­számolják az ültetvényeket, mert senki sem olyan hülye, hogy veszteséget termeljen ma­gának. Az a baj, hogy a hegy­ja. Arra hivatkoznak, hogy majd akkor fizetnek, ha eladták a bort. Nekünk ahhoz viszont semmi közünk, mi becsülete­sen megdolgoztunk a szőlővel, ugyanakkor meglehet: ők már régen túl is adtak a boron, s a pénz az ő számláikon kamato­zik... - jegyezte meg egyikük, hozzátéve: ha viszont szólni Egy éve „fizetés" nélkül Az egyik panaszos hölgy imigyen illusztrálta tarthatatlan helyzetüket: „Kisgyermekeim miatt sehová nem vettek fel dol­gozni, ezért lettünk gazdálkodók. Egy éve viszont - hogy nem kapjuk meg a tavalyi szőlőért járó pénzt, miközben a termelé­si költségeket be kell fizetnünk, nem is beszélve az egyéb ki­adásokról - gyakorlatilag kölcsönökből tartjuk fenn magun­kat. Hol hallott ugyanakkor olyat, hogy valaki úgy dolgozik egy éven át, hogy nem kapja meg a fizetését?” községet és az Egri Borvidék mernek, nyakukon marad a Hegyközségi Tanácsát is a bo- . mostani termés, mert senki rász- és a felvásárló-maffia ural- nem lesz, aki átvegye tőlük. A pénz az érték Fesztbaum Béla ÉRDEKLŐDVE OLVASTAM KOLLÉGANŐM ÍRÁSÁT, amely egy közismert egri orvos és felesége hagyatéka egy részének a sorsát részletezte. A lényeg, hogy az értékes tárgyak ingyen, adományként is csak körülményesen találtak új gazdára, helyette inkább pénzre lett volna szükségük a megkeresett karitatív szervezeteknek. Magam is tapasztaltam hasonlót, amikor a szülői ház maradék értékeit akartam meg­menteni látszólag rászorult, többgyermekes családoknak kí­nálva. Nem kérték az anyám által gondosan kezelt, korszerűt­lennek sem mondható bútorokat. MIÉRT CSAK A PÉNZRE VAN SZÜKSÉGÜK A SEGÉLYEZŐKNEK? - fo­galmazódott meg a kérdés az említett írásban. Valószínűleg azért, mert a szegény sorban élők (mellőzve azokat, akiket ter­mészeti csapások érnek) nem másoktól levetett holmik tekin­tetében éreznek szükséget. Nem eleink prémes kabátjait, bun­dáit, márkás cipőit öltenék magukra elsődlegesen, mert abban esetleg maskarának éreznék megjelenésüket az utcán. A sze­gényeknek, a rászorultaknak igenis pénzre van szükségük. Abból tudnak élelmet vásárolni, a gyógyszerekért havonta ez­reket fizetni, s pénzzel kell kiegyenlíteniük a közüzemi szám­lákat, a társasházak közös költségeit és még sorolhatnánk. Ez utóbbiak borítják fel a kevés jövedelemmel, elképesztően cse­kély nyugdíjjal rendelkező családok költségvetését. Volt már egykor cserekereskedelem a köznép szintjén is, de a különbö­ző bevásárlóközpontokban és persze a mini közértekben sem lehet a pénztárnál intarziás bútorokkal, lakkozott cipőkkel, szép ágyneműkkel, az elődök által féltett kincsekkel, egyéb más ékességekkel fizetni. S a postán is csak pénzt fogadnak el a csekkek mellé. A magába fordult, nincs mivel dicsekedő em­bernek elég a puszta léthez mindaz, amit egy lakás berendezé­séhez hajdan megszerzett. A segélyezésre szoruló nem többet, mint - emberi módon - élni akar. ami pedig az idézett írásban is említett polgári értékrendet il­leti, azt régen és szándékosan eltiporták. Nagyrészt ennek okán alakult ki a jelenlegi értékzavar, és vett ezzel nehezen emészthető fordulatot egyesek anyagi gyarapodása. Már per­sze az utóbbi években. A zsűri a városba jön RM EGER Az „Európa Kulturális Fő­városa 2010” címre kiírt pályá­zat bírálóbizottsága megkezdte munkáját. Tagjai a városok fel- készültségéről személyesen is szeretnének meggyőződni, ezért valamennyi induló számára le­hetőséget biztosítanak arra, hogy helyben prezentálják pá­lyázati elképzeléseiket. A zsűri tagjai pénteken érkeznek a me­gyeszékhelyre - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Nagy Imre polgármester. Hozzá­tette: mivel a bírálóbizottság programja csak részben kötött, szabadidejükben saját kívánal­maik szerint „járják be" a várost, így a polgármester arra kéri a helybelieket, hogy ha lehet, szo­kásos vendégszeretetüket „tíz­szerezzék meg” erre a napra. A zsűrit délelőtt fél 11-kor a Gárdonyi Géza Színház átriu­mában fogadja dr. Nagy Imre. Az átrium fél 3-tól konzultációs pontként is szolgál, amikor épí­tészekkel, művészekkel, köz- művelődési szakemberekkel, újságírókkal, a város vezetőivel találkoznak a bírálóbizottság tagjai. Alternatív programként részt vehetnek délután 5-kor a Kis Zsinagógában az Under the City című kiállítás megnyitó­ján, illetőleg a Láthatatlan kiál­lításon, a buszpályaudvar alatt. Hat órakor a reklámkonferen­cia tárlatának megnyitójára várják őket a Trinitárius-tem- plomba. A zsűri 11 tagú lesz, közü­lük öten külföldiek. A pontos névsort tegnap ismertették Budapesten, a Műcsarnoknál megrendezett kiállításon, melynek az a célja, hogy mi­nél szélesebb közönség szá­mára tegyé ismertté az induló városokat. HÍRÖZÖN MEGYENKBŐL Béke úton megtartott megnyitón - amelyen részt vett Érsek Zsolt pol­gármester, dr. Fehér Oszkár alpol­gármester és Csuvikovszki Lajos, az önkormányzat pénzügyi bizottsá­gának elnöke is - Matiszlovicsné Horváth Éva önkormányzati képvi­selő avatta fel az objektumot. Hort - Az önkormányzat és a helyi szövetkezet több tagja Erdélybe ki­rándult a közelmúltban. Egyebek mellett felkeresték Kolozsvárt, meglátogatták a Békási-szorost és a Szent Anna-tavat, s a község ne­vében koszorút helyeztek el a Fe­héregyháza melletti Petőfi-szobor- nál, Farkaslakán Tamási Áron sírjá­nál és a nyergestetői emlékműnél. Kerecsend - A napokban tartották a napközi otthonos óvoda tanévnyi­tó értekezletét. Ezen beszámoltak az elmúlt tanév nevelési tapaszta­latairól, s megvitatták az idei fel­adatokat, terveket. A falu is képvi­selteti magát a szeptember 23-án rendezendő Nemzetközi Falusi Tu­rizmus Konferencián. Lőrinci - Ma 9 órára hívta össze a képviselő-testületet Víg Zoltán pol­gármester. A Közösségi Házban megtartandó eseményen a grémi­um tagjai meghallgatják a Napsu­gár Óvoda működéséről szóló be­számolót, tárgyalnak a polgárőrség támogatás iránti kérelméről, s dön­tenek arról is, hogy értékesítik-e a Mátravidéki Erőmű egykori iskolájá­nak épületét. iátraszeiitiiiire - Új falugondnoki szolgálati autó vásárlásához nyúj­tott be pályázatot az önkormányzat az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlő­ségi Miniszté­riumhoz. Az eddig hasz­nált gépjármű elöregedett, kevésbé biztonságos, ezért szükséges a csere - tudtuk meg Bekecs Andrea jegyzőtől, aki hozzátette: a teljes költség mintegy 4,5 millió forint, eh­hez szeretnének 3 millió forintos tá­mogatást nyerni. Mezőszemere - Az önkormányzat idén is tanévkezdési támogatásban részesítette a diákokat. Bukta Gá­bor polgármester szerint minden helyi tanuló - járjon akár általános vagy középiskolára, főiskolára vagy egyetemre - egyaránt 5000 forin­tot kapott. Azok a szülők vagy diá­kok, akik a pénzt még nem vették át, az iskolalátogatási bizonyítvány bemutatása után hozzájuthatnak az összeghez a polgármesteri hiva­talban, ügyfélfogadási időben. lÓllOSbél - Beindult a tánciskola a művelődési házban az egri Agria Táncklub irányításával a 6-12 és 13-21 éves korosztálynak. Akik gyermekvédelmi támogatásban ré­szesülnek, azok számára ingyenes a részvétel. A foglalkozások ked­den és pénteken 16.30-tól kez­dődnek. Eddig 22 gyerek jelentke­zett a képzésre, s még csatlakoz­hatnak az érdeklődők - tudtuk meg Varga Sándorné polgármes­tertől. Novaj - A hatvan éven felüliek in­formatikai képzésére írt ki pályá­zatot az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium. A Faluvé­dő Egyesület sikerrel pályázott: 300 ezer forintot nyertek, amiből tíz nyugdíjas számára biztosítottak egy 60 órás tanfolyamot. Az ősz hajú diákok mind kiválóan vizsgáz­tak. Őszi Vencelné, az egyesület titkára elmondta: ismét szeretné­nek pályázni, ha erre lehetőség nyílik, mert a faluban több érdek­lődő is jelentkezne ilyen jellegű tanfolyamra. Sírok - A képviselő-testület szep­tember 26-án tartja soros ülését, amikor is a község egészségügyi ellátása kerül terítékre. A tanács­kozáson a háziorvos, a fogorvos, valamint a körzeti védőnő számol be az elmúlt időszakban végzett munkáról. lijiSrtacfalra - Október 4-én tartja soron következő testületi ülését a település önkormányzata - tudtuk meg Soltész András polgármester­től. A képviselők ezúttal a helyi ren­deletek európai uniós jogharmoni­zációjáról, a községi rendezési terv módosításáról - ez a csónakkikötő­re vonatkozik valamint a helyi adókból származó féléves bevéte­lekről, az adózási fegyelemről tár­gyalnak. fk 1 I i i f

Next

/
Thumbnails
Contents