Heves Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-12 / 213. szám
MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ Folyamatban a felsőoktatás átalakítása Síké Sándor Szombaton ünnepi tanévnyitó tanácsüléssel megkezdődött a 2005-2006-os tanév az Eszterházy Károly Főiskolán. Ez az utolsó két szemeszter az.úgynevezett Bologna-folyamatban végbemenő képzési struktúra kialakítása előtt. Dr. Hauser Zoltánt, az intézmény rektorát arról kérdeztük, hogy hol tart a folyamat egy esztendővel az új struktúra bevezetése előtt. mészet- és a társadalomtudományt, sikeresen megtörténtek a szakindításaink.- Mit jelent ez a gyakorlatban?- Minden akkreditációs döntésig vitt szakunkat elfogadta a MAB, tehát nincs elutasított szakja az intézménynek jelenleg, és abban reménykedünk, hogy október végére minden akkreditálni szándékozott programunk engedéllyel bír majd, és 2006- ban el fogunk tudni indulni azzal a kínálattal, amit terveztünk. Ebben vannak új képzések is, hadd említsek kettőt: egyik a humánerőforrás-menedzser, a másik pedig a nemzetközi tanulmányok. Persze van olyan szak is, amelyet egyelőre nem is kértünk akkreditálni. Ide tartozik a fizika, és van olyan szák, amely sajnálatos módon megszűnik, ilyen a művelődés- szervező. Nem helyette, de részben kiváltó szakként jelenik meg az andragógia. Erre szándékunkban áll szakindítási engedélyt kérni.- Az átalakított képzési rendszer 2006-os indulására ezek szerint minden kész?- Az elmondottak azt jelentik, hogy a lineáris többciklusú képzés első szakaszában futó programok 2006-ban az egri főiskola kínálatában megjelenhetnek, EGER- Hosszú folyamat végére kerül pont az idén, s kezdődik el 2006-ban egy más szerkezetű felsőoktatási képzés.- A Bologna-folyamatként ismertté vált rendszerben folyik a felsőoktatás képzésének és szerkezetének átalakítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden új, úgynevezett alapképzés vagy bachelor szak létesítése megtörtént Magyarországon. Százkét kétcik- lusú új szak és hét egyciklusú szak - olyanok például, mint a jogász, az orvos, amelyeket meghagytak Dr. Hauser Zoltán egy ciklusban jött létre. A Bologna-folyamat szerinti 2006-os indulás minden feltétele rendelkezésre áll abban a vonatkozásban, hogy létesített szakok vannak, úgynevezett kimeneti képzési követelményekkel. A szakindítások ennek megfelelően gőzerővel folynak. Korábban beszéltünk róla, hogy a bölcsész szakok le voltak maradva, ám a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) júniusban ezeket is jóváhagyta. Az egri főiskola nyáron adta be a bölcsész szak indítási kérelmeit, amelyeket szeptember-októberben bírál majd el a MAB. Ugyanakkor a többi területen, értem alatta a gazdaság-, a térLedolgozhatóvá válnak az érettségi előkészítők Azoknak a diákoknak, akiket 2005-ben nem vettek fel, és 2006-ban javítani szeretnének eredményeiken, vagy még középiskolába járnak, de iskolán kívüli képzésen szereznének többlettudást, lehetőségük van az előkészítő képzések költségeinek ledolgozására. Adminisztratív munkák, recepciós, titkárnői, programozási, közgazdasági, pénzügyi, tolmácsolási, fordítási feladatok várják a fiatalokat. MAGYARORSZÁG A FISZ Szerkesztőség és Hírügynökség munkatársától megtudtuk: a központi érettségivizsga-előkészítő évfolyamokat indító DFT-Budapest és a Meló-Diák együttműködésének köszönhetően ugyanis egész évben számtalan munkalehetőség várja a diákokat, legyen szó egykét napos, vagy akár több hónapos, délelőtti vagy iskola utáni munkákról. Többek között adatrögzítés, irodai adminisztratív munkák, recepciós, titkárnői, programozási, közgazdasági, számviteli, pénzügyi, tolmácsolási, fordítási feladatok várják az érdeklődőket. A fizetések 360-400 forintos órabértől indulnak, de ennek a többszörösét Is meg lehet keresni a szakmai munkákkal. így a pénzen nem, csak az akaraton múlik, hogy 2006-ra a diák maximalizálni tudja-e pluszpontjait a 2006-os felvételik idejére, melynek módja a nyelvvizsga és két emelt szintű érettségi megszerzése. 2005-ben ugyanis 738 olyan szakot hirdettek meg, melyekre kizárólag többletpontokkal (120 pont felett) lehetett felvételt nyerni. A központi vizsga-előkészítő képzésekre járók 91 százalékát felvették felsőoktatási intézménybe. A hallgatók nyilatkozatai alapján pedig a felvettek negyede 141-144 pontot ért el, további 37 százalékuk 131-140 közötti pontszámmal került be az általa választott intézménybe. 121 és 130 pont között 27 százalékuk, 110 pont alatt mindössze 10 diák teljesített. A ledolgozható érettségivizsga-előkészítő képzésekről további információ a 06-1/473- 0770-es telefonszámon kapható. A központi érettségi vizsga-előkészítő évfolyamok szakmai anyagait középiskolai tankönyvszerzők állítják össze. R wKFuáhHMHHHI I H üü Indul a tanév az Eszterházy Károly Főiskolán. Jövőre új struktúra FOTÓ: PILISY ELEMÉR mivel minden jel arra mutat - a törvény mostani „várakozó” státusa ellenére -, hogy 2006-ban, néhány kivételtől eltekintve, a magyar felsőoktatás az űj képzési kínálattal fog megjelenni. Ez a néhány kivétel a művészi képzési terület programjait jelenti, akik egy év türelmi időt kaptak: tehát a mi ének-zene, illetve a rajz-vizuális kommunikáció programunk is még az úgynevezett hagyományos változat szerint működik.- Hogyan üleszkedik az új rendszerbe a felsőfokú szakképzés? — A felsőfokú szakképzésben való részvételt továbbra is fontosnak ítéljük, ugyanakkor a felsőfokú szakképzéssel kapcsolatban nagyon sok adóssága van a magyar oktatásügynek. Én mindig hozzá szoktam ehhez tenni, hogy legalább ennyi adóssága van a felhasználói szférának is, hiszen azt, amit elvárnak a szakképzéstől, különösen a felsőfokú szakember- képzéstől - hogy gyakorlat-orientált és a munkaerőpiacon szinte azonnal bevethető, tehát foglalkoztatható legyen a kiképzett -, ahhoz hathatós közreműködésre van szükség a felhasználói szféra oldaláról, mert gyakorlat-orientált képzés csak gyakorlati környezetben valósítható meg. Azt gondolom, hogy ebben igyekszünk mi is előrelépni, de vélhetően a jogszabályi környezetnek is támo- gatóbbnak kell lennie. Lényeges azonban, hogy világosan lássuk: itt vannak tennivalók.- Gyökeresen megváltozik a honi tanárképzés rendszere is.- Véglegesen körvonalazódni látszik, hogy az első ciklusban a tanári pályát tervező felsőoktatásba kerülőnek a választott szak oldaláról kell majd teljesítenie. Ez azt jelenti, hogy ha például valaki biológia szakos tanár szeretne lenni, akkor elsősorban biológiából kell teljesítenie, és van lehetősége egy másik szak tanulmányait megkezdeni már ez alatt a három év alatt. Arra is van módja a jelöltnek, hogy kinyilvánítsa szándékát, hogy tanári képességet és szakképzettséget szeretne szerezni. Következésképpen bizonyos képzéseket már a bölcsész- és természettudományos tanulmányai során teljesítenie kell, a második ciklusban pedig elvégezni mindazokat a tanulmányokat, amelyek során kialakulnak azok a képességek és készségek, amelyek a tanárrá, a irtesterré váláshoz szükségesek. A második ciklusban folytatódik tovább a választott szak vagy szakokban is - elsősorban a pedagógiai megalapozottságú, vagy mondhatnánk úgy is, hogy módszertani beá- gyazottságú - szakmai képzés, majd egy féléves összefüggő gyakorlat zárja a képzést. Ennek a képzésnek a gazdája minden felsőoktatási intézményben egy erre szakosodott önálló szervezeti egység lesz. így Egerben is elindult a szervezetfejlesztés e vonatkozásban, és a főiskola tanácsa a nyár elején létrehozta a pedagógiai, pszichológiai, tanárképzési fakultását, ami tulajdonképpen egy kar, hiszen a jogosítványai a karokéval egyenértékűek. Az egység a főiskolán folyó mesterfokú tanárképzés gazdája lesz. Az sem titok, hogy a pedagógus- képzésben egy olyan területen is folytatunk oktatásfejlesztési tevékenységet - az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kifejezett felkérésére, az Oktatási Minisztérium egyetértésével -, ami a kisgyermek- és csecsemőgondozás területét célozza meg. Várhatóan egy-két éven belül ilyen irányú képzés is elindul.- Hosszabb távon milyen reális terveket fogalmaz meg az intézmény?- Kicsit távolabbra tekintve az intézmény a jelenlegi egyetemi képzéseit a jövőben mesterszinten való akkreditációvá kívánja fejleszteni. Tehát ha a tervezésben lépésekről lehet beszélni, akkor az első lépés a mesterszintű tanárképzés, a második lépés az úgynevezett szakmai irányultság szerinti „masterek” a bölcsész- és természettudományi vonatkozásokban. Amit elértünk az elmúlt másfél évtizedben - hogy egyetemi szintűekké vált a szakjaink közül több -, ezeket középtávon az új típusú képzési rendszerben is meg szeretnénk tartani. Ezzel párhuzamosan elindul az előkészülete annak, hogy a főiskola önállóan vagy - az új törvényben kinyitott lehetőséggel élve - kooperációval doktori iskolát létesítsen. Az tudott, hogy doktori iskolát csak ott lehet létesíteni, ahol mesterképzés folyók, tehát úgy gondolom, hogy lépésről lépésre haladunk. Ezek a tervek pillanatnyilag tehát a tanárképzést érintik, és azt a négy szakot, amelyek jelenleg is egyetemi képzésben vannak. A megkérdezettek hetven százaléka diplomás gyereket szeretne felmérés A szülők döntő többsége fontosnak tartja a továbbtanulást Sokat hallunk az életfogytig tartó tanulás fontosságáról. A szülők nagy része természetesnek veszi, hogy gyermekének tovább kell tanulnia, ha később megfelelő álláshoz szeretne jutni. Úgy tűnik azonban, hogy az idei érettségi és felvételi bonyodalmai után jövőre is új kihívás elé néznek a továbbtanuló diákok. A következő tanévtől ugyanis a magyar felsőoktatásnak át kell állnia az úgyneÖn mit tanácsolna gyermekének, ^ ha most állna továbbtanulás előtt? Inkább egy főiskolát válasszon Tanuljon szakmát 11 (asztalos, villanyszerelő)-—Menjen eí m* JUBTminé| üíh hamarabb dolgozni gi Egyetemet ^iÉ| • Nem tudom kell végeznie megítélni FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke az AS-M Kft.-vel együttműködve közvélemény-kutatást végez a lakosságot foglalkoztató közéleti kérdésekről. A megkérdezettek a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosságból kerülnek ki. A minta ugyan nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. vezett bolognai típusú, többciklusú képzési rendszerre. Ez a gyakorlatban egyebek mellett azt jelentené, hogy a jelenlegi több mint 400 szak helyett csak 102 alapszak indulna. A hároméves alapszak lezárása után lenne majd lehetőség a magasabb képesítést adó mesterképzés elvégzésére. Felmérésünkben arról kérdeztük a napilapvásárlókat, hogy mit tanácsolnának gyermeküknek, ha most állna továbbtanulás előtt. A megkérdezettek közel fele (46,4 százalék) azon a véleményen van, hogy egyetemi végzettségre van szükség a boldoguláshoz, 21,6 százalékuk pedig főiskolára küldené gyermekét. Vagyis közel 70 százalék azoknak az aránya, akik azt tanácsolnák gyermeküknek, hogy szerezzen diplomát. 26,9 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy szakmát szeretnének adni gyermekük kezébe, vagyis olyan mesterségre taníttatnák, mint az asztalos vagy a villanyszerelő. Mindössze 3 százalék válaszolta azt, hogy nincs szükség a továbbtanulásra, és inkább arra biztatná gyermekét, hogy minél előbb találjon munkát magának. A megkérdezettek hét százaléka nem mondott véleményt ezzel kapcsolatban. A felsőfokú végzettségűek között közel 90 százalékos azok aránya, akik főiskolára vagy egyetemre küldenék gyermeküket, míg a középfokú végzettségűeknél ez az arány 66, az alapfokúaknái mindössze 40 százalék. Az összes megkérdezett álláspontjához viszonyítva 10 százalékponttal magasabb az alapfokú végezettséggel rendelkezők között azok aránya, akik nem taníttatnák tovább gyermeküket. Közöttük vannak a legtöbben azok is (mintegy 31 százalék), akik valamilyen szakma tanulását gondolják a legjobb megoldásnak.
