Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-08 / 184. szám

2005. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Ősi hagyományaikkal büszkélkednek külföldi érdeklődők Orgonahangverseny a templomban SZ. I. demjén Napjainkra meghono­sodott a településen a falusi vendéglátás, jelenleg tizennyolc szállásadó fogadja a községben pihenni szándékozókat. Az ad­dig egyénileg tevékenykedő szobakiadók egy esztendővel ezelőtt hozták létre a helyi falu­si turizmust összefogó egyesü­letet, a csoport tagjai azóta együtt tervezik, s szervezik azo­kat a programokat, amelyekkel vonzóbbá kívánják tenni a tele­pülést és körzetét.- Tavaly augusztus végén rendeztük az első komoly ha­gyományőrző bemutatót, ami­kor is a vidám szüreti felvonu­lást, s az ahhoz kapcsolódó programokat élvezhették az ér­deklődők - mondta Pap Józsefné, a falusi turizmus he­lyi képviselője, aki hozzátette, hogy az ilyen sokszínű rendez­vényt csak összefogással lehet sikeressé tenni. Éppen ezért megnyerték az ügynek a Demjénért Alapítvány, a nyug­díjasklub, a baráti kör, a kéz­műves szakkör, valamint a va­dásztársaság tagjait, de jelentős támogatást kaptak az önkor­mányzat vezetőitől is. Az eltelt időszak alatt külön­böző rendezvények sora bizo­nyította, hogy életképes közös­ségek működnek a településen: megszervezték a karácsonyi ünnepséget, a gyermeknapi programokat, a majálist, s azt a kézművestábort, amely immár negyedik éve fogadja az ügyes kezű jelentkezőket. A kisbíró, Bozó László tavaly köszöntötte először a felvonuló hagyományőrzőket FOTÓ. SZ. L ízer Zsófia festményeit, Verebélyi Veronika szárazvirág­bemutatóját, illetve Hliva Andrásné csuhából készült tár­gyait és foltvarrásait láthatja a közönség. Az udvaron szőlőből készült ételeket lehet majd kós­tolgatni, s itt áldják meg a fris­sen sült kenyeret is. A fiatalok motoros felvonulással kapcso­lódnak be az eseménysorozatba, a termelők pedig versenyt ren­deznek a legjobb helyi bornak kijáró címért A vadásztársaság tagjai által főzött vadpörkölt elfo­gyasztása után a vendégek az egri Gárdonyi Géza Színház mű­vészeinek a műsorán, valamint az esti bálon szórakozhatnak. Az egyesület az idén augusz­tus 27-én tartja a hagyományőr­ző falunapot, melynek kereté­ben - immár a lakosság na­gyobb részvételével - ismét sor kerül a szüreti felvonulásra. A kisbíró vezette, népviseletbe öl­tözött, daloló helybeliek, a feldí­szített lovas kocsik parádéja dél­után két órakor kezdődik, majd különböző tárlatokkal, kóstolók­kal folytatódik. A hagyományőr­ző kiállítás megnyitóját a Pap Vendégházban tartják, itt kerül sor az ünnepi kenyérsütésre is. Az általános iskola folyosóján Tapasztalatcsere Az idén tízéves Országos Falusi Turizmus Egyesület a jubileum alkalmából hatvan külföldi szállásadót lát vendégül. A tapasztalatcserén részt vevő csoport tagjai szeptember 23-án a pap józsefné vezette demjéni vendégfogadókhoz látogatnak, akik temp­lomi orgonahangversennyel, az itt hagyományos né­pi ételek bemutatójával és kóstolójával, valamint a kézműves szakkör kiállításával fogadják őket. Megtisztították a partszakaszt Akadálymentesítés közmunkások segítségével B. K. erdőkövesd A kis községben befejeződött az Akácfa és Rákó­czi út felújítása. A csaknem nyolcmillió forintos beruházás eredményeként mindkét sza­kasz új aszfaltburkolatot ka­pott. Egyúttal hozzákezdtek a közintézmények akadálymen­tesítéséhez is. Mint Földi Gyula polgár- mestertől megtudtuk, a pol­gármesteri hivatalnál már jó ideje megépítették a mozgás- korlátozottak közlekedését se­gítő feljárót, most pedig az or­vosi rendelőnél, s az iskola és az óvoda bejáratánál alakítják ki a szükséges rámpákat. Az óvoda épületében egyéb kor­szerűsítést is terveznek: a vi­zesblokkot újítják fel. A település vezetője a továb­biakban elmondta: abban a szerencsés helyzetben van­nak, hogy az említett feladato­kat közmunkások segítségével oldják meg, így gyakorlatilag csak az anyagköltséggel kell számolniuk a kivitelezés so­rán. B. S. tisza-tó A hulladékgyűjtő akció az idén is sikeres volt. A „Tiszta Tisza-tóért” mozgalomban aktí­van vettek részt a part menti Heves megyei települések. Ez­úttal elsősorban iskolák, önkor­mányzatok, civil szervezetek közreműködésével az idegen- forgalmilag vonzó részek meg­tisztítására került sor. A regionális idegenforgalmi projektiroda közzé tette a legjob­bak névsorát A rangsort a részt­vevők száma, a kezelt terület nagysága alapján állították fel. Az első helyezést a tiszanánai iskola érte el, nyereményük: egy egész napos - a szabadban főzött ebéd elfogyasztásával és a poroszlói Ti- sza-tavi Tanösvény megtekintésé­vel egybekötött - kishajós kirán­dulás a Tisza-tavon. Második lett a kiskörei Vásárhelyi Pál Általá­nos Iskola, ők egy fél napos csó­naktúrával egybekötött tanös- vény-bemutató kirándulást nyer­tek. A harmadik a sarudi iskola lett, csapatuk a Tisza-tavi tanös­vényre látogathat el. Az akcióban hat település hét iskolája, több önkormányzat, ci­vil szervezet részvételével ösz- szesen 960 önkéntes mintegy 480 zsák hulladékot gyűjtött össze a parton, illetve az érin­tett települések közterületein. Éretlenek Kovács János lehetőleg ne tévesszük össze a trombitare- zet az arannyal. Most a diákságnak meg a szülői munkaközösséggel szövetséges tanár­ságnak legalább van valami gyenge alibije, hogy a gyerek miért nem jutott be a felsőok­tatásba. Pedig a kérdés nem ez. Lépjünk át az érettségi tételek rosszul megszervezett, amatőr logisztikáján és a tétellopási botrányon. Az agyhalott szervezés és a simlis, lopós közeg egy­másra talált. Ez egy ilyen ország. Lépjünk át a kétszintű érett­ségin és az eltörölt felvételin, a képesség, alkalmazható tudás kontra adatközpontúság akadémikus módszertani vitáin. De ez mind alibi, mellékszál. Lépjünk át mindezeken, és nézzük meg miből élünk! Az elmúlt 15 évben elmaradt a felsőoktatás átalakítása, csakúgy mint az egészségügyé. A romokat pedig magunkkal cipeljük. Ha nem mi magunk vagyunk azok. tehát A valós kérdés az, hogy egyáltalán milyen felsőokta­tásra, mennyi és milyen színvonalú képzésre van szüksége ennek az országnak, a társadalomnak. Hogy mire költjük az adófizetők pénzét. Hogy csak a kurrens képzéseket említ­sük, kell-e ennyi jogász és különféle közgazdász, amikor például annyi karon, egységben folyik ilyen képzés, hogy azt még az érintettek is elismerik: jó, ha a fele annyira van megfelelő színvonalú oktató szakember. Vagy mi van az ezerszám kibocsátott használhatatlan papírokkal, diplomák­kal és képzésekkel, melyek sem valódi tudást nem nyújtot­tak, se esélyt a munkaerőpiacon való boldogulásra. Itt csak jelzésként utalnék az egyik legdivatosabb területre, a média-kommunikáció-újságírás és egyéb fantázianeveken futó különféle fantomképzésekre. így a tudástársadalom épí­tése is üres és bornírt frázispuffogtatásnak tűnik. ANNYIT TUDNI KELL, HOGY A TÖMEGES FELSŐOKTATÁS akárcsak ' nálunk, tőlünk nyugatabbra is a szükségtározó szerepét tölti be. Társadalompolitikai eszköz, ami pár évig gyerekmegőrző­ként működve visszatartja, késlelteti az adott korosztály egy részét, nehogy maga alá temesse a munkerőpiacot. Csakhogy, mint kiderült, ez az eszköz így roppant drága és kevéssé haté­kony. A mai felsőoktatás hatalmas biznisz, ám meg kell nézni, így vajon ehhez mérhető arányú társadalmi hasznot termel-e. Vagyis: az ország rendelkezésre álló korlátozott erőforrásainak itt is hatékonyabb felhasználására lenne szükség. Amihez per­sze jóval nagyobb érettség kell. Útépítés a szőlőhegyen B. S. aldebrő A település polgár- mestere, Farkas László Márton arról tájékoztatott, hogy a sike­res pályázatot követően már megkötötték a szerződést is a Heves Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal. Mint elmondta, két éve tartják napirenden a dolgot, hogy a szőlőhegyre tovább vezessen az eddig kiépített aszfaltos út. A költségekből az agrár szek­toron keresztül csaknem 80 millió forintot kaptak, ezt egé­szítette ki a Belügyminisztéri­um 8,4 millióval. A 2450 méter hosszú, három és fél méter szé­les bitumenes út elkészítési munkálataihoz az érintett sző­lősgazdák 5,6 millió forinttal já­rulnak hozzá, s a kiadásokból az önkormányzat is jelentős összeget vállalt magára.- Már kiírtuk a közbeszerzé­si pályázatot, amelyre augusz­tus 15-ig várjuk a kivitelezők je­lentkezését. Azt szeretnénk - hangsúlyozta a polgármester -, hogy röviddel utána a nyertes­sel megköthessük a szerződést, szeptember végi átadási határ­idővel. A jeles borféle, a hárslevelű alapanyagát csak októberben kezdik szüretelni, így az új út a szőlőhegyen már az idei sze­zonban is segítene a kedvezőt­len időjárás okozta gondok el­kerülésében. A korai érésű szőlők esetében az építés ide­jére elkerülő út kijelölését ter­vezik. A Korpusztól a sugárzó kolbászig (SZ.R.)______________________ Eger Korunk gondolatiságá­nak lenyomatait hozták el a Templom-galériában első alka­lommal bemutatkozó Siklósi Szalon művészei. A szobrá­szok, festőművészek, tűzzo- máncosok, textilesek kiforrott munkái jellegzetes nyomai ko­runk életérzéseinek, száza­dunk sokszínű művészeti irányzatainak. Jól tükrözi a ma emberének útkeresését, világhoz való viszo­nyát a Korpusz (két alkotó, Csavlek András és Kovács Fe­renc is jelentkezett ezzel a témá­val), de akadtak a szürrealizmus határát érintő kor- és társada­lomkritikák is bőven (elég csak ef Zámbó István művére, a Tár­gyakat sugárzó koporsó, kol­básszal című képre gondolni). Mint azt Angyal Mária művé­szettörténész felidézte: a Siklósi Szalon 1967-ben jött létre Rét­falvi Sándor pécsi szobrászmű­vész kezdeményezésére, majd 1990-ben újra alapították Ko­vács Ferenc kertjében, hogy in­nentől évente önálló, nagysza­bású kiállítással jelentkezze­nek a baranyai közönség előtt. A siklósi vár gótikus termeiben látható nagy nyári tárlatokat úgynevezett másodkiállítások követték, így többek közt Szent­endre, Budapest, Prága és Bécs kiállítótermei után a hevesi me­gyeszékhelyre is eljutott a komplex anyag.- A művészek többségének van egri kötődése - mondta An­gyal Mária -, így számunkra közös volt a cél és az öröm, hogy itt bemutatkozhatunk. Különbözőek vagyunk a művé­szetben és emberként is, ezért sokszínűek és változatosak ezek a munkák. Közös vonások mégis bőven akadtak a tárlaton, elég csak a fent említett két meghatározó képre gondolni. A sokszor za­varos és értékveszett világ üt­és emberkeresése fogalmazó­dik meg a Korpuszban, míg fo­gyasztói társadalmunk ke­mény fricskája a különféle ha­szontalan tárgyakat magából kisugárzó koporsó, a cél nélkü­li falánkság jelképével - a kol­básszal. A tárlat szeptember 4-ig lát­ható a Trinitárius templomban. Igazi képzőművészeti csemegét jelent a baranyai alkotók tárlata fotó: piusv elemér I i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents