Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-06 / 183. szám
8 2005. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT GAZDASÁGI TÜKÖR HIRSAV Biztos piaca van a kukoricának unió A magyar kukoricának biztos helye van, mivel az Európai Unióban 28 millió tonnás gabonahiány várható az aszály miatt. Az unió egyébként kukoricából mindig is importőr volt - mondta a minap Kaposváron Pász- tohy András, az FVM politikai államtitkára. Hozzátette, hogy július 31-én befejeződött a búza intervenciós felvásárlása, a termelők által felajánlott összes gabona a raktárakba került. A mintegy 4 millió tonnás magyar intervenciós készlet ettől kezdve az EU tulajdona. A vágósertés átlagára E minőség A kijelölt árbizottság a francia, német, holland, spanyol és dán felvásárlási átlagárakat figyelembe véve augusztus 8-tól 35 ezer 800 forintban állapította meg az E minőségi osztályú sertés árát 100 kilogramm hasított meleg testtömegre. Az ár áfát vagy kompenzációs felárat nem tartalmaz. Ez az ár az EU tagországi árjelentés előírásai szerint vágóhídra szállított hideg hasított súlyra átszámolva 37 ezer 700 forintnak felel meg. Agrárfórumok és fesztiválok Magyarország A hétvégén több nagyszabású agrárrendezvényre is sor kerül, ahol a látogatók rendszerint fórumon találkozhatnak a mező- gazdasági tárca vezetőivel. Ma 9 órakor kezdődik a X. Nemzetközi Aratófesztivál a Somogy megyei Orciban, a 13 órára tervezett fórum vendége Pásztohy András államtitkár lesz. Sellyén a ma 10 órakor kezdődő dinnyefesztivál keretében 12 órakor lesz agrárfórum, amelyre Gráf József minisztert várják. Ma délután fél 6-kor a Veszprém megyei Dabronyban kezdődik agrárfórum Pásztohy András részvételével. A HÍRSÁV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Kevesebb élelmiszert vásárolnak az olaszok Az olaszországi élelmiszerfogyasztási szokások változását elemzi Rómából küldött jelentésében Kálmán Zoltán, magyar mezőgazdasági attasé. Az itáliai rpezőgazdasági minisztérium piackutató intézetének (ISMEA) jelentésére alapozva az attasé leszögezi, hogy az utóbbi öt évben az olaszok élelmiszer-vásárlása mennyiségileg 9,8 százalékkal csökkent (nem értve ide az éttermek forgalmát), értékben viszont gyakorlatilag változatlan maradt (0,4 százalékkal nőtt). Ugyanezen időszak alatt az élelmiszerek fogyasztói ára 14,3 százalékkal magasabb lett, amit a szakértők a meny- nyiségi visszaesés egyik okának tartanak, az úgynevezett „nem otthoni étkezések” terjedése mellett. A visszaesésben legszembetűnőbb a gyümölcsök vásárlása, ami a jelzett időben 19,6 százalékkal csökkent. A jelenség mögött az elemzők a korszerűtlen kereskedelmi és logisztikai láncot látják, a közvetítő kereskedelem állítólag jelentős fogyasztói árdrágító tényező. A kereskedelmi logisztikai rendszer fejlesztésének elmaradása az oka, hogy Olaszország kénytelen volt Spanyolországnak átadni a vezető helyet az EU zöldség-gyümölcs exportpiacán. Ugyanakkor megfigyelhető az a jelenség is, hogy az olaszok kevésbé vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt a bevásárlóközpontokban, mint a piacon vagy a közeli zöldségesnél. A vázolt folyamatok mellett figyelmet érdemel az a tendencia is, miszerint egyre többen vásárolnak magasabb minőségi- és árkategóriába tartozó termékeket, sok esetben előnyben részesítve a földrajzi árujelzőt és az eredetvédett vagy bioélelmiszereket. Az elmúlt öt évben az olaszok 11 százalékkal kevesebb bort vásároltak a kereskedelmi forgalomban, de 5 százalékkal többet költöttek rá. Többletteher a hazai borászokon nullakulcs Elkülönített számlára gyűjtenék a pénzt a termelők Sárosdi Ferenc pincészetében is van mire költeni a pénzt jövedéki adó helyett A magyar borászoknak ötmillió forinttal kerül többe tízhektáros ültetvényen gazdálkodni, mint egy szomszédos osztráknak. Ha minden igaz, a jövő év januárjától egy teherrel kevesebb lesz, ugyanis megszűnik a literenkénti 8 forintos jövedéki adó. Ez egy tízhektáros ültetvényen több mint félmillió forint megtakarítást jelenthet. Mauthner Ilona A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kétéves kezdeményezése érik be, ha 2006. január 1-től nullakulcsos lesz a bor jövedéki adója. Az uniós országokban - a franciák kivételével - évtizedek óta nem fizetnek jövedéki adót a borászok. De nem ez az egyetlen teher, amely versenyhátrányba hozza a hazai termelőket. Sümegi József borász, a Magyar Szőlő- ,és Bortermelők Szövetségének elnöke egy példán keresztül mutatta be, hogy egy 10 hektáros szőlőültetvénnyel rendelkező termelő, aki évente 75 ezer liter bort készít és 100 ezer palack bort forgalmaz, öt és félmillió forinttal költ többet a gazdálkodásra, mint mondjuk egy osztrák termelő. A többlettehernek csupán egy tétele a 8 forintos jövedéki adó. Annak, hogy most elengedik, természetesen örülnek a termelők. Kérdés, hogy mire használják fel az így felszabadult pénzt. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, Urbán András azt javasolta, a termelők hagyják benn egy közös kasszában a literenkénti 8 forintot, melyből finanszírozni tudnák a hazai borok ismertségét, piaci helyzetét. Sümegi József elmondta, pár hete járt a francia Rhone borvidéken, ahol 3,8 millió hektoliter bort készítenek a termelők, csaknem annyit, mint a magyar borászok. Itt a boraik értékesítésére 3,9 milliárd forintot költenek évente. Ezzel szemben a magyar borokra csupán 200 millió forint jut. Ha a literenkénti 8 forintot reklámra fordíthatnák, akkor 1,4 milliárd állna a magyar termelők rendelkezésére. Sárosdi Ferenc szekszárdi borásznak más erről a véleménye. Szerinte a közös kalapba befizetett pénz útját nehéz követni. Félő, hogy csak néhány cégnek vagy borásznak jut belőle, noha egységesen mindenkit érint. Szerinte a megoldás az lenne, ha a borászok gazdaságuk méretétől és költségeiktől függően fizetnének, és borvidékenként gyűjtenék össze a pénzt, melynek sorsát így könnyebben lehetne követni. Thummerer Vilmos, egri borász, aki 1995- ben az Év bortermelője volt, szintén marketingre költené a felszabadult összeget, de csak akkor, ha a pénz egy elkülönített számlára kerülne, és nem a minisztérium költségvetését gyarapítaná. Ebből finanszíroznák a külpiacra szánt, kiemelkedő minőségű borokat. Jelenleg ugyanis csak azok a pincészetek tudnak exportálni, akiknek jó kapcsolataik vannak, és - finoman szólva - nem a húzó borokat ismeri meg a fogyasztó az unióban. Thummerer Vilmos szerint a másodvonalbeli termelők is jól járnának, mert így felszabadulna a belföldi piac. A hazai borok versenyhelyzetének javításához önmagában nem elég a jövedéki adó megszüntetése, mondta Sümegi József. Emellett tovább kellene csökkenteni az adóterheket, vissza kellene szorítani a multinacionális kereskedelmi cégek piaci erőfölényét és a borhamisítást. IfffflllfiM Jövedéki adó (8 Ft/I) 560 Iparűzési adó 300 Áfa különbözet a 19%-os adóhoz viszonyítva 1680 Bérjárulék különbözet 150 Vizsgálati di] különbözet (OBI) 100 Támogatás-kiesés (régi uniós tagoknak több jár) 2300 Építményadó 250 Egyre csökken az agrárium súlya Laczi Zoltán A statisztikai adatok szerint tavaly a kiemelkedő növénytermesztési hozamok miatt átlagosan 14 százalékkal visszaestek a termények árai, az élő állatoknál viszont ellentétes tendencia figyelhető meg, a termelés csökkenése mellett 10 százalékkal nőttek a felvásárlási árak. Az ágazat által felhasznált ráfordítások árindexe megközelítően 10 százalékkal emelkedett egy év alatt, ennek következményeként az agrárolló ismét jelentősen nyílt. Az agrárium nemzetgazdasági szerepe tovább csökkent, részesedése a GDP-előállításban három százalék körül alakult, az exportból pedig hat százalék volt, szemben az 1995-ös 22 százalékkal. A mezőgazdaság változatlanul komoly szerepet játszik a foglalkoztatásban, hiszen múlt évben a munkaerő 5,2 százaléka dolgozott az ágazatban. Az agrár-külkereskedelem mérlege továbbra is pozitív, a kiviteli többlet tavaly 243 milliárd forint volt, ami azonban jóval kevesebb, mint a korábbi években. BMl? üF 2002 2003 2004 Búza 22,7 30,2 23,4 Kukorica 20,7 29,1 22,8 Árpa 25,3 26,9 24,0 Napraforgó 66,1 51,8 55,8 Vágómarha 216,4 202,0 224,9 Vágósertés 275,0 216,5 262,1 Tej (Ft/liter) 72,3 72,0 62,9 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Vállalkozási formák a magyar mezőgazdaságban 2005. június 30. ezer db 20 15 10 Összesen: 55 450 db Egyéni vállalkozás NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) «Ft PannonFlAX 1144 +7,92 12 IEB 1870 +2,19 2 GRAPHI 1585 + 1,86 253 FORRAS/T 1212 + 1,85 1 EMASZ 10895 + 1,87 20 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utofeóár(Ft) Változás (%) Miliő Ft FOTEX 362-3,98 104 ELMŰ 28600-3,18 5 ECONET 72-2,70 6 SYNERGON 658-2,08 53 BorsodCHEM 2529-1,60 161 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. augusztus 5-én SÍ III <4P $ /Ft €/$ * 4243,99 197,10 «3-0,26 Ft-1,27 Ft Ocent A BUX-index 2005. augusztus 5-én 21200 Előző napi Változás: -0,68% záróérték: T 21001 _1__ Záróérték: 21000 20858 j 20 500poüt, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0ra FORRÁS: BÉT A BUX-index az elmúlt napokban ............21354............. 2 0856 20000 rW 07.29.08.01 08.0208.03 08.04 08.05 FORRÁS: BÉT fii I I
