Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-04 / 181. szám
14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK ZÖLD OLDAL Gyökérzóna és a róka fogta csuka A tenki biológiai szennyvíztisztító az országban egyedülálló mintavállalkozás A puding próbája az evés. Addig persze el is kell jutni. Egyelőre nem kezdődhetett el- a hazánkban egyedülálló biológiai szennyvíztisztítómű létesítése Tenken. A gyökérzónás megoldás megvalósítását az késlelteti, hogy bár a mintegy százmillió forintos beruházás 60 százalékára megkapták a támogatást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, ám a környezetbarát tisztítóhoz kapcsolódó csatornahálózat megépítésére a pályázó község nem nyert állami támogatást. Ennek hiányában pedig teljesen értelmetlen belefogni a munkába. Szennyvíztelepet addig fölösleges építeni, amíg nincs hozzá megfelelő csatornázottság - ismerte el Török Margit polgármester is. A település első embere ugyanakkor hozzátette: van azért remény, mivel a támogatás felhasználását 60 nappal meghosszabbította a minisztérium, s bíznak benne, hogy az állami pályázati igények szeptemberi pótlólagos elbírálásakor a csatornára is megkapják a szükséges pénzt. A község határában a közel 11 hektáros, direkt erre a célra kitűnően megfelelő lapos földterület várja az első kapavágást. Ez már csak azért is fontos lenne, mivel a természetközeli szennyvízkezelés eme megvalósítására hazánkban még nincs példa. Az országban jelenleg egyetlen olyan település sincs, amelynek teljes szennyvízelvezetését ezzel a biológiai mód1 szerrel dolgoznák fel. Tehát Tenk szennyvízrendszere egyben magyar minta, és bemutató létesítményként épülhetne meg és működhetne. Különösen fontos, hogy az egyedülálló új biológiai tisztítómű nem csak környezetbarát, gyorsabb megoldás lenne, de a lakosok pénztárcáját is kímélné - tette hozzá Török Margit. A természetközeli szennyvíztisztítás kevesebbe kerül, mintha a hevesi telep fogadta volna be a folyékony hulladékot. Egy köbméter szennyvíz elvezetéséért így csak mintegy 130 forintot kellene fizetnie az itt élőnek, ami jelentősen kevesebb - egyes összevetésekben csupán a fele - a térség más, ugyancsak nem túl gazdag településein ugyanezért a szolgáltatásért elkért szennyvízdíjaktól. A polgármester megjegyezte, hogy más településekről is nagy az érdeklődés, naponta keresik a biológiai tisztítás ügyében. Az előzményekhez tartozik, hogy a vidéken a szennyvíz-elvezetés régóta sürgős megöl- A faültetvény gyökérzete végzi majd a tisztítást Mi az előnye a környezetbarát biológiai szennyvízkezelésnek? Tenken az országban először kötnék rá egy egész település teljes csatornahálózatát a biológiai szennyvíztisztítóra. Kísérletek már eddig is folytak itthon ezzel a módszerrel, ám legfeljebb néhány lakóingatlan, üzemi vagy utcányi nagyságrendben. A megvalósult tisztítómű leginkább egy nyárfaerdőre hasonlít majd, melynek gyökerei szűrik és ártalmatlanítják a szennyvizet, csekély működési költséggel. A szennyvízdíj pedig ennek köszönhetően lényegesen alacsonyabb lehet, mint bárhol másutt. A tenki szennyvízkezelés megoldása hagyományos módszerekkel, a szükséges műtárgyakkal milliárdos nagyságrendű lenne. A gyökérzónás tisztító üzemeltetése olcsóbb is: átlagosan 50 százalékkal kerül kevesebbe, mint az általánosan elterjedt háromlépcsős nagyüzemi tisztítás. A megvalósult tisztító a falu határában, műveletlenül hagyott területen, egy új biológiai élőhelyet is eredményezne. Gyökérzónás tisztítómű A természetes szennyvíztisztítókban élő növényekkel, főként sással, náddal vagy fás szárúakkal végzik a szennyvízkezelést. Tenken a több mint tízhektáros, alulról dréncsövekkel behálózott földterületen működik majd a tisztító. A szennyvizet szállító csövek fölé nyárfákat ültetnek, ezek végzik a szennyező anyagok lebontását és megkötését Első lépésként a csatornahálózatban ösz- szegyűjtött folyékony kommunális hulladékot egy iszapülepítőbe vezetik, ahol leválasztják a darabos összetevőket. Azután a szennyvizet a fák gyökérzónájához vezetik, ahol a tulajdonképpeni biológiai tisztítás végbemegy. Elsősorban a 2000 fősnél kisebb, illetve a tisztítóművektől távoli településeken kifizetődő gyökérzónás szennyvíztisztítókat építeni. dásra várt, amit az 1999-es nagy bel- és árvíz hatásai még inkább sürgetővé tettek. Több itteni önkormányzat is kutatni kezdte a beruházás lehetőségeit. De a beruházásokhoz szükséges pályázati pénzekre nem tudtak szert tenni. Környezetvédelmi szempontból egyébként különösem indokolt a szennyvízrendszer megépítése, hiszen Tenk egy teknő- ben fekszik, védett környezeti értékekkel körülvéve. A hiábavaló pályázgatás és a múló idő rádöbbentette az érintetteket: valamit most már tényleg tenni kell. Ha nem lehet az eredeti elképzelést, akkor mást. A polgármester elmondása szerint lökést adott ehhez a felismeréshez, hogy megismerték a biológiai tisztítás előnyeit, s így Tenk az önálló utat választotta. S kormányzati ígéret is elhangzott: a 2000 lakos alatti települések szennyvíz-elvezetését és -tisztítását támogatják. A község e feltételnek megfelelt. A lakosok több mint 90 százaléka megkötötte a szerződést is. Rohamléptekkel, fél év alatt elkészült a természetközeli tisztító terve. S az engedélyek is megszülettek. Ám előállt a róka fogta csuka helyzete: a pályázati kiírás úgy jelent meg, hogy csatornázásra nem, csak szennyvíztelep építésére lehet pályázni. Arra, úgy tűnik, senki sem gondol, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházást egy kistelepülés önerőből nem képes megoldani. A csatornázás költsége ugyanis további 360 millió forintba kerül. Miközben a régi rendszer elavult, többet már nem érdemes költeni rá. A telep az 1300 lakosú település teljes szennyvíztermelését feldolgozza majd. S ami még fontos, a település az új tisztítóval és csatornahálózattal élhetőbb és vonzóbb hely lehetne a helybeliek, de még a letelepülő vállalkozások számára is. Zöldkommandó: alacsony kockázat Szelektív szellem Gyűjtőszigetek: kedvező a tapasztalat Az érintett hatóságok bevonásával indult, s a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek és a környezetkárosító cselekmények megelőzésére irányuló országos akció megyei eredményeit értékelve megnyugtató, biztonságos a kép. Alapos előkészítést követően június elején az M3-as autópálya hatvan-kerek- haraszti pihenőjében rendezték meg a „Zöldkommandó” akciósorozat országos nyitányát. Az ellenőrzés a kezdő állomáson a hazai vizsgálatsorozatban érintett szaktárcák vezetőinek - Lamperth Mónika belügyminiszter, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint Tatár Attila tűzoltó vezérőrnagy, a BM katasztrófavédelmi főigazgatója - részvételével indult útjára. A Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság speciálisan képzett munkatársain túl az ellenőrzés-sorozatban részt vettek a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, a megyei közlekedésfelügyelet, a vám- és pénzügyőrség, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság, valamint az Autópálya Rendőrség szakemberei. Az országos akciósorozat részeként megyénkben a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezésében összesen 13 létesítmény ellenőrzésére került sor. Ezen túlmenően hat különböző helyszínen tartottak ADR-ellenőrzéseket, a veszélyes áruk közúti szállítási szabályainak betartását vizsgálva. Az akciósorozat lezárását és a beérkezett adatok elemzését követően megállapítható, hogy a megye ellenőrzött létesítményeiben a vizsgálódó bizottságok kirívó szabálytalanságot nem tapasztaltak, így azonnali intézkedés elrendelése sem vált szükségessé. A folyamatos odafigyelés és a váratlan ellenőrzések rendszerének fenntartása mellett kijelenthető, hogy a létesítmények közelében élők veszélyeztetettségű illetve kockázati szintje megnyugtatóan alacsony. A „zöldkommandó” célja a veszélypontok ellenőrzése és a környezetet veszélyeztető balesetek, környezet- szennyezések megelőzése volt. Az országos akció során legelőször régiónkban, Észak-Magyar- országon kezdték meg a szakemberek az ellenőrzést. A zöldkommandóval nem új szervezet állt föl, hanem azok a hatóságok működnek együtt benne, amelyeknek feladatuk a környezetet veszélyeztető balesetek, környezetszennyezések megelőzése. Fokozottan ellenőrizték a veszélyes szállítmányokat és a környezetre fokozott kockázatot jelentő üzemeket Háromhetes akciósorozat keretében járták végig a veszélyes üzemeket, egy héten át pedig közúti ellenőrzéseket végeztek. A különösen veszélyes gyártóhelyek működése eleve szigorú uniós jogszabályok alá esik, a zöldkommandó az e körbe nem tartozó létesítményeket, folyamatokat vizsgálta. így a közúti veszélyesanyag-szállítást, az ideiglenes veszélyesanyag-lera- kókat és azokat a cégeket, ahol kevesebb veszélyes anyaggal dolgoznak, de a környezetükre mégis veszélyt jelenthetnek. Az akciót indokolta az elmúlt években egyre növekvő mértékű országúti veszélyesanyagszállítás. Amíg a tűzoltóságnál évről évre csökken a tűzesethez vonulások száma, addig nőtt a műszaki mentéseké, a veszélyes anyagot szállító járművek baleseteinek aránya. Ebből tavaly már több száz akadt. Itthon ráadásul évente több mint 200 ki- sebb-nagyobb, ebbe a körbe tartozó környezetszennyezést is regisztrálnak. Ugyanakkor a meglévőknél keményebb szankciókra van szükség a jogsértőkkel, különösen a szándékos környezetkárosítókkal, például illegális hulladékelhelyezőkkel szemben is. A kormány kezdeményezte a Büntető Törvénykönyv környezet- és természetkárosító bűncselekményekre vonatkozó paragrafusainak szigorítását is. A szigorítások között céltartalékképzésre és a biztosítékadás bevezetésére kötelezhetik a veszélyes tevékenységet végző üzemeket. A szelektív gyűjtési rendszer kiépítése, ha nem is rohamtempóban, ám kis lépésekben már megkezdődött Heves megyében. A hazai szelektív hulladékgyűjtést és -hasznosítást szervező Öko-Pannon Kht közreműködésével tavaly több mint kétmillió lakos mintegy kétezer gyűjtőhelyen válogathatta külön az otthonában képződött hulladékot. Ők már a megyeszékhelyen is jelen vannak. Az Öko-Pannon Kht. az elmúlt évben együttműködési megállapodást kötött az egri önkormányzattal és a Városgondozás Eger Kft-vel a szelektív gyűjtésre. így a hevesi megyeszékhelyen három helyen alakítottak ki szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas szigeteket. Ezekbe fehér és színes üvegeket, illetve műanyag palackokat helyezhettek el a lakosok. A szakemberek kedvező tapasztalatokat szereztek, mivel a gyűjtőszigetek kihasználtsága 80 százalékos volt. Az anyagok menynyisé- ge után az Öko-Pannon Kht. kiegészítő támogatást fizet. A regionális hulladékgazdálkodási terv megvalósításával hosz- szabb távon húsz gyűjtőszigetet kialakítását tervezik Egerben. Az Öko-Pannon Kht. ugyanakkor tárgyalásokat kezdett egy hatvani társasággal is a szelektív hulladékgyűjtésre, s az ezt szolgáló szigetek kialakítására. Gyöngyösön is megjelentek már a szelektív hulladékgyűjtő edények, melyekben fehér és színes üvegeket, alumíniumdobozokat lehet elhelyezni. Gyöngyösön 13, Mátrafüreden 2, míg Sástón, Mátraházán és Kékestetőn egy-egy, felirattal ellátott gyűjtőedénybe lehet dobni az újrahasznosítható hulladékokat A környezet védelmét szolgálja a félszáz használtelem-gyűjtő kihelyezése is a közintézményekbe. A mintegy 10 millió forintos programra az önkormányzat pályázaton több mint 7 milliót nyert. A közelmúltban tizenhat dél-hevesi településen alakítottak ki szelektív hulladékgyűjtő szigeteket. A településenként két-két lerakóra darabonként négy gyűjtőedényt helyeztek el a papír-, üveg-, műanyag és fémhulladéknak. Karácsondon az állami támogatással több mint ti- zennégymillió forintból megépített hulladékudvar a mikrotér- séghez tartozó Detk, Halmaj- ugra, Ludas és Nagyfüged szelektíven gyűjtött hulladékának befogadására is alkalmas. Forró pontok, veszélyes hulladékok Az akciósorozat Észak-Magyarországon júliusban zárult. Az ellenőrzések kiterjedtek a veszélyes és kommunális hulladéklerakókra, a veszélyes közúti szállítmányokra, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésére, s az ezzel összeßggö technikai feltételek meglétére, továbbá a veszélyeshulladék-égetőkre, a hasz- náltgumiabroncs-tárolókm és -feldolgozókra, az autóbontókra, a csomagolóanyaggyártókra és az engedély nélküli hulladéktárolókra, illetve az egyéb környezetvédelmi bűncselekményekre is. A veszélyes áruk szállításánál voltak hiányosságok Külön gyűjtőedények a szétválogatott hulladéknak Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával készült. k i
