Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-29 / 201. szám
4 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ a ' - m - ns m mmm mmmmimmmmmmmmmmmmmmmm A zápor hozta nagy találkozás mindenben együtt Az önkéntes tűzoltóságtól a polgárőrségig Ez a történet - amit most elmesélek - nem születhetett volna meg, ha nyolc évvel ezelőtt a tiszanánai Dinnyésháton nem rendezik meg az önkéntes tűzoltók megyei versenyét. Szilvás István- Ki az a lány? - kérdezte helybeli ismerősét a bélapátfalvi fiatalember.- A Mónika...- Bemutatna neki?- Mutasd be te magad, fiam! - intézte el szűkszavúan a dolgot az idősebb férfi, mire János összeszedte a bátorságát, és odament a lányhoz. Tudják, hová tartoznak. Együtt a család a megyei polgárőr-találkozón Folytatják a mélyfúrást B. S. sarud A település határában elkezdett termálvíz-kutatással kapcsolatban ismert: az önkormányzat egy vállalkozóval állapodott meg, hogy az előnyökért cserében finanszírozza azt a mélyfúrást, amellyel feltárhatják a földben rejlő feltételezett termálvízforrást. A munkálatok kezdését hátráltatta a kedvezőtlen téli időjárás, majd az, hogy ellopták a fúrótorony értékes, nélkülözhetetlen tartozékait. A Füzesabonyi Rendőrkapitányság forró nyomon megtalált ugyan jó néhány alkatrészt, ami beolvasztásra várt Diósgyőrben. A többi máig nem lett meg. A történtek láncreakciót indítottak el, ugyanis az önkormányzat a határidő be nem tartása miatt jogi lépéseket fontolgatott a vállalkozóval szemben, az pedig az alvállalkozó, a mélyfúrást irányító személy ellen. A meglehetősen régen húzódó ügyben most új fejlemények vannak.- Az elmúlt napokban mindkét vállalkozó megkeresett - mondta Kiss István polgármester. - Aki a vízjogi engedélyt megkapta a fúráshoz, arról tájékoztatott, hogy az elakadt munkálatok miatt bírósághoz fordul, mert elfogyott a türelme az alvállalkozóval szemben. Az alvállalkozó viszont kevéssel az előbbi hír vétele után azzal lepett meg, hogy sikerült a munka elvégzéséhez nélkülözhetetlen alkatrészeket legyártani. Amikor ezt közölte, ígéretet tett arra, hogy az immár üzemkész berendezéssel szeptemberben folyamatos munkát tud végezni, s eljutnak a 800 méteres mélységig, ahol a termálvizet sejtik. Ezek szerint nem reked meg 300 méternél a fúrófej, hanem tovább hatol majd a földfelszín alá. abasár A csapatok küzdelméről csak annyit, hogy a verseny annak rendje-módja szerint lezajlott, az ott szerzett serlegek azóta is a szertárak polcain pihennek. Azok számára azonban, akikről ez a történet szól, nem is annyira maga a májusi találkozó izgalma maradt emlékezetes, hanem az, hogy hazatérve elkezdett zuhogni az eső.- Még akkor is heves zápor volt, amikor a tűzoltóautóval hazavittem a szomszédos bükkszentmártoni önkénteseket - mondja Vincze János, aki akkoriban szülőfalujában, Bélapátfalván volt az önkéntes tűzoltó egyesület gépkocsivezetője. -I Mielőtt visszaindultam volna, az egyik tűzoltó meghívott egy üdítőre a helyi presszóba. Ezt a helyet úgy kell elképzelni, hogy az épület egyik részében van a kis italmérés, a másik oldalon pedig egy apró boltocska található. Miután mindkét üzletet ugyanaz a személy működtette, a helybeliek akkor is beugorhattak hozzá, ha a napi cikkeket árusító bolt éppen zárva volt. így lépett be a presszóba azon a késő délutánon egy szemrevaló lány, aki - mint később kiderült - az egri Bornemissza Gergely Szakmunkásképző Intézetbe járt, s a matematika házi érettségire készülve egy füzetre volt szüksége. A megismerkedés olyannyira jól sikerült, hogy Mónika - a még mindig zuhogó esőre való tekintettel - beleegyezett, hogy a fiú hazavigye. Eközben derült ki, hogy az a férfi, akivel az alkalmi sofőr korábban egy asztaltársaságban üldögélt, s arra a bizonyos bemutatkozásra sarkallta, nem más, mint a csinos diáklány édesapja...- Azon túl, hogy hazavitt, nem gondoltam én semmi másra - emlékezik vissza Mónika -, eléggé lekötött az érettségire való készülődés. Pár nap múlva aztán újra megkeresett, randevúra hívott, aztán egyre többször jött. A fiatalok 1997-ben kötöttek házasságot. S miután az ifjú férj továbbszolgáló katona volt - azóta viszont már átkerült a hivatásos állományba -, Abasáron kaptak szolgálati lakást, ma is onnan jár be az egri alakulathoz. Nem sokkal azután, hogy berendezték az otthonukat, körülnéztek a faluban. Tudták, hogy ott is működik önkéntes tűzoltó egyesület, s miután Jánosnak hiányzott a régi közösség, kérte hát a felvételét. Egy-egy alkalommal Mónika is elkísérte, aztán ő is ott ragadt, a lánycsapatot erősítette.- Még egy versenyre ,is eljutottam velük - újságolja. - Dinnyésháton akkor második helyezést értünk el. A fiatalasszony tűzoltó „karrierjének” a kis család gyarapodása vetett véget, mert időközben megszületett az idén hétéves Flórián. Nem volt véletlen, hogy erre a névre keresztelték.- Annyira tiszteltem és tisztelem a tűzoltókat - adja magyarázatát a férj -, hogy már az elején elhatároztam, ha fiam lesz, akkor a védőszent után a Flórián nevet kapja. Azóta még kétszer került sor náluk névválasztásra. A hatéves kislányt Viktóriának hívják, a most három és fél éves kisfiú érkezése előtt viszont volt egy kis véleménykülönbség a névadást illetően.- Előzőleg én azt mondtam, hogy ha fiú lesz, akkor legyen Áron - említi Mónika. - A férjemnek viszont a Márk tetszett. Azt mondtam neki, hogy ha ott leszel a szülésnél, akkor Márk lesz.- Szerencsére úgy adódott a szolgálat, hogy éppen be tudtam menni a szülőszobába - simítja meg a közelben játszó kissrác nyáriasan megnyírt fejét az apja. A családfő időközben újabb közfeladatot vállalt a településen: jelentkezett a polgárőrségbe. A korábbiakból fakadóan szinte már természetes volt, hogy amikor a három gyerek mellett lehetőség nyílt rá, a főállású anyaként otthon tartózkodó felesége is csatlakozott az önkéntes bűnmegelőzők csoportjához.- Már túl vagyok az első szolgálaton - említi büszkén, de mindjárt hozzáteszi, hogy akkor este 8-tól éjfélig a tapasztalt Hegedűs házaspárral járta végig a település, valamint a hozzá tartozó Pálosvörösmart, illetve a szomszédos Mátrafüred utcáit. - Bár kissé izgultam, de csendes időszakot fogtunk ki. Férje viszont szabadidejében havi rendszerességgel járőrözik a 4. számú csoport tagjaival. Hetente egyszer megbeszélést tartanak: átnézik a lakossági bejelentéseket, kéréseket, majd elosztják a feladatokat. Társaival a rend biztosítójaként általában ott vannak a helyi katona- és bordalverseny rendezvényein, de a motoros klub, a Fekete lovagok találkozóin is. * A katonaság a hivatásom, a polgárőrség pedig a közös hobbink - jegyzi meg a mosolygós, jókötésű férfi, aki abban a májusi záporban nemcsak az őt mindenben követő társát, hanem a hasznos közösségi tevékenység örömét is megtalálta. Zavarba ejtő, olykor talányos utcanevek Ki volt Hikádé Aladár? - kérdeztem egy utcanévtábla láttán. Az utcabeli illető megvonta a vállát, s visszakérdezett: - Miért, Kékgolyó ki volt? De félre a tréfával. Sajnos, be kell látnunk: elődeink legjobb szándéka utóbb sok esetben csak kínos helyzeteket teremt. Az idő múltával kopik az emlékezet, és bizony azok sem hallottak egy város vagy városrész jótevőjéről, nemes cselekedeteiről, akik a róla elnevezett utcában laknak. < -"-■■■[rin ti r ■ „ > . L ....... .......... „ m N . Z. EGER A városban andalgó turisták vagy az itt letelepülő fiatalok számára több név is idegenül csenghet. Nem tanították az általános iskolában, de még a gimnáziumban sem, hogy ki volt például Kandra Kabos. A lexikont elővenni vagy az interneten rákeresni a névre jó megoldásnak tűnik, de a rohanásban kinek van erre ideje? Pedig ennél többet is megérdemelnének azok az emberek, akiknek nevét közterületek hirdetik. A már említett Kandra Kabos (Jakab) történetíró volt, Felsőbányán született 1843-ban. Az elemi iskoláját szülőföldjén, Szatmáriban, a gimnáziumot és a teológiát Egerben végezte. Szihalmon lett segédlelkész, később Kis-Tályán, majd Verpeléten szolgált Egerben főszékesegyházi karbeli pap lett, majd jegyzője a káptalani országos levéltárnak, tagja több tudományos társulatnak és bizottságnak. Nagyszámú archeológiái, történelmi és helyrajzi tanulmányt, cikket, monográfiát, ismertetést közölt Eredeti kásságát. Különösen Tárkányi Bélát (az ő nevét is viseli egy utca Egerben), akivel elvégeztette a Káldy-féle Biblia-fordítás korszerűsítését A várossal való kapcsolatát jól jellemzi az a nagyvonalú gesztus, amelyet a bordézsma- válság kapcsán gyakorolt. Az 1848-ban kivívott polgári átalakulás ugyanis Egert csak annyiban érintette, hogy a rendezett tanácsú városok sorába került, de a nem úrbéres jellegű földek - szőlők, irtványok, kertek - fölött / ; /.^ A "•y/. f oklevél-tanulmányokon alapuló búvárlatai különösen egyes ősnemzetségek, várispánságok, megyék, egyházak történetére, elsősorban Borsod, Heves, Szabolcs vármegye, az Egri Egyházmegye múltjára nézve fontosak. Bartakovics Béla emlékét ma már nemcsak egy utca, hanem a Megyei Művelődési Központ is őrzi, tekintve, hogy az intézmény a közelmúltban vette fel a nevét. Róla azt írja a lexikon, hogy 1851-ben avatták érsekké. A főpásztori teendők mellett igen sok gondot fordított az oktatás és a kultúra fejlesztésére. Megalapítója és gyarapítója volt az Érseki Líceumi Gyűjteménynek,. amely a város első múzeumi kiállítása volt. A plébániákról begyűjtötte a régi könyveket és elengedte a városnak a borkilencedet, és tízezer forintot azonnal visszatérített a Szálában és a Maklári-hóstyán építendő iskolák számára. A nagylelkű főpap 1873-ban, 82 éves korában halt meg. Mindszenty Gedeon nem egyenlő a többek által ismert Mindszenty József herceg- prímással. A Hajdúhegyen található utca névadója költő volt és egyházi szónok, aki 1829-ben született, és az interneten található adat szerint 1877-ben hunyt el. Fellner Jakab (1722-1780) az Esterházy-család tatai ágának sokat foglalkoztatott építésze volt. Pályafutása akkor ívelt fel, iratokat, melyeket a Főegyházmegyei Könyvtárban helyezett el. Saját könyvtárából 5577 kötetet ajándékozott a könyvtárnak, és folyamatosan gyarapította azt a legújabb kiadású könyvekkel. Különösen sok gondot fordított az oktatásügy fejlesztésére, 1852-ben ő telepítette ide az Angolkisasszonyokat, 1861-ben bécsi hozzájárulás nélkül újraindította a Jogakadémiát. Lelkesen támogatta papjai irodalmi munmegőrizték a földesúr tulajdonjogát, illetve a földek használatáért járó jobbágyi tartozásokat 1854- ben az érsek ötvenezer forintért amikor Esterházy Károly egri püspök lett, s neki juttatta a püspökség megbízásait Legnagyobb műve az egri Líceum, de találkozhatunk jelentős alkotásával Veszprémben is - püspöki palota -, továbbá Tatán és Pápán, ahová a plébániatemplomokat tervezte meg. Az egri főiskola monumentális épületét 1764-ben egy bécsi mester tervei alapján kezdték építeni, de még abban az évben Fellner Jakab vette át a munkát, s az eredeti terven, az arányokon, a részletformákon annyit változtatott, hogy ami elkészült, az egészében véve az ő műve. Gerl Mátyás ugyancsak építész volt, az ő munkája a Megyeháza impozáns épülete. Fadrusz János a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb szobrásza volt. 1858-ban született, s 1903-ban halt meg. Mindvégig önálló egyéniség maradt, a historizmus általános felfogása nem érintette. Műveiben igazi monumentalitás uralkodik. Híressé a Krisztus a kereszten (1891) című művével vált Vonzó természetesség és valószerűség avatja nemessé a naturalista beütésektől sem mentes alkotást Fő művének a kolozsvári Mátyás király-szobrát tekintik, halála előtt egy évvel fejezte be, hét éven át dolgozott rajta. A.*, Á 1
