Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-25 / 198. szám
Visonta Aközségről A település története: A falu neve először 1279- ben fordult elő, Vysonta alakban. Birtokosa 1323-ig az Aba nemzetség Csobánka ága volt, később a Kompolti, majd az Országé család, aztán Török Ferenc, utóbb Nyáry Pál birtoka. A források 1445-ben mezővárosként említették. Lakói 1686-ban elmenekültek, újratelepülése 1696 és 1703 között ment végbe. Visonta neve évszázadokkal ezelőtt összekapcsolódott a borral, a Gyöngyös- Visontai elnevezés kitűnő minőséget takart Már a XIV. században is a szőlőműveléséről híres. A hőerőmű és a bánya alaposan megváltoztatta a község képét és életét A népgazdasági tervben teljes szanálása és áttelepítése szerepelt, elrendelték az építési tilalmat, ami tíz évig, 1969-ig volt érvényben. Mára fejlett intézményhálózattal, teljes infrastruktúrával, jó minőségű utakkal, sportcsarnokkal és uszodával rendelkezik a település, a virágos, rendezett falukép mellett a bányató és a pincesor is a turisták közkedvelt úticélja. Polgármester: Ambrusz Józsefné Alpolgármester: Vígh Bertalan Jegyző: Hegedűs Hajnalka Képviselő-testület: HefWran György, Kis Imre, Kovácsné Nagy Zsuzsanna, Oravecz József, Szarvas László, Vígh Béla. Községháza címe: 3271 Visonta, Hősök tere 3. Telefon/fax: 37/ 360-086 e-mail: hivatal@visonta.hu Civilszervezetek: Sportegyesület, Vadásztársaság Lövészklub Visontai Polgárőr Egyesület, „Kisherceg” Alapítvány a Visontai Gyermekekért Jelesnapok Augusztus 20.: falunap A nemzeti ünnep egyben a település hagyományos falunapja, mely általában egynapos rendezvény. Játékos vetélkedők, főzőverseny, sportdélután, bál, műsorok és tűzijáték szerepel az évről évre színesedő programban. Szeptember 14.: búcsú A Szent Kereszt napja, melyről ünnepi szentmisével emlékeznek meg a hívek. A község lakossága főleg római katolikus, így az egész falu ünnepe. Kirakodóvásár és bál teszi még nevezetesebbé ezt a napot. Látnivalók Számos múlt századi parasztházat az 1960-tól '69-ig tartó építési tilalom mentett meg a lebontástól. A falu központjában áll a római katolikus templom, átépített XV. századi szentéllyel, barokk és újabb részekkel. 1720 körül és 1732-ben kőtemplomról írtak, melyet a Szent Kereszt feltalálása tiszteletére emeltek, s 1824-ben, majd 1854-ben renoválták; 1878-ban homlokzatot kapott, ekkor nyerte el a mai formáját. A tetőzetet és a homlokzatot 2000-ben felújították, az ünnepélyes avatás a millenniumi ünnepség keretében történt meg. A templom előtt álló, fából faragott Nepomuki Szent János-szobor 1846-ból való. iparűzés A gyászos jövőkép után lendületes fejlődés következett Amennyi aggodalomra adott okot a kezdetekkor az erőmű és a bánya idetelepítése, annyi pozitív hozadé- ka lett az elkövetkező időkben. A falu szanálásának, áttelepítésének veszélye, ezzel együtt a tízéves építési tilalom nyilván sokak szemében borússá tette Visonta jövőjét. A '70-es évektől viszont, a tiltás feloldása után, rohamléptekkel kezdődtek meg a fejlesztések. Az utóbbi másfél évtizedben ez a trend folytatódott, nem utolsósorban a Mátrai Erőmű Rt. és a bányaüzem által befizetett jelentős iparűzési adónak köszönhetően.- Az adóbevételünk mértékét jól mutatja, hogy az adóerő-képesség vizsgálatának bevezetésével mi befizetői lettünk az államnak. Kétségtelen, hogy a teljes infrastrukturális ellátottság, a kiterjedt intézményhálózat megteremtése az életünket meghatározó erőmű adója nélkül elképzelhetetlen lett volna - mondja Ambrusz Józsefné polgár- mester, megjegyezve: sokéves lemaradást kellett bepótolniuk, s szerénytelenség nélkül kijelenthető, hogy ez sikerült is, sőt sok tekintetben meg is haladták az Ambrusz átlagosnak mondhaJózsefné tó fejlettségi szintet. Tény, hogy nem mindegyik ezerlelkes település büszkélkedhet korszerű sportcsarnokkal, uszodával, teniszpályával, kitűnő úthálózattal. Szintén problémamentes az intézmények működtetése, az épületek karbantartottak, jó állapotúak, és a szakmai munka Az erőmű árnyékában. Vlsontának egyértelmű előnyöket hozott a nagyipar személyi és tárgyi feltételei is kivétel nélkül megfelelők.- Az utóbbi években a nagy fejlesztések lezárultával egyre több energiát tudtunk fordítani a közterületek arculatának építésére, a parkosításra, a falu csinosítására, s ezzel együtt a „komfortosságának” növelésére. Ennek jegyében neveztünk be például többször is már a Virágos Magyarországért mozgalom versengésébe, s tavaly megyei különdíjat kaptunk - újságolja a polgármester.- Nem tartanak attól, hogy az iparűzési adó egyre biztosabb megszüntetése a fentiek tükrében nehéz helyzetbe hozhatja a települést? Hiszen a megépített intézmények működtetése nyilván jelentős költségvetési tétel.- Ha 2007-től valóban megszűnik ez az adónem, az kétségkívül fájdalmasan érinti majd Visontát De bízunk abban, hogy valamilyen kompenzációra mód nyílik, valami más adóformával, bevételi lehetőséggel ellentételezhető lesz az iparűzési adó kiesése. Pontosan azért, hogy ne kerüljenek veszélybe az intézmé nyék, végső soron a település működése. Hiszen egy 1070 fős faluban a lakosságot nem lehet túlzottan terhelni. Főként igaz ez a népesség korösszetételének ismeretében.- Visonta sok szempontból kiemelkedő adottságokkal, körülményekkel rendelkezik. Ennek FOTÓ: SUHA PÉTER ellenére gondot okoz az „elöregedés”?- Talán kisebb mértékben, mint máshol, de igen. Azzal együtt is, hogy a helybeliek elvándorlása szerencsére nem jellemző, és sokan be is települnek. A megüresedő ingatlanok általában gyorsan új tulajdonosra találnak, és keresettek az építési telkek is. Ezekből momentán „kifogytunk”, most van folyamatban két területen is új házhelyek kialakítása, ezek egy részét külterületből szeretnénk belterületbe vonni. A terjeszkedés persze korlátos, hiszen egyik oldalról a bánya, má- áik oldalról jelentős, és nem is túlzottan idős szőlőültetvények veszik körbe a falut. „Zöldiilő” áram, jobb hatásfok Az új Villamos-energia Törvény, az uniós szabályozások, az üvegházhatású gázok csökkentéséről szóló kyotói egyezmény, az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások, s ezekkel párhuzamosan a liberalizált piac egyaránt megköveteli egy villamos energiát termelő erőműtől, hogy a versenyképes árak mellett környezetkímélőn, minél jobb hatásfokkal és jól szabályozhatóan működjön. Ezt a célt hivatott megvalósítani a két 212 megawattos Milliárdos lépés A beruházás 40 millió euróba ke- : nil, a 2021-ig szóló szervizszerz& \ dés további 20 milliót tartalmaz. blokkhoz kapcsolandó két úgynevezett gázelőtét-turbina beépítése. A berendezések várhatóan 2006-ban állhatnak üzembe, és segítségükkel az erőmű csaknem 100 megawatt többlet-energiát vihet piacra, miközben a hagyományos barnaszén-tüzelésű blokkok szabályozhatósága és ha- Milliárdos Kénes kérdés. A füstgáz-mosó berendezés tásfoka is növekszik. 2000 ősze óta üzemel A jó szabályozhatóság létfontosságú a liberalizált vil- ként gyorsan változó követelmé- lamosenergia-piacon, ahol eseten- nyékét kell kielégíteni. A lignittüzelésű blokkok műszaki okokból nem alkalmasak a termelés mértékének gyors változtatására, szabályozási tartományuk 50-100% között van, indításuk 6-8 órát igényel, míg ugyanez a földgáztüzelésű gázturbinás egységnél csupán 10-20 perc. A fentieken túl környezetterhelési szempontból is fontos beruházás, hiszen az új turbinák beépítésével a teljes szén-dioxid-ki- bocsátás várhatóan tíz százalékkal csökken majd. A földgázban lévő hidrogén vízzé ég el, amely ártalmatlan a környezetre. Az is fontos tényező, hogy a gáz eltüzelése során nem keletkezik hamu és salak, így ezek elhelyezése sem terheli a környezetet. „Betudják" a bor árát Pénz, paripa, pezsgés A Visontai Mezőgazdasági Szövetkezet 670 hektáron végez szántóföldi növénytermesztést, őszi búzát, káposztarepcét és napraforgót termel. A kenyérgabona idei termésátlaga jó, viszont az értékesítésre az intervenciós felajánlás látszik megoldásnak. A repce 2 tonna alatt hozott hektáronként, s azt is - a tavalyi 58 helyett - 42 ezer forintért sikerült eladni - adott gyors összegzést a helyzetükről Vígh Bertalan elnök, hozzátéve: a növénytermesztési ágazatban nagyjából befejeződtek a fejlesztések az elmúlt évek jelentős gépbeszerzései után. A másik fő profil, a szőlészet és borászat helyzete sem rózsás, jelentős kintlévőségük van, s emiatt még a tavalyi szőlő árát sem tudták kifizetni a gazdáknak.- Mintegy 240 hektár szőlőt integrálunk. Ha nem tudjuk behajtani az eladott bor árát, akkor két évben nem kérünk pénzt a művelési költségre, így térítve meg a tavaly átvett szőlő ellenértékét - foglalta össze az elnök, megjegyezve: idén „felszabadították” a felvásárlási szerződéseket, így a termés nagy részét máshová értékesítik a visontai gazdák. A legtöbb községi és közösségi rendezvénynek mi adjuk a helyszínét, a hegyközségi programoktól a nőnapon át az iskolai ünnepekig. Saját szervezésű eseményeinket pedig a helybeliek igényei szerint állítjuk össze - mondja Kovácsné Nagy Zsuzsanna, a művelődési ház és a könyvtár vezetője. A legutóbbi, jól sikerült falunap fáradalmait kipihenő szakember úgy véli: nem panaszkodhat a finanszírozásra, a ház 1,3 millió forintot költhet idén programokra, a könyvtárban 350 ezer forint áll rendelkezésre az állomány gyarapítására.- A közösségi életet, ha úgy tetszik, a civil szerveződéseket jó lenne egy kicsit erősíteni. Biztató jelek már vannak: tavaly a domoszlói csemegeszőlő-fesztiválon vett részt egy négyfős csapatunk, s a jó helyezésen annyira felbuzdultak, hogy idén már nem kellett sok rábeszélés, örömmel mennek megint, sőt ezúttal már „egyenruhát” is készíttetnek a szomszédvári szereplésre - mondja a szakember, azt is örömmel említve: immár néptánc-oktatás is zajlik az intézményben, s a Tömöri Gábor vezette csoport túl van az első sikeres fellépésein is. Vígh Bertalan Kovácsné Nagy Zsuzsanna 1 I 1 i
