Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Pszichológiai vizsgálat alapjog védelmében „Szükségesnek tartja-e a sportvadászokra is kiterjesz­teni a pszichológiai vizsgálatot?” - ezzel a címmel tett fel írásbeli kérdést két szaktárca miniszterének Godó Lajos (MSZP), a dél-hevesi térség országgyűlési képvi­selője párttársa, a szintén honatya Herbáíy Imre tár­saságában. A válaszok nemrég érkeztek meg. Szigorodó előírások a vadászokra. Képünk illusztráció Sz. Z. heves megye A két parlamenti képviselő kérdésében azt írja, hogy az Országos Magyar Va­dászkamara (OMV) a tárcákkal folytatott egyeztetések és szak­mai vélemények alapján nem tartja indokoltnak és elfogadha­tónak a pszichológiai vizsgála­tok kiterjesztését a sportvadá­szok körére, mivel ez szerintük ellenkezik az Európai Unióban alkalmazott szabályokkal is. Ennek ismeretében fordultak kérdésükkel a honatyák az egészségügyi, illetve az igaz­ságügyi miniszterhez. Dr. Rácz Jenő egészségügyi mi­niszter írásbeli válaszában kitért arra, hogy a kérdéskörrel össze­függő új rendelettervezet szerint egyszerűsödik az adminisztráci­ós kötelezettség. A vizsgáló orvos­nak célzott vizsgálatokat kell el­végeznie, meghagyva a doktor mérlegelési jogát a vizsgált sze­mély egészségi alkalmasságának megítélésében. A vizsgálat ered­ményének érvényességi ideje is meghosszabbodik. A szaktárca vezetője szerint az Igazságügyi Minisztérium (IM) álláspontja az, hogy a lőfegyver - függetlenül a birtokosától - veszélyt jelent a társadalomra, ezért minden lő­fegyvert tartót pszichológusnak is meg kell vizsgálnia. ^ •- Azt mondhatjuk tehát — fűzte hozzá -, hogy az állam fe­lelőssége az emberi életre ve­szélyt jelentő kockázat mini­malizálása. Ebben az értelem­ben pedig elvi döntést igényel, hogy korlátozzunk-e bizonyos jogokat az emberi élet védelme, mint alkotmányos alapjog érvé­nyesülése érdekében. Jóval terjedelmesebben és ala­posabban indokolta meg vála­szát dr. Petrétei József igazság­ügy-miniszter. Álláspontja sze­rint a hatályos és a tervezett mi­niszteri szintű szabályozás két csoportot különböztet meg a lő­fegyvertartási engedélyhez kapcsolódó egészségügyi alkal­massági vizsgálat szempontjá­ból. Az elsőbe azok tartoznak, akik munkakörükből eredően birtokolnak lőfegyvert, a máso­dikba pedig akik sport-, illetve önvédelmi cél­ból. Az egész­ségügyi alkal­massági vizsgá­lat az első cso­portnál orvosi és pszichológiai, míg a második­nál orvosi alkal­massági vizsgá­latból áll. De az is beutalható pszichológiai vizsgálatra, akinél az orvosi alkalmassági vizsga során az indokoltnak tűnik. A miniszter hivatkozik a 91/477/EGK. sz. irányelvre, amely négy kategóriába sorolja engedélyeztetés szempontjából a lőfegyvereket. Vannak tiltottak, melyek megszerzése, tartása nem megengedett (például auto­mata lőfegyverek), továbbá enge­délyhez kötöttek (például félau­tomata hosszú lőfegyverek), be­jelentéshez kötöttek (például hosszú lőfegyverek egylövetű huzagolt csővel), s végül egyéb lőfegyverek. E közösségi irány­elv minden kategóriában fontos szabályzási tételeket mond ki.- A lényeg - szögezte le dr. Petrétei József—, hogy az irány­elv a lőfegyvereket veszélyessé­gük mértéke alapján sorolja ka­tegóriákba és ehhez képest köti különböző erősségű korlátozás­hoz a birtoklásukat. Az engedé­lyezés feltételeinek csak a kere­teit jelöli ki, a feltételekre vo­natkozó részletes előírásokat a tagállamok jogalkotása állapít­hatja meg. Az egyes országok e tekintetben nagy szabadsággal rendelkeznek. így eleve nem le­het ellentétes az egészségügyi alkalmassági vizsgálat előírása a közösségi jog szabályaival. Említést tesz az Alkotmánybí­róság (AB) következetes gyakor­latáról is. E szerint a fegyver vi­seléséhez és tartásához fűződő jog az AB 573/B/1993. sz. hatá­rozatában nem szerepel alap­jogként. Ugyanakkor az AB 58/1994. sz. határozata ki­mondja: hazánkban az élethez való jog mindenki számára biztosított. Az AB 720/B/1997. sz. határozata szerint „a fegyve­rek a maguk természeténél fog­va különös veszélyt jelentenek, a velük való bánásmód speciá­lis elővigyázatosságot igényel (...) A mindenkori közhatalom­nak egyenesen alkotmányos kötelezettsége, hogy egyes alapvető jogok (például az élet­hez való jog — A szerk.) védel­me érdekében az azok érvé­nyesülésére veszélyt jelentő tulajdoni tárgyak tekintetében korlátozásokat alkalmazzon”. Mindebből következik, hogy „a lőfegyver használatának sző­kébb vagy tágabb körű korláto­zása vagy tiltása az alkotmá­nyos rend védelmét segíti elő”.- Az egészségügyi alkalmas- sági vizsgálat előírásainak tehát — fogalmazott dr. Petrétei József — nemhogy adottak az alkotmá­nyos alapjai, hanem ezek megállapítását az AB állás­pontja a közér­dek védelme szerint egyene­sen indokolttá teszi. Az írásbeli válasz határo­zottan leszöge­zi: a törvényhozói szándék az, hogy a fegyvertartás feltétel- rendszere a fegyver veszélyes­ségéhez igazodjék, ne pedig ahhoz, hogy milyen célból tart­ják a lőfegyvert. Ezzel pedig el­lentétes lenne egy olyan szabá­lyozás, amely valamely szemé­lyi kör számára a fegyvertartás célja alapján kedvezményezett helyzetet kívánna biztosítani. A sportvadászoknak a pszicholó­giai vizsgálat alól történő men­tesítése mindezekből követke­zően egyértelműen ellentétes lenije a fegyverről és lőszerről szóló törvényben foglaltakkal.- Mivel ez az említett törvény teljes mértékben harmonizál az Alkotmány rendelkezéseivel, il­letve a közösségi joggal, ezért szükségesnek tartom a sportva­dászokra is kiterjeszteni a pszi­chológiai vizsgálaton való rész­vétel kötelezettségét - zárja vá- laszát dr. Petrétei József. Indokolatlan zaklatás? Az Országos Magyar Vadászkamara álláspontja: legalább 55 ezer vadász indokolatlan és időszakonként visszatérő zaklatás­nak minősíti az igazságügyi szaktárca által javasolt szigorítást az engedélyezési eljárás orvosi vizsgálata során. A kamara az egészségügyi alkalmassági vizsgálat jogintézményét is vitatja, mondván, hogy az nincs összhangban a közösségi joggal, hi­szen a tagállamokban nem ismert az időszakosan visszatérő egészségügyi alkalmassági vizsgálat. A lengyelországi testvérmegyében élő kézműves, Zbigniew Bednarczyk nemcsak kedvteléssel készíti, hanem szívja is a pipát. A Végvári Vigasságok alkal­mával bemutatkozó fafaragó azonban az utóbbiban - mint mondja - nem kelne versenyre honfitársnőjével, aki jelenleg a legjobb pöfékelő a világon. versenyeket, s magát a szakmát is. Ez a kézműves tevékenység immár százéves hagyományok­kal rendelkezik Przemyslben, ahol - mint rögtönzött vissza­pillantásából kiderül - 1908­Ajándék a múzeumnak Az egri Lengyel napok, illet­ve a Végvári Vigasságok résztvevőjeként Zbigniew Bednarczyk egy faszobrot fa­ragott ki a várban járó láto­gatók szeme láttára. A me­gyeszékhelyen első ízben al­kotó kézműves a katonát áb­rázoló művet - hazautazása előtt - a Dobó István Vármúzeumnak aján­dékozta. ban telepedett meg a cseh szár­mazású Vincent Sloboda, aki megalapozta az első pipagyártó dinasztiát. Jelenleg több, mint tíz műhelyben készülnek a ha­gyományos, illetve a legkülön­félébb formájú és faragású da­rabok. Az eltelt időszak alatt hí­rük bejárta a világot, így a galí­ciai hegyek által körülölelt, s a San folyó által kettészelt telepü­lés méltán érdemelte ki a pipák fővárosa titulust. A belváros műemlék tornyában még egy múzeumot is berendeztek, ahol - az ugyancsak nevezetes ha­ranggyűjtemény szomszédsá­gában -a legrégebbi és a leg­szebb példányokat tekinthetik meg az érdeklődők.- Mindig is sze­rettem az erdőt járni - kanyaro­dunk vissza be­szélgetőtársam életútjához s olyan húszéves lehettem, amikor egy-egy gyökér, fa láttán meg­megjelent előt­tem, hogy milyen művészi alakot, formát lehetne ki­hozni belőle. És elkezdtem faragni, az első mun­kámmal az akkori barátnőmet ajándékoztam meg. Az azóta tapasztalt mesterré vált férfi nagyon szereti a fát, a legegyszerűbb eszköz arra - magyarázza lelkesen -, hogy kifejezze vele alkotói formavilá­gát. Többnyire száraz, puha Zbigniew Bednarczyk A hagyományos darabok készíté­séhez a helyi mellett elsősorban francia és olasz fát használunk, az egyedileg megformált pipákat viszont erős, fej formájú gyöke­rekből faragjuk ki. Ezeknek az alakja általában sugallja a leendő formát, így aztán soha nem ké­szül két egyforma pipa. A kidol­gozás aprólékos munkát kíván, egy-egy míves példányra két-há- rom napot is rászán az ember, mire elnyeri a végleges formáját. A Zbigniew Bednarczyk mű­helyéből kikerült darabok elju­tottak már a világ számos pont­jára. Az alkotásaira méltán büszke kézműves érthetően nem is tudja számon tartani, hogy hol kinek a szájában füs­tölög egy-egy az általuk készí­tett kollekcióból. Az érdekesebb- s éppen magyar vonatkozású- megrendelések közül azon­ban megemlít egyet.- Annak idején Janusz Onyszkiewicz védelmi minisz­ter meghívására Lengyelország­ban vendégeskedett Szabó Já­nos, a magyar honvédelmi tár­ca vezetője. Ők ketten akkor - persze, csak jelképesen, miu­tán a két nép sohasem volt el­lensége egymásnak - abból a „békepipából” pöfékeltek egyet, ami nálunk készült. anyagot használ szobrai elké­szítéséhez, ezek témája az ese­tek zömében az ember. De szí­vesen babrál azokkal az ágak­kal, gyökerekkel is, amelyeket már maga a természet Is meg­formált, csak egy kicsit finomí­tani kell rajtuk. Gyönyörű ke­resztek, díszítő motívumok ke­rülnek ki így a keze alól.- Ezek után miként került kapcsolatba a pipákkal?- A mestersé­get űző dinaszti­ák egyikéhez tartozott a világ­szerte elismert Brog úr, akinek egy idő után a keze alá kerül­tem. Ő volt a ta­nítómesterem, s amikor meghalt, én léptem a nyo­mába. Irányítá­som alatt a nevét viselő cégben je­lenleg tizenöten dolgoznak, több­nyire kézzel. * Mi a jó pipa titka?- Mindenek­előtt az anyaga. Békepipa a hadügyminisztereknek versenyben szívják Lengyel hölgy, magyar férfi a világ legjobbjai között Egy sajátos gyökérpipa a sok közül Szilvás István egér, przemysl A sajátos, térd alá érő bőrkötényt, s mélyen a szemébe húzott kalapot viselő fiatalember - természetesen pi­pával a szájában - széttárja a karját, s férfiasán bevallja: ez van, egy nő lepipált bennünket.- Danuta Pytel jelenleg a vi­lág legjobb pipaszívója - mutat­ja be honfitársnőjét, aki sokak csodálatára maga mögé utasí­tott egy sor csibukos férfit. - A hölgy egyetlen gyújtással há­rom óra 45 perc alatt szívott el három gramm dohányt. Hol va­gyok én ehhez...- Itt van például a magyar Horváth Tamás - mutatja egy albumban -, aki 2003-ban, az ugyancsak a pipázók poznani klubjában rendezett versenyen két óra 30 perces eredményt ért el, s ezzel az idővel egymás után harmadszor lett a legjobb. Zbigniew Bednarczyk nem véletlenül ismeri ilyen jól eze­ket az adatokat. Mint pipakészí­tő, jó ideje figyelemmel kíséri a > * * i 1 1 í Miogy teltek a napok, úgy formálódott ki a katona alakja a Jókora fatömbből F0TÓ: SZILVAS ,STVAfi

Next

/
Thumbnails
Contents