Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-18 / 193. szám

2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Önnek megrendült-e a hite a hazai igazságszolgáltatásban? A húszmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila egyik ügyészségi kihallgatásáról készült videofelvételről közölt részletek alaposan megbolygatták a közvéle­ményt. A Fővárosi Főügyészség szerint Kulcsár Attila ki­hallgatása törvényes, szakszerű és eredményes volt, míg az ELTE Büntetőeljárás-jogi Tanszékének vezetője jogilag aggályosnak minősítette a látottakat. Az általunk meg­kérdezett olvasók kivétel nélkül felháborítónak tartják a történteket. Gyurcsó János Tiszaújváros- Bődületes színjátéknak le­hettünk tanúi. Az emberi jo­gok tisztelete alapvető' dolog, azonban egy milliárdos sik­kasztással gyanúsított bűnö­zőt mégiscsak következeteseb­ben és szigorúbb körülmé­nyek között kellene kihallgat­ni. Tudom, hogy a politika vas­tagon közrejátszik a történet­ben, azonban mindennek van határa. Babják András Miskolc- A felvételt látva végképp megrendült a hitem a hazai igazságszolgáltatásban. Eddig sem volt titok a Fővárosi Fő­ügyészség politikai elfogultsá­ga, de a mostani kihallgatással minden határt átléptek. Ki kell mondani, hogy amíg ez meg­történhet ebben az országban, addig itt alapjaiban kérdő­jelezhető meg az egész jog­rendszer. Molnár Imréné Eger- Nem is találok szavakat. Mélységesen felháborított a fel­vétel. Gyalázat, hogy egy bűnö­zővel ilyen kesztyűs kézzel bánnak, s hogy ráadásul ilyen hazug módon próbálják mani­pulálni az embereket. A piti kis tolvajok nem kerülhetik el a büntetést, egy milliárdos sik- kasztónak viszont a haja szála sem görbül. Elkeserítő újra és újra szembesülni ezzel. Csörgő Ferenc Kápolna- A történet sajnálatos módon megint arról szól, hogy az MSZP és a Fidesz hogyan tud­nák egymást még jobban sárba tiporni. Szomorú, hogy ismét igazat kell adni annak a köz­mondásnak, mely szerint ahol a politika kezdődik, ott a becsü­let végződik. Nem tudom, meg- érjük-e valaha, hogy a pártok saját érdemeik alapján vívják ki a bizalmunkat. Vizet szüntess! Rénes Marcell amikor fenn A hegyen istentelenül szakad a nyári eső, más teendő sincs, mint behúzódni a házba, hosszú szeretkezésekre hajlamos nő hiányában a kocsmába, és várni akár három napig is, míg végre eltűnnek a felhők és elő­bújik a Nap. A patak a falut többé-kevésbé elkerüli, az én tel­kemnél és a kedvenc ivómnál legalábbis biztosan, minden si­mán lefolyik, árvíz, mocsár, iszaptenger tehát kizárva; az pe­dig, hogy mi történik Parádsasvár után, már legyen az alanti völgybe települt népek baja. nem gonoszkodni kívánok, persze, hogy nem gondolom a fenti néhány mondatot komolyan, mindazonáltal az efféle önző embe­ri magatartás időnként általánosítható. Esős időnként főleg. vessük pillantásunkat az elmúlt esztendőkben sokat szenve­dett egri Vécsey-völgyre. Ez idáig itt a háromperces felhőszaka­dás is lehozta a dombokat az összes szeméttel együtt a kertekbe, a felgyülemlett vízben pedig nyugodtan útnak indulhattak volna a mély merülésű vízi járművek. A szerencsétlenség évente több alkalommal ismétlődött, ezalatt feltehetőleg minden környékbeli polgár megtanult tiszta égért imádkozni, és a városvezetést meg az összes „illetékes” felmenőit szidni, de nagyon. Hatékony ellen- intézkedést a városházi szakemberek gyakorlatilag a legutóbbi időkig nem találtak, bár ötlet akadt számos. Aztán - állítólag - egy nyugdíjas egri emlékeiben felmerült, hogy miként is álltak a dolgok annak idején, amikor a városi esők vize még az Eger-pa- takban végezte, vagyis működött egyfajta vízelvezetési rendszer. erre a műszakiak fúrtak egy hatalmas lyukat vasúti áteresz gyanánt, de akkorát, hogy a Vécsey-völgyből az áradat pillanatok alatt eltűnik. Igaz, iszapot most is hagy maga után, ennél azon­ban nagyobb probléma, hogy szépen elönti a lejjebb fekvő utcá­kat, ilyenformán most - teljes joggal - onnan panaszkodnak az otthonaikat féltő lakók. Mindez tehát hozzávetőleg olyan megol­dás, mintha szépen körbebetonozná az ember három méter ma­gasan a házat meg az udvart, mondván: ide aztán az égvilágon semmi be nem jut. A többit meg ki nem sz..ja le. Útfelújítási ütemterv RM________ _______, e ger Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács az önkormányzati belterületi köz­utak felújítására írt ki pályáza­tot, amelynek értelmében az aszfaltozási munkák költségé­nek 50 százaléka vissza nem té­rítendő támogatásként szerezhe­tő meg. A megyeszékhely a váro­si úthálózat részét képező 26 ut­ca, útszakasz rekonstrukciójára pályázott - mondta tegnapi saj­tótájékoztatóján dr. Nagy Imre polgármester. A tanács az egri igényt teljes egészében befogadta, s július­ban megítélte a pénzt. A terve­zett munkák összértéke 231,7 millió forint, ebből az elnyert anyagi segítség 91 millió. A kü­lönbözet oka, hogy a támogatás kizárólag az aszfaltozásra vonat­kozik, így a kiemelt szegélyek pótlását, a műtárgyak, aknafed- lapok javításának, szintbe eme­lésének költségeit maga a város finanszírozza. A kivitelezővel, a nyílt közbeszerzési eljárás nyer­tesével, az Egút Rt. képviselőjé­vel a napokban már a szerződést is aláírta a polgármester. A munkákat három ütemben végzik. Augusztus 15. és szep­tember 15. között a Töviskes, a Cifrakapu és a Régi Cifrakapu, az Olasz, a Kallómalom, a Ma­lomárok, a Kiskanda, a Madách Imre, a Hajdúhegy, a Hevesy Sándor és a Kisfaludy utca kerül sorra. Szeptember 15-től októ­ber 15-ig a Merengő, az Újsor, az Egri Csillagok, a Liget, a Bolyki Tamás, a Neumayer, a Rajner Károly, a Kolacskovszky, a Sta­dion, a Szederkényi, a Bajza és a Vályi utca, illetőleg az Eszterházy, a Pyrker és a Remé­nyi Ede tér következik. Október 15-től november 25-ig a Csá­kány és a Kodály Zoltán utca ké­szül el, a Kocsis Bernát utcát pe­dig 2006 első felében újítják fel, akkor folyósítja ugyanis a ta­nács a támogatást. Szociális tábor lmokon felsőtárkány Szociálisan rá­szorult gyerekeket nyaraltat ezen a héten a Ladie's Circle nemzetközi jótékonysági szer­vezet egri csoportja a Felsőtárkányban lévő imókői táborban. A program hétfőn kezdődött és pénteken ér véget annak a 18 kisiskolásnak, akik­nek nem adatik meg, hogy a szünetet szüleikkel nyaralással töltsék.- A 9-10 éves gyerekek fő­ként egri általános iskolák alsó tagozatából kerültek ki, illetve a Hétszínvirág Gyermekotthon recski, hevesaranyosi, kerec- sendi, egercsehi, egerbaktai la­kásotthonaiban élő állami gon­dozottaknak biztosítottunk le­hetőséget az üdülésre az első al­kalommal, hagyományteremtő szándékkal megrendezett tábo­runkban - mondta Mezős Irén, a Ladie's Circle elnöke. Az egyesület tagjai magukra vállalták az üdülés alatt a gyere­kek felügyeletét, étkeztetését és azt, hogy egész napos progra­mokkal tegyék emlékezetessé a nyaralást. A résztvevők a táboro­zás ideje alatt túrákon vehetnek részt, kézműves-foglalkozások, ügyességi és sportvetélkedők, tá­bortűz, éjszakai csillagtúra, a Vi­tézlő Oskola bemutatója, aka­dályverseny, játék- és daltanulás színesíti napjaikat. Az imókői szállást pályázati úton nyerték el Eger önkormányzatától, to­vábbá pénzzel segítette a táboro­zást a megyei önkormányzat, nagyobb összeget gyűjtöttek egy sütemény- és borárverésen, emellett egri vállalkozók támo­gatják a gyerekek étkeztetését. Az első város a jobb parton avatási ceremónia Kilencedikként a megyében: Kisköre A Vásárhelyi Pál Általános Iskola immár városi oktatási intézményként várja szeptembertől a tanulókat FOTÓ: ÖTVÖS IMRE A Magyar Köztársaság el­nöke Kisköre nagyközség­nek 2005. július 1-jétől vá­rosi címet adományozott. A hivatalos várossá avatá­si ceremóniát augusztus 19-én tartják. Településtörténet Kisköre területén a legrégibb település nyomai a XI-XIII. századra tehetők. Az első írá­sos emlék 1323-ban Kure alak­ban említi a lakott helyet. A terület a Rozgonyiak, ké­sőbb a Palóczyak birtoka. 1528- ban Ferdinánd király a birtokot Charon Andrásnak, János ki­rály pedig 1537-ben Werbőczy Istvánnak adományozta. 1539-ben Dobó István és test­vére vették tulajdonba, az 1546-os porta-összeírás pedig már Báthory-birtokként említi. A XVII. században a falu a Rákócziak, majd Török Ferenc és Fáy György birtoka. 1638-ban a Bécs ostromára induló török hadak a települést feldúlták, fel­égették. A falu lakói szétszéled­tek. A település elnéptelenedett, majd 1690-ben ismét benépe­sült. A birtokjog 1728-tól az egri püspökségé, ahol 35 háztartást vettek nyilvántartásba. E század második felében Francz József egri építőmester megépíti a késő barokk stílus­jegyeket viselő, homlokzati tornyos római katolikus temp­lomot, melynek jellegzetessége a kőből készült toronysisak. A templom védőszentjei Szent Péter és Szent Pál apostolok. A település újkori történeté­ben a legnagyobb változást az 1968-1973 között megépült Ti­sza II. vízlépcső és öntözőrend­szer megépítése hozta, mely­nek révén létrejött Magyaror­szág második legnagyobb ösz- szefüggő vízfelülete, a Tisza-tó. A 127 négyzetkilométeres víz­felület biztosítja a ter­mészetközeli üdülést, gazdag és változatos halállománnyal a sporthorgászok paradicsomá­vá vált. Az igazi mérföldkő azonban közel nyolcszáz éves fejlődés után most következett: a nagy­község - a Tisza jobb parti tele­pülései közül elsőként - városi rangot nyert, amely a jövő­beni térségi szerepet hivatott erősíteni. Ünnepi programok Hármas ünnep kapcsolódik ezen a hétvégén augusztus 20- ához. A Kiskörei Forgatagban a városavató ün- népség, a lengyel . kulturális napok és Szent István ünnepe adják a rendezvények ap­ropóját. Augusztus 19- én, pénteken 9 órától lengyel ze­nészek végigko- csikáznak a váro­son, „Zenés jó reggelt’’-et kíván­nak, majd 10 óra­kor lengyel kiállí­tás nyílik a műve­lődési teremben. Ezután kulturális műsorral lépnek fel a nyugdíjasok, az iskolások, az óvodások. Dél­után háromne­gyed négykor el­helyezik a namyslów-i em­léktáblát a pol­gármesteri hiva­tal falán. A városavató ünnepség ló óra­kor a Himnusszal veszi kezdetét. Szén József polgármester kö­szöntője után dr. Veres János pénzügyminiszter városavató beszéde, a városi jelképek át­adása következik. Menyhárt Jó­zsef kerületvezető főesperes és Baranyák Béla plébános meg­áldják a város kulcsát, meg­szentelik a zászlót, közben megszólalnak Kisköre templo­mának harangjai. A ceremónia után köszönti a városlakókat Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, a Lengyel Köztársaság konzul asszonya és Szén József polgármester. Az elismerések átadását a Honvéd Művész- együttes műsora zárja. Szombaton lengyel kulturá­lis napot tartanak a városban. Az új kenyér szentelése után a lengyel gasztronómia különle­gességeinek bemutatása és kóstoltatása következik, majd lengyel kiállítás nyílik. Dél­után lengyel hőlégballonos be­mutató, táncműsor következik, a napot pedig Lajcsi Szuperbulija zárja a szabadvi­zű strandon. Vasárnap a rendezvény leve­zetéseképpen szabadtéri fő­zőcske kiskörei módra (bog­rács, halászlé, flekken), várják az addigra remélhetően kifá­radt érdeklődőket. A Tisza-tó-parti település térségi szerepe is megnőtt az utóbbi időben I I I t

Next

/
Thumbnails
Contents