Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-12 / 188. szám

2005. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK 7 VILÁGTÜKÖR Nagyhatalmi versengés biztonsági tanács Az ENSZ reformjának része a testület bővítése Folyik a helyezkedés, . , , , mely országok legyenek Az esélyes reformtervek a világszervezet legfonto­sabb döntéshozói testüle­tének új állandó tagjai. Csák Elemér Tavasszal jelentette be Kofi Annan ENSZ-főtitkár, hogy a vi­lágszervezet küszöbönálló re­formjának részeként a jelenlegi 15 fős Biztonsági Tanácsot 24 fős­re bővítené, az állandó tagok szá­mát pedig 11-re. Az Annan által javasolt „modell” Japán, India, Németország, két afrikai állam és Brazília állandó BT-tagságát tervezi. A megegyezés határide­jeként a főtitkár ez év szeptembe­rét jelölte meg. Elemzők kétlik, hogy a testület összetételében őszig közös neve­zőre kerülnek az álláspontok. Ab­ban egyetértenek az érintettek, hogy a BT jelenlegi felállása egy hatvan évvel ezelőtti helyzetet tükröz, nem felel meg a világ mai képének és az érdekcsoportok erőviszonyának. (Az ötfős tanács­nak nevezett állandó tagok az ENSZ megalakulása óta: Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország.) A főtitkári javaslat mellett másféle modellek is születtek, s a kulisszák mögött folyik az al­kudozás. A G4 csoport (Brazília, Japán, India és Németország) el­képzelését elutasítja az Afrikai Unió és az Egyesült Államok. Ugyanakkor bővítési elképzelést terjesztett be az 53 tagot képvise­lő Afrikai Unió is. Egy javaslat szerint az Európai Uniónak tes­tületileg kellene jelen lennie a BT-ben, de ez azt jelentené, hogy a franciák és a britek elveszítik tagságukat. Viszont ha ez nem megy, Németország lehetne az európai országok, főleg a közép- és kelet-európaiak legjobb kép­viselője. Indiával szemben a Pa­kisztán által vezetett iszlám or­szágok lépnek fel, Japán iránt pe­dig a berken belül lévő kínaiak bizalmaüanok. A Biztonsági Tanács bővítése ügyében tehát egy ponton van egyetértés: a reformnak ezen a Oroszország Franciaország ­Főtitkár 10 Nem állandó tagok 2 évre megválasztva Pályázó országok: 11^^91 Németország Brazília ¥¥fP Egyesült Nemzetek A VILÁG 185 országát átfogó egyetemes intézmény. 1945-ben alakult. Alkotmánya szerint célja a béke és a biztonság megőrzése, az emberi és sza­badságjogok tiszteletben tarta­tása, a nemzetek közti együtt­működés elősegítése. A tagok évente összehívott közgyűlése ajánlásokat fogad el. A szerve­zet élén a főtitkár áll. Ahol a BT tehetetlen volt: ■ a koreai békekötés ■ a kongói polgárháború ■ a kubai rakétaválság (1962) m a vietnami háború m tömeggyilkosság a Balkánon m a darfuri katasztrófa ■ az iraki háború Az operatív döntéshozó szerv­ként működő tanács hozhat csak a tagokra kötelező határo­zatokat a béke védelmében. A tanács tekintélyt parancsoló teremben ülésezik. Döntései kevésbé azok. pontján még gondolkodni kell. A Biztonsági Tanács átalakításá­ra már tíz évvel ezelőtt létrehoz­tak egy alkalmi bizottságot, a tes­tület eredmény nélkül fejezte be munkáját. Ha az újabb elképzelések va­lamelyike győztesént kerülne ki, azt az ENSZ közgyűlésének kell jóváhagynia kétharmados több­séggel. Elemzők úgy vélik: egy kibővített és hatékonyabbá vált döntéshozó Security Council megkönnyíthetné az égés? világ- szervezet reformját. Ennek ke­retében olyan tervek vannak, mint egy leszerelési testület lét­rehozása, a jelenlegi emberi jo­gi intézmények teljes megújítá­sa, egy merőben más gazdasági és szociális biztonsági tanács fel­állítása. A reformintézkedések vissza­állíthatnák az ENSZ erősen meg­tépázott tekintélyét, és alkalmas­sá tenné arra, hogy érdemben foglalkozzon a földkerekség, mindenekelőtt a harmadik világ problémáival. Kérdés azonban, hogy ez érdekében áll-e minden befolyásos hatalomnak. Feltétel a magyarnyelv-tudás í,££k Csíkszereda Nem fizet büntetést a város polgármestere a beköltözésre Ötmillió lej büntetést szabott ki a bukaresti Országos Diszkrimi­nációellenes Tanács Csíkszere­da polgármesterére. Ráduly Ró­bert polgármester lapunknak el­mondta, hogy a büntetést azért kapta, mert az általa vezetett pol­gármesteri hivatal álláshirdeté­seiben feltételként szabta a ma- gyarnyelv-tudást. Ráduly Róbert a sajtóból értesült a döntésről, amellyel nem ért egyet. Mint mondta, a harmincezer forint­nak megfelelő büntetést nem az összeg nagysága, hanem elvi okokból nem fogja befizetni. Ráduly elmondta, hogy Csík­szereda 38 ezer lakosa közül 32 ezer ember a magyar nyelvet anyanyelveként beszéli. A hiva­tal belső kommunikációjában a magyar nyelvet használják, mert mindenki beszéli a nyelvet. Az önkormányzathoz tartozó intéz­ményekben kettőszáznegyven ember dolgozik, a hivatal létszá­ma nyolcvanhét fő. Ráduly a ka­pustól, a jegyzőtől, a titkársági dolgozóktól, az ügyfélszolgálati munkatársaktól azért kéri a ma­gyar nyelv ismeretét, mert anél­kül a Csíkszeredái hivatal műkö­dése megbénulhat. Asztalos Csaba, az elmarasz­taló döntést hozó Országos Diszkriminációellenes Tanács Ráduly Róbert úgy véli, jól döntött elnöke szintén nem ért egyet a döntéssel, s ennek a román saj­tóban hangot is adott. Ráduly er­ről úgy vélekedik, hogy az elnök­nek ebben az esetben le kellene mondania, hiszen erkölcsi és szakmai összeférhetetlenség áll fenn. Ráduly Róbert közölte, hogy amikor román anyanyelvű ügy­félhez fordul szóban vagy írás- ■ ban a Csíkszeredái hivatal, ak­kor a román nyelvet használják, ez egy teljesen természetes, a mindennapi életet megkönnyítő gyakorlat. Ráduly szerint a ma­gyarnyelv-tudás kérése már csak azért sem lehet diszkrimi­natív, mert a kisebbségben élő magyarok anyanyelvének hasz­nálatát a román alkotmány is biztosítja. Ha a hivatalok mun­katársai nem beszélnék a ma­gyar nyelvet, ez az alkotmányos jog sérülne. ■ Izing Antal A palesztinok felkészültek a Gá­zai övezetben lévő zsidótelepek felszámolása utáni feladatokra - mondta a palesztin elnök, ami­kor telefonon tájékoztatta az amerikai külügyminisztert. Mahmúd Abbász egyúttal kérte Condoleezza Rice-t, hogy az Egyesült Államok ösztönözze Iz­raelt: ürítse ki az egyiptomi-pa­lesztin határon lévő rafahi átke­lőt is. A palesztin biztonsági erők jövő hét elején megkezdik a biztonsági övezetek kialakítá­sát a zsidókolóniák körül. Köz­ben a Palesztin Hatóság és a Hamász radikális iszlám szerve­zet közölte: ellenőrző bizottságot hoznak létre a Gázai övezetből való izraeli kivonulás idejére. Iz­raelben közben folytatódnak a tüntetések a Gázai övezetben lé­vő zsidótelepek felszámolása és az izraeli katonák tervezett ki­vonása ellen. Este Tel-Avivban volt tömegtiltakozás. ■ Cs. E. Őrizetbevették Omar Bakii Mohammedet A RADIKÁLIS MUSZUM hitszó­nokot akkor fogták el a rend­őrök, amikor éppen egy bejrú­ti televízióstúdióba akart be­menni interjúra. Bakrit brit részről hazaárulással vádol­ták meg, mivel azt nyilatkoz­ta, hogy nem szolgáltatná ki a brit rendőröknek azokat a muszlimokat, akik merény­letekre készülnek az or­szágban. Újabb letartóztatások Nagy-Britanniában tíz külföldit tartóztattak le a brit hatóságok különböző településeken. Várhatóan még a héten ki is utasítják őket az országból, a hivatalos megfogalmazás szerint azért, mert nem biztonságosak a társadalomra. A csütörtöki letartóztatásokkal egy időben állt bíróság elé a július 21-i londoni merényletkísérlet 10 feltételezett kitervelője is. Felszínre hozták az első holttestet ÉSZT ÉS FINN BÚVÁROK felhoz­ták a felszínre az első holt­testet a Balti-tengerbe zuhant helikopter roncsai közül. A Sikorsky-76-ot a tengerfe­néken, 48 méter mélységben találták meg. Az amerikai gyártmányú polgári gépen kétfős finn személyzet, hat finn, egy észt és két amerikai utas utazott. Ismét elhalasztották a Mars-szonda indítását másodszor is elhalasztották az MRO indítását. A szonda márciusban kezdené meg ke­ringését a bolygó körül. Egyelőre késik a bécsi döntés Irán ügyében A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen belül fennálló né­zeteltérések miatt ismét elha­lasztották Bécsben a. kormány­zótanács ülését az iráni atomvi­tával kapcsolatos további lépé­sekről. A válságtanácskozáson az el nem kötelezett országok képviselői arra hivatkoztak, hogy a határozat megszövege­zésének tanulmányozásához több időre van szükségük. Teheránban hivatalosan is bejelentették, hogy szerdán el­távolították az ügynökség utol­só pecsétjét is az iszfaháni urán- dúsítóról, a bécsi székhelyű szervezet képviselőinek jelen­létében, és teljesen újraindítot­ták az üzemet. Ellenzéki sértegetések a német választások előtt Edmund Stoiber (CSU) Két konzervatív ellenzéki poli­tikusnak - a keresztényszocia­lista (CSU) bajor tartományi miniszterelnöknek, Edmund Stoibernak és a keresztényde­mokrata (CDU) brandenburgi belügyminiszternek, Jörg Schönbohmnak - is sikerült a keletnémet választópolgárokat vérig sértenie. Pedig az egyko­ri NDK területén nagy szüksé­gük volna befolyásuk növelésé­re. Angela Merkel (CDU) győ­zelme esetén a külügyminiszte­ri bársonyszék várományosa, Stoiber egy megnyilatkozásá­ban a „frusztráltak” jelzővel il­lette az új tartományok lakossá­gát. Egészen pontosan azt mondta: „nem szabad, hogy frusztrált emberek döntsenek Németország sorsáról”. Az érintett területek szociálde­mokratái tegnap bocsánatké­résre szólították fel a bajor mi­niszterelnököt. Stoiber konkrétan a Baloldal két vezérjelöltjét, a szociálde­mokratáktól (SPD) átpártolt Jörg Schönbohm (CDU) Oskar Lafontaine-t és az egyko­ri NDK állampártjának (NSZEP) jogutódját, az utóbb Baloldalra átkeresztelt Szocialista Demok­rácia Pártját (PDS) vezető Gregor Gysit, nem pedig nagy általánosságban az „ossie”-kat nevezte „frusztráltnak”. Leg­alábbis Markus Sódernek, a CDU főtitkárának magyarázata szerint. Ugyanakkor Stoiber szerda este megismételte gon­dolatait: „ha mindenhol úgy menne, mint Bajorországban, nem volna semmilyen problé­ma. Csakhogy, hölgyeim és uraim, sajnos nem mindenhol él olyan okos népcsoport, mint Bajorországban. Nem akarom, hogy még egyszer a Kelet dönt­se el a választások kimenetelét” - nyilatkozta. Hasonló sértések hangzot­tak el korábban Jörg Schön­bohm szájából is. Ő gyakorlati­lag „leprolizta” a volt NDK állampolgárait, amikor a NSZEP „erőszakos proletárosí- tásáról” beszélt. I i t I

Next

/
Thumbnails
Contents