Heves Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-08 / 184. szám
2005. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Matxicázunk és tömünk családregény Avagy egy városrész élete, ahogy a trafik üvegén át látszik Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy forgalmas útkereszteződés. Emberek rohantak nap mint nap a vasútállomásra, onnan a buszhoz, százak ültek le reggelente az írógép mellé az irodában, de előbb zsömléért és tejért beugrottak a sarki kis ABC-be. Ám ezekben a százakban, ezrekben volt egy közös vonás: valamennyien odaköszöntek a sarki trafikosnak, Kozmának. Szuromi Rita EGER Mondom, Kozma. Direkt nem használok keresztnevet, mivel fél évszázad alatt két generáció és három családtag ült ebben a trafikban. Mi több, már az is tudható, ki lesz a negyedik. De erről később.- A Vilatit hagytam ott a trafikért - meséli Kozma Lászlóné, Ica néni, a harmadik „beülő”. Abban az időben ez komoly döntésnek számított, mert a Vilati biztos állás volt, ám választanom kellett. Apósom, akit nagyon szerettem és akivel mindvégig együtt laktunk, egyszer csak megbetegedett, lúd- tam, hogy mit jelent neki a trafik, s hogy semmiképp sem szeretné, ha idegenekre kellene bíznia. Akkortól a férjemmel ketten csináltuk. lülajdonképp még csak nem is a nagypapával kezdődik a tra- fikos-generáció. Az anyós az első trafikot rászorultsági alapon, még a fővárosban kapta meg. (Abban az időben főként rokkantak juthattak ilyen álláslehetőséghez.) Tőle örökölte a szakmát a nagypapa, majd a fiú és a meny. Vagyis Ica néniék.- Trafikosnak lenni tulajdonképpen életforma - mondja Kozma Lászlóné. - Itt nincs főnök, aki leteszi elénk a rengeteg iratot vagy számoszlopot, itt a főnök mi magunk vagyunk. Illetve a vásárló, akinek ismerni kell az igényeit. Ám Ica néni nemcsak az igényeket, hanem az embereket is ismeri, hídja, ki mit olvas, milyen cigit szív. Mi több, ismeri a generációkat. Nem egy olyan lajosvárosi családot tudna felsorolni, amelynek a férfi tagja annak idején még náluk vásárolt ólomkatonát, most pedig a kisgyermekével sétál el a trafikhoz.- Él még a nagymama? - kérdezi tőlem is.- Nem, már négy éve meghalt.- Pedig mennyiszer járt itt el a kerékpárjával... - idézi az emlékeket Ica néni.- Bizony, és én is sokszor vásároltam itt matricát.- Igen, igen, emlékszem, a hetvenes években az ment És így folytatódhatna tovább az emlékidézés. Öt évtized alatt változtak az emberek, a szokások. A hatvanas években a trafik legkeresettebb árui a táncdalfesztiválok énekeseinek a képei voltak. Kovács Katiból százakat vittek el. A hetvenes években megérkeztek a műanyag figurák, a rajzfilmes matricák. A nyolcvanasban jöttek a külföldi illatszerek, a Fa szappan és dezodor. A kilencvenes évtizedben feltűntek a szexújságok, márkás cigik. S hogy miért trafikolunk manapság? Újságért és dohányért Az emberek zöme ugyanis - a legújabb divatként - töm. Veszi a dohányt, és tömi a papírt. (S miközben az emberek mérhető szokásairól beszélünk, egy ismerős arc is a pulthoz hajol. Gyula, aki szintén töm, üdvözli a családot. Hiába, Lajosváros biztos pontja a trafik, Kozmánénál régi ismerősök futnak össze vásárlás közben.) Mondhatnánk, egy városrész találkozik. Holott ez a trafik nem több és nem kevesebb, mint két négyzetméter. Mégis ötven évről, emberekről és generációkról mesél.- Kezdetben a trafik egy kicsit arrébb állt - tudatja Kozmáné. - Aztán amikor négysávosra bővítették az utat, elvették a kocsma udvarát, ahol laktunk, megszűnt a hentes és a kisposta, majd a trafikot is odébb tették. Nagy élet volt itt, százak jártak a Volán-irodára dolgozni, mások siettek a vasútállomásra. Aztán megváltozott, átalakult minden. Ez a környék is elhagyatottabb lett, néha a szemetet hetekig fújja a szél. De azért ismerős arcok mindig vannak. Nekem az a boldogság, amikor a nagypapa és a fiú után az unoka is megáll egy buszjegyért, vagy egy távolabbi utcából sétálnak el ide, hogy a reggeli lapot megvegyék. És persze boldogság az a sok érdeklődés, köszöntés is, amit kapok. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nemcsak a környék, hanem az emberek is alaposan megváltoztak. Futnak, sietnek, nincs már idő beszélgetni, egy kicsit tereferélni. S persze vannak szemtelenek is, akik úgy hiszik, hogy bármilyen hangot megengedhetnek maguknak, elvégre ők fizetnek...) Eleinte elkerüli a szem, hogy a mennyezetet szárított rózsák díszítik. Névnapok, nőnapi köszöntések emlékei. S tulajdonképp most kellene szólni arról, hogy a trafik, Ica néni és a vevők egymásért vannak. A két négyzetméternyi kis hely sok esetben amolyan mentsvár volt. Amikor Ica néni szeretett apósa meghalt, majd őt később követte a félj és a testvér, akkor a legnehezebb órákban mindig az segített, hogy az újságot már hajnalban szállítják, a vevők jönnek, a trafikot nyitni kell. S van még valami, ami fontos: a trafikon belüli élet Az, amelyet télen egy villanyradiátor fűt, nyáron viszont semmi sem hűt. Mégis otthonos. A falon a család fotói, a sarokban vízmelegítő. Ötven év kikísérletezett kényelme.- Előfordult, hogy télen az olajfutés miatt majdnem leégett a trafik - elevenít fel egy újabb emléket Ica néni. - De az csak majdnem volt. A betörések viszont valóságosak. A kilencvenes évek közepétől sorozatban törték fel a trafikot. így aztán az én kilátásom is megszűnt. A sima üveg helyett jött a tejüveg, a rács, a faborítás. A férjem még látta a lányok lábát a trafikból. Én már ki sem látok, lassan egy erődítményben ülök. Órákat, sőt napokat tudnánk beszélgetni arról, mit jelent ez a trafik ennek a környéknek, mi mindent látott itt a Kozma család. De ami talán ettől is lényegesebb, hogy a folytatás biztosított.- A menyem megígérte, ha már nem bírom tovább, átveszi tőlem. Ő éppen olyan jól tudja, mit jelent nekem ez a trafik, mint ahogy én tudtam, mit jelentett az apósomnak. Ő nagyon jó ember volt. Életemben csak arra törekedtem a családban, hogy olyan legyek, mint amilyen az apósom volt. Talán még ma is a papa szelleme tartja öszsze olyan szorosan a Kozma családot. ■ Trafikosnak lenni sajátos életforma Nemzetiségi egyesület németek Cél a kultúrájuk megőrzése (tari) aldesrő Elsősorban a község kulturális életének a fellendítése a célja a Német Nemzetiségi Egyesület megalakításának, de nagy súlyt szeretnénk fektetni a hagyományőrzésre, a művészeti tevékenységre, az oktatásra, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére is - jelentette ki Wingendorf lános, akit a tömörülés az elmúlt szombaton megtartott alakuló ülésen elnökké választott. Rajta kívül a vezetőség tagja lett még Várhelyi Ernő, Szabó Vilmos, Hoór Tamás és Juhász Józsefné, míg az ellenőrző bizottságot Uzelmann Zoltán, Gecse István és Birgenstok István alkotják. Mint megtudtuk, az egyesület munkájában nemcsak helybeliek, hanem a környező települések lakói is részt vehetnek. A Népházban megtartott eseményen a jelenlévők határoztak a szervezet feladattervéről is, ami igazodik a vállalt célokhoz, kiemelten a nemzeti kultúra ápolásához. Fontos szempontként jelölték meg a családfa-kutatást, valamint - az oktatás területén - az angol mellett a német nyelv intenzív, települési szintű tanítását. A Német Nemzetiségi Egyesület alakítói számítanak a lakosság széles körű támogatására. Úgy vélik, kultúrájuk ápolásában nagy szerepük lehet a nemzetiségi táborok megszervezésének. Az egyesület tervezi: jövőbeni működéséhez számos pályázati forrást is szeretne igénybe venni. A TEVEBEN LÁTTUK A túlzás mindig árt Pécsi István Sok a csatorna. Mégsem ez a baj. Egyértelműen a kínálat végzetes hasonlósága zavar mindnyájunkat. Méghozzá erőteljesen. S ha már itt tartunk, akkor jegyezzük meg: egyetlen esetben sem a szuperértékes alkotások, hanem a fércművek bosz- szantanak minket. Európa - legalábbis kulturális szempontból - nem azonos Amerikával, amelynek történelme szinte villanásnyi öreg kontinensünkéhez képest. Ráadásul az „alapító atyák” is tőlünk hajóztak a tengerentúlra, hogy boldoguljanak. Ez kétségkívül sikerült is. Utódaik gazdasági és világhatalmat teremtettek, de gondjaik-örömeik egészen mások, mint a mieink. Ezért nem izgatnak bennünket a fegyveres csetepaték, azok a különböző elektronikus és egyéb vasdarabok, amelyek veszedelmet su- gallóan dörögnek, tüzet okádnak, házakat, otthonokat repítenek a levegőbe. S azok az akcióhősök. Vakmerőek, rettegést, félelmet nem ismerőek. Agyon- edzettek, mesterei a karaténak, az ütlegelésnek. Némelyek még azt is állítják magukról, hogy szellemileg is virtuózak. Akkor is, ha ezt az egyet nem hisszük el nekik. Bár a többi úgynevezett „erényükben” is erőteljesen kétkedünk. Azt is furcsálljuk, hogy a forgatókönyvírók zöme sem kiválóság. Olyan rutinosan munkálkodnak, hogy közben észre sem veszik, folyvást önmagukat ismétlik. Felbukkannak régi fordulataik, eszköztáruk sem változik semmit. Vakon bíznak a túlzások diadalában. Ezt érzékeltem - egyáltalán nem egyedi esetről van szó - augusztus elsején a Viasat 3-on. Este 8-tól vetítették a Merénylet a levegőben című totálbárgyú amerikai akciófilm-torzót. Ebben egyetlen motívumnak nem volt köze a hétköznapi élethez. „Alkotói” kotyvasztottak egy olyan koktélt, amitől először megborzongtunk, utána pedig rájöttünk - nem volt nehéz -, hogy több variációban szembesültünk már ilyesmivel. Akadtak szeretők, szerelmesek, hűtlen férjek, marcona szexmániákusok - mindenki válassza azt a típust, amelyik tetszik neki -, s nem maradtak el a túlzásba vitt, a lehetetlen szituációk. Mérgelődtünk - nem először és nem utoljára -, s közben elloptak tőlünk egy óra ötven percet. Ezt sajnáljuk leginkább. Sorsjegyárusok a vasútállomáson heves megye A vasúttársaság az országban csaknem nyolcvan helyszínen biztosít lehetőséget a közeljövőben arra, hogy mintegy másfél száz megváltozott munkaképességű személy - köztük zömmel egykori MÁV- dolgozó - karitatív sorsjegyek árusításával jusson tisztességes kiegészítő jövedelemhez. A MÁV Rt. elnök-vezérigazgatója, Gaál Gyula, valamint a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója, Székely Gábor által július 29-én aláírt együttműködési megállapodás alapján - többek között - a megyeszékhelyi, valamint a füzesabonyi vasútállomás területén kezdheti meg rövidesen munkáját egy-egy ilyen bizományos sorsjegyárus. A lottótársaság immár harmadik éve működteti a sorsjegyforgalmazó hálózatát Csak ügyeskedés vezethet a boldoguláshoz? felmérés Kevesebben hiszik, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét Ezen a héten azt vizsgáltuk, hogy a napilapvásárlók szerint mitől függ leginkább az emberek boldogulása Magyarországon. Legtöbben (45,3 százalék) úgy gondolták, hogy elsősorban a protekciótól és összeköttetésektől függ az, hogy valaki hogyan érvényesül. A válaszadók 27 százalékának az a meggyőződése, hogy a legnagyobb jelentősége a kemény munkának és kitartásnak van. A megkérdezettek mintegy 16 százaléka a törtetés-könyök- lés módszerét tartja a legcélravezetőbb megoldásnak az előrejutásban, 12 százalék szerint a tehetség a legfontosabb tényező. Összességében azok aránya, akik a protekciót, ügyeskedést tartják a siker zálogának, meghaladja a 60 százalékot, míg a tehetségnek és a szorgalmas munkának a válaszadók 40 százaléka tulajdonít nagy jelentőséget. Tehát mindkét alapvetően eltérő beállítottságú vélemény viszonylag nagy arányban van képviselve a társadalomban, de erősebb az a szemléletmód, amely szerint kapcsolatrendszerre és törtetés- re van szükség a boldoguláshoz. A 18-29 éves korosztályban legtöbben a protekciót tartják fontosnak, és az átlagnál kisebb jelentőséget tulajdonítanak a tehetségnek és a kitartó munkának. A 30-asok között az átlagnál többen vannak, akiknél a törte- tés a célravezető, de jelentős azok aránya is, akik szerint a tehetség a legfontosabb az érvényesülésben. A 45-59 éves korcsoport véleménye a megkérdezettek átlagához hasonló, míg a 60 felettiek legtöbbre a kemény munkát és a kitartást értékelik. Megvizsgáltuk a pártok szavazótáborának beállítottságát aszerint, hogy szerintük mi kell ma Magyarországon az érvényesüléshez. A Fideszre szavazók nagyobb arányban gondolják, hogy a mai viszonyok között a protekció és a törtetés a legfontosabb, míg az MSZP szavazótáborában többen vannak, akik szerint ma inkább tehetséggel és kitartó munkával lehet előbbre jutni. Kissé eltérően vélekednek a boldogulási esélyekről a nők és a férfiak. A nők között magasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, törtetni és ügyeskedni kell a siker érdekében, mint a férfiaknál. Véleménye szerint mi kell az érvényesüléshez ma Magyarországon? Törtetés-könyöklés Elég a tehetség Protekció ----K emény munka és kitartás FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TŐTH ÁGNES A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói magatartás tanszéke és az ASM Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. i i \ i ! i i A trafik, ami fogalommá vált
