Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-07 / 157. szám

2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 ZÖLD OLDAL Vízkvíz: elsivatagosodás és áradások? Bizonyos, hogy a klímaváltozás hatására térségünk időjárása is változékonyabbra és az eddiginél kiszámíthatatlanabbra s szélsőségesebbre fordul. A növekvő száraz pe­riódusokkal együtt rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadékkal számolha­tunk, melyek már eddig is többször megmutatták pusztító erejüket. A 21. században a régióban is a víz és az ezzel kapcsolatos kérdések - a tiszta ivóvíz, a vízbázisok megóvása, a szennyvizek kezelése - kerülnek még inkább előtérbe. A probléma fon­tosságát érzékelteti, hogy a megyében 29 sérülékeny vízbázis található. heves megye Évszázadunk egyik legjelentősebb környezet- védelmi világproblémája a víz­kérdés. De felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy ez csupán mások gondja. Mint cseppben a tenger, megmutatja azt valósá­got, amit az embernek ezen a té­ren számos krónikus, illetve akut veszélyforrás képében si­került fölhalmoznia. Ezek elől a kérdések elől nem lehet elbújni, Felszíni „nehézvizek" A megyében megoldásra vá­ró, jelentős környezeti kocká­zatot hordozó speciális kör­nyezetvédelmi problémák kö­zött szerepel például a talaj és meder nehézfém-szennye­ződésének kármentesítése a Toka-patak völgyében, Gyöngyösoroszinál, a Tama- patak vizében az egykori Recski Ércbányák Vállalat (RÉV) vízleeresztései, med­dők nehézfém-kioldódása ál­tal okozott nehézfém- és só­tartalom-szennyezés csök­kentése. nem érdemes hallgatni róluk. A megoldás is a mi kezünkben van. Azaz nem csupán az érin­tett szakhatóságoké, állami in­tézményeké, hanem a széles tár­sadalom közreműködését igény­li, a gazdasági szférától a civil mozgalmakig. Az Életfa Környezetvédő Szö­vetség, együttműködve Heves Megye Önkormányzatával, 1997-2001 között a megye kör­nyezetvédelmi programjának el­készítése során igen széles körű adatgyűjtést és -feldolgozást vé­geztek a témában. A megyében létező környezetvédelmi problé­mák feltárása, illetve azok hosz- szú távú stratégiai megoldásá­ban kiemelt helyen szerepel a vízvédelem. A megyében 29 sérülékeny vízbázis található. A sérülékeny vízbázisok területén lévő tele­pülések közé sorolták a megye- székhelyen kívül, Szarvaskőt, Felsőtárkányt, Nagyvisnyót, Parádsasvárt, Sirokot és Béla­pátfalvát. Míg kiemelt figyelmet kell fordítani az ivóvízbázis vé­delemére az olyan fokozottan ér­zékeny, vízkészletek területén lévő településeknél, mint Gyöngyössolymos, Mátraszent­imre, Szilvásvárad. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani az ivóvíz­bázis védelmére a kijelölt távlati vízbázisok területén lévő telepü­léseken: Boldog, Füzesabony, Mezőszemere, Szi-halom. Az ivó­vízbázis védelme szükséges a ke­vésbé érzékeny, üzemelő vízbázi­sok területén lévő települések ré­tegvizeinek esetében is: Abasár, Andornaktálya, Bükkszék, Egerbocs, Egercsehi, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Hatvan, Heréd, Hort, Ivád, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Lőrinci, Makiár, Mónosbél, Noszvaj, Novaj, Osto­ros, Pétervására, Heves, Verpelét Középtávon intézkedés szük­séges az ivóvízbázis védelme szempontjából a sérülékeny régi­ók területén lévő településeken: Atkár, Bátor, Dormánd, Ecséd, Mezőtárkány, Nagyréde, Nagytálya, Tarnaszentmária, Be­senyőtelek, Egerbakta, Mikó- falva. Az ellenőrzés és szükség szerint beavatkozás a tartósan magas talajvízállású területeken lévő településeken lehet idősze­rű: Boconád, Egerfarmos, Erk, Nálunk egyelőre még csak délibáb.. Kömlő, Nagyfüged, Nagyút, Pély, Poroszló, Tamabod, Tárnáméra, Tarnaörs, Tarnazsadány, Tiszanána, Újlőrincfalva, Adács, Vámosgyörk, Visznek és Zaránk. A szennyező források feltárá­sa és a veszélyeztetés megszün­tetése szükséges a vízvédelmi ér­dekből kiemelten kezelendő Ti- sza-tavi települések szennyvíz- tisztításának biztosítása és a szippantott szennyvíz leürítésé­nek ellenőrzése során. A vízminőség védelme azon­ban összetett feladat, nem vá­lasztható el a környezetre ható Hiányzó biológiai tisztítás A megye szennyvízkezelési és -elhelyezési problémái jelentősnek ítélhetők. Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyvárosok (Eger, Gyöngyös, Hatvan) szennyvíztisztító telepeire. Mielőbb megol­dást kell találni a korszerű, a biológiai tápanyageltávolítást is biztosító fokozattal ellátott, komplex szennyvízkezelő rendszerek kialakítására és megyei telepítésére - hangsúlyozza a Heves me­gye Környezet- és Természetvédelmi Veszélytérképe című kiad­vány is, mely a Környzetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támo­gatásával, valamint az egri Életfa Környezetvédő Szövetség Kör­nyezetvédők Ifjúsági Köre (KÖRE) közreműködésével jött létre. egyéb tényezőktől: a levegőtiszta­ság védelmétől, a talaj és termő­föld védelmétől, a természet és a táj megóvásától, valamint a hul­ladékgazdálkodástól. Az emberi társadalom és a természeti kör­nyezet kölcsönhatása immár át­tekinthetetlen. Gazdasági meg­fontolások miatt a környezetvé­delemben az aktív megelőzést kell előtérbe helyezni az utólagos rehabilitáció költséges megoldá­sával szemben. Ehhez viszont az adott terület állapotát és érzé­kenységét éppúgy ismernünk kell, mint a különféle károsító hatásokat. Ezek együttes értéke­lésére, valamint térbeli kapcsola­taik vizsgálatára elsőrendű fon­tosságú. A megyei gondok elsősorban kistérségi környezetvédelmi problémák, helyi és lokális kör­nyezeti teendők között keresen­dők. A környezetvédelmi felada­tok azonban fokozatosan növek­vő mértékben hárulnak a tényle­ges környezethasználókra és a közvetlenül érintettek körére, magára a lakosságra. Jóval több mint árvízvédelem ^IH Tisza Vásárhelyi Pál tervei alap­ján 150 éve kezdték el építeni a Tisza mentén most működő ár- vízvédelmi rendszert. A régi gá­tak azonban ma már nem nyúj­tanak kellő védelmet. Az elmúlt évtizedek legna­gyobb állami infrastrukturális beruházása a keleti országrész­ben a Vásárhelyi-terv, mely a Tisza átfogó árvízvédelmi, víz­gazdálkodási és agrárökológiai rendszerének kialakítását cé­lozza. Mint Fejes Lőrinctől, a Kö- zép-Tisza vidéki Vízügyi Igazga­tóság (KÖTIVIZIG) kiskörei sza­kaszmérnökségének vezetőjétől megtudtuk: bár az új tározók lé­tesítése során a közvetlen beru­házások elsősorban a megye dé­li végén lévő Tisza-szakasznál kiépülő Hanyi-Tiszasülyi tározó kapcsán érintik Hevest, ám a Vá­sárhelyi-terv megvalósulási a folyó egész hazai szakszán érez­teti majd kedvező hatását Elég például az árapasztásra gondolni, hiszen az elmúlt egy­mást követő négy év hozott négy rekord árvizet a Tiszán: 1998 őszén, 1999-ben és 2000-ben, valamint 2001 tavaszán. Nem kisebb a tét, mint a folyó mentén élő 1,5 millió ember biztonsága. A Vásárhelyi-terv I. ütemében, 2004-2007 között az árvízvédel­mi biztonság megteremtésére szerepel, melyre 65 milliárd fo­rintot szán a kormányzat. A be­ruházás 1,5 millió ember számá­ra nyújt tartós védelmet és taka­rékos megoldás. A Vásárhelyi-terv tiszai tározói 2004-2007 ZJtoar CltMThiakarié $ v Szamos-Kraszna k Eger Hanyi-Tiszasilyi # Szolnok Thortfrárss Nagykunsági Tlszanffí Nyíregyháza Vásárhelyi-terv ugyanakkor olyan komplex program, amely­nek segítségével nemcsak a Ti- sza-völgy árvízi biztonságát nö­velhető, hanem gondoskodni le­het az érintett térség terület- és vidékfejlesztéséről is. A legújabb intézkedések so­rán javítják a Tisza medrének vízszállító képességét, és újjáé­lesztik a hullámtér természet- védelmi értékeit, valamint hat helyszínen árapasztó-tározókat alakítanak ki. Az árvízi biztonság javítása azonban a programnak csak az egyik része. A Vásárhelyi-terv fellendítheti a térség gazdasági fejlődését, növeli turisztikai vonzerejét és népességmegtar­tó erejét. A 2004-2007 közötti árvízvé­delmi munkálatok alatt kerül sor a nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítására és a hullámtér természetvédel­mi rekonstrukciójára a Tivadar környéki szakaszon. Szolnok és a déli országhatár között meg­kezdik az árapasztó tározórend­szer kiépíté­sét. A prog­ram első négy évé­ben zajló ár- vízvédelmi munkálatok eredménye­képpen már érezhetően nő a Tisza- völgy árvízbiztonsága. A 2004-től 2007-ig tartó első ütem munkálatai már lehetővé teszik, hogy az elmúlt évek rend­kívüli árhullámaihoz képest a jö­vőben legalább 60-80 cm-rel ala­csonyabb szinten tetőzzön a fo­lyó. A 11 vizsgált helyszínből 2007-ig hat helyen épülhet táro­zó: a Szamos-Kraszna közén, Cigánd-Tiszakarádon, Hany- Tiszasülyön, a Nagykunságban, Tiszaroffon valamint Nagykörű I. üteme valósul meg. A tározók ár­vízi igénybevételére statisztikai­lag 30-40 évenként 3-6 hétig lesz szükség. A program első ütemében, va­gyis 2004 és 2007 között meg­épül a Szamos-Kraszna közi, a cigánd-tiszakarádi, a nagykun­sági, a hanyi-tiszasülyi, és a tiszaroffi tározó, valamint meg­kezdjük a munkát a nagykörűi helyszínen is. Az előkészítés során is példa­mutató együttműködés alakult ki mind a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium különbö­ző szakterületei, a vízügy, a kör­nyezetvédelem és a természetvé­delem területei, mind pedig a többi érintett tárca között a Vá­sárhelyi-terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A ter­vek szerint 2005-től kezdődően a költségek negyedét EU-források- ból fedeznék. A Vásárhelyi-terv Célja a lét- és vagyonbiztonság megteremtése a folyó mentén, új munkahelyek létesítése az állami nagyberuházások során, közmunkások foglalkoztatása, az EU által támogatott ökomezőgazdaság fejlesztése, a természetvédelem kiterjesztése. A hat tározó összesen 24 ezer hektáron 760 millió köbméter víz tározására alkalmas, 40 települést érint, s a mértékadó ár­hullám 60 centiméteres apasztását teszi lehetővé. Az állandó tározók létesítésével javulnak a vízgazdálkodás feltételei. A hullámteret elöntő árvizek mentett oldali kivezetésével a vizek visszatartása és hasznosítása is lehetővé válik. Olcsóbb, mint az eddigi védekezés. Az első ütem 65 milliárdba kerül, míg az elmúlt években például több mint 120 milliárd forintot költöt­tek a tiszai árvízmentesítésre, helyreállításra és kártalanításra. Sivatag a szomszédban? Ha tevékre és sivatagra nem is számíthatunk a közeljövőben, az aszály és a termőföldek pusztu­lása, eróziója már napja­ink valóságát jelenti há­zunk táján is. Az Elsivatagosodás és Száraz­ság Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából június derekán éven­te riasztóbbnál riasztóbb adatok látnak napvilágot. Az elsi­vatagosodás és a talajpusztulás a globális felmelegedés hatására világméretek­ben folytatódik, és mind több ember meg­élhetését veszélyezteti. Hivatalos ENSZ-becs- lések szerint a sivata­gok terjeszkedése je­lenleg minden hatodik földlakót, több mint egymilliárd embert és az egész földfelszín egyharmadát érinti. Az ENSZ szerint a leginkább veszélyezte­tett térségek a Szahara alatti te­rületek és a kínai Góbi-sivatag. Kontinesünk sem mentes a problémától. Dél-Európában 300 ezer négyzetkilométernyi terüle­tet és közel 16,5 millió lakost fe­nyeget az elsivatagosodás. Az Európai Űrügynökség 2004 szeptemberében egy olyan mű­holdas megfigyelőrendszert he­lyezett működésbe, amely folya­matosan pásztázza Dél-Európa kiszáradástól leginkább veszé­lyeztetett területeit A megfelelő adatok birtokában már nemcsak nyomon lehet követni a kiszára­dási folyamatot, hanem lehető­ség nyílik olyan előrejelzések ké­szítésére is, amelyek segíthetik a megelőzést és a védekezést. Nap­jainkban már rendelkezésre áll­nak azok a földhasznosítási tech­nológiák, amelyekkel az elsi- vatagosodási folyamat megállít­ható, sőt vissza is fordítható. A felmérések szerint az elmúlt évtizedben Heves megyében is nőtt az aszály sújtotta területek aránya, miközben a talajvízszint is érezhetően csökkent A megye főleg alföldi, sík vidé­kein az eredményes gazdálkodáshoz ma már szinte nélkülözhe­tetlen a korszerű öntö­zőrendszerek segítsé­ge. Az elsivatagosodás és az aszály elleni küz­delemről szóló ENSZ- egyezmény szerint Magyarország egész területe aszállyal súj­tott térségnek tekin- mü tendő. A Duna-Tisza közi Homokhátságot fenyegeti leginkább elsivatagosodás, ezt a térséget az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsiva­tagos övezetbe sorolta. A múlt század elején még több száz ki- sebb-nagyobb természetes tó bo­rította a Duna-Tisza közét, döntő többségük mára eltűnt A problé­ma kezeléséről szóló kormány- határozat terveiben ötven tározó kialakítása szerepel, amelyeket a természetes mélyedésekben hoz­nak létre, hogy felfogják a csapa­dék- és a belvizet. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával készült.

Next

/
Thumbnails
Contents