Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-27 / 174. szám

14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 27., SZERDA ZÖLD OLDAL Területhű nemzeti kincsek a pusztán túzokmentés A kihalás ellen a fészkek felderítése és védelme az elsőrendű feladat hevesi füves puszták A magyar táj egyik jelképe, akárcsak a parlagi sas vagy a fehér gólya. Kihalással fenyegetett, veszé- lytetett faj az Európában egye­dülálló, fokozottan védett hazai túzokállomány. A hosszan tartó nagy hó miatt legutóbb a mada­rak a 2002-2003-as nagy télen kerültek komoly veszélybe, ami­kor nem jutottak elég táplálék­hoz. A vastag hótakaró akkor a túzok elől falként zárta el a növé­nyi táplálékot. Az időjárás pró­bára tette a kutatókat és az álla­tokat is. Ám az állomány szeren­csésen, komolyabb veszteség nélkül vészelte át a kritikus idő­szakot. A szakemberek előtt mai napig rejtély, hogyan élték túl a madarak az utóbbi évek legke­ményebb telét. Hiszen arra lehe­tett számítani, hogy a körülmé­nyek komolyan megritkíthatják az egyébként is érzékeny túzok­populációt. A megyében található a hazai túzokprogramot felügyelő Ma­gyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület (MME) Bese­nyőtelki Túzokvédelmi Központ­ja, mely kiemelkedő szerepet ját­szik az állat megmentésében. A tepélypusztai bázis az állami ter­mészetvédelemmel — nálunk a Bükki Nemzeti Park Igazgatósá­gával — együttműködve felügye­li a dél-hevesi térség füves pusz­táin is megtalálható madárállo­mányt. Bár a megye a hazai túzokállo­mány kevesebb mint tízedének kínál élőhelyet, Heves a madár­érvek inkább amellett szólnak, hogy a természetes élőhelyén biztosítsák a szaporodáshoz feltételeket és körül­ményeket. De a fészkek és a fészkelőhelyek őrzése, megfi­gyelése fontos feladat. A veszé­lyeztetett fészkek felderítésével és védelmével hatékonyan nö­velhető a túzokok szaporodási sikeressége. Ebben a fele­lősségteljes, izgalmas és kiemelt jelentőségű fel­adatban az önkénte­sek komoly szerepet vállalhatnak. Hoz­zájárulhatnak ah­hoz, hogy nemzeti kincsünk részét és a magyar puszta élő szimbólumát meg­mentsük a kipusztulástól. A túzok kedvező körülmények között maga is megtalálja a nö­vényi táplálékát, csak kritikus időszakban kell besegíteni a ter­mészetnek, a madár fő táplálé­kául szolgáló repce vagy az ezt helyettesítő káposzta- és alma­szeletek kiszórásával. Az élő nemzeti kincsként szá­mon tartott hazai mintegy 1000-1200 példányos túzokállo­mány megőrzése ma biztosított­nak látszik. Bár a viszonylag ke­vés állat miatt annak is fennáll a veszélye, hogy létszámuk olyan szintre apadhat, amikor már ko­moly gondot okozhat a beltenyé­szet, az örökítőállomány - a tú­zok jövőbeli túlélőképességét és fennmaradását befolyásoló - ge­netikai romlása. Elszigetelt állományok, kevés utód, emberi zavarás A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testű röpülni képes madara, melynek hazai állománya vala­ha megközelítette a tízezer példányt. A korabeli vadászat, az élőhelyek átalakulása, a mezőgazdasá­gi termelés miatt ez a faj ma már mindenhol a szigorúan védett és veszélyeztetett fajok listáján szere­pel. Napjainkra a ßves puszták és mezőgazdasági területek jelképe Európa számos országából ki­pusztult. A túzokra a területhűség jellemző, ezért az alacsony létszám mellett a populáció felaprózó- dása, az állományok földrajzi elszigetelődése és a kisebbek leszakadása is rendkívül kedvezőtlenül hat a faj életképességére. A túzok földön (gyakran védett területeken kívül, mezőgazdasági kultúrák­ban) fészkelő, kis tojásszámmal szaporodó, viszonylag hosszú ideig költő faj. A fészkeket és a korai csibenevelést a mezőgazdasági munkák (kaszálás, vegyszerezés, talajmunkák) és egyéb emberi ere­detű zavarások veszélyeztetik leginkább. ral kapcsolatos tudományos ku­tatás és megóvás szakmai cent­ruma. Ha bajban vannak a jel­legzetes, óriás termetű madarak, a szakemberek megpróbálnak segíteni. A térségben két nagyobb cso­portja volt eddig fellelhető a tú­zoknak. Az egyik a hevesi pusz­tán, a másik a borsodi-mezőségi vidéken. A változó, maximum mintegy 30-40 egyedet számlá­ló hevesi csapat tagajai is el-el- vándorolnak a szomszédos terü­letekre. így az itteni csoport nagysága változó. A három évvel ezelőtti nagy télen például a 25-30 példányból álló borso­di-mezőségi csoporthoz csatla­koztak. A tepélypusztai Túzokvédelmi Központ igyekszik nyomon kö­vetni az egyébként területhű ál­latok mozgását. De kritikus idő­szakban ugyanez a mozgás ér­vényes Európa legnagyobb, ha­zai túzokállományára, az össze­sen mintegy 1000-1200 pél­dányból álló hazai populációra is. Hiszen megesik, hogy az álla­tok eleség után kutatva nem­csak az országban keltek útra, hanem kedvezőbb életfeltétele­ket keresve délebbre, az ország­határon túlra is átvándorolnak. A vonulás és az elhullás mér­tékéről a hazai madártani szakembereknek a megfi­gyelések alapján van pon­tos képük, a madarak ugyanis nincsenek meg­jelölve. A természetvé­dők mindenesetre sokat tesznek életlehetőségeik biztosítása érde­kében. A 2002-2003-ashoz hasonlóan kemény, nagy hóval járó 1985-86-os tél egyébként több száz hazai túzok életét követelte. A közel háromezres akkori túzokpopulá­ció közel fele áldozatul esett a zord évszaknak. Az állomány máig sem heverte ki teljesen a komoly veszteséget. Jelenleg egyébként már nem folyik a madarak mesterséges keltetése, ugyanis a tudományos EU-pénz túzokvédelemre Az EU LIFE környezetvédelmi programja is fontosnak érté­kelte a magyar túzokvédel­met. A magyar természetvéde­lem egyik jelképének megőrzé­sére legutóbb a Kiskunsági Nemzeti Park pályázata nyert el közel kétmillió eurót. Ez a mintegy félmilliárd forint, plusz a vállalt önrész lehetővé teszi a legfontosabb költő- és táplál-kozóterületek megvá­sárlását. Eddig állami és civil forrásokból évente pár tízmil­lió forintos összegből sikerült támogatni az élőhelyek meg­őrzését, a kaszáláskor kimen­tett fiókák felnevelését vagy az elhagyott fészekaljak mes­terséges kiköltését. Legnagyobb madarunk hazai élőhelyein a nemzeti örökség ré­szét képező védett állatok meg­őrzése nemcsak saját érdekünk, de nemzetközi kötelezettség is. A túzok bolygónk egyik legna­gyobb termetű madara, a füves pusztákon él. A túzokállomány megerősítése csak aktív termé­szetvédelmi munkával lehetsé­ges. Ennek a munkának a leg­fontosabb feladata az, hogy a fajt lehetőleg a még meglévő élőhe­lyein és azzal együtt igyekez­zünk megvédeni. A madárvédők világszervezete, a BirdLife International felmérései alapján a túzok világszerte veszélyezte­tett fajnak számít. Értékes hulladék: a pénz beszél? szelektív gyűjtés A kényszer, a zöldszemlélet és a gazdaságosság Valóságos robbanás előtt áll a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a megfelelő hulladék- udvarok kialakítása a megyében. Ennek csak egyik oka, hogy pár éven belül a kor­szerűtlen, műszakilag nem megfelelő szemétlerakók bezárása elkerülhetetlen lesz. Földvásárlás, túzokvédelem Heves megyében évente mint­egy negyedmillió tonna szilárd kommunális hulladék képző­dik. A többsége változatlanul a lerakókba kerül. Elsőrendű cél - az EU közösségi irányelveinek megfe­lelően - a véglegesen a szeméttárolókba ke­rülő hulladék meny- nyiségének csökken­tése, továbbá az újra­hasznosítás. Tehát egy átfogó, komplex rendszer létrehozása és működtetése. A térségben fölhal­mozott hulladék prob­lémájának megoldása nem kevés pénzt igé­nyel, de az idő szorít, ugyanis a régi lerakók többségénél már nem alakítható ki a megfe­lelő, elvárt műszaki védelem, így azok működése legfeljebb 2008. december 31-ig engedé­lyezhető. Az Észak-magyaror­szági Környezetvédelmi Fel­ügyelőség regionális hulladék­gazdálkodási terve számos pon­ton figyelmeztet. A meglévő hul­ladéklerakókat 2002 végéig kör­nyezetvédelmi felülvizsgálat alá kellett vonni, s ez alapján ké­szült el - a környezetvédelmi fel­ügyelőség által is jóváhagyott - a lerakó további működésére, illet­ve fejlesztésére vonatkozó, a hul­ladékgazdálkodás összehangolá­sát is szolgáló intézkedési terv. A jelzett határidőig azonban csak kevés üzemeltető végezte el a teljeskörű felülvizsgálatot. A munka elmaradását az érintett önkormányzatok forráshiányos költségvetésükkel magyarázták. A felügyelőségi kimutatások szerint Heves megye 118 telepü­lésén 57 hulladéklerakó üze­melt, ám a hulladékgazdálkodá­si törvény életbelépésekor ­amely az önkormányzatok ha­táskörébe utalja az ezen irányú feladatok ellátását - csak 17 esetében állt rendelkezésre az említett tervdokumentáció. A nagyobb - 10 ezer tonna/év, il­letve 40 ezer köbméter/év - ka­pacitású begyűjtési körzettel rendelkező lerakók felülvizsgá­lata azonban Heves megyében kivétel nélkül elkészült. Jellem­zően a kisebb, egy-két települést kiszolgáló, illetve a törvény élet­belépésekor még működő, azóta azonban már bezárt lerakók ad­ják a felülvizsgálatra kötelezet­tek körét. Az Országos Hulladékgazdál­kodási Terv - az EU-követel- ményekkel összhangban - or­szágszerte legfeljebb 100 lerakó, illetve legfeljebb 6, az egyes régi­ók nagyvárosai körzetében meg­valósuló égetők köré szervező­dött komplex kezelőrendszerek létrejöttével számol. Éppen ezért új regionális lerakó vagy égető beruházásának támogatása csak a teljes körű begyűjtést megvalósító rendszerekhez kap­csolva, a begyűjtő körzetében lé­vő lerakók bezárásával és rekul­tivációjával lehetséges. A szelektív gyűjtési rendszer kiépítése, ha nem is rohamtem­póban, ám kis lépésekben már megkezdődött. A hazai szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást szervező Öko- Pannon Kht. közreműködésével tavaly több mint kétmillió lakos mintegy kétezer gyűjtőhelyen válogathatta külön az otthoná­ban képződött hulladékot. Ők már a megyeszékhelyen is jelen vannak. A Natura 2000 program révén garantálható a ha­zai természeti értékek megőrzése. A megye déli, tiszai részén érdekelt Hortobágyi Nemzeti Park a tűzokvédelem érdeké­ben vásárol földet. A He­vesi-síkon pedig a Bükki Nemzeti Park felügyeli a túzokbarát gazdálkodást. A Natura 2000 hálózat kialakí­tása keretében földterületeket vásárol a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP), amihez 250 millió forint támogatást nyertek a Kör­nyezetvédelem és Infrastruktú­ra Operatív Program (KIOP) pá­lyázatán. A projekt az Európa Terv keretében, az Európai Unió társfinanszírozásában va­lósul meg. A végrehajtáshoz az EU strukturális alapjaiból 75 százalék támogatást nyújt, amelyhez a hazai központi költ­ségvetés 25 százalék támoga­tást biztosít. A 2005-ben elnyert pályázat célja a közösségi szabályozás alá eső Natura 2000 földterületek vásárlása az európai jelentőségű természeti értékek megőrzése érdekében. Ezúttal a program során a HNP területéhez kapcso­lódó úgynevezett puffer- zónában, a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet térségében és a Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzet térsé­gében vásárolnak mintegy két­ezer hektár földterületet. A föld­vásárlások célja túzokvédelmi program megvalósítása, illetve a Helmec-szegi Holt-Tisza holtág­rekonstrukciós program része­ként ugyancsak átmeneti puffer- zóna kialakítása. A túzokvédelmi program el­sődleges fontosságú: úgyneve­zett túzokbarát vetésforgó al­kalmazását, s a madár által ked­velt lucerna, repce, kalászosok vetését szorgalmazzák. E terü­letek természetvédelmi értékei­nek fenntartásában jelentős szerep jut a természetbarát gaz­dálkodási módoknak. Hevesi komplex hulladékrendszer 2009-re Az ISPA-programon keresztül a gyöngyösi régió 22 településé­nek bevonásával Heves megyében immár 93-ra bővült a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjainak száma. A tervek szerint pedig 2006 és 2008 között az EU támo­gatásával kiépül a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosí­tást és a jelenlegi lerakók rekultivációját is magában foglaló komplex hulladékkezelési rendszer. Túzokbarát gazdálkodás A Bükki Nemzeti Park felügyelete alá tartozó túzokterületen, a He­vesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetében is elsőrendű cél a ma­dár élőhelyének biztosítása. A Hevesi-síkon, mint érzékeny termé­szeti területen, a túzokvédelmi célok érdekében bizonyos szántóföl­di és gyepgazdálkodási tevékenységek támogatást élveznek. Példá­ul a lucerna első kaszálását csak június 15-e után lehet elkezdeni, a területen pedig a túzok számára kedvező vetésforgót kell alkal­mazni a növények meghatározott arányú termesztésével. A vegy­szeres növényvédelem során csak egyes gyomirtó és gombaölő sze­rek alkalmazhatók, s vegyszerfelhasználás esetén számos ható­anyag nem megengedett. Az erre felvehető állami támogatások összege 34 ezer és 24 ezer forint körül mozog hektáronként, az egyes művetési, hasznosítási ágak föggvényében. A HULLADÉK ÚTJA Hagyományos hulladékgyűjtés Kezelés, ártalmatlanítás Szelektív gyűjtés Gyűjtőpontok, házhoz menő gyűjtés, hulladékudvarok vi Válogatás, bálázás Újra felhasználás ft) Hasznosítás Kereskedelem Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával készült. 4 4 1

Next

/
Thumbnails
Contents