Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-27 / 174. szám
14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 27., SZERDA ZÖLD OLDAL Területhű nemzeti kincsek a pusztán túzokmentés A kihalás ellen a fészkek felderítése és védelme az elsőrendű feladat hevesi füves puszták A magyar táj egyik jelképe, akárcsak a parlagi sas vagy a fehér gólya. Kihalással fenyegetett, veszé- lytetett faj az Európában egyedülálló, fokozottan védett hazai túzokállomány. A hosszan tartó nagy hó miatt legutóbb a madarak a 2002-2003-as nagy télen kerültek komoly veszélybe, amikor nem jutottak elég táplálékhoz. A vastag hótakaró akkor a túzok elől falként zárta el a növényi táplálékot. Az időjárás próbára tette a kutatókat és az állatokat is. Ám az állomány szerencsésen, komolyabb veszteség nélkül vészelte át a kritikus időszakot. A szakemberek előtt mai napig rejtély, hogyan élték túl a madarak az utóbbi évek legkeményebb telét. Hiszen arra lehetett számítani, hogy a körülmények komolyan megritkíthatják az egyébként is érzékeny túzokpopulációt. A megyében található a hazai túzokprogramot felügyelő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Besenyőtelki Túzokvédelmi Központja, mely kiemelkedő szerepet játszik az állat megmentésében. A tepélypusztai bázis az állami természetvédelemmel — nálunk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával — együttműködve felügyeli a dél-hevesi térség füves pusztáin is megtalálható madárállományt. Bár a megye a hazai túzokállomány kevesebb mint tízedének kínál élőhelyet, Heves a madárérvek inkább amellett szólnak, hogy a természetes élőhelyén biztosítsák a szaporodáshoz feltételeket és körülményeket. De a fészkek és a fészkelőhelyek őrzése, megfigyelése fontos feladat. A veszélyeztetett fészkek felderítésével és védelmével hatékonyan növelhető a túzokok szaporodási sikeressége. Ebben a felelősségteljes, izgalmas és kiemelt jelentőségű feladatban az önkéntesek komoly szerepet vállalhatnak. Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy nemzeti kincsünk részét és a magyar puszta élő szimbólumát megmentsük a kipusztulástól. A túzok kedvező körülmények között maga is megtalálja a növényi táplálékát, csak kritikus időszakban kell besegíteni a természetnek, a madár fő táplálékául szolgáló repce vagy az ezt helyettesítő káposzta- és almaszeletek kiszórásával. Az élő nemzeti kincsként számon tartott hazai mintegy 1000-1200 példányos túzokállomány megőrzése ma biztosítottnak látszik. Bár a viszonylag kevés állat miatt annak is fennáll a veszélye, hogy létszámuk olyan szintre apadhat, amikor már komoly gondot okozhat a beltenyészet, az örökítőállomány - a túzok jövőbeli túlélőképességét és fennmaradását befolyásoló - genetikai romlása. Elszigetelt állományok, kevés utód, emberi zavarás A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testű röpülni képes madara, melynek hazai állománya valaha megközelítette a tízezer példányt. A korabeli vadászat, az élőhelyek átalakulása, a mezőgazdasági termelés miatt ez a faj ma már mindenhol a szigorúan védett és veszélyeztetett fajok listáján szerepel. Napjainkra a ßves puszták és mezőgazdasági területek jelképe Európa számos országából kipusztult. A túzokra a területhűség jellemző, ezért az alacsony létszám mellett a populáció felaprózó- dása, az állományok földrajzi elszigetelődése és a kisebbek leszakadása is rendkívül kedvezőtlenül hat a faj életképességére. A túzok földön (gyakran védett területeken kívül, mezőgazdasági kultúrákban) fészkelő, kis tojásszámmal szaporodó, viszonylag hosszú ideig költő faj. A fészkeket és a korai csibenevelést a mezőgazdasági munkák (kaszálás, vegyszerezés, talajmunkák) és egyéb emberi eredetű zavarások veszélyeztetik leginkább. ral kapcsolatos tudományos kutatás és megóvás szakmai centruma. Ha bajban vannak a jellegzetes, óriás termetű madarak, a szakemberek megpróbálnak segíteni. A térségben két nagyobb csoportja volt eddig fellelhető a túzoknak. Az egyik a hevesi pusztán, a másik a borsodi-mezőségi vidéken. A változó, maximum mintegy 30-40 egyedet számláló hevesi csapat tagajai is el-el- vándorolnak a szomszédos területekre. így az itteni csoport nagysága változó. A három évvel ezelőtti nagy télen például a 25-30 példányból álló borsodi-mezőségi csoporthoz csatlakoztak. A tepélypusztai Túzokvédelmi Központ igyekszik nyomon követni az egyébként területhű állatok mozgását. De kritikus időszakban ugyanez a mozgás érvényes Európa legnagyobb, hazai túzokállományára, az összesen mintegy 1000-1200 példányból álló hazai populációra is. Hiszen megesik, hogy az állatok eleség után kutatva nemcsak az országban keltek útra, hanem kedvezőbb életfeltételeket keresve délebbre, az országhatáron túlra is átvándorolnak. A vonulás és az elhullás mértékéről a hazai madártani szakembereknek a megfigyelések alapján van pontos képük, a madarak ugyanis nincsenek megjelölve. A természetvédők mindenesetre sokat tesznek életlehetőségeik biztosítása érdekében. A 2002-2003-ashoz hasonlóan kemény, nagy hóval járó 1985-86-os tél egyébként több száz hazai túzok életét követelte. A közel háromezres akkori túzokpopuláció közel fele áldozatul esett a zord évszaknak. Az állomány máig sem heverte ki teljesen a komoly veszteséget. Jelenleg egyébként már nem folyik a madarak mesterséges keltetése, ugyanis a tudományos EU-pénz túzokvédelemre Az EU LIFE környezetvédelmi programja is fontosnak értékelte a magyar túzokvédelmet. A magyar természetvédelem egyik jelképének megőrzésére legutóbb a Kiskunsági Nemzeti Park pályázata nyert el közel kétmillió eurót. Ez a mintegy félmilliárd forint, plusz a vállalt önrész lehetővé teszi a legfontosabb költő- és táplál-kozóterületek megvásárlását. Eddig állami és civil forrásokból évente pár tízmillió forintos összegből sikerült támogatni az élőhelyek megőrzését, a kaszáláskor kimentett fiókák felnevelését vagy az elhagyott fészekaljak mesterséges kiköltését. Legnagyobb madarunk hazai élőhelyein a nemzeti örökség részét képező védett állatok megőrzése nemcsak saját érdekünk, de nemzetközi kötelezettség is. A túzok bolygónk egyik legnagyobb termetű madara, a füves pusztákon él. A túzokállomány megerősítése csak aktív természetvédelmi munkával lehetséges. Ennek a munkának a legfontosabb feladata az, hogy a fajt lehetőleg a még meglévő élőhelyein és azzal együtt igyekezzünk megvédeni. A madárvédők világszervezete, a BirdLife International felmérései alapján a túzok világszerte veszélyeztetett fajnak számít. Értékes hulladék: a pénz beszél? szelektív gyűjtés A kényszer, a zöldszemlélet és a gazdaságosság Valóságos robbanás előtt áll a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a megfelelő hulladék- udvarok kialakítása a megyében. Ennek csak egyik oka, hogy pár éven belül a korszerűtlen, műszakilag nem megfelelő szemétlerakók bezárása elkerülhetetlen lesz. Földvásárlás, túzokvédelem Heves megyében évente mintegy negyedmillió tonna szilárd kommunális hulladék képződik. A többsége változatlanul a lerakókba kerül. Elsőrendű cél - az EU közösségi irányelveinek megfelelően - a véglegesen a szeméttárolókba kerülő hulladék meny- nyiségének csökkentése, továbbá az újrahasznosítás. Tehát egy átfogó, komplex rendszer létrehozása és működtetése. A térségben fölhalmozott hulladék problémájának megoldása nem kevés pénzt igényel, de az idő szorít, ugyanis a régi lerakók többségénél már nem alakítható ki a megfelelő, elvárt műszaki védelem, így azok működése legfeljebb 2008. december 31-ig engedélyezhető. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség regionális hulladékgazdálkodási terve számos ponton figyelmeztet. A meglévő hulladéklerakókat 2002 végéig környezetvédelmi felülvizsgálat alá kellett vonni, s ez alapján készült el - a környezetvédelmi felügyelőség által is jóváhagyott - a lerakó további működésére, illetve fejlesztésére vonatkozó, a hulladékgazdálkodás összehangolását is szolgáló intézkedési terv. A jelzett határidőig azonban csak kevés üzemeltető végezte el a teljeskörű felülvizsgálatot. A munka elmaradását az érintett önkormányzatok forráshiányos költségvetésükkel magyarázták. A felügyelőségi kimutatások szerint Heves megye 118 településén 57 hulladéklerakó üzemelt, ám a hulladékgazdálkodási törvény életbelépésekor amely az önkormányzatok hatáskörébe utalja az ezen irányú feladatok ellátását - csak 17 esetében állt rendelkezésre az említett tervdokumentáció. A nagyobb - 10 ezer tonna/év, illetve 40 ezer köbméter/év - kapacitású begyűjtési körzettel rendelkező lerakók felülvizsgálata azonban Heves megyében kivétel nélkül elkészült. Jellemzően a kisebb, egy-két települést kiszolgáló, illetve a törvény életbelépésekor még működő, azóta azonban már bezárt lerakók adják a felülvizsgálatra kötelezettek körét. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv - az EU-követel- ményekkel összhangban - országszerte legfeljebb 100 lerakó, illetve legfeljebb 6, az egyes régiók nagyvárosai körzetében megvalósuló égetők köré szerveződött komplex kezelőrendszerek létrejöttével számol. Éppen ezért új regionális lerakó vagy égető beruházásának támogatása csak a teljes körű begyűjtést megvalósító rendszerekhez kapcsolva, a begyűjtő körzetében lévő lerakók bezárásával és rekultivációjával lehetséges. A szelektív gyűjtési rendszer kiépítése, ha nem is rohamtempóban, ám kis lépésekben már megkezdődött. A hazai szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást szervező Öko- Pannon Kht. közreműködésével tavaly több mint kétmillió lakos mintegy kétezer gyűjtőhelyen válogathatta külön az otthonában képződött hulladékot. Ők már a megyeszékhelyen is jelen vannak. A Natura 2000 program révén garantálható a hazai természeti értékek megőrzése. A megye déli, tiszai részén érdekelt Hortobágyi Nemzeti Park a tűzokvédelem érdekében vásárol földet. A Hevesi-síkon pedig a Bükki Nemzeti Park felügyeli a túzokbarát gazdálkodást. A Natura 2000 hálózat kialakítása keretében földterületeket vásárol a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP), amihez 250 millió forint támogatást nyertek a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) pályázatán. A projekt az Európa Terv keretében, az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg. A végrehajtáshoz az EU strukturális alapjaiból 75 százalék támogatást nyújt, amelyhez a hazai központi költségvetés 25 százalék támogatást biztosít. A 2005-ben elnyert pályázat célja a közösségi szabályozás alá eső Natura 2000 földterületek vásárlása az európai jelentőségű természeti értékek megőrzése érdekében. Ezúttal a program során a HNP területéhez kapcsolódó úgynevezett puffer- zónában, a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet térségében és a Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzet térségében vásárolnak mintegy kétezer hektár földterületet. A földvásárlások célja túzokvédelmi program megvalósítása, illetve a Helmec-szegi Holt-Tisza holtágrekonstrukciós program részeként ugyancsak átmeneti puffer- zóna kialakítása. A túzokvédelmi program elsődleges fontosságú: úgynevezett túzokbarát vetésforgó alkalmazását, s a madár által kedvelt lucerna, repce, kalászosok vetését szorgalmazzák. E területek természetvédelmi értékeinek fenntartásában jelentős szerep jut a természetbarát gazdálkodási módoknak. Hevesi komplex hulladékrendszer 2009-re Az ISPA-programon keresztül a gyöngyösi régió 22 településének bevonásával Heves megyében immár 93-ra bővült a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjainak száma. A tervek szerint pedig 2006 és 2008 között az EU támogatásával kiépül a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a jelenlegi lerakók rekultivációját is magában foglaló komplex hulladékkezelési rendszer. Túzokbarát gazdálkodás A Bükki Nemzeti Park felügyelete alá tartozó túzokterületen, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetében is elsőrendű cél a madár élőhelyének biztosítása. A Hevesi-síkon, mint érzékeny természeti területen, a túzokvédelmi célok érdekében bizonyos szántóföldi és gyepgazdálkodási tevékenységek támogatást élveznek. Például a lucerna első kaszálását csak június 15-e után lehet elkezdeni, a területen pedig a túzok számára kedvező vetésforgót kell alkalmazni a növények meghatározott arányú termesztésével. A vegyszeres növényvédelem során csak egyes gyomirtó és gombaölő szerek alkalmazhatók, s vegyszerfelhasználás esetén számos hatóanyag nem megengedett. Az erre felvehető állami támogatások összege 34 ezer és 24 ezer forint körül mozog hektáronként, az egyes művetési, hasznosítási ágak föggvényében. A HULLADÉK ÚTJA Hagyományos hulladékgyűjtés Kezelés, ártalmatlanítás Szelektív gyűjtés Gyűjtőpontok, házhoz menő gyűjtés, hulladékudvarok vi Válogatás, bálázás Újra felhasználás ft) Hasznosítás Kereskedelem Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával készült. 4 4 1
