Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-23 / 171. szám

2005. JÚLIUS 23., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Dilemma: pénzt vagy életet? Sziaj madzsar...! Szilvás István ■ „EN VADZSOK A BAGAMERI. KI A FADZSIT MAGA meri...!" - skandálta fennhangon a magyar szó hallatán a porecsi fagylaltárus, miközben a merítőkanállal zsonglőrködve kapkodta el a magasba dobált jókora gombócokat, amelyek végül is mindig sértetlenül landoltak a tölcsérben. „Szia, madzsar! Hodzs vadzs? - folytatta széles mosollyal az arcán. - Mit kérsz...?’’ Ki az, aki - hat-hétszáz kilométerre az otthonától - ellenáll egy ilyen kedves, az anyanyelvét bájosan törő horvát cukrászdás invitálásának. egykori angoltanárom a három hónapos intenzív nyelvtanfo­lyam elején azt kérdezte tőlünk, hogy térképpel a kezében, s az útbaigazítás reményében, ugye, állított már meg bennünket egy- egy külföldi az utcán. S ugye, láttuk a tébláboló turista hálás te­kintetét, ha a nem is valami jól beszélt anyanyelvén - legyen az német, angol, vagy akár orosz - tereltük helyes irányba. S lát- tuk-e tanácstalanságát, amikor némán állva, a vállunkat vono- gatva hoztuk a tudomására, hogy nem értjük egymás szavát. Marad a mutogatás, bár az is valami a mai világban, amikor oly udvariatlanul megyünk el embertársaink mellett. az oktatói „tanmese” nem egyébről szólt, mint - még ha alap­szintű is - a nyelvtudás fontosságáról. Arról a „konyhanyelv­nek” nevezett szerény tudásról, amivel az utcán, az áruházban, a tömegközlekedési eszközön elboldogulhatunk, ha megszólíta­nak bennünket. Vagy arról a magasabb fokú képességről, amel­lyel már tárgyalóképesek lehetünk munkánk, üzletkötésünk, hi­vatalos utazásunk során. Csakhogy - s most nem érdemes szá­mokat citálni, sokszor elhangzottak már - az ország lakosságá­nak mindössze kis része képes megszólalni valamelyik idegen nyelven. Az idősebbek talán felmentést kaphatnak a dorgálás alól - bár a jó pap is holtig tanul -, mert a kötelező, s a csak azért sem biflázott orosz mellett nemigen volt lehetőségük más népek nyelvét megismerni. A baj viszont az - állítják a nyelvta­nárok -, hogy a mai fiatalok is inkább nyűgnek, mint hasznos időtöltésnek tartják a különböző szintű iskolák tanmenetébe ugyancsak kötelezően beiktatott nyelvek tanulását. pedig napjainkban is szó szerint értendő, hogy - akár fagyisként is - annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz. Feketén dolgoztattak (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, az itteni önkormányzat nem kíván élni ezzel a lehető­séggel, mint ahogy süket fülekre talált az a hét évvel ezelőtti szak­mai javaslat is, amely a Gyön­gyös és Hatvan kórházfenntartó kistérségi összefogását célozta meg. Ehelyett roppant kockáza­tos, ingoványos terepre léptek.- Gyakorta elhangzik: hiba lenne „tétlenül várni az álla­mi segítséget”, a gazdasági társasággá alakítás pedig elő­nyöket hozhat.- A „működésiforma-váltás” valódi oka szerintünk az, hogy a kezdődő eladósodást látva az ön- kormányzat próbál megszaba­dulni az esetleges csőd következ­ményeitől. Ugyanis egy intéz­mény csődje „magával rántja a várost”, míg egy kht.-é nem lehe­tetleníti el a teljes költségvetést.- Az ellátási kötelezettség vi­szont mindenképp az önkor­mányzatot terheli.- A háziorvosi ellátás és a já­róbeteg-szakrendelések eseté­ben igen, fekvőbeteg-ellátásban viszont nem. Persze erről, a vá­ros és a megye intézményfenn­tartói szerepének összehangolá­sáról inkább hallgattak a helyi képviselők. Pártállástól függet­lenül.- Egy kht. hitelképes, befek­tetést vonz, szolgáltatást bő­vítve profitot termel, amit visszaforgat a gyógyításba, így stabilizálja a kórházat. Ez miért ne lehetne így?- Mindenekelőtt azért nem, mert a közvetlenül gyógyító szolgáltatásoknál még a tőke- megtérülést sem biztosítja a mai finanszírozás, nemhogy a profitot. Ma az egészségügyben nem egyszerűen hiánygazdálko­(Vád Immár hagyomány, hogy a helyben élők és az elszármazot­tak részvételével minden évben megrendezik az itteniek talál­kozóját, hogy együtt elevenít­hessék fel a múltat. Az idén szeptember 2-án és 3-án szerve­zi meg az önkormányzat a ren­dezvényt. Az első nap nyílik meg a művelődési házban Valaczkai Erzsébet grafikus- művész kiállítása. A gyerme­keknek a sportpályán csúszdát állítanak fel, majd Lázár Anita előadóművész műsorát tekint­dás van, hanem hadigazdálko­dás folyik. A gyöngyösi átalaku­lást illetően pedig: itt az üzleti terv mindenekelőtt a - ma még - jól finanszírozott haemodi- namikai osztály megvalósításá­ra alapozott. Csakhogy erre két éven belül nincs esély, mivel a szakmai kollégium nem fogadta el a fejlesztési koncepciót. Nem sikerült lobbizni, így Szolnok és Nyíregyháza kórháza kapta meg a lehetőséget. A majdani gyöngyösi kórháztársaság tehát nem számíthat a remélt 400-600 millió többletfedezet­re. Másfelől ma egy vállalkozás átlagosan ötéves megtérüléssel számol, a magyar egészségügy­ben viszont köztudottan jóval hosszabb, tíz év körűire várható eredmény. Ezért - noha jöhetné­nek - a tiszta szándékú szak­mai befektetők távol maradnak. A kórházi ingatlanvagyon per­sze vonzó lehet a befektetésre, ezt nem tagadom. Az intézmé­nyi vezetés és tanácsadóik által oly gyakran emlegetett „gazda­sági társaságként működő pél­dák” pedig bebizonyították: az új piaci szereplők rendre a hetik meg. Az est folyamán folklórkoncert és táncház várja a szórakozni vágyókat. Másnap délelőtt hagyomány- őrző műsorok, kórusok, tűzoltó­bemutató, vásárok, korongozás, íjászati bemutató és erős embe­rek vetélkedője szerepel a prog­ramban, délután pedig a helyi nyugdíjasok színdarabját te­kinthetik meg az érdeklődők. Pusztai Antal gitárművész mű­sorát gyermekprogram, vala­mint könnyűzenei koncertek követik. „gombhoz szabták a kabátot”, s a költségcsökkentéshez igazítot­ták a szakmai működést. Ezért szűntek meg osztályok, szak- rendelések, nőttek a várakozási idők, egyre több térítéses szol­gáltatás jelent meg. Gyöngyö­sön sem lesz ez másként, kikényszerített előprivatizáció előtt állunk.- Egy teljes önkormányzati tulajdonú kht. létrehozása miként jelent(het) magánosítást?- Tüdomásom szerint szep­temberben az kerül a testület elé, hogy a kht. mellett alakuljon egy vagyonkezelő kft. is, bár ezt egyszer már elvetette az önkor­mányzat Világos, hogy ez mit je­lent: az ingatlanokra lehet hitelt felvenni, s ha beüt a krach, ak­kor a vagyon mélyen ár alatt ér­tékesíthető. De ha nem is a leg­rosszabbra gondolunk: beszédes a kiskunhalasi példa, ahol a kht. néhány hónap után átadta a 2,6 milliárd forintos bevételű kórház működtetését egy néhány millió forintos kft.-nek. Félő, hogy ná­lunk is ez játszódik le, csak rövi- debb idő alatt. S. P. gyöngyös Nagymamája vitte kórházba azt a hétéves gyer­meket, akinek testén több, bántalmazásból, ütlegelésből és égésből származó sérülést találtak. A rendőrségi vizsgá­lat szerint a gyermekre fel­ügyelő nevelőszülő okozta a sérüléseket, melyeket a látha­tás alkalmával vett észre a nagyszülő - tájékoztatta a Hír­- Nem késő már előhozni ezeket az aggályokat?- Ahogy korábban utaltam rá, a koncepciót érintő aggályaimat a magam részéről már évek óta megfogalmaztam. A júniusi köz­meghallgatáson a kórházi dolgo­zók se kaptak érdemi választ a kérdéseikre. Szeptemberben még módja lenne a városnak új­ragondolni az elképzelést, mér­legelve a szakmai, a gazdasági és a humánerőforrás-szempon­tokat. Mert akár osztályok mű­ködése válhat kétségessé, ha csak néhány orvos nem vállalja az alkalmazotti cselédsorsot.- Ön aláírja majd az új szer­ződését?- Néhány napom még van a döntésre. Mérlegelnem kell, hogy mennyit ér 31 év közalkal­mazotti munkaviszonya, s mire számíthatok szakmai és egzisz­tenciális szempontból a jövőben. Korántsem vagyok egyedül ez­zel a dilemmával.- Megtörténhet, hogy olyan sokat elhagyják a kórházat, hogy emiatt nem kap majd működési engedélyt?- Nem szeretnék találgatá­sokba bocsátkozni. De a műkö­dési engedély nem csak szemé­lyi minimum feltételekhez kö­tött. Kórházunkban olyan le­pusztult épület is van, amely­nek a felújítását már a nyár ele­jén halaszthatatlannak tartotta az ÁNTSZ. Amennyiben a tisz­tiorvosi szolgálat következete­sen érvényt szerez az előírá­soknak, kérdéses lehet a kht. indulásához szükséges műkö­dési engedély kiadása. A tét itt is a betegék' biztonságos, meg­felelő higiénés feltételek közöt­ti ellátása, amit nem lehet sem­milyen gazdasági szempont­nak alárendelni. lapot Kompos Ferenc r. őr­nagy, a Gyöngyösi Rendőrka­pitányság bűnügyi osztályve­zetője. Mint a rendőrtiszt hozzátet­te: az egyik fejsérülést kisebb plasztikai műtéttel kellett el­látni. A gyanúsított ellen kis­korú veszélyeztetése és testi sértés miatt indult eljárás, bűnügyi őrizetbe vétele mel­lett. A kapitányság javasolja előzetes letartóztatását. Június l-jétől október 31- ig folyamatosan célvizs­gálatot tartanak az Orszá­gos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelő­ség munkatársai - tudtuk meg Szabó Józseftől, a Heves megyei felügyelő­ség igazgatójától. M. K. kerecsend Mint a szakember elmondta, ennek fő célja, hogy visszaszorítsák a feketefoglal­koztatást a legkritikusabb ága­zatokban, így az építőiparban, a mezőgazdaságban és a vendég­látásban. Ezek mellett a többi ágazat ellenőrzésére is sor kerül. Már az elmúlt másfél hónapban is értek el ezzel eredményeket. Szabó József kiemelte, hogy július 20-án országosan is fi­gyelemre méltó ellenőrzést tartottak a megyei rendőp-fő- kapitányság munkatársaival közösen. Kerecsend külterüle­tén két mezőgazdasági mun­kahelyen összesen 213 illegá­lisan foglalkoztatott munka- vállalót lepleztek le a felügye­lők, akiket öt munkáltató al­kalmazott. Málnát szedtek, szőlőművelést folytattak a te­rület tulajdonosával kötött megállapodás alapján. A leg­több, kilencvennyolc fekete- munkást az egyik munkáltató­nál találtak. Az érintettek több millió fo­rintos bírságra számíthatnak, amiért elmulasztották a mun­kaszerződések írásba foglalá­sát, illetve a munkaviszony be­jelentését. A felügyelőség mun­katársai október végéig megye- szerte tartanak hasonló célvizs­gálatokat. Baba és gumi dr. mánya Kristóf szerint sok dolgozó tétová­zik, hogy „átmenjen-e a kht.-hoz”. Ennek egyik oka a munkaszerződés-tervezetben szereplő 7. c. pont, ami szerint azonnali felmentéssel jár, ha a munkavállaló „veszélyezteti a munkálta­tó jogos gazdasági érdekeit”.- Ez tipikus „gumiszabály", bármire ráhúzható. Ha az újszülött­osztályról négy helyett öt nap után engedi haza az orvos a ba­bát és a mamát, akkor máris forintosítható „gazdasági hát­rányt okoz" a munkaadónak, mert nem lehet új beteget felvenni a „foglalt” ágyra. S bár gyakorta az újszülött biztonsága, a bio­lógiai folyamatok indokolhatják a hosszabb benntartást, semmi biztosíték nincs rá, hogy a szakmai érdeket nem írják felül a pénzügyi elvárások - véli a titkár. Falubeliek, ha találkoznak Őrizetben a nevelőszülő bánásmód Sérülések a gyermeken Nagy könyv a kis faluról (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester elmondta, hogy az alkotóval két és fél éven át dolgoztak közösen a könyv meg­születése érdekében. Ez idő alatt megismerhette Tóth István elszántságát, munkakedvét, s jó érzés volt látni, mint gyarap- szanak a nélkülözhetetlen ada­tok és anekdoták, amelyek való­ban olvasmányossá, gazdaggá teszik a Szarvaskő múltját és je­lenét bemutató monográfiát. A könyvet - már nyomtatásban - elsőként olvasó Kárpáti János régész elismeréssel szólt Tóth Ist­ván munkájáról. Hangsúlyozta, hogy végtelen humánummal írt, ugyanakkor rendkívül alaposan és mindenre kiterjedően. Az olva­sók megismerhetik általa a tele­pülés egészét, a szarvaskőiek éle­tét, szokásait, meséit. Az alkotó megköszönte a kö­zösség, a rokonsága s nem utol­sósorban felesége, Ibolya segít­ségét. A lektor, dr. Kovalovszki Júlia előrebocsátotta, hogy az író talán fel sem mérte, milyen óriá­si feladatra vállalkozott, de az eredmény azt mutatja: sikerrel megoldotta. Az önkormányzati képviselő- testület határozata értelmében a polgármester díszpolgári címet adományozott Tóth Istvánnak és dr. Kovalovszki Júliának. Az ün­nepségen hirdették ki a faluszé­pítő, virágosító verseny eredmé­nyét is, amelynek első helyezett­je Endrődi Zsolt lett. A „Háromnapos tarisznyás vá­sár és vigadalom” keretében ma túrát szerveznek, ebédre pedig babgulyást kínálnak. Délután a Fiatal Borászok Egyesülete, az Egererdő Rt. és hagyományőrző csoportok mutatkoznak be, este pedig utcabál lesz. Vasárnap a Szívküldi nóta-kí- vánságműsor mellett székelyká­poszta kerül a tányérokba, majd vetélkedőt hirdetnek „Szarvaskő régen és ma” címmel 14 órától. Az ünnepi szentmise 15 órakor kezdődik a templomban, majd magyarnóta-délután lesz, valódi cigányzenekarral és nótaéneke­sekkel. A Patak Party 18 órakor kezdődik, a legfőbb attrakciót, az Edda-koncertet pedig 21.30-tól hallhatják a jelenlévők. Tóth István (jobbra), a monográfia alkotója díszpolgári címet kapott FOTÓ: GÁL GÁBOR 1 I 1 t t á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents