Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-22 / 170. szám

Vásárolja meg színházbérletét a 2005/2006-os évadra! A színház szervezőirodájában (Eger, Széchenyi u. 5.) munkanapokon 10-13 óráig és 14-18 óráig vásárolha­tók meg a 2005/2006-os évadra szóló bérletek. Nagyszínpad: ÁBRAHÁM PÁL - HARMATH IMRE - SZILÁGYI LÁSZLÓ - KELLÉR DEZSŐ: 3:1 A SZERELEM JAVÁRA (OPERETT) Az 1937-es év egyik szenzáci­ója. A magyar vízilabdacsapat első fénykorának népszerűség­ét használja fel. A zenés vígjá­ték felhőtlen kikapcsolódást ígér. Ének, tánc, humor, szere­lem és sok-sok félreértés, kitű­nő szereposztásban. TENNESSEE WILLIAMS: A TETOVÁLT RÓZSA (SZÍNJÁTÉK) A háború utáni drámaírói nemzedék egyik legnagyobb alakja Tennessee Williams. Pá­ratlanul termékeny és sikeres drámaírói korszakának emléke­zetes darabja az 1950-ben írt Te­tovált rózsa, melyben a férjét tragikus körülmények között el­vesztett Serafina déllé Rose is­mét rátalál a szerelemre. MOLNÁR FERENC: A PÁL UTCAI FIÚK (SZÍNMŰ) Osztálytalálkozó 25 évvel - és egy világháborúval - a grundért vívott csata után... A harmincas évek derekán összeáll újra a gittegylet tagjai nemcsak egy­mással állnak újra szemben, ha­nem saját lelkiismeretükkel is. JOHANN WOLFGANG GOETHE: FAUST (DRÁMA) Goethe mint a Faust szerzője él a világ tudatában. A Faust egyesíti a fiatal Goethe zseniali­tását, közvetlen, élményszerű kapcsolatát a kozmikus erők­kel, és a férfi Goethe bölcs érett­ségét, tudását a világ értelméről és értelmetlenségéről. GEORGES FEYDEAU: ABALEK (BOHÓZAT) Feydeau vígjátékain keresztül tükröt tart elénk, és bepillantást ad a párizsiak hálószobatitkai­ba. Mit tehet Lucienne, ha férje barátja szerelmével üldözi. Be­vall mindent... Mit tehet a szok­nyabolond Pontagnac, ha lebu­kik? Bevall mindent.. És mit te­het a férj, aki megtudja mindezt? Nem hiszi el... Félreértések és véletlen egybeesések. Mi pedig a hasunkat fogjuk a nevetéstől. Gyerekeknek ALAN ALEXANDER MILNE: MICIMACKÓ (MESEJÁTÉK) Micimackó története talán 1921 augusztusában kezdődött, amikor A. A. Milne fiának, Christophernek a születésnapjá­ra egy játékmackót ajándékozott, amely után karácsonyi ajándék volt Füles, majd Malacka... A nagy sikerű nyári bemutató után a kőszínház falai között elevened­nek meg Micimackó kalandjai. BUDAPEST TÁNCEGYÜTTES: TÜNDÉRMESE (TÁNCJÁTÉK) Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelé­gelte két testvére gonoszkodását, és elindult szerencsét próbálni... így kezdődik a jó Tündér meséje, melyben a gyerekek találkozhat­nak jónéhány mesehőssel. Stúdiószínpad KERTÉSZ LILLY: MINDENT FELFALTAK ALÁNGOK ŐSBEMUTATÓ Az egri Weisz Lilly boldog menyasszony 1944 márciusá­ban: Rimaszombaton a nagyma­mánál ünnepli huszadik szüle­tésnapját. A születésnapból azonban történelmi sorsforduló lesz, a németek épp ezen a na­pon szállják meg az országot.. PARTI NAGY LAJOS: IBUSÁR A színhely: Ibusár megálló­hely. A pénztár fülkéjében ott ül Sárbogárdi Jolán menetjegyki­adó, s egy másik életről álmo­dik. Operettet, sőt operetteket ír. A darab operettparódia, és el­ső alkalommal kerül színpadra monodrámaként. ÖDÖN VON HORVÁTH DON JUAN HAZAJÖN A HÁBORÚBÓL A darab főszereplője egy ki­égett, elpusztult vüág roncsai közt keresi elhagyott menyasz- szonyát, az egyetlent, az igazit, az ideálist, akivel új életet kezd­hetne. A lány azonban már évek óta halott, s Don Jüant útja vé­gén egy temetői sírkő várja. HENRIK IBSEN: KÍSÉRTETEK Ibsen drámái a nézőket csodá­latba ejtik költőiségükkel, felráz­zák az igazság megmutatásával és megtisztítják a hazugság le­leplezésével. A Kísérteteket rit­kán játszották magyar színpad­okon, de akkor nagy sikerrel. BÉRLETEK í FELNÖTTBÉRLETEK } Gárdonyi Géza-bérlet Németh Lásztó-bérlet Bródy Sándor-bértet 1. helyár: (péntek 19 óra) II. helyár: III. helyár: (szerda 19 óra) 1. helyár: (csütörtök 19 óra) II. helyár: 9.400,-Ft 8.160,-Ft 6.380,-Ft 5.800,-Ft 5.250,-Ft III. helyár: 4.200,-Ft Jászai Mari-bérlet Latinovits Zoltán-bériet Hevesi Sándor-bérlet Illyés Gyula-bérlet Kelemen László-bériet (péntek 19 óra) (péntek 19 óra) 1. helyár: (szombat 19 óra) II. helyár: (szombat 19 óra) III. helyár: (szombat 19 óra) 6.340.-Ft 5.750.-Ft 4.500.-Ft 1. helyár: 5.800,-Ft Egressy Béni-bértet (szombat 15 óra) II. helyár 5.250,-Ft III. helyár: 4.200,-Ft (5 nagyszínházi előadásra érvényesek! \ Dobó István-bériet (csütörtök 19 óra) 1. helyár: 6.060,-Ft Pedagógus-bérlet (péntek 19 óra) II. helyár: 5.550,-Ft RemenyikZsigmond-bérlet (szombat 15 óra) III. helyár: 4.500,-Ft ■ (5 nagyszínházi +1 választható stúdió-elóadásra érvényesek) Irodalmi bérlet 1. helyár: (csütörtök 19 óra) II. helyár: III. helyár: 4.100,-Ft 3.800,-Ft 3.200,-Ft (3 nagyszínházi * 1 választható stúdió-előadásra érvényes) Nagyszínházi előadások A TETOVÁLT RÓZSA A PÁL UTCAI FIÚK FAUST felnőtt gyermek 1. helyár 3.600,-Ft 1.800,-Ft Családi bérlet (vasárnap 15 óra) II. helyár 3.250,-Ft 1.800,-Ft III. helyár 2.600,-Ft 1.800,-Ft (3 nagyszínházi előadásra érvényes) Előadások 3:1 A SZERELEM JAVÁRA A PÁL UTCAI FIUK A BALEK 1 IFJÚSÁGI BÉRLETEK i Ady Endre-bériet (kedd 15 óra) Blaha Lujza-bériet Csokonai V. Mihály-bérlet Radnóti Mlklós-bértet (kedd 19 óra) (kedd 19 óra) (szerda 19 óra) I. helyár II. helyár: III. helyár: 5.260,-Ft 4.750,-Ft 3.700,-Ft Katona József-bértet (szerda 19 óra) Petőfi Sándor-bértet (csütörtök 18 óra) (őt nagyszínházi előadásra érvényesek) [ HÁROM EL0A0ÁS0S GVERMEKBERLETEK í Móra Ferenc-bériet (kedd 15 óra) József Altffa-bérlet (szerda 15 óra) földszint 1.950,-Ft Balassi Bálint-bérlet (szerda 15 óra) erkély: 1.650,-Ft Vörösmarty Mihály-bérlet (csütörtök 15 óra) Előadások MICIMACKÓ A PÁL UTCAI FIÚK TÜNDÉRMESE 1 KÉT ELÓAOASOS GYERMEKBERLETEK ji Mikszáth Kálmán-bérlet (kedd 10 óra) Fazekas Mihály-bérlet (szerda 10 óra) Benedek Etek-bértet Szabó Lórinc-bértet Móricz Zsigmond-bértet (csütörtök 10 óra) földszint: (csütörtök 10 óra) erkély: (csütörtök 15 óra) 1.300,-Ft 1.100,-Ft Weöres Sándor-bérlet (péntek 10 óra) Fekete István-bériet (péntek 15 óra) Előadások MICIMACKÓ TÜNDÉRMESE 1. helyár: 5.100,-Ft Nyugdíjas-bériét II. helyár 4.650,-Ft III. helyár. 3.690,-Ft A Nyugdíjas (a Gárdonyi Géza-bédet kivételével) minden bérletes előadásra nyugdíjas- áron válthatja meg bérletét a nyugdijasszetvény felmutatása és regisztrálása mellett A SzínLap is nyári szünetet tart, csakúgy, mint a színház, ezért színházi mellékletünkkel legközelebb augusztus 26-án találkozhatnak a Heves Megyei Hírlap hasábjain. Színházszerető olvasóiknak kellemes pihenést kívánnak a szerkesztők! Micimackó történelme virággyermekekkel Véget értek az Agria Nyári Játékok Ivády Erika és Hiise Csaba a Dezsavű egyik jelenetében Egres Béla A vasárnap esti dübörgő taps, a színészeket köszöntő ováció nem csupán egyetlen előadás­nak szólt a Líceum udvarán, ha­nem annak a hosszú menete­lésnek is, melyet az egri Gárdo­nyi Géza Színház társulata, technikai stábja megtett a kő­színházi évad zárása után. Mert az idei színházi nyár igencsak próbára tette mind a művésze­ket, mind a műszakot. Hagyo­mányosan három helyszínen, az Érsekkert lombos fái alatt, a Kis Dobó téren és a Líceum ud­varán zajlottak az események, melyek nem kevés örömöt sze­reztek a város és az idelátoga­tók apraja-nagyjának. Az évad még szinte be sem fejeződött, és Micimackó máris megmutatta magát elsősorban a gyerekközönségnek az Érsek­kertben, Görög László rendezé­sében. Azért izgalmas A. A. Milne klasszikusnak számító műve, mert ugyanazon szavak­kal, gondolatokkal képes szólni gyermekhez és felnőtthöz egy­aránt. Bármely korosztály meg­találhatja azt a réteget, mely ne­ki éppen a legtöbbet jelenti. Igaz ez a könyv olvasásakor, de egy színházi előadás nem vál­lalhatja, hogy minden réteget .lehántson a teljes egészről. Gö­rög azonban megtalálta azt az utat a Százholdas pagonyban, melyről a gyermekek sem té­vednek le, de a felnőtt néző is szét tud nézni a fák között, ed­digi olvasmányélményéhez ké­pest is új színfoltokat meglátva a sűrűben. Az, hogy ezen az úton jól vezette színészeit és a közönséget a rendező, önmagá­ban még kevés lenne, de ebben az útratalálásban a színészek is kiváló partnerek voltak. Gon­doljunk csak a címszerepet ját­szó Mészáros Mátéra, Kovács Patríciára Malacka bőrében, Rácz János nyuszijára. A pro­dukció egyik legerősebb, legiz­galmasabb figuráját azonban Kaszás Gergő hozta Fülesként. Alakításában mindaz benne volt, amitől Milne remekműve örök érvényű alkotás. Kedves­ség, együgyűség, bájosság, ke­serűség, sértődöttség, dac - és nagyon mély életfilozófia. Szép és igazán emlékezetes előadás született, mely megérdemli, hogy tovább éljen a következő évadban a színház falai között. A Kis Dobó tér sajátos hangu­lata immár jó néhány előadás­nak adott különös ízt. Ezen a nyáron egy, a szabadtéren to­vábbélő produkció, a Szabó Má­té által még a kőszínházba ren­dezett Dezsavű című mozgás­színjáték költözött ide. De nem is költözött, sokkal inkább új életet és értelmet nyert a város eme ékszerdobozában. Ennek rengeteg oka van. Elsőként ta­lán azt kell említeni, hogy a helyszín, ahol a darab játszó­dik, az ott van a téren. Mert a Dezsavű egy kerthelyiségben, egy vendéglőben vagy presszó­ban játszódik. Ezen a helyen fut, robog át a XX. század viha­ros történelmének szerelvénye. S ez a - kis emberi történetek­kel, búval és örömmel, nagy nemzeti tragédiákkal, háborúk­kal, forradalmakkal terhelt - te­rasz a téren más, valódi, ugyan­csak kis és nagy eseményektől nyüzsgő tera­szokkal van kö­rülvéve. Mint­ha saját min­dennapjaink élednének újra a szomszéd asztalnál, ahol nagyapánk vagy apánk ül­dögél, a tánc­parketten, ahol éppen most ké­ri föl először anyánkat egy tánc­ra. S mi nézők, azt érezzük ezekben a pillanatokban, hogy közünk van a történelmünk­höz, közünk van őseink min­dennapjaihoz sőt közünk van önmagunkhoz is nem csak ma, hanem - múltunk, megőrzött hagyományaink okán - tegnap és tegnapelőtt is. Ezenfelül kü­lön élményt jelenthetett azok­nak, akik a kőszínházban is lát­ták az előadást, hogy más szem­szögből egészen új játékokat, új hangsúlyokat fedezhettek fői a Dezsavű című produkcióban. A harmadik darab nem egy­szerű és nem kis vállalkozás. A Hair majd négy évtizede számít kultuszdarabnak. Amikor be­mutatták, szinte tiltott gyü­mölcsnek számított, amikor pe­dig már kikerülhetetlenné vált, akkor olyan ideológiai-kritikai mázt öntöttek rá, amely elfedte igazi arcát. Filmváltozata pedig valóban világszerte tette ismert­té és szeretett művé. Az egri színháznak és mindenkori tár­sulatának van gyakorlata - nem is kicsi - musicalek előadásá­ban, de egy ilyen darab bemuta­tójához - éppen az előzmények miatt - igen nagy bátorság szükségeltetik. Az előképek na­gyon erősek a nézőkben, melye­ket meg kell próbálni lebontani, és helyébe állítani azt a koncep­ciót, azt a felfogást, melyet itt és most meg szeretnének valósíta­ni. Csizmadia Tibor, a színház igazgatója, mint rendező, meg­birkózott ezzel a nem kis fel­Bozó Andrea és gázálarcban Pálfl Zoltán a Hairben adattal. Nagyon pontosan átgon­dolt, színes, jó ritmusú, nem sablonos, sokkal inkább meg­hökkentő ötletekkel teljes elő­adást álmodott a Líceum udva­rára. Külön erénye a produkció­nak, hogy egy kivétellel csupa helyi erő, egri színész lépett a színpadra, bizonyítva, milyen ereje van ennek a társulatnak, melyet a színidirektor mostanra fölépített a hevesi megyeszék­helyen. Ez az erő pedig átsütött az egész produkción, lendületet és valódi szárnyakat adott a da­rabnak. Komoly támaszt adott ezen felül a szintén helyi zene­kar, a Kupak Tamás és a Sörnyi­tók remek és pontos játéka. Nem a hatvanas évek enervált virággyermekei, hanem olyan figurák mozogtak a színen, akiknek ma, egy másik század­ban is éppen úgy hitelük van. Ezért a hitelképességért a színé­szek vállaltak kezességet. Hüse Csaba legjobb időszakát is meg- hazudtolóan énekelt, játszott, remekül szólt Szívós Győző, s ragyogó alakítást nyújtott - töb­bek között - Gál Kristóf és Mé­száros Máté. A lányok sem ma­radtak el a fiúk mögött, gondol­junk csak Bozó Andreára, Ko­vács Patríciára, Dimanopulu Afroditére vagy Ivády Erikára, de jó volt ismét megcsodálni a színpadon a fiatal, ám remekül éneklő Ágoston Katalint. És nem szabad elfeledkeznünk a megfigyelők ötletéről és megfor- málóiról sem. A Balogh - Kele­men - Pálfi - Venczel - Vókó ötös fogat különös alapot és lá­tásmódot kölcsönzött a Hair eg­ri bemutatójának. Az idei egri színházi nyár iga­zi élményeket, izgalmakat, lelki felfrissülést adott a nézőknek, olyan utat mutatva, mely általá­ban is irányt szabhat a nyári színjátszásnak. Pomádé a színházban A tavalyi érsekkertbeli sikeres bemutató után a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont diákszínpada, valamint a város és környéke további negyven diákszínjátszója, illetve profi énekesek az idén ismét bemutatják ránki GYÖRGY operáját, a pomádé király új ruháját venczel Valentin rendezésében augusztus 9-10-11-12-én a Gárdonyi Géza Színházban. A főszerepet ismét gregor József énekli, mellette újból hall­hatjuk kővári Eszter Sárát, valamint az Operaház énekesét, gárday Gábort. A produkció zenei vezetője szennai Kálmán, aki az Operaház karmestere. Ez az előadás egyenes folytatása a diákszínjátszók korábbi pro­dukcióinak, illetve az eger kis csillagai című előadásnak. A Forrás ifjú színészpalántaái felnőttek arra a szintre, hogy igazi nagy művészekkel léphessenek egy színpadra, sezta múlt évi bemutatón bizonyították is. I I 1 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents