Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-21 / 169. szám

2005. JULIUS 21., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Hogy viseli szervezete a szeszélyes nyarat? Az idei nyár a megszokottnál jóval szélsőségesebb időjárást pro­dukál. A hirtelen hőmérséklet-ingadozás, a gyakori viharok kü­lönösen az idősebb emberek szervezetét viselik meg. Alábbi kör­kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogyan bírják a me­gyénkben élők a szeszélyes nyarat, s tudnak-e védekezni a fronthatások ellen.- Borzasztóan szenvedünk. A férjem szívbeteg, így ő ki sem mer mozdulni a házból, de én is szörnyen érzem magam. Különösen a hidegfront érke­zése visel meg. Éjszaka alig pi­henünk valamicskét, ha kilé­pek az utcára, máris szakad rólam a víz. Csak azt tanácsol­hatom az idősebbeknek: ha nem muszáj elindulni, marad­jon mindenki otthon.- Be keU látnunk, hogy a glo­bális felmelegedés bennünket sem kerül el. Néhány évvel ez­előtt nem volt ilyen szélsősé­ges az időjárás. A változások az egészséges embert is meg­viselik. Én is jóval fáradéko­nyabb vagyok, gyakran nyo­mott a közérzetem. Megpróbá­lok több folyadékot fogyaszta­ni, de ez sem mindig jó, mert ettől még jobban izzadok.- Gyerekkorom óta rosszul viselem a hőséget, s ahogy telik az idő, egyre szapo­rodnak a rosszullétek is. Gyakran szédülök, nincs étvá­gyam, nem tudok éjszakán­ként pihenni. Alig várom, hogy beköszöntsön az ősz. A hideg ellen tudok védekez­ni, ha jobban felöltözöm, de a meleg ellen tehetetlen vagyok.- Szerencsés alkat vagyok, mi­vel egyáltalán nem érzékelem az időjárás-változás szervezet­re gyakorolt hatásait. Bár már betöltöttem a 65. életévemet, semmilyen gyógyszert nem szedek, és az orvost is csak hírből ismerem. A legnagyobb hőségben is gyakran dolgo­zom a kertben, ha pedig elfáradok, megiszom egy jó hi­deg sört. A tocsogóktól a földi melegködig szúNYOGiNVÁziő Az eső ellenére is kevesebb vérszívó várható a tavon Sok eső esett májusban, ez pedig azt jelenti, hogy nyá­ron a tavalyinál is.több szúnyogra lehet szállítani. A szakemberek szerint az irtást jóval korábban kellene elkezdeni, hogy még-a lárvákkal végezzenek. Szuromi Rita tísza-tő A térségben nem csu­pán az összefüggő, nagy vízfelü­let, hanem az idegenforgalom okán is kiemelt jelentőségű a szúnyogirtás. A korábbi évek­ben átlagosan négy-öt permete­zésre kerülhetett sor, ellenben az idén legalább hétszer szeretnék elvégezni ezt a műveletet.- Kétféle szúnyoggyérítés van a gyakorlatban, a kémiai és a bi­ológiai - tudtuk meg Fejes Péter térségmenedzsertől. - A kémiai védekezés esetében 80 százalé­kos hatékonysággal tudunk szá­molni. Ez a módszer látványos, hiszen helikopterekről juttatjuk ki a vegyi anyagot a területre, ugyanakkor, mint jeleztem, messze elmarad a száz százalék­tól. Ráadásul nagyban időjárás­függő, hiszen ügyelni kell arra, hogy szélcsendes időjárás le­gyen, s a lakosokat is fel kell ké­szíteni, hogy az akció ne érje őket váratlanul. A légi biológiai gyérítés sokkal környezetkímé­lőbb, s akár 100 százalékos haté­konyságot is el lehet érni a mód­szer segítségével. (A szakember itt leszögezi: célszerű gyérítésről beszélni, hiszen az irtás száz szá­zalékot feltételez, s ezt az ideális állapotot ritkán sikerül elérni.) Itt a lényeg az, hogy időben tér­képet készítünk azokról a kubik- gödrökről, pocsolyákról, apró kis tocsogókról, amelyekben akár 10-20 centiméteres víz áll, s ked­vez a lárvák kikelésének. Egy- egy Uyen tocsogóban akár millió­nyi szúnyoglárva is kikelhet A biológiai gyérítés során baktériu­mot juttatunk az alacsony vízfe­lületre, amelyet a szúnyoglárvák lenyelnek. Ez kikristályosodik a „gyomrukban”, s végső soron a pusztulásukhoz vezet A mód­szer drágább, mint a permetezés, de sokkal hatékonyabb. A Tisza-tó területén gyakorolt gyérítő módszereknek létezik egy harmadik formája is, ez pe­dig a földi melegköd. Rendsze­rint egy-egy rendezvény előtt ké­rik a szervezők a gyors és haté­kony szúnyogirtást. Kémiai vagy biológiai? A szakemberek, polgármeste­rek és a lakosok is gyakran vitatkoznak azon, melyik módszer a hatékonyabb. A ké­miai irtás látványosabb, de csak a kifejlett szúnyogok el­len hatékony, míg a biológiai drágább, kevésbé látványos, viszont megelőzhető a vérszí­vók kifejlődése és inváziója a településeken. A korábbi években megszo­kotthoz képest az idén legalább háromszor több ízben védekez­nek a szúnyogok ellen. Kora nyá­ron kéthetente vetették be a ké­miai módszert (a biológiai gyérí­téssel egyelőre kísérleti szinten dolgoztak), ám a rendkívül csa­padékos nyár megnehezítette a gyakori felszállást. Esős időben ugyanis akár 4-5 napig is eltart a 6000 hektárnyi terület szórása. Arra a kérdésünkre, hogy pa­naszkodnak-e szúnyogcsípésre az itt nyaralók, Fejes Péter a kö­vetkezőket válaszolta:- Tavalyhoz képest lényegesen kevesebb a panasz. Ez betudható annak, hogy olyan területek is csatlakoztak a gyérítési akció­hoz, amelyek korábban nem - például Pély -, ezáltal a kezelt fe­lület is nőtt, közel ezer hektárral, így várhatóan a Tisza-tó szúnyog­telítettsége lecsökken a balatoni szintre - vagyis egyáltalán nem okoz kellemetíen perceket az itt nyaralóknak. •• Üvegcserepek Rénes Marcell HAJDANÁN VOLT ITT MINDEN, FŐKÉPPEN MUNKA. Nem kádári nosztalgiáról lenne most szó; a parádsasvári üveggyár néhány esztendővel ez­előtt, azaz jóval a rendszerváltás után is rend­ben működött. Az előrelátók persze észrevehet- ték a kedvezőtlen jeleket; ám kívülállóként annyit tudhatott az ember, hogy nagyobb a piaci kereslet, mint amennyi árut a Párád Kristály Manufaktúra határidőre elkészíthetett. engedtessék meg a személyes hang: apám üvegtervezőként, a kereskedelmi vezetőkkel együtt annyiszor járt a parádsasvári üvegtárgyak egyik fő piacán, az Egyesült Államokban, hogy fel­tehetőleg maga sem tudja a pontos számot. Ugyanez a helyzet a frankfurti vásárral. Azonban ez akkortájt nem okozott sem­miféle gondot, akinek utaznia és tárgyalnia kellett, végezte a maga dolgát, s az üveghutában, az irodákban és a többi gyári részlegben is nyugodtan tevékenykedett körülbelül négyszáz ember. A környéken már rég megszűntek a hasonló volumenű munkahelyek, az idegenforgalom kínált - s kínál ma is - első­sorban kereseti lehetőséget. Csak hát nem biztos, hogy aki ki­váló üvegfújó volt húsz éven keresztül, az szintén remek portás lesz mondjuk egy ötcsillagos kastélyszállóban. Mert ma már sajnos ilyen szituációkon is el kell gondolkodni. A háromszáz éves üveggyári történetnek lassan vége szakad, s nem látni, hogy jönne a happy end. hogy a bajt konkrétan Ml OKOZTA, arról megoszlanak a vélemé­nyek. A túl erős forint, a túl gyenge dollár? A késői ébredés, hogy az euróbán fizető vevőkre kellene koncentrálni? Az elhibázott be­ruházások? Tény: mostanra a négyszázból nyolcvan munkavállaló maradt, egyetlen kemence működik, a gyár maga pedig úgy néz ki, mint egy hosszabb ideje elhanyagolt szovjet laktanya. A „legszebb” HÍR pedig hétfőn érkezett: a manufaktúra értéke­sítésére meghirdetett tenderre nem jelentkezett az égvilágon senki. „Érdeklődők” voltak, azokból mindig akad bőven, mind­addig érdeklődnek, amíg konkrétan nem kellene tenni - fizetni - valamit. Lassan majd olyan pályázatot kell kiírni, mint leg­utóbb Egerben: mi legyen a megszűnt dohánygyár helyén? Egy jó kis pláza Parádsasvár közepén, pár üvegbolttal. Csak hogy el ne felejtsük, mi volt itt egykor. A szívkiilditől az Eddáig (N. Z.) szarvaskő Nagy esemény egy kis falu életében, amikor megjele­nik a monográfiája. Szarvaskő történetét a településről elszár­mazott, immár a nyugdí­jaséveinek örvendő Tóth István írta meg. A könyvet az önkor­mányzat adja ki saját költségén, a nyomdaszámla végösszege több mint 2 millió forint volt Az író­nak díszpolgári cím adományozá­sával hálálják meg a munkáját, amit - ahogyan Barta Győző pol­gármester fogalmazott - másként meg sem fizethetnének. A könyv megjelenéséhez kap­csolódóan három napig tart majd a vigadalom. Pénteken 12 órától ebédre várják a település lakóit az állomáskerti szabadidőpark­ba. Az étkezés közben „Szívküldi” nóta-kívánságműsor szól, felidézve azokat az éveket, amikor a Szarvaskőből kivándo­roltak - hetvenhatan - csak így üzenhettek itthon maradt szeret­teiknek. Az ünnepség 14 órakor kezdődik, majd az Egri Kistérség településeinek műsorait láthatja a közönség. Venczel Vera szín- művésznővel, a faluban filmezett „Isten hozta, őrnagy úr” Ágikájá- val 19.30-tól találkozhatnak az ér­deklődők, akik a filmvetítés után utcabálban mulathatnak. Szombaton 8-tól éjszakáig tar­tanak a szórakoztató programok. Vasárnap 17 órától cigányzene- karral kísért nótaműsorral, 21.30-tól Edda-koncerttel lepik meg a rajongókat. A csaknem éj­félig tartó buliból az önkormány­zat által rendelt busszal térhet­nek haza az egriek és a Bélapát­falva térségében lakók. A rendez­vényt fotó- és lepkekiállítás, bor- és kézműves-kiállítás és -vásár is színesíti. Milliók az A Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskolában az idén több tízmillió forint jut fejlesztésekre. (t- Q-) _____________________ l őrinci Hr. Patócs László, az oktatási intézmény igazgatója elmondta: a patinás épület rész­leges renoválása - amelynek keretében az erkélyeket, a lép­csőket és a homlokzat egy ré­szét teszik rendbe - összesen 4,5 millió forintba kerül, amely­hez az önkormányzat 3,8 millió forinttal járult hozzá, a fennma­radó 700 ezer forintot pedig az intézmény önerőként biztosítot­ta. Mindemellett a napokban zajlik a tornaterem fűtéskorsze­rűsítése is, 7,5 millió forintért. iskola fejlesztésére Utóbbihoz a város 2,5 millióval járult hozzá, a többi hányadot az iskola pályázaton nyerte a He­ves Megyei Területfejlesztési Ta­nácstól. Taneszköz-fejlesztésre ötmil­lió forintot fordítottak az idén az intézményben. Az említett ősz- szeg jelentős része - 4,5 millió ­Bevétel a táborból Az igazgató beszámolt arról is, hogy a nyár folyamán tá­borozok „szállják meg” az is­kolát és a körülötte lévő fes­tői parkot. Tavaly e tevékeny­ségből milliós bevétele szár­mazott az intézménynek, s úgy kalkulálnak, hogy az idén sem járnak rosszul. a munkaerő-piaci alapból szár­mazik, a többit az iskola állja. Őszre felújítják a tanári szobát 800 ezer forintért, míg 4,7 mil­lió forintot - a környező üzemek hozzájárulásainak eredményét - vállalkozási és kereskedelmi taniroda kialakítására fordítják.- A számítógéptermet „kicse­réltük”, hogy beindulhasson a szoftver-üzemeltetői szakkép­zés is - folytatta dr. Patócs Lász­ló. - Erre kétmilliót költöttünk saját költségvetésünkből. Mi­nisztériumi pályázaton nyert to­vábbi 2,5 millióból multimédiás eszközöket vásároltunk az okta­tás korszerűsítésére. Még ezek­ben a hónapokban folyamato­san felújítjuk valamennyi tan­termünket és irodánkat, össze­sen 2 millió forintból. A kastélyépület felújítása az egyik leglátványosabb feladat FOTÓ: T. 0. I I *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents