Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-20 / 168. szám

2005. JÚLIUS 20., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP A várvédelemtől a fashion-show-ig barokk fesztivál A hét végén kezdődik az összművészeti rendezvénysorozat (szuromi) EGER Új helyszínen, a közel­múltban megnyílt Fagylaltkert­ben ismertették a Fesztivál a barokk Egerben rendezvényso­rozatának forgatókönyvét. A fesztiválváros programja rend­kívül gazdag kínálatot ígér, melyben helyet kap a tánc- és képzőművészet, a színházmű­vészet és klasszikus zene egy­aránt. Az idén először háromhetes programkínálat része a Kepes György Nemzetközi Művészte­lep kiállítása és a 31. filmmű­vészeti nyári egyetem. Újdon­ság az is, hogy a nyitó- és a zárókoncert egy-egy klasszikus zenei produkció lesz a Dobó té­ren. Július 25-én este 9 órakor fénypartit láthat a közönség a belvárosban, másnap a Nazalia Oboa Quartett koncertezik a Zenepavilonban. A Bazilikában ugyanekkor Kincses Veronika és Teleki Miklós ad hangver­senyt. Augusztus 1-jén Fülep Márk szonátaestje hallható, 3- án a Musikverein Kressbronn, 4-én az Aikamiehet finn kórus koncertezik, augusztus 15-én a záróhangversenyt a Fugató együttes adja. Július 29-én kezdődik az Erlau Táncfesztivál, amely az előadá­sok legmerészebbikével, a Sze­gedi Kortárs Balett előadásában az Atlantisszal nyit Ezt követi a színházban már be­mutatott Szenti- vánéji álom. A ta­valy óta új irányítás alatt dolgozó Debre­ceni Balett A csodá­latos mandarin és a Szív küldi két egy- felvonásosát hozza el, amelyet az Egri Fesztivál Balett: Egy faun délutánja és a Budapest Táncszínház: Isme­retlen című előadá­sa követ A tavalyi nagy sikerű argen­tin tangó est után augusztus 3-án Lippai Andrea és társulata táncolja a Flamenco-estet. Másnap a feszti­vál egyik különlegessége, a Négy évszak következik, amely Varró Gabi ruhakölteményeit vonultatja fel a Fesztivál Balett táncosainak közreműködésével, Bedhy énekhangjára és Vivaldi zenéjének hangulatára. A Fashion-show egy nagyszabá­Jelenet a Szegedi Kortárs Balett Atlantisz című előadásából FOTÓ: C.ÁL GÁBOR sú, eddig Egerben még nem lá­tott látványrevüt ígér. Az Erlau további programja egy Bozsik Yvett-produkció, zárásként pe­dig az Állami Népi Együttes táncolja el Pannon Freskó című, a Művészetek Palotájában be­mutatott néptánc-összeállítását. Kepes míívésztelep Augusztus 1-jétől két héten át tart az Eszterházy Károly Főis­kola szervezésében a III. Kepes György Nemzetközi Művészte­lep, ahol osztrák, szlovák, lengyel és magyar művésztanárok vesznek részt. A kiállítás augusztus 2-án nyílik a Líceum mű­emléki kápolnájában. A színházművészet kedve­lői augusztus 9-én láthatják a színház épületében Gregor Jó­zsef főszereplésével a Pomádé király új ruháját, illetve a várban az Egri csillagok című musicalt. Utóbbi látványos hang- és fényeffektusokkal idézi fel a vár 1552-es ostro­mát, Gárdonyi Géza regénye nyomán, Moravetz Levente rendezésében. A nagyszabású színházi est a Vitézlő Oskola, a Vasas Táncegyüttes, a Kisgöncöl és a Szélkiáltó tánccsoportok közreműködé­sével látható. Megéri-e a pénzét a strandfürdő? (Folytatás az 1. oldalról)- Szép az élménymedence, de borzasztó drága. Mindenki szá­mára vonzóbb lenne, ha a gyere­kek kedvezményesen tudnának bemenni - adott hangot a véle­ményének. Zánkai Éva, az egri strand egyik visszatérő vendége ezzel szemben azt állította, hogy a nya­ralás megéri a pluszköltségeket.- Nagyon örülök, hogy az él­ménymedence területén már bü­fé is található - tette hozzá. - Igaz, nagyon drága. Az árak fele­zése praktikusabb lenne, de nyaralóként szeretnénk kipi­henni magunkat, s itt ezt nyu­godt körülmények között meg is tehetjük. Pihenés reményében látogatott el a fürdőhelyre Hagymási István a feleségével:- Szép, de nagyon drága. Nyugdíjasként nem engedhet­jük meg magunknak, hogy két pénztárnál is fizessünk, bár nem tudhatjuk, milyen gazdasá­gi helyzet késztette a strand ve­zetőit az árak emelésére. A fürdőzők álláspontjának is­meretében megkérdeztük a strand illetékesét: melyek az okai a kifogásolt tényezőknek, miért drága a pihenés? Reggel hattól nyolcig... Mint megtudtuk, a 60 év fe­letti egri lakhelyű nyugdíja­sok kedvezményes jegyükkel- reggel 6 és 8 óra között hétfőn, szerdán és pénteken- az élménymedencét in­gyen használhatják.- A cégünk, az Eger Termál Kft. tavaly nyáron vette át a strand üzemeltetését, így örököl­tük az árstruktúrákat és a szerző­dési feltételeket Idén nyár elejé­től tudtuk a saját árkalkulációnk alapján megszabni a díjakat, így a belépők drágultak - válaszolta Lőrincz József, a cég főmérnöke. Mivel a folyamatos fejlesztésre önerőből nincsen pénz, pályázati összegekből próbálják megolda­ni, de azok kötött felhasználású- ak. Mindenképpen nyereségnek kell lennie, különben esélytele­nül pályázna a strand e támoga­tásokra. Szeptemberben lezárul ez a szakasz, s a rendelkezésre ál­ló forgalmi adatok elemzése után elképzelhető, hogy az új belépési lehetőségek között fajlagosan kedvezőbb díjak is lesznek - ér­velt a főmérnök. Kérdésünkre, miszerint az él­ményfürdő bejáratánál miért csak egy nyelven van kiírva, hogy a jegy egyszeri belépésre jogosít, nem kaptunk konkrét választ, csak annyit, hogy pikto- gram jelzi az egyszeri igénybe­vételi lehetőséget. A külföldiek biztosan meglepődnek, amikor mit sem sejtve kisétálnak az el­kerített területről, s visszatérve újra ki kell fizetni a belépti pénzt. Az élménymedence a többgyermekes család pénztár­cáját valóban jelentősen megter­heli. Sokan kifogásolták: európai szintű strandrészlegért miért kell még külön fizetni, bár az is tény, az EU-szabályozások nem határozzák meg, hogyan kell ki­néznie egy fürdőhelynek, mi­lyen színvonalú szolgáltatások­kal kell várniuk a vendégeket. ÁLLÁSPONT Láncreakció Tari Ottó láncreakció, lavinaveszély, összeomlás. E szavakkal minősítik az érintettek azt a folya­matot, amelyet egyes cégek indítottak el az­zal, hogy visszaperelnék az általuk befize­tett helyi iparűzési adót az önkormányzatok­tól. Az unió ugyanis ezt a fajta közterhet nem ismeri el a sa­ját törvényei szerint elfogadhatónak. A jogalkalmazás kezdő időpontja 2004. május 1-je lenne, amikor országszerte tűzijá- tékos, lampionos karneválokkal ünnepeltük a Nyugathoz va­ló hivatalos csatlakozásunkat. bár másfél Év sem telt el azóta, az eufóriára már csak keve­sen emlékeznek. Elnyomta a realitás, melynek újabb, soka­dik megnyilvánulása a fentebb jelzett problémakör. S noha mind többen akadnak, akik - okkal, ok nélkül - ma már jócskán átértékelik a közösséghez való viszonyukat, ezúttal aligha az EU-törvények túlszabályozottságát, szigorát kárhoz­tathatják, hogy kedvezőtlen esetben önkormányzataink nagy része csődbe kerülhet. Az amúgy sem degeszre tömött állam­kassza pedig úgy kiürülhet, mint a koldustarisznya. Ezúttal korántsem arról van szó, hogy jogos panaszainkat semmibe veszik Brüszszelben, hanem arról, hogy - egyedüliként az unióban - adótörvényeink eltérnek az EU-rendelkezésektől. A felelősség közös is, meg nem is. Csatlakozásunkat sokpárti egyetértés övezte, s a döntés referendummal is megerősítte- tett. Az már marginális kérdés - ám a történtek ismeretében megér egy eszmefuttatást -, hogy politikusaink, illetve a nép kellő ismeretek birtokában nyilvánítottak-e véleményt. Az pedig még inkább elemzésre érdemes, hogy akik végigtár­gyalták a csatlakozási szerződés fejezeteit, tisztában voltak-e vele, hogy mely kitételek mit tartalmaznak...? Ha igen, mégis miként fordulhatott elő, hogy egy, az unió törvényeivel ellen­tétes passzus - az iparűzési adó - még évek múltán is gya­korlat lehet olyan rendszerben, amelyről lassacskán megta­nuljuk: sok mindent elvisel, de financiális kérdésekben nem ismer tréfát... kárhoztathatjuk A nagytőkét, szidhatjuk a multikat, tehe­tünk bármit értelemtől vagy érzelemtől fűtötten, csak egyet nem: nem vitathatjuk el a jogot tőlük, hogy ahol a saját érde­keiket érvényesíthetőnek látják, ott megtehessék a szükséges lépéseket. Ellenkező esetben megtalálják máshol is a számí­tásukat. Mindig akadnak ugyanis olyan helyek - ne feledjük, pár éve mi is ilyennek számítottunk -, ahol tárt karokkal fo­gadják őket. önkormányzataink pedig majd húznak még egyet a nadrág­szíjon. Valószínűleg már az utolsó utáni lyuknál tartanak. Úgy néznek ki, mintha midért viselnének, de nincs mese, él­ni kell tovább, mindenáron. Költségvetés...? Ahhoz tervezni kellene tudni, tervezni a semmiből, a mínuszokból. Segítség csak fentről várható, hátha a Jóisten még nem vezette be a mennyországban az iparűzési adót. (Vagy nem írta alá a csatlakozási egyezményt...) Eszperantó Világkongresszus Sz. D. egér A magyar eszperantis- ták első csoportja négy egri taggal ma elindult Vilniusba, a 90. Eszperantó Világkongresz- szusra. Az utasok rövid krak­kói és hosszabb varsói városné­zésen vesznek részt, majd Vil­niusban a kongresszus sok ko­moly programja mellett szóra­koztató műsorok, város- és országismereti kirándulások várják az eszperantistákat.- A találkozó után a másik két balti állam fővárosát, Tal- linnt és Rigát is megtekintik a résztvevők, majd ellátogatnak a lengyelországi Bialystokba, az eszperantó nyelv megalkotójá­nak, Zamenhofnak a szülővá­rosába - említette meg Könczöl Ernő, az egri Verda Stelo eszpe­rantó csoport elnöke. A sárga „ágyúgolyó" RM heves megye Negyvennyolc óra alatt 1500 kilométert kellett megtenniük azoknak, akik be­neveztek a Magyarországon először megrendezett „ágyúgo­lyó-futamra”, melyet a Miniracer Bt. szervezett. Ezen részt vett két Heves megyei au­tós is, az ostorosi Berényi Zsolt és navigátora, a makiári Sütő Ferenc, akik egy szépen felújí­tott, 1979-es évjáratú GAZ 66-os katonai teherautóval álltak rajt­hoz. A Budapestről induló, s az el­ső nap Ócsán, Kiskunlacházán, Székesfehérváron, Pápán, Zala­egerszegen, Nagykanizsán, Ka­posváron, Siófokon át vezető futamot logikai feladványok színesítették. Község irányító­száma alapjan kellett kitalálni, mi lesz a következő érkezési pont, a „találkozó a halott oroszlánnál” megjelölés egy bezárt Peugeot-szalont jelen­tett. A második napon a cél a mo­gyoródi Aqua-park volt, ahol a díjkiosztóra is sor került. A győz­tes egymillió forinttal gazdago­dott. Berényiék a 4250 köbcen­tis, nyolchengeres monstrum­mal a mezőny közepén végeztek. Berényi szavai szerint többször rövidítettek terepen, s a logikai feladványokon is sok időt lehe­tett nyerni, azaz nem a végse­besség - ez a GAZ esetében 70-80 kilométer/óra volt - szá­mított. A katonai teherautóból a jövőben digitális televíziós köz­vetítőkocsi lesz, műholdas kap­csolattal. A sárga monstrum műszaki hiba nélkül bírta. A versenyzőket Playboy-nyúszik várták a célban. Kézműves-tábor J. M. demjén Az elmúlt héten már negyedszer rendezte meg a Demjénért Alapítvány azt a ha­gyományőrző kézműves-tá­bort, melyen a helybeli gyere­kek vettek részt. Pap Józsefné, a falusi turiz­musért felelős képviselő el­mondta: a négynapos rendezvé­nyen az óvodások és az iskolá­sok megtanulhattak korongoz- ni, gyöngyöt fűzni, üveget feste­ni, csuhébabát készíteni. A résztvevők a kézművesség szakmáiról előadásokat is hall­hattak. A kikapcsolódás mellett a szórakoztatásról a novaji majorettek gondoskodtak. A táborozáson bárki díjtalanul részt vehetett, hiszen a költsége­ket a szülők támogatása mellett az alapítvány finanszírozta. i I I 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents