Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-18 / 166. szám
2005. JÚLIUS 18., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP „Nem vagyok jós, se próféta'7 Első pillantásra van benne valami megragadó pátriárkái közvetlenség, az egyéniség és karakter kiegyenlített hullámzása. A magyar születésű, több mint so éves John Lukacs, avagy konzervatív, reakciós A meghökkent múltról és jelenről „egy eredendő bűnös”, Lukács János, korunk leg- .. , , „ ' m olvasottabb és íegizgaima- John Lukacs történész vallomasaban sabb történészeinek egyike. Végigélte a mozgalmas múlt századot, s nem maradt hideg, részvétlen megfigyelője. Ha pár szóval kellene jellemezni: a történelem, a történelmi gondolkodás és tudat szenvedélyes, érzékeny és szubjektív kutatója, a történelmi esszé mestere. Aki nem a puszta meghök- kentés miatt állít első pillanatban talán meghökkentőnek tűnő dolgokat: nála mindez a jól felépített gondolati építmény része. Kovács János- Az egyik önmeghatározása szerint azt állítja magáról, hogy nem konzervatív, hanem reakciós...- Igen, vállalom. Főleg az irritált, hogy Amerikában az utóbbi 20-30 évben a „konzervatív” szónak nagy keletje támadt. De hamis a szóhasználat, mert a legtöbb konzervatív nem konzervatív. A mostani neokonzervatívok pedig mindennek a legrosszabbjai. Esküdtek Reaganre, és persze a demokráciára, a szabadságra az egész világon, s hogy nem szabad a haladásnak mondott dolgot meggátolni, és így tovább. Bocsánatot kérek, de ez nem konzervativizmus.- Egy eredendő bűnös vallomásaiban írja, a reakcióst az különbözteti meg a konzervatívtól, hogy a megőrzés pártján van ugyan, de nem nacionalista. Tehát egyáltalán nem tréfának szánta ezt az inkább rossz mellékízű reakciós kifejezést.- Teljesen komolyan gondolom. Az én meghatározásombán a reakciós az, aki a sokféle divatos szólammal szemben szkepszissel él. Hazafi vagyok, felelős patrióta, aki elveti a nacionalisták ideológiai szólamait- Ön a legújabb könyvében- Egy nagy korszak végén - is visszaesésről, hanyatlásról, a nyugati világ és gondolkodás válságáról beszél, morális és társadalmi értelemben is.- A haladással van baj. Azzal, hogy a természettudományok alkalmazása olyan óriási haszonnal jár és egyben minden problémát megold. Ez normális elv és normális világnézet volt a XIX. században. De a XX. században már nem kellett se cinikusnak, se szkeptikusnak lenni ahhoz, hogy valaki rájöjjön, ez így nem megy. A XX. század valószínűleg inkább egy átmeneti század az újkor és a között, ami most kezdődőben van. De ami jön, arról nincsenek pontos sejtéseim. Nem vagyok jós, se próféta.- De azért mint a múlt ismerőjének, talán van víziója az előttünk lévő korszakról...- Természetesen van vízióm és perspektívám, de ez inkább visszafelé működik. Mint ahogy Kierkegaard is mondta: mi előre élünk, de csak hátrafelé tudunk gondolkodni. Például az már nem vitatható, hogy a XX. egy történelmileg rövid évszázad volt, 1914-től 1989-ig tartott. Ebben a korban a két világháború árnyékában éltünk. A hidegháború is utóbbi következménye volt. Ez sem vitatható. Nagyon sokan azt hiszik, hogy a legnagyobb veszély a kommunizmus volt, a XX. század a kommunizmus és a kapitalizmus harcán alapult.- Az utána következő korszak, a hidegháború sem írható le a kapitalizmus és kommunizmus vetélkedésével?- Ez nem a kommunizmus és a kapitalizmus szemben állása volt, hanem a világháború két győztes hatalmának, az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak a szemben állása, meVadász szekció alakult Síké EGER Április 28-án alakult, az első foglalkozását május 19-én tartotta a Hozam Klub, szombaton pedig első összejövetelére invitálta tagjait a klub vadász szekciója. Mint korábban írtuk, a Hozam két szinten „él”: egy általános szint maga a klub, mely működésének a rendje, hogy a gazdasági, a politikai, a művészeti élet kiemelkedő személyiségei előadást tartanak aktuális témakörben. Az 50-60 perces előadást kötetlen beszélgetés követi, amikor is a klubtagok választ kapnak a kérdéseikre, majd állófogadással zárják a napot. A Hozam Klubon belül szekciók is tevékenykednek. Jelenleg hatot számlálnak, s ezek közül a vadász szekció július 15- én alakult Benedek Fülöp, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára részvételével. Előadásában az államtitkár kifejtette, hogy érdemes fejleszteni a vadászati ágazatot, mert ma Magyarországon 50 ezer ember él ebből közvetve és 12 ezer hivatásos vadászt tartanak nyilván. Hirt Mihály, az egri klub elnöke a vadász szekció szombati összejöveteléről elmondta, hogy remek hangulatban zajlott. Az est során bemutatkozott az Abonyi Vadászfúvós Zenekar, illetve eseti kiállításon láthatták a résztvevők Antal László Nimród-díjas vadász-festő alkotásait. Hirt Mihály tájékoztatása szerint az államtitkár - aki a szolnoki Hozam Klub alapító tagja - örömét fejezte ki amiatt, hogy a hevesi megyeszékhelyen Is létrejött a klub, egyúttal meghívta a szekciót saját vadászterületére egy nagyterítékes apróvadvadászatra. Ugyancsak támogatásáról biztosította a szekciót dr. Pataki Mihály, a Magyar Országos Vadászkamara elnökségi tagja, aki a rendezvényen a vadászat kulturális vonatkozásairól, a vadászati kultúra kialakulásáról tartott előadást. Dr. Pataki Mihály a Vadászati Almanach szerkesztőbizottsági elnökeként egy Benedek Fülöppel közösen dedikált albumot is ajándékozott a szekciónak. lyek fölosztották a világ nagy részét egymás közt. Köztük volt a konfliktus, annak ellenére, hogy egyik sem merte a másik érdekszféráját egyenesen és nyíltan megtámadni.- Számunkra itt nagyon mozgalmasan alakult az elmúlt másfél évtized: rendszerváltás, átalakulás, kapitalizálódás, piacgazdaság, beléptünk az Európai Unióba, amely rögtön egyik legnagyobb válságát éli most.- Ez a politológusok területe, akiknek az a tévedésük, hogy abból indulnak ki, ami most történik, az a jövőben továbbra is e szerint fog történni. A történelem menete nem ezek szerint alakul. Itt van például Fukuyama, aki azt mondja, vége a történelemnek, mivel győzött a liberális demokrácia. Ő úgy látta, hogy ez most aztán állandóan így fog menni. Miközben az emberi életben, de a történelemben is az a csodálatos - és én hiszek a Gondviselésben -, hogy kiszámíthatatlan.- Lelki önvédelemből nem foglalkozik a magyar vagy az európai napi politikai történésekkel? John Lukacs: A történelem kiszámíthatatlan sége már eljutott, hogy elgondolkodik azon: mi is az előre. Előre-e az, hogy több gépkocsi van, vagy ennyi és ennyi a GDP? Haladás a több autó és a több bevásárlóközpont, a nagyobb jövedelem? Mert ezek a fontos kérdések. A tömegdemokráciában elértünk olyasmit, ami 300 évvel ezelőtt talán csak egy kisebbségnek volt jellemző problémája. Gyakorlatilag, minden a minőségen múlik. A mennyiség is mond persze valamit, de az emberi kapcsolatok és a gondolkodás minősége, ami számít. A minőséget pedig nem lehet számbelileg kifejezni.- Nem könnyű szabadnak lenni...- Persze, mert a szabadság választási kényszer. Kétélű fegyver, pozitív és negatív pengékkel. Jó és rossz is kisülhet belőle. A lényeg a hogyan. Szabadnak lenni annyit tesz, hogy én magam határozom meg a magam határait. Ez nem puszJohn Lukacs „A siker nem mércéje a hitelességnek. Ha valaha nagy sikerem lett volna, gyanakodni kezdek. Egerben 1981-ben jártam, nagyon megtetszett. Bár nagyvárosban nőttem fel, de mindig a vidék vonzott. Eger egy olyan léptékű kisváros, ahol el tudtam volna képzelni az életemet. "John Lukacs a hevesi megyeszékhelyen, a Múzsák ligetében, rangos költők, írók és tudósok nyomán a közelmúltban egy hársfát ültetett el. John Lukacs - Lukács János - Magyarországon született 1924-ben. 1946-ban az Egyesült Államokba emigrált. Számos neves egyetem - Columbia, Princeton, Johns Hopkins - vendégprofesszora. Szőkébb szakterülete a II. világháború, Churchill és Hitler. Több mint húsz könyvet írt, ebből 13 magyarul is olvasható.- Talán ez is szerepet játszik benne. De a személyes benyomásaim az országról kedvezőek, talán azért is, mert itt jól bánnak vele. Azt látom, hogy Magyarország - lehet, hogy nem a legmegfelelőbb igét használom - döcög előre. Döcög, de előre. Magyarország is el fog oda jutni, némi fáziskésés után, ahová a nyugati országok többtán a bilincsek elvesztése, hanem a felelősség súlya is.- Ezért is van szükség az európai összefogásra?- Igen, de itt azért mély hézagok vannak. Először is nincs Egyesült Európa, az élet bizonyos területein működik egy bürokratikus szervezet. De még ha nem volna hibája, és született volna egy jobb, elfogadhatóbb Európai Alkotmány, akkor is problémák vannak az együttműködés mértékével. És miközben Európa Amerikát kulturális téren kritizálja, számos területen átveszi a szokásait. A politikában a hatalom a kérdés, s a feljövő európai jobboldal pedig hirtelen mindenütt nagyon Amerika-párti lett. Pedig nem kell túl éles szem hozzá, hogy felismerjük, Amerika foly- matosan távolodik Európától. Amerika súlya Texasba, Kaliforniába és a Csendes-óceán partvidékére helyződik át, s a demográfiai összetétele is változik: az európai gyökerű fehér népesség hamarosan kisebbségbe kerül. Ennek már most vannk, s még lesznek is komoly következményei.- A múlt még ma is meghatározó módon jelen van.- A hidegháború alatt például az európai nemzetek profitáltak abból, hogy Amerikához képest minimálisak voltak a hadi kiadásaik. A jugoszláv krízisben Amerikának kellett beavatkoznia, mert az európaiak nem akartak. Nevetségesnek tartom, hogy Koszovóban amerikaiak legyenek, amikor ez Európa ügye, és neki kellett volna lépnie. Ma sincs európai kormány, nincs európai alkotmány és nincs európai hadsereg sem. A kérdés az, hogy lesz-e a jövőben európai öntudat. Nagyon ellene voltam a kelet-európai országok NATO-tagságának. Miért nem álltak össze a magyarok, csehek, lengyelek, s hozták létre a maguk saját biztonsági rendszerét? így volt kényelmesebb, könnyebb. Én abszurdumnak tartom azt, hogy amerikai hadtestek vannak Irakban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, a balti államokban, miközben az Egyesült Államok lakosságának 95 százaléka meg se találná a térképen, hol is vannak ezek. Népszerűbbek a belföldi lehetőségek nyaralás Biztató változás, hogy a magyarok több mint fele tervez utazást idén nyáron Magyarország számos területén nagyban befolyásolja a regionális fejlődést a belföldi turizmus alakulása. Hiába nőtt a kilencvenes évek óta folyamatosan a vendégéjszakák száma, a magyarok többsége nem szállodában, hanem ismerősöknél száll meg. Biztató hogy a Magyar Turizmus Rt. szerint a magyarok több mint fele tervez utazást idén nyáron, és közülük csak minden harmadik választ külföldi célpontot. Az adatok alapján a belföldi üdülési lehetőségek közül a Balaton a legkedveltebb, a nyaralást tervezők 30 százaléka utazik legnagyobb tavunkhoz. A belföldi turizmus jövőjét meghatározza, hogy a magyar szolgáltatók hogyan állnak helyt a külföldi versenytársakkal szemben mind ár, mind vonzerő szempontjából. E heti felmérésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy ki hova utazna, ha nem lennének árkülönbségek az egyes úti célok Hová utazna legszívesebben, ha ugyanannyiba kerülne a nyaralás? Szlovákiába —i ---------A Balatonra H orvátországba Magyarország más helységébe FORRÁS: BUDAPESTI CORV1NUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGAÍAR A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON 1UDIT ÉS DR. HOFMEISTER TÓTH ÁGNES M* A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás tanszéke és az ASM Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. között. A válaszokból kiderült, hogy a napilapvásárlók negyvenkét százaléka akkor is a legszívesebben Magyarországon töltené szabadságát, ha más üdülőhelyek ugyanannyiba kerülnének. Közülük tizenkilenc százalék a Balatonnál, huszonhárom pedig az ország más helységében töltené a nyarat. Ez az adat valamivel alacsonyabb, mint a Magyar Turizmus Rt. által előrejelzett, ami arra utal, hogy a nyaralók egy része a belföldi célpontok viszonylagos olcsósága miatt dönt a hazai üdülési lehetőség mellett. A legnépszerűbb úti célnak Horvátország bizonyult, oda utazna minden negyedik megkérdezett. Korcsoportonként vizsgálva a válaszokat kiderül, hogy az idősebbek nagyobb arányban választanának belföldi nyaralást, mint a fiatalok, akiknél inkább Horvátország és más, tengerparti országok a legkedveltebbek. Régiónkénti összehasonlításban belföldi célpontokat a Dél- Dunántúlon választanának nagyobb arányban. Horvátország a budapestiek körében a legnépszerűbb, Szlovákia pedig inkább a budapesti és az északkelet-magyarországi látogatókra számíthat. $
