Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-14 / 163. szám
14 ZÖLD OLDAL HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK Három az ökoiskola Akció a vegyszerbombák ellen Begyűjtik a lejárt, különösen mérgező növényvédőszer-készleteket w&mem ■ír A nagyüzemi növényvédelem is „aranybányája" lehet a lejárt vegyszereknek Elsősorban a felszámolt termelő- szövetkezetek nyomán maradhatott a megyében nagyobb mennyiségű, lejárt szavatosságú növényvédő szer - mondta el Rüll Gusztáv, a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat vezetője. A szakember hozzátette, hogy pontos fölmérés öt évvel ezelőtt készült Hevesben, ám jelenleg is még mindig nem csekély kintlévő tételről lehet szó. Ezért különösen fontos, hogy a lejárt szavatosságú növényvédő szerek begyűjtésére akciót indít az ősszel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A bejelentés szerint a tárca közbeszerzésen kiválasztott cégen keresztül azt a mintegy 300 tonna veszélyes hulladéknak számító peszticidet, rovarirtót igyekszik begyűjteni és ártalmatlanítani, amelyekről az elmúlt évtizedekben gazdáik hanyagságból nem gondoskodtak és most többnyire elhagyott raktárakban vegyszeres hordókban állnak. Rüll Gusztáv ugyanakkor fölhívta a figyelmet arra is, hogy a háztartásokban, kisgazdaságokban képződő, föl nem használt vegyszermaradék időzített bombaként ugyanolyan veszélyeket rejt magában, ha egy-egy kiskerttulajdnosnál nem is nagy tételről, de összességében mégis jelentős mennyiségről van szó. Ezek a lejárt gyógyszerekhez hasonlóan veszélyes hulladéknak minősülnek, s többnyire még mindig a kommunális hulldékba kerülnek, ami komoly környezeti veszély- forrást jelent. A talajba jutva ugyanis többek közt a föld alatti vízbázisokat, az ivóvizet tudják elszennyezni. Ezért a szakember szerint is célszerű, ha az akció keretében élve a lehetőséggel, ellenőrzött keretek között szabadulnak meg a veszélyes vegyi maradványoktól. A környezetvédelmi tárca 25 millió forintos keretösszegű akciója egyébként abból áll majd, hogy októbertől pár hónapig a hátrahagyott növényvédő szereket tulajdonosaik ingyen szolgáltathatják be ártalmatlanításra. S a moratórium alatt az egyébként milliós nagyságrendű bírságok és büntetések nem lesznek érvényben. A büntetlenséget ígérő akció után azonban a szokásosnál szigorúbban lépnek majd fel a hatóságok a környezetre veszélyt jelentő növényvédő szereket illegálisan tárolók ellen. A hulladékok felszámolási költsége a becslések szerint 70-80 millió forintot tehet ki, így az őszi akció csak a háromévesre tervezett akciósorozat első lépése. Az akció az elhagyott növényvédő szerekkel leginkább érintett megyékben kezdődik meg. A maradék vegyszer „élmezőnyt" Pest és Bács-Kis- kun megye vezeti. A szaktárca felmérése alapján a becsült s lappangó rovarirtó méreg hulladékból 60-80 tonna különösen veszélyes, úgynevezett perzisztens, tehát nehezen vagy egyáltalán nem lebomló szerves szennyező hatóanyagot tartalmaz, illetve azonosíthatatlan eredetű. Az ugyancsak veszélyes hulladéknak számító növényvédő- szer-csomagolások ártalmatlanítása területén Magyarország ugyanakkor európai uniós szinten kimagaslóan teljesít. Hazánkban a hulladékká váló, növényvédő szerrel szennyezett csomagolásoknak tavaly közel a felét ártalmatlanították. Egy csapásra három ökoiskolával gazdagodott a megye. Az érintettek azonban tudják, ez nem pusztán egy újabb címet vagy tantárgyat jelent, hanem az egész életre szóló, tudatos környezeti és természeti kultúrát és nevelést. Az ökoiskola a jövő iskolája a jelenben. Tehát minden tanintézménynek egyben ökoiskolává is kell válnia. Egyelőre a megyében azonban csak hárman viselhetik ezt a pályázat útján, három évre elnyerhető címet. Országosan pedig összesen 142 oktatási intézmény használhatja az ökoiskola címet a mintegy ötezerből a környezet- védelmi és az oktatási tárca kezdeményezése alapján. Az elnevezés azoknak az általános és középiskoláknak jár, amelyekben a pedagógiai programba és a mindennapok gyakorlatába is beépülnek a fenntarthatóság, a környzeti nevelés elvei. A cím elnyeréséhez három éven belül 25 kritériumot kell teljesíteni. A közelmúltban három oktatási intézmény érdemelte ki az ökoiskola titulust: a pétervásárai Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakképzési Intézet, a gyöngyösi Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium, valamint az egri Kossuth Zsuzsa Gimnázium Szakiskola és Kollégium. Mint utóbbi vezetője, Matúzné Nagy Ildikó elmondta: külön öröm volt számukra, hogy olyan intézmények között sikerült ezt az eredményt elérniük, melyeknek képzési rendszere eleve közelebb áll a természethez. Az ökoiskola cím elnyeréséhez hosszú út vezetett - tette hozzá az igazgató asszony. A Kosssuth Zsuzsa Gimnáziumban és Szakiskolában ugyanis igykeznek központi gondolattá tenni a környezettudatos viselkedést, s annak minden elemét, a legkisebbtől kezdve. így nem pusztán a tanórákra férkőzik be a „zöldszellem”, hanem kiszabadították a palackból, s arra törekszenek, hogy az intézmény működésének és légkörének egészét áthassa. így például kialakították az iskolában a Zöldfolyosót, hogy a biológiaórák kereteit kitágítva közelebb kerülhessenek a diákok a természthet, hogy jobban megérthessék és átérezzék a fenntarthatóság elemi eszméjét és célját. Nem feltétlenül elvont és nehezen befogadható dolgokra kell gondolni, hiszen együttműködési szerződést kötöttek a Bükki Nemzeti Parkkal is, hogy a legjobb szakemberek segítségével kerülhessek közelebb a természethez, illetve annak megóvásához, rendszeres programokon, például a Föld napi rendezvényükön kap főszerepet a zöldgondolat és az ökológiai szemlélet. Ebben a nagy egészben igyekszenek megtalálni a maguk helyét például hulladékgyűjtéssel. Az iskolában arra törekszenek, hogy a büfé kínálata is tükrözze az egészséges és környezettudatos gondolkodást. Az egyik legnagyobb megvalósításra váró tevük pedig, hogy az intézményt körülvevő mintegy hét és fél hektáron valódi ökoparkot alakítsanak ki. A fenyegető múlt árnyai Magyarországon az időközben forgalomból már kivont, betiltott hatóanyagot tartalmazó készítményeket a hetvenes évek végéig használták. Az elmúlt 50 évben a mintegy 2,4 millió tonna felhasznált növényvédő szer közel ötödé tartalmazott nehezen lebomló szerves szennyező hatóanyagot. A lejárt szavatosságú, forgalomból kivont, vagy azonosíthatatlan szerek holléte, pontos mennyisége jórészt ismeretlen. Elemektől az e-hulladékig Gyűjtőhálózat létesül, kötelező lesz a termékvisszavétel Szemétvadászat erdőn, mezőn Vadászhölgyek és diákok a tiszta környezetért Egyre több elektromos eszközt használunk, jó részüket elemekkel tartjuk „életben”. Az itthon felhasznált több millió telep jelentős része még mindig környezetszennyező módon kerül ki a forgalomból. Kísérletek már eddig is voltak, s a tervek szerint ősztől kezdődik meg az elemek begyűjtésére hivatott országos hálózat kialakítása. A környezetvédelmi tárca elképzelése azt ígéri, hogy a két év alatt várhatóan 20 ezer boltra kiterjedő hálózat kiépülésével ártalmatlaníthatóvá válik a hordozható elemek és akkumulátorok legalább 7 százaléka már az idén, 10 százaléka jövőre, 13 százaléka pedig 2007-ben. A legújabb gépek is két év alatt elavulnak Az elemek újrahasznosítása egyébként ma még nem megoldott, ezért azokról veszélyeshul- ladék-tárolókban kell gondoskodni. Magyarországon Aszódon fogadják a hulladékelemeket kilogrammonként 60-70 forintért. A legnagyobb használt elemgyűjtők eddig az iskolák, az önkormányzati intézmények és a hulladékudvarok voltak. Heves megyében évente több száz kilónyi elem kerül ki ilyen biz- toságos úton a forgalomból. De a többségük még mindig a kommunális hulladékban végzi. Most magukat a gyártókat és a forgalmazókat kötelezik az elemek begyűjtésének és kezelésének finanszírozására. Nem kis tételről van szó. Évente Magyar- országon mintegy 2 ezer tonna ilyen veszélyes hulladék keletkezik. Ennek jelenleg ha 4-5 százalékát gyűjtik vissza iskolákban, önkormányzati intézményekben. Akad tehát tennivaló, hiszen az Európai Unió 15 régi tagállamában 25 százalék a viszsza- gyűjtési arány. A hálózathoz kapcsolódó boltokban az emberek ingyenesen adhatják majd le az elemeket, amelyeket aztán a gyártóknak és importőröknek ugyancsak díj nélkül adnak tovább. Fontos a veszélyes hulladék útjának nyomonkövethetősége. A gyártók és az importőrök egyénileg és összefogva is eleget E-temetkezési vállalatok Az életbe lépő tavalyi kormány- rendelet szerint augusztus 13-tól vásárlás esetén minden elektronikai szaküzlet köteles díjmentesen visszavenni a vásárló által bevitt régi háztartási berendezést, amennyiben használati cél alapján megegyezik az újonnan vásárolttaL Azok a felhasználók, akik nem vásárolnak új elektronikai készüléket, régi berendezéseiket a hulladékudvarokban adhatják le. De sok kereskedelmi egység nem is köti új termék vásárlásához a leadást A visszavételi arányt idén 1-9 százalékosra becsülik, az újrahasznosítás és újrafeldolgozás előírt értéke 2005-ben 13-20 százalék, 2008-ban pedig 50-80 százalék. tehetnek gyűjtési kötelezettségeiknek. A feladatukat közösen elvégző cégeknek koordináló szervezetet kell létrehozniuk, amely a boltokkal és az ártalmatlanító létesítményekkel szerződéses kapcsolatban állva, ellenőrzött feltételek között szervezi meg a hulladékkezelést. A visszagyűjtési célok teljesítése érdekében biztosítékadásra kötelezik a cégeket: ez az egyénileg teljesítőknél forgalmukkal arányosan, kilogrammonként 560 forint, a koordináló szervezeteknél pedig a 20 millió forintos alaptőke maga a biztosíték. Ötven zsák eldobált hulladékot gyűjtöttek össze A vadászokat gyakran éri az a jobbára megalapozatlan vád, hogy pusztítják a természeti értékeket és nem tesznek semmit a környezet megóvása érdekében. Erre a vélekedésre cáfolt rá az Országos Magyar Vadászkamara és Védegylet szervezésében a Diana Vadászhölgy Klub Heves megyei csoportja, amikor bizonyítékát adták annak, igenis képesek hatékonyan föllépni a természet és a környezet megóvása érdekében. Az Együtt a tiszta természetért! országos környezettisztítási akció keretében a közelmúltben ugyanis több alkalommal és helyszínen szerveztek takarítást erdőn és mezőn. Mint Vincze Károlyné, a Diana Vadászhölgy Klub megyei elnöke elmondta: akadt dolguk bőven a természetben tornyosuló szeméttel. Ám ebben a közhasznú tevékenységben szerencsére jó partnerre találtak néhány iskolában, tanárban és diákban is. Az elmúlt évekhez hasonlóan az egri Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakképző Iskola tanulóival és két pedagógusával együtt Eger-Almár dűlőben gyűjtöttek össze mintegy ötven zsák szemetet. A megáradt Eger-patakon csak nehézségek árán tudtak átkelni és áthordani a hulladékot. Az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium 26 diákjával és két kísérő tanárral képviseltette magát az akcióban, amikor Szarvaskőben csaptak le a szemétre. Itt Barta Győző polgármester szervezésében a község területén gyűjtötték össze a hulladékot. A Diana Vadászhölgy Klub felhívására Domoszlón a vadász- társasággal karöltve szervezték meg a természet- és környezettisztítást. Mozgósították a település lakosságát és az általános iskola tanulóit is. Vincze Károlyné szerint sokkal többeknek, sokkal többet kellene tennie a környezet és a természet megóvása érdekében. Ők is további iskolák jelentkezését és bekapcsolódását várják az akcióba, mivel gyermekkorban lehet a legtöbbet tenni azért, hogy a környezetét óvó, tudatos felnőtt váljon a következő generációkból. A Diana Vadászhölgy Klub megyei elnöke úgy véli, hogy rajtuk kívül a tiszta Magyarországért mindenki tehetne valamennyit például azzal, hogy nem szemetel. Mátrai hulladékkeresők Sajnos keresniük sem nagyon kellett, mégis lépten-nyomon szemétbe botlottak az ország legmagasabb hegységében szemetet gyűjtő diákok. A gyöngyössolymosi Nagy Gyula Általános Iskola 60 lelkes tanulója, három pedagógus, a Mátrabérci Sólyom Vadásztársaság, s aSolyborKft támogatásával, valamint a Magyar Vadászlap gyer- mekrovat-vezetőjének, Cs. Gyenes Emesének irányításával természet- védő túra során rakta zsákokba, konténerekbe az erdőben szétszórt hulladékot. A Mátrában lévő eldobált szemétnek azoban így is csak a töredékét sikerült begyűjteniük, a szennyezők miatt jócskán maradt még tennivaló a következő túrákra is. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával készült.
