Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-12 / 161. szám

14 SPORTTUKOR HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 12., KEDD Nagyrédén teljes az összkép nagyító alatt így látták a szezont a megyei I. osztályban (4. rész) Nagyrétén először ünnepelhettek megyei I. osztályú bajnokcsapatot. Meg is adják a módját A megszokottól ugyan el­térő' módon, de idén is sorra vesszük a megyei I. osztályban, hogy hol mi­ként értékelik a maguk mögött hagyott tavaszi idényt. Sorozatunkban igyekszünk az elért he­lyezés szerint haladni, de a nyári szabadságok mi­att lehet, hogy esetenként ettől el kell térni. B. Cs., S. K. LABDARÚGÁS Edzői mér-legek NAGY GÁBOR já­tékos-edző y ^#1’ - Legjobb y m # ! x edzői döntése?- Az alkal­mazott játék- rendszerünk végig működő- Nagy Gábor képes volt. Ezen kívül nem emelnék ki mást, minden úgy alakult, hogy az összkép teljes legyen.- Legrosszabb szakmai hú­zása?- A Füzesabony és a Verpelét ellen 1 -0-ás vezetésnél öt perc­cel a vége előtt nem rendeltem vissza a csapatot védekezésre.- Legemlékezetesebb élmé­nye?- Amikor biztossá vált, hogy megszereztük a bajnoki címet. Az azt követő 2-3 hét nagyon jó volt.- Legkiemelkedőbb mérkő­zése a csapatnak?- A Hevessel szemben 7-0-ás győzelem során mind fizikáli­sán, mind mentálisan nagyon elkaptuk a fonalat. De említhet­ném a Besenyőtelken aratott 8-0-ás sikert, valamint a rang­adók megnyerését, melyeken a mi akaratunk érvényesült.- Leginkább elfelejtendő meccs?- A Zagyvaszántón elszenve­dett 1-0-ás vereség. Ott, ha a mai napig játszunk sem rúg­tunk volna gólt. Legtöbbet nyújtó játékosa(i)?- Mivel én csapatban gondol­kodom nem emelek ki senkit, mindenkivel maradéktalanul elégedett vagyok. Osztályoz a játékos FEKETE TAMÁS középpályás (1-10) Saját teljesítmény 5 Csapatszellem 10 Edzéslátogattság (csapat) A bajnokság színvonala Pálya, öltöző (saját) 8 7 7 Vezetői ígéretek teljesülése 10 Játékvezetők működése 7- Legkevesebbet teljesítő fut­ballista?- Az előbbi válaszból követ­kezik, hogy ilyen nem volt. Legjobb játékvezető?- Megpróbálok a bírói dönté­sekkel nem foglalkozni. Tüdő- másul veszem, hogy a játékve­zetők a mérkőzések szükséges velejárói, egyébként pedig felfo­gásbeli különbség van köztem és a sípmesterek között.- Legtöbb hibát vétő síp­mester?- Lásd a fenti választ.- Legpozitívabb jellemzője a bajnokságnak?- Az, hogy megnyertük a küzdelemsorozatot (ráadásul országos szinten is a legkeve­sebb kapott góllal), s ezzel a rosszmájú embereknek is bizo­nyítottunk.- Leginkább fejlesztendő te­rülete a pontvadászatnak?- Minden területen szüksé­ges a fejlesztés, értem ezalatt a játékot körülvevő miliőt, a csa­patok hozzáállását, és a körül­ményeket is. Vissza a rédeieket A nevezését az NB III-as baj­nokságra leadott csapat első edzésére ma kerül sor. A vezetés szándéka az, hogy a 16 fős keret tagjai együtt tartsák és vissza­igazoljanak néhány labdarúgót, akik rédei kötődésűek. Ezek kö­zé tartozik Debreceni József, Varbai Ákos (mindkettő Gyöngyöshalász) és Nagy Ákos (III. Kerület), de rajtuk kívül még akad néhány kiszemelt fo­cista a tarsolyban. Először július 21-én Atkáron játszanak Pász­tor Zsolték, akikkel Nagy Gábor szeretné úgy tovább folytatni a munkát, ahogy azt elkezdték. (Folytatjuk) 1998 Pontok, gólok, nézők 1. SZOLOSKERT NAGYREDE SC Ősszel 15 13 2­45-6 41 Tavasszal 15 13 1 1 41-4 40 Otthon 15 14 1­48-4 43 Idegenben 15 12 2 1 38-6 38 Összesen 30 26 3 1 86-10 81 24 gólos: Csomós Tamás 23 gólos: Fekete Viktor 9 gólos: Bódis Barnabás, Fekete Tamás, Szerdahelyi Gábor 5 gólos: Bíró Péter 2 gólos: Csuvikovszky Balázs 1 gólos: André Zoltán, Nagy Gábor, KulcsárTibor Öngól: Henninger Péter, Fidler Gyula (mindkettő Makiár) Otthon 3950/15 mérkőzés 263 Idegenben 3490/14 mérkőzés 249 Összesen 7440/29 mérkőzés 257 Megjegyzés: a visszalépett Tarnaörs ellen minden csapat megkapta a 3 pontot 0-0-ás gólkülönbséggel. Északkeleten az egri tekések B. R. teke A Magyar Tekézők Szövet­ségében meghallgatásra talált az egri NB Il-es csapatok kéré­se, így a 2005/2006US bajnok­ságban már az Északkeleti-cso­portba sorolták a Széchenyi SC Eger és az Egri Nyomda SE együttesét. Az új beosztás sze­rint a két Heves megyei gárda mellett két nógrádi (Salgótar­ján, Bátonyterenye), egy borso­di (Sajóbábony), három dunán­túli (Sárisáp, Nyergesújfalu, Do­rog) és két fővárosi (Vegyterv, Postás-MSE) alkotja a 10 csapa­tos mezőnyt. Bajnok az Energia SC A gyöngyösi városi bajnok­ságban hétről hétre 12 csapat állt gurítódeszkára. Az NB II- ben sikertelen Energia SC te- kései sikeresen vigasztalódtak a városiban, ahol nagy küzde­lemben megelőzték a jó erők­ből álló Parádsasvár csapatát. A dobogó harmadik fokára a Mátra SE I. társulata léphe­tett, megelőzve a korábban NB Ill-ban vitézkedő Vámos- györköt. 1. Energia SC 22 21- 1 101:31 42 2. Parádsasvár 22 20- 2 96:36 40 3. Mátra SE 1. 22 16 1 5 89:43 33 4. Vámosgyörk 22 16- 6 95:37 32 5. H. Zalka SE 1. 22 15 - 7 81:51 30 6. SchuszterTE 22 10- 12 62:70 20 7. Mátra SE II. 22 10- 12 57:75 20 8. Atkár SE 22 8 1 13 55:77 17 9. 4 Muskotályos22 8 - 14 58:74 16 10. Vamav 22 3 - 19 32:100 6 11. H. Zalka SE II. 22 2 - 20 35:97 4 12. Hoda Coop 22 2 - 20 30:102 4 Bozótból lett az egri salakos hőskor Az egriek (is) legelőn kezdték az „angol rúgósdit” Az egri stadion felújításá­val, a múlt emlékeit ku­tatva, a megyeszékhelyi labdarúgás mélységeibe sodródhat, aki szívesen kíváncsi az elődök tettei­re. Számos kitűnőség kö­zül Lakatos Lajos (is) gyűjtötte a róla készült írásokat, megőrizte a hi­teles dokumentumokat, melyeket halála után csa­ládja felajánlotta e sorok írójának. Most főleg ab­ból tallózunk. Fesztbaum Béla SPORTLÉTESÍTMÉNY Lakatos La­josról tudni kell, hogy minden idők egyik legeredményesebb egri támadó játé­kosának számí­tott. Budapesten született, de kö­zépiskoláit már Egerben végezte, és a városban élte további életét. Futballt Egerben 1890-ben lá­tott először a nagyérdemű kö­zönség, akkor még angol rúgós- dinak fordították a labdarúgást, mint kifejezést. Igen ám, de hol rugdalóztak? A vasútállomás épületével szembeni nagyréten, ami az Érsekkerthez tartozott, és állatok legelőjeként szolgált. Bemutató jellegű volt a mérkő­zés, két budapesti csapat fellé­pésével, amit az Egri Dalkör szereplése tett ünnepélyessé. A dalárda, mint egyesület, egyéb­ként is készségesen kezelte a sport szerveződését, és külön­böző sportágak kerültek ott fel­karolásra. Az egri labdarúgás fejlődésének első akadályaként a pályakérdés volt a legnagyobb probléma. Az első kísérletek a játékra azért is maradtak félbe, mert nem volt megfelelő hely. A diákok azonban nem is­mertek lehetetlent és rúgták a labdát, ahol arra viszonylag el­fogadható helyet találtak. A tör­fele sem volt a város lakossága). A játék folyt a Dobó laktanya közelében lévő szabad terüle­ten, de a barom-vásártéren is. Igyekeztek azonban az érsek­kerti nagyréthez ragaszkodni, több-kevesebb sikerrel. Nem vé­letlen, hogy már az 1910-es években felvetődött egy olyan sporttelep kialakítása, amely több sportágnak is otthonul szolgált volna. A focistáknak si­került 1919-ben a Tanácsköztár­saság hetei alatt elérni, hogy legfeljebb kerüljenek az Érsek­kertbe. A kísérlet folyamatosan valósult meg úgy, hogy az egri érsektől évi egy aranykorona eszmei díjért bérbe vették a mai salakos pálya területét. Játékra alkalmassá úgy tették, hogy a fás és bozótos kertrészt katonák segítségével és széles körű tár­sadalmi összefo­gással megtisztí­tották. Aztán fo­lyamatosan to­vább rendezték a környéket, de a tervezett ülőhe­lyek kiépítése so­ha nem valósult meg. Mivel egyre több csapat szer­veződött a megyeszékhelyen, már az 1930-as évek közepén megfogalmazódott, hogy hozza­nak létre az Érsekkertben még egy másik pályát is. Okolicsányi Imre vármegyei al­ispán, vitéz Sublik Károly pá­pai prelátus kanonolc és Braun Károly polgármester tárgyalt is az országos sportszervezet ille­tékesével 1937-ben, sőt megál­lapodás is született. A követke­ző években bizonyos munkákat el is végeztek, de aztán a II. vi­lágháború is gátja volt annak, hogy a jelenlegi stadiont csak 1954-ben avathatták fel. Termé­szetesen nem a korábbi tervek szerint, hanem attól bátrabban a korszerűség irányába lépve. A múltról szólva a fiatalabb korosztályok is hallottak már arról, hogy az egri labdarúgó­csapatnak MESE volt a neve. A rövidítés magyarázata: - Az ■ A múlt dicső, a jö­vőt pedig szeret­nénk egyre szebb­nek látni a meg­újult egri stadion lelátóiról. Az egri labdarúgás korábbi népszerűségének ékes bizonyítéka: a téli barátságos mérkőzések is zsúfolt nézőtér előtt zajlottak téneti hűség kedvéért említést érdemel, hogy 1908-ban alakult meg hivatalosan is az Egri Fut­ball Klub. A közeli és távolabbi városok csapataival (Hatvan, Gyöngyös, Me­zőkövesd, Mis­kolc, Debrecen) barátságos mérkőzéseket játszottak, ter­mészetesen az akkori szabá­lyok szerint, kezdetleges kö­rülmények kö­zött, de viszonylag élénk (1000-1500 néző) érdeklődés mellett. (Akkor a mostaninak 1920-as évek elején szervezet­ként alakult meg a Magyar Or­szágos Véderő Egylet (MOVE). Az Eger Sport Egylet is hozzá tartozott (ÉSE), és a kezdő be­tűkből képezték a legendás rö­vidítést: MESE. Persze ami tör­tént, az mind igaz volt. Egri Futball Klub Egyesület Noha az alakuló ülést követően Eger FC elne­vezés szerepelt a májusban alapított új egylet neveként, időközben változás, illetve pontosí­tás történt. Ennek értelmében az Egri Futball Klub Egyesület (EFKE) a hivatalos, vagyis vis­szatérnek az 1908-as bejegyzéshez - igaz ki­egészítéssel. 4 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents