Heves Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-11 / 160. szám
4 FIATALOK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚLIUS 11., HÉTFŐ Középiskolások tervei külföldön tervek Angliába tanulni, Németországba pénzt keresni mennének Legszívesebben Angliában, Németországban, az USA-ban és Ausztriában tanulnának tovább a középiskolás diákok a külföldi országok közül, míg munkát leginkább Németországban vállalnának.A kutatásban részt vett 27 729 16- 18 éves középiskolás diák 76 százalékának ugyanis nincs még nyelvvizsgája. A katonai, rendvédelmi pályára készülőknek 13 százaléka, az orvosi pálya iránt érdeklődőknek 42 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával. H. A. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a középiskolások 49 százaléka néhány hónapig, 24 százaléka néhány évig szeretne tanulmányokat folytatni külföldön, míg 58 százalékuk rövid távon, 39 százalékuk akár néhány évig is vállalna munkát hazánkon kívül. Leginkább az orvosi pályára készülők terveznek néhány hónapos külföldi tanulmányokat (64 százalék), míg a hosszabb (évekig tartó) külhoni tanulás tervezése a jogi és a bölcsész pályára készülőket jellemzi (33 százalék). A diákok nyelvvizsgáinak száma azonban nincs egyenes arányban a nemzetközi karriertervekkel. A kutatásban részt vett 27 729 16-18 éves középiskolás diák 76 százalékának ugyanis nincs még nyelvvizsgája. A katonai, rendvédelmi pályára készülőknek 13 százaléka, az orvosi pálya iránt érdeklődőknek 42 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával. A diákok úgy tűnik, az utolsó pillanatra hagyják a nyelvvizsgát: döntő többségük - 58 százalékuk - az érettségi évében tervezi a megszerzését. A válaszadó diákok 62 százaléka pedig annak ellenére sem tervez emelt szintű nyelvi érettségit tenni, hogy a kétszintű érettségi rendszer bevezetésével ■ „Leginkább as orvosi pályára készülők terveznek néhány hónapos külföldi tanulmányokat (64 százalék), míg a hosszabb (évekig tartó) külhoni tanulás tervezése a jogi és a bölcsész pályára készülőket jellemzi (33 százalék)...” Anglia rendkívül népszerű a diákok körében 2005-től államilag elismert anyaga és a további részletek le- nyelwizsga szerezhető a matú- tölthetőek a www.fisz.hu oktatárával. A FISZ kutatásának teljes si portálról. Tájékozatlan diákok hogy a diákok jelentkezésükkor milyen szempontok alapján választanak egyetemet, főiskolát. A pályaválasztók számára a legfontosabb, hogy a diploma jó elhelyezkedést biztosítson. Ezt követi, hogy mely tantárgy emelt szintű vizsgáját kéri a felsőoktatási intézmény. Harmadik szempont, hogy a képzés államilag finanszírozott, vagy költségtérítéses, és ha költségtérítéses, akkor mekkora a tandíj mértéke. Figyelemre méltó, hogy az ösz- szes megkérdezett 44 százaléka venne részt költségtérítéses képzésben. Erre az emelt szinten érettségizők nagyobb arányban hajlandóak, mint azok, akik középszinten érettségiznek. A diákoknak az idén első ízben Mennyire van tisztában a bolognai folyamattal? A diákok továbbtanulását gyökereiben változtatja meg a felső- oktatást átalakító bolognai folyamat 2006-tól, ennek ellenére 56 százalékuk még egyáltalán nem hallott róla, 78 százalékuk pedig nem ismeri a különbséget a bachelor és a master képzések között - derült ki a Felvételi Információs Szolgálat országos középiskolai kutatásából, melyben 501 középiskola 27 729 diákja vett részt. Ismeretes, hogy az egyetemek és főiskolák rendszere jövőre megszűnik, helyét master és bachelor képzések veszik át. Az új felsőoktatási rendszerben a középiskola elvégzése után a hallgató először csak rö- videbb, többnyire hároméves kurzuson vesz részt, melynek elvégzése után bachelor, a rákövetkező kétéves képzés végén pedig master fokozatú diplomát kap. A diákok jelenlegi álláspontja szerint legnagyobb arányban az orvosi pályára készülők terveznek master képzést, őket követik a bölcsész, a jogi és szociális igazgatási területre készülők. (Az orvosi, jogi és szociális területen kizárólag master képzések indulnak majd.) A FISZ felmérése vizsgálta azt is, van lehetőségük arra, hogy a jelentkezési lapok leadása után - július 11-ig - még egyszer változtathassanak a megpályázott intézmények sorrendjén az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodánál. A legégetőbb problémák válaszok Céltalanság, kilátástalanság Az Ifjúság2000 vizsgálat talán legérdekesebb tapasztalata az volt, ahogyan a fiatalok az őket érintő legfontosabb társadalmigazdasági folyamatokat és problémákat rangsorolták. Az e kérdés által kimutatott társadalmi feszültség-potenciált a munkanélküliség, a pénztelenség, az alacsony keresetek és a lakáshelyzet említési sorrendje, és ezen elemeknek a többi tényezőtől való feltűnő távolsága jelezte. Négy év alatt lényeges változás történt a problémaérzékelésben. Napjainkban a 15-29 évesek számára minden kétséget kizáróan a drogok elterjedése jelend a legfontosabb feszültségforrást Korábban a kábítószerkérdés az említések sorrendje alapján képezett rangsor ötödik helyén helyezkedett el. Fontos változás, hogy a másik devian- ciaforrás, az alkohol elterjedé- ■ se is bekerült a négy legfontosabb ügy közé. A korábban abszolút elsőséget élvező alap- problémák, mint a munkanélküliség, a pénztelenség, a lakásügy háttérbe szorultak. A munkanélküliség említési gyakorisága több mint a felére csökkent A pénztelenség és a lakásprobléma a lista hetedik és kilencedik helyére csúszott. Szerepüket olyan tényezők vették át, amelyek közvetve vagy közvetienül mégiscsak kapcsolódnak az alapvető társadalmi problémákhoz, így rájuk adott egyfajta válaszok-, ként értékelhetjük. A kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalanság erősítik a deviáns magatartásformák kialakulását A legfiatalabb, a 15-19 éves korosztály esetében még az átlagosnál is jóval magasabbra értékelt probléma a drog és az alkohol elterjedése. A munka- nélküliség leginkább a pályakezdőként most a munkaerőpiacra kilépő 20-24 éveseket érinti. A jövő problémái, a kilátástalanság, a céltalanság a többi csoporthoz képest a legidősebbek problématérképén jelenik meg nagyobb arányban. Míg az alkoholproblémák leginkább a községben lakó fiatalokat foglalkoztatják - látszólag meglepően -, a kábítószer elterjedése nem oszlik meg az állandó lakhely szerinti településtípus alapján. Véleményünk szerint ennek hátterében az áll, hogy a drogozás terjedését minden társadalmi rétegen belül egyaránt komoly problémaként értékelik. Hasonlóan a 2000. évi kutatás eredményeihez, a budapesti fiatalok körében az átlaghoz képest jóval magasabb a lakásproblémákat, valamint az önálló egzisztencia megteremtését felemlegetek aránya, míg a községekben a munkanélküliség és az ehhez kapcsolódó pénztelenség jelentősége kiemelkedőbb. A jelenleg iskolarendszerben tanulók problématérképe igen komoly eltérést mutat az egyes iskolatípusok szerint. A szakmunkás- tanulókat és a szakközépiskolába járókat foglalkozatja leginkább a drogok és az alkohol elterjedése. Az egyetemre és a főiskolára járókat immateriális, emocionális problémák, így a céltalanság, a kilátástalanság, az erkölcsi romlás, a kulturá- latlanság és a család válsága foglalkoztatják a többieknél jóval nagyobb mértékben. „...A legfiatalabb, a 15-19 éves korosztály esetében még az átlagosnál is jóval magasabbra értékelt probléma a drog és az alkohol elteijedése....” Egyre több a számítógép eltérések A régiók szerinti különbségekben nem történt változás Napjainkban a fiatalok háztartásainak több mint felében (57 százalék) található személyi számítógép. Különösen markáns változást tapasztalunk az Ifjúság2000 adataihoz képest, hiszen 2000-ben a személyi számítógéppel ellátott háztartások aránya 29 százalék volt, azaz 4 év alatt közel a duplájára nőtt. A háztartások számítógép-ellátottsága az átlagnál jóval magasabb Közép-Magyarorszá- gon (66 százalék) és a Nyugat- Dunántúlon (63 százalék). A számítógéppel való legalacsonyabb ellátottság még mindig Észak-Magyarországra (50 százalék) és Észak-Alföldre (49 százalék) jellemző, így a régiók szerinti különbségekben nem történt változás. A háztartások személyi számítógéppel való ellátottságában szintén kézzelfogható a jól ismert „urbanizációs lejtő”: míg Budapesten a fiatalok háztartásainak 71 százalékában, addig a községekben lévő érintett háztartásoknak csak 46 százalékában található személyi számítógép. Az idősebb korcsoportok felé haladva csökken a számítógéppel rendelkező háztartások aránya: míg a 15-19 éves korcsoportot magukban foglaló háztartások 67 százalékában találunk személyi számítógépet, addig az idősebb ifjúsági korcsoportok esetében ez az arány már csak 49 százalék. A fiatalok személyiszámítógéphasználatában is - bár arányaiban nem olyan látványosan Az Iskolás korú fiatalok között a számítógép-használók aránya 86 százalék FOTÓ: GÁL GÁBOR növekedés érezhető. 2000-ben a 15-29 évesek 46 százaléka használt személyi számítógépet, 2004-ben pedig összesen 70 százalékuk. Régiónként azonban itt is nagy eltéréseket találunk. Legnagyobb arányban a közép-magyarországiak használnak számítógépet (78 százalék), de átlagon felüli a Nyugat-Dunántúl számítógép-használóinak aránya is (73 százalék). Jóval alacsonyabb ugyanakkor ez az arány Észak-Magyarországon (62 százalék) és Dél-Alföldön (63 százalék). A számítógéphasználat terén nem tapasztaltunk olyan nagymértékű különbségeket az egyes régiók között, mint a számítógéppel való ellátottság terén. Némiképpen kisebbek az eltérések a számítógép-penetráció és - használat között akkor is, ha településtípus szerint vizsgálódunk, bár így is hatalmasnak mondható a budapesti és vidéki számítógép-használó fiatalok arányának 20 százalékos eltérése. Budapest felől a községek felé haladva folyamatosan csökken a számítógéphasználók aránya a fiatalok között. Budapesten a fiatalok több mint négyötöde számítógép-használó, a községekben azonban csak a 15-29 évesek háromötöde. Hasonlóan „erős” különbség figyelhető meg a korcsoportokat vizsgálva: az iskolás korú fiatalok között a számítógéphasználók aránya >16 százalék, a vizsgált legidősebb korcsoportban pedig 59 százalék. Ennek feltételezhető okai részben anyagi jellegűek, azaz az iskolarendszerből való kikerüléssel megszűnik a személyi számítógéphez való hozzáférés, másrészt az idősebb korcsoportok eleve kevésbé találkozhattak a kötelező oktatás keretei között számítógéppel, kevésbé épült be az életmódjukba. Harmadrészt itt is szerepet játszik az urbanizációs lejtő, hiszen a kistelepülések infrastrukturális helyzete sok esetben nem teszi lehetővé az internet egyszerű és olcsó elérését sem. i « 1 I I
