Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-06 / 130. szám

2005. JÚNIUS 6., HÉTFŐ, - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 9 TRENCSEN POZSONY BESZTERCE­SZILÁGY SZOLNOK- NASZÓD ... DOBOKA V ESZPRÉM CSONGRÁD HÁROMSZÉK SZEBEN POZSEGA SZERB-HORVÁT- SZLOVÉN KIRÁLY­SÁGHOZ KERÜLT Terület 20 000 km2 Lakossái 1,5 millió (500 ezer magyar) Trianonban már csak az ország előre meghatá­rozott szétdarabolását szentesítették a nagyha­talmak, de azért meghall­gatták a magyar küldött­ség nagy tekintélyű veze­tőjének azóta is lenyűgö­ző hatású beszédét. Gyulay Zoltán - Izing Antal Az első világháború végzetes kö­vetkezményekkel járt Magyar- ország számára. Az amerikai el­nök, Woodrow Wilson már 1918. január 8-án, Amerika hadba lépése előtt közzétette szenátus­hoz intézett, tizennégy pontból álló üzenetét, amely az igazsá­gos békekötés fel­tételeit tartalmazza. A tizedik pont így intézkedik: „Auszt- ria-Magyarország népeinek, amelyek­nek helyét a népek között megoltal­mazni és biztosíta­ni kívánjuk, legelső alkalommal lehetővé kell tenni önálló fejlő­désüket”. Ezzel egy időben a külföldre távozott cseh emigrán­sok vezérei (Tomas Masaryk és Edvard Benes) megpecsételték a monarchia és az ezeréves Magyarország sorsát. Még azon a tavaszon, május 30-án az amerikai csehek és szlovákok megkötötték a pitts- burgi szerződést, amely kijelen­ti, hogy a szlovákok, ha megfe­lelő autonómiát kapnak, csatla­kozni kívánnak Csehországhoz. Wilson, aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerződés ürü­gyén pártfogásába vette a terve­zett államot. Ennek következté­ben az antanthatalmak el­ismerték az akkor még nem is létező Csehszlovákiát hadviselő félnek. Az antanthatalmak 1918. ok­tóber 5-én felkérték Wilsont, hogy az általa elkészített doku­mentum alapján kezdjen béke­tárgyalásokat. Két héttel később Tisza István magyar miniszter- elnök a parlamentben kijelen­tette, hogy a háborút Magyar- ország elvesztette. Az esemé­nyek fölgyorsultak. Október 30- án a Nemzeti Tanács magához- vette a hatalmat, s másnap meg­gyilkolták Tisza Istvánt. Károlyi Mihály kormánya - a grófot a király, IV. Károly kérte fel a mi­niszterelnöki posztra - elrendel­te a magyar csapatok fegyver- letételét. A csehek betörtek a Felvidékre, a romá­nok pedig a déli or­szágrészben kalan­doztak. Október 30-án a szlovák, november 25-én a szerb, végül decem­ber 1-jén a román népgyűlés részt­vevői kimondták a Magyar- országtól való elszakadást. Magyarországon dúlt a vörös­terror. Az antantállamokban pe­dig már senki sem vette komo­lyan a wilsoni elveket. Minden­ki természetesnek találta, hogy a legyőzött államokra minden feltételt rá lehet és rá kell kény­szeríteni. A győzők vezetői a legyőzött államok meghallgatása, részvé­tele nélkül határoztak, majd ki­jelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatat- lanok. Magyarország helyzetét különösen nehezítették a szer- bek, a románok és a csehek Pá­rizsban tevékenykedő képvise­lői és ügynökei. Az év folyamán ■ Az utódállamok nemzeti alapo­kon jöttek létre, nacionalizmu­suk aggodalom­mal töltötte el a nagyhatalmakat Iáikon gyászkerettel jelentek meg. Ezzel egy időben az osztrá­kok követelni kezdték a nyuga­ti magyar terület átadását, ame­lyet a csehek fenyegető fellépé­se is támogatott. Ezt a vonalat eredetileg korridornak szánták a nagyhatalmak az északi és a déli szláv államalakulatok, Csehszlovákia és a Szerb- Horvát-Szovén Királyság, a ké­sőbbi Jugoszlávia között. Az osztrákok megkísérelték a terü­let megszállását, de mindenfelé magyar csapatok ellenállása fo­gadta őket. Bethlen visszautasí­A szabad demokraták a légies határokról tóttá az illetéktelen cseh beavat­kozást, és a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte. Október 12-én Velencében alá­írták az osztrák-magyar meg­egyezést, amelynek következté­ben Nyugat-Magyarország na­gyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani. December 14-én a nép­szavazáson fölényesen győzött a Magyarországhoz való tarto­zás gondolata, így nyerte el Sop­ron a Hűség városa címet. a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerződéseket kötöt­tek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szem­pontból veszélyes helyzetet te­remt. Az utódállamokban mind jobban megnyilvánuló féktelen nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük. A magyar delegáció 1920. ja­nuár 7-én érkezett Párizsba gróf Apponyi Albert vezetésével, gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál segédletével. Közben a nemzet­síteni bennük az összetartozás érzését. Ma is a megbékélés a legfontosabb, de nem szabad egyenlőségjelet tenni az állam- polgári jogok, illetve a kulturá­lis és nemzeti összetartozás kö­zé. Ezért nem szerencsés a tava­lyi népszavazás eredményének gyakori felemlegetése. Az Euró­pai Unió bővítésének lehetősé­gét ő is fontosnak tartja mint a határok légiesítésének leg­célravezetőbb lehetőségét. •c A rendőrség is vizsgálódott a napokban megjelent plakátok ügyében gyűlés 1920. március 1-jén Hor­thy Miklóst választotta meg kor­mányzónak. Június 4-én pedig Apponyi lemondása után a versailles-i kis Trianon kastély­ban Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Dräsche Lázár Alfréd aláírta a szerződést. No­vember 13-án a nemzetgyűlés törvénybe iktatta, és kihirdetése után mint 1921: XXX. törvény­cikk került a magyar törvények tárába. Az ország gyászba bo­rult, a lobogókat félárbocra en­gedték, az újságok a címolda­Apponyi Albert három nyelven beszélt PETŐ IVÁNNAK, az SZDSZ frak­cióvezető-helyet­tesének nincs pártos állás­pontja, de párt­ja ezt a kérdést is politikai alapon közelíti meg. Az a legfontosabb, hogy területi revízió szóba sem jöhet, noha a határok igazságtalanok, és sok magyar él az anyaországon kí­vül, akiket támogatni kell, erő APPONYI a kon­ferencián, 1920. január 16-án a törté­nelmi Magyar- országgal ér­velt. A Kárpát­medence földrajzi és évszáza­dok szerves fejlődése nyomán kialakult gazdasági egységére vonatkozó utalásai, a magyar nemzet államalkotó géniuszá­nak kiemelése a nemzetiségek csekélyebb politikai vezetői gya­korlatával szemben, a magyar történelem önzetlen küldetésé­vel - Európa védelmében folyta­tott háborúival - kapcsolatos megállapításai egyszerre állítot­ták dicsfénybe Szent István örökségét és igyekeztek a jövő Európájának nélkülözhetetlen részeként láttatni az egységes Magyarországot. Remekül meg­szerkesztett, franciául és ango­lul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéde bravúros szónoki teljesítmény volt. FÜR LAJOS volt honvédelmi mi­niszter, az MDF alapító tagja szerint 1920- ban területileg darabolták fel Magyarországot, 1945 után po­litikailag és lelkileg is. Elhitet­ték a határainkon belül maradt magyarokkal, hogy a kialakult helyzet megváltoztathatatlan, s ez nem más, mint a tragédiák tragédiája, ami megmutatkozott a december 5-i népszavazáson is. A trianoni döntés mindig igazságtalan volt, s az ma is. Ennek ellenére most csak a megbékélésnek van realitása revizionizmus nélkül, bár a ha­táron túl élő magyaroknak meg­adhatták volna már az autonó­miát, de erre sehol sem került sor. Az EU-hoz való csatlakozás ezt sosem fogja automatikusan biztosítani. Melyik szomszéd mennyit kapott? A 85 éve elcsatolt területeken összesen 10,6 millió ember élt, akiknek 30 százaléka, 3,2 millió ember magyarnak vallotta magát AUSZTRIÁHOZ KERÜLT twv mm r E«lj Lakossá * 300 ezer (60-70 ezer magyar) CSEHSZLOVÁKIÁ­HOZ KERÜLT Terület 61000 km2 |J Lakosság 3,5 millió (1 millió magyar, Kárpátaljával) ^ Terület 4000 km2 FOCflRAS BRASSÓ Terület 103000 km2 ROMÁNIÁHOZ KERÜLT | ' Terület ag ’ 5 millió (ebből 1,6 millió magyar) un vnn>> Előtte | Terület: 282 mt km* Lakosság: 18,2 millió Gabonatermesztés: 6S millió mlaa/év Sóbányászat: 2,8 millió tonna/év Utána Terület: 13 mi km* 30% Lakosság: millió 42% Gabonatermesztés: 28 millió máaa/év 38,4% Sóbányászat: Oterma/év 100% Közigazgatási beosztás 1917-ben A vaskohóval 31%-« maradt m#g A vasúthálózattá) 38% maradt hatéren belöl Értjeink 84%4t vetítettük el a mezőgazdasági termelés 80*-Wl esőkként a gyéripafl termelés 88%4ai esett vttsia A dunai flottilla 100% át kellett átadni iöfcJlÁS: ROMSICS IGNÁC? MÁGYÁRORSZÁGTÖRTÉNIffiF. A XX. SZÁZADBAN (ÖSSRlS KIADÓ, £OPy3) 1920. június 4. Nyolcvanöt esztendeje, a trianoni békeszerződés aláírása után Budapesten százezrek tüntettek. A közintézmények zárva maradtak. Az újságok gyászkerettel jelentek meg, az országzászlót félárbocra eresztették. A diktátum 1921. július 26-án lépett életbe. A VAGYON 62 SZÁZALÉKA ODAVESZETT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents