Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-06 / 130. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. JÚNIUS 6., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A tűz miatt kihűlt reggeli a kollégák DÖNTÖTTEK a dííról Első lett a legjobbak között A kívülálló többnyire a gyakorlott csapatmunkát érzékeli, amikor a lángokkal küzdő tűzoltókat látja. Ők viszont a felkészültség, a szakmai tudás, a másikra való odafigye­lés, az emberség alapján értékelnek. így volt ez Tarnóczi Mihály esetében is. Évekig gép­kocsiveze­tő, '93- ban vi- s z o n t már Szilvás István EGER Erős tartású embernek lát­szó, zömök férfi Az év egri tűzol­tója. Megjelenése azt sugallja, mintha élete első percétől kezdve erre a hivatásra termett volna, az igazság azonban egészen más. Bár annak idején, tizenéves korá­ban szorgalmas tagja volt az egerszalóki önkéntes tűzoltó egyesületnek, az utcán járva nem kapta fel különösebben a fe­jét, ha elrohant mellette a sziré­názó szerkocsi. Aztán tizennyolc évvel ezelőtt történt valami.- Falubeli távoli rokonom, az akkor már főhadnagyként szol­gáló Smuczer Zoltán váratlanul megkérdezte tőlem, hogy nincs-e kedvem tűzoltónak áll­ni - meséli Tarnóczi Mihály. Ez a találkozás bogarat tett a már katonaviselt, s éppen a vízmű­nél szakmunkásként dolgozó fia­talember fiilébe, bár az is ott csen­gett benne, hogy környezetében miként vélekednek a tűzoltókról. „Elvannak ott a laktanyában, csak heverésznek, azzal az egy-két tűz­zel meg csak megbirkóznak” - hal­lotta nem egy falubelijétől.- Persze, nem ez hozott ide - jegyzi meg a főtörzszászlós. - Ön­kéntes koromból tudtam én jól, hogy milyen komoly felkészülés kell ehhez a munkához. Emlék­szem, mennyit gyakorolturücegy- egy verseny előtt, de meg is lett az eredménye, hiszen megyei szin­ten az első három között voltunk. A naptárban 1987 júliusát ír­ták, amikor ötödmagával felsze­relt, s beosztott tűzoltó lett, ám csak a decemberi vizsgák után, a következő év elején véglege­sítették.- Ki ne emlékezne az első bevetésére! - vála­szolja a kérdésre. - A vá­rosból riasztottak ben­nünket, egy mellék- épület égett. Újonc­ként akkor még csak a háttérben dol­gozhattam, a tűz fész­kéhez akkor enged­tek oda, amikor a többiek már lefeketí­tették azt, s az utó­munkálatokat kel­lett elvégezni. Ezután a régi, vett szokás szerint az egyik sugárcsőből váratlanul a nyakába zúdítottak egy adag vizet, majd a csapat tagjai marokra fogták a szikracsapót, s beavatásként ala­posan elfenekelték vele. A többi könnyebb lesz - utaltak kuncog­va az elkövetkezendő évekre, amikor a szolgálat lételte után összejöttek az ilyenkor ugyan­csak elmaradhatatlan koccintás­ra. Az „öregek” túloztak egy ki­csit, mert bizony kemény tanuló­évek következtek: öt hónap a bu­dapesti tiszthelyettesi iskolán, majd a tűzoltó szakmunkáskép­ző tanfolyam szigorú vizsgái. Szerencsére a fiatalember szé­pen teljesített, s halad a ranglét­rán, illetve a beosztási fokokon. szerpa­A legjobbak egyikeként Tarnóczi Mihály egyebek között ezért a helytállásért érdemelte ki kollégái elismerését fotó: pilisy elemér rancsnok volt, majd a különböző vonuló egységeknél látta el a szolgálatparancsnoki, illetve a helyettesi teendőket. Jelenleg a „C” csoportban tölti éppen a min­den harmadik napon következő huszonnégy órás szolgálatot.- Ebben annyi a biztos, hogy reggel 7 és hét óra húsz között megtörténik a váltás, utána elvi­leg reggeli kövétkezik, de ne­megyszer volt már, hogy épp ak­kor riasztottak bennünket, ami­kor az asztalhoz ültünk volna - utal arra, hogy soha nem lehet ki­számítani, mi vár rájuk másnap reggel hétig. - Ha viszont nincs vonulás, akkor elméleti foglalko­zással, vagy begyakorló riasztás­sal telik az idő. Most például az idősek Petőfi utcai ott­honában imitáljuk majd az oltást - sorolja a napi teendőket, hozzátéve persze, hogy ha mód van rá, akkor lazíthatnak is: ilyen­kor fo- c i z - nak, spor­tolnak egy jót a sza­badban. Ennyit a „lustálko­dásról...” Társaival együtt a főtörzszászlós szá­mos éles helyzetben bizonyított már. Ott volt például az az eset, amikor egy borászati telepre hívták őket, mert három ember került életveszélybe a mustgáz miatt. Kettőt már csak holtan tudtak felhozni a mélyből. Más­kor mínusz tizenöt fokban oltot­tak egy égő vasúti kocsit, a fecs­kendő vize szinte odafagyott a vagon oldalára, mire végeztek.- Ezernyi dologra kell odafi­gyelni ilyenkor, az első áz, hogy van-e odabent a lángok között. valaki - magyarázza a szerpa­rancsnok, aki szerint hetekig tart, amíg feldolgozzák egy-egy tragikus eset emlékét. - De ezt vállaltuk, ez a hivatás a helytál­lásról szól. Nagyobb a biztonság értékelés Elismerés a bűnmegelőzésért nagyvisnyó Testületi ülésen számolt be közrendvédelmi és közbiztonsági munkájáról Ju­hász Tamás r. zászlós, Szilvás­várad és Nagyvisnyó körzeti megbízottja. Az önkormányzat tanácskozásán jelen volt Bállá Ferenc r. ezredes, az Egri Rend­őrkapitányság vezetője is. A beszámolót követően Molnár Albertné polgármester asszony elismerően szólt a rendőrség munkájáról. Mint kiemelte, a köz­ségben bizalom övezi a körzeti megbízott tevékenységét, Juhász Tamás r. zászlóst udvarias, de ha­tározott rendőrnek tartják. A tele­pülés vezetője hangsúlyozta to­vábbá, hogy jó döntésnek bizo­nyult a Bélapátfalván létrehozott körzeti megbízotti csoport, ezáltal ugyanis - mint mondta - „össze­hangolt rendőri munka folyik, na­gyobb a biztonságérzetünk, amió­ta a KMB-csoport működik.” Az értékelés során az is el­hangzott, hogy kiemelkedően jó az együttműködés a helyi kör­zeti megbízott, valamint a csak­nem negyven tagot számláló polgárőrség között. Ennek, vala­mint eddigi munkája elismeré­seként Kapui Zoltán, a polgár­őrség vezetője emléklapot vehe­tett át Bállá Ferenctől, a képvi­selő-testület pedig pénzjutalom­ban részesítette az önkéntes bűnmegelőzők irányítóját. Napsugár a gyermekekért (tari) hatvan Megalakult a Napsugár Gyermekjóléti Intézmény, melynek vezetőjévé a képvise­lő-testület Bene Györgyné Má­té Csillát választotta meg, aki elmondta: a gyermekjóléti alap­ellátást biztosító, közös igazga­tású, többcélú, önálló szakmai és szervezeti egységekkel mű­ködő feladatot végeznek. A Nap­sugár magában foglalja a Szi­várvány Szociális Szolgálatról leválasztott módszertani gyer­mekjóléti szolgálatot, valamint a két, korábban külön szerve­zetként működő Pázsit úti, illet- i ve Mohács úti bölcsődét. A jövőben ez az intézmény gondoskodik a három év alatti, helybeli gyermekek napközbe- pi, ellátásáról, gyermekjóléti szolgáltatást biztosít, továbbá az egész megye területén mód­szertani feladatokat lát el, s a helyettes szülői ellátás megol­dása is a tevékenységi köréhez sorolható.- Uj szervezet lévén, sok tá- • mogatásra lesz szükségünk, mire teljesen önállóak lehetünk - fejtette ki Bene Györgyné Má­té Csilla. - Egyelőre tanuljuk, mit és hogyan lehetne még job­ban tenni, s reméljük, hamar túllépünk a kezdeti nehézsége­ken. Az intézmény székhelye a Pá­zsit út 41. szám alatti bölcsődé­ben található. Itt várják mind­azok érdeklődését, akikben bár­milyen kérdés vetődik fel a Napsugár munkájával, felada­taival kapcsolatosan. Honlapju­kat, amely a www.napsug- ar60.uw.hu címen érhető el, fo­lyamatosan frissítik, de a 37/342-803-as telefonszámon is elérhetők. A vezetőnő végül beszámolt arról is, hogy a nyáron várható­an elvégzik a szükséges épület­átalakítást, melynek eredmé­nyeként még korszerűbb körül­mények között végezhetik az apróságok érdekében kifejtett teendőiket. Teréz anya névtelen segítő gyermekei nem lehet HIT nélkül élni A világon mindenütt az erkölcsi szegénység a legnagyobb baj A minap városunkban jártak a Szeretet Misszionáriusai Kongregáció (Teréz anya nővérei) miskolci házának a rendtagjai. Tisztelgő látogatást tettek a Főegyházme­gye érsekségén, ahol többek között Katona István püspök fogadta őket. Program­jukban a Bazilika, s az Egri Vár megtekintése is szerepelt. Sokan hallottak már a rend megalapítójáról, Kalkuttai Teréz anyáról -akit a pápa 2003-ban boldoggá ava­tott de arról kevesen tudnak, hogy az általa alapított rend jelen van Magyaror­szágon, sőt az Egri Érsekség területén is. Interjúnk a rend nővéreivel készült, akik a nyilvánosság előtt nem kívánják megnevezni magukat. Dr. Gulyás Ferenc Eger Első látásra a jellegzetes szári - a kék szegélyű fehér vá­szonruha - alapján azonnal fel­ismerhetők. A nővérekből árad a kedvesség, a szeretet, s a mo­solygós arcok mögött igazi lelki nagyságokat lehet fölfedezni. Ők azok, akik névtelenül, életü­ket a krisztusi szeretet jegyében a szegények legszegényebbjei­nek a szolgálatára áldozzák.- Miért léptek be a rendbe? . - A rendbe lépés belső elhi- vatás alapján történt. Ezt nem lehet megmagyarázni, belső su­gallat alapján meghívást érez­tünk erre, s ettől kezdve tudtuk, hogy itt a helyünk.- Honnan és mikor jöttek Magyarországra?- Még 2001-ben érkeztünk különböző országokból. Van, aki Indiából, Bangladesből, vagy éppen Romániából jött. Ám ennek nincs jelentősége, mert a testvériség összeköt bennünket.- Az emberek keveset tud­nak önökről. Konkrétan mi­vel foglalkoznak?- Naponta hajnali 4.40-kor kelünk, utána ima, zsolozsmá- zás és mise következik. Ellát­juk magunkat, tehát főzünk, takarítunk is, de a fő tevé­kenységünk az, hogy sokszor már a reggeli mise után me­gyünk apostolkodni. Ez azt je­lenti, hogy családlátogatások­ra megyünk a környéken, mondhatnánk, hogy szinte házról házra járunk. A térség­ben, ahol lakunk, nagyon sok a szegény ember, főleg pedig a cigány származású, úgyhogy bőven van tennivalónk.- Hogyan zajlik egy ilyen családlátogatás?- Mindenekelőtt meghall­gatjuk az embereket, akik na­gyon őszintén elmondják ne­künk a problémáikat. Ezután elbeszélgetünk velük, s van, amikor együtt imádkozunk is. Elsősorban lelki gondozást adunk, mert arra van a legna­gyobb szükség. De ha egy idős néninél azt tapasztaljuk, hogy takarítani kellene, akkor azt is elvégezzük. Anyagi támoga­tást csak ritkán tudunk adni, mivel a lehetőségeink korláto­zottak.- Önök honnan kapnak tá­mogatást?- Mi az isteni gondviselésből élünk, adományokból tartjuk fenn magunkat. A pesti köz­pontra természetesen számít­hatunk, ők már 1998-tól mű­ködnek, s ingyenkonyhát, haj­léktalanszállót is üzemeltet­nek. Teréz anya, a követendő példakép- Amikor családlátogatáson vannak, elfogadnak-e támo­gatást?- Mi sehonnan nem kérünk adományt. Sokat járunk látogat­ni, de ekkor nem fogadunk el semmit, még egy pohár vizet sem. Ezt Teréz anya hagyta ránk, hogy tiszteletből, a szegé­nyekért, nem fogadhatunk el dolgokat. Ellenkező esetben, ha legközelebb ismét mennénk, az volna a látszat: azért megyünk, hogy valamit kapjunk. S akkor a szegények számára nem vol­nánk többé hitelesek. Persze, ha valaki segítőkészségből valamit hozni akar nekünk, akkor azt itt a háznál köszönettel elfogadjuk.- Hogyan látják a gondozá­sukba vett családok helyze­tét? Melyik a nagyobb baj, az anyagi szegénység, vagy a lelki nyomorúság?- Az erkölcsi szegénység a leg­nagyobb baj. Az általunk gondo­zott körzetben nagyon sokan nem élnek házasságban, csak összeáll­nak, s ez itt a cigány fiatalokra szinte jellemző. Sok az abortu­szok száma, de ugyanakkor sze­dik a különböző fogamzásgátló gyógyszereket is, amivel tönkrete­szik a testüket Ezek a káros szo­kások nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak, s igen nehéz megtörni. Ide tartozik még a nem megfelelő gyereknevelés is. A szülők sok mindent ráhagynak a gyerekre, s nem mondanak ne­met, amikor kellene.- A magyar emberekről álta­lában mi a véleményük?- Azt látjuk, hogy kicsit szo­morúak, ami már a fiatalokon is megfigyelhető. Ennek az az oka, hogy sokan nem gyakorol­ják a hitüket. Nincs jelen Isten az életükben. Ezért van annyi ideg- és egyéb betegség, szomo­rúság. Nem hisznek, illetve ne­hezen hisznek. Nem akarunk rosszat mondani a magyarok­ról, de ez a véleményünk.- És a fiatalok szomorúsága?- A fiatalok is azért szenved­nek, mivel nincs hitük, s így máshol keresik a boldogságot. Inkább a világi dolgok felé for­dulnak, de csalódnak, mert az nem boldogítja majd őket.- Mi a rendjük jelmondata?- „Érted szomjazom.” Ez ki­fejezi azt, hogy a szegények kö­zül is a legszegényebbekkel kell törődnünk, mert ők azok, akik a legjobban szomjúhoznak a krisztusi szeretetre. Gondoskodó apácák, szerzetesek A Szeretet Misszionáriusainak rendjét kalkuttai teréz nővér 1952-ben alapította pápai engedéllyel. Az albán származású, később már indiai állampolgárságú apáca tevékenységét az egész világon elismerték, s 1979-ben megkapta a nobel-békedí- jat. A rendhez ma már négyezer apáca, valamint négyszáz szer­zetes tartozik. Gyógyító, gondozó tevékenységüket a világ 150 országában végzik. Gondoskodnak a szegényekről, ápolják a betegeket, köztük a legsúlyosabbakat, a leprásokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents