Heves Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-23 / 145. szám
2005. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 ZÖLD OLDAL A méreg rég levonult, a félelem maradt? Öt éve pusztított a ciánszennyezés a Tiszán. Öt éve nem zárult le a kártérítési ügy, és öt éve húzódik a (határon túli) felelősök megnevezése. Az akkori borúlátó jóslatokkal szemben szerencsére a folyó azóta rég kiheverte a csapást A Tisza a ciántól megtisztult, a szennyes gazdasági érdekektől azonban még nem. Miközben a határon túli fenyegető veszély réme még mindig nem múlt el. 2000. február. Tetemes volt a kár.' Megismétlődhet? heves megye Szerencsére már rég elfeledtük, hogy 2000 februárja ciánnal köszöntött be a Tiszán. A szennyezéssel lapunk az elsők között foglalkozott. Ám mivel akkor, az adott pillanatban megszólaltatott szakértők sem ítélték annyira drámainak a dolgot, a „Közelít a ciános víz” című írás is várt még egy napot a megjelenéssel. Huszonnégy óra alatt azonban egészen komoly fordulatot vett az ügy. A Nagybánya mellől, az ausztrál Aurul Rt. és a román állam közös aranybányájából kiinduló szenny hamar itt volt. 2000. január 30-án éjjel szakadt át a romániai bányavállalat zagytározójának gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi cianidos szennyvíz folyt a Szamoson át a Tiszába. A méreg a Szamos alsó szakaszának élővüágában szinte teljes, a Tiszában jelentős pusztítást okozott. A mérleg ezer tonna haltetem. Egyes halfajok, illetve a vidrák teljes eltűnése azonban szerencsére átmenetinek bizonyult, 2003 nyarán a Közép-Tiszán szokatlanul nagyméretű tiszavirágzás mutatkozott. 2000 február elején másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el a Felső-Tiszán, a Romániában történt, Szamoson levonuló ciánszennyezés miatt A Heves megyei Tisza-sza- kaszt felügyelő Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon (ÉMVI) vízgazdálkodási osztály- vezetője szerint a vízügyi igazgatóság a környzetvédelmi felügyelőséggel együtt felkészült a szükséges lépések megtételére. A másodfokú vízminőség-védelmi készültség értelmében gyakoribb mintavétellel fokozottan figyelték a szennyeződés levonulását és hígulását. A szakember szerint a szennyeződés várhatóan pár napon belül eléri a Heves megyei Tisza-szakaszt Tisza- valknál, ugyanakkor pánikra nincs semmi ok, noha a helyzetet igen súlyosnak ítélte. Megkoszorúzott folyó Azt akkor még nem lehetett tudni, hogy a Tiszába került ciánszennyeződés mennyire hígul föl néhány nap alatt és núlyen veszélyhelyzetet idéz elő a térségben, az azonban bizonyos volt, hogy a halállomány pusztulása elkerülhetetlennek látszik. A szakemberek azt remélték, hogy a hevesi szakaszon nem kerül veszélybe az ivóvízellátás. A vízügyi hatóság nem sokkal ezt követően teljes horgászati tilalmat léptetett érvénybe a Tiszán és a Tisza-tó egész terülev tén. A korlátozás szerint tiszai halak fogyasztása súlyosan egészségkárosító és életveszélyes lehet, tekintettel a ciánmérgezés következményeire. Pár nap múlva temetés volt Poroszlón: koszorút vetettek a szőke Tiszára a halászok. Azt akkkor nem sejtette senki, hogy a természet jobb gyógyító, mint amilyen pusztító az ember, és gyorsabban dolgozik, mint ahogy a bürokrácia malmai őrölnek. A Tisza-hídról nézték az emberek, ahogy elvonul a mérgezett, sodródó halakkal teli hullám, ami talán a jövőt, a turizmust, a megélhetést is magával sodorja hosszú évekre... A természetben bekövetkezett pusztulás azonban minden eddigi szennyezés következményeit felülmúlta. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy mindez télen következett be, akkor, amikor az élővilág nagy része téli álmot alszik, a vonuló fajok másutt tartózkodnak. A Magyarországon keletkezett kár megközelítette a 30 milliárd forintot. Mivel Romániából eleinte nem érkeztek pontos információk, és a befagyott Szamoson a ciános víz a jégtakaró alatt érkezett, csak késve derült ki, mekkora a baj. Rövid idő múlva újabb szennyezés érte a Tiszát, nehézfémmel szennyezett víz zúdult le, ismét Románia felől. A bekövetkezett katasztrófa következményein nem tudtak enyhíteni. 45 ezres bírság! Az ércfeldolgozóból kikerült cianid az egészségügyi határérték négyszázszorosa volt. A feldolgozó vállalat késve jelentette a gátszakadást és a környezetszenynyezést. A román hatóságok kellő komolysággal kezelték az ügyet: 45 ezer forintnak megfelelő lejre büntették a feldolgozót. A kései bejelentés miatt... Mindez öt év történt, a ciándosszié pedig ma is lezáratlan. A romániai illetékesek több hivatalos nyilatkozatban is vállalták a felelősséget, illetve ígéretet tettek Magyarország kártalanítására, ez azonban máig nem történt meg. A szennyezést okozó bányavállalat ausztrál tulajdonosa, az ausztráliai Esmeralda Exploration Ltd. viszont kezdettől elhárított minden felelősséget. A magyar állam 2001-ben pert indított a román Aurul Rt ellen több mint 28 milliárd forintos kártérítést, illetve annak kamatait követelve. A kárigény legnagyobb részét, több mint 18 milliárd forintot, a rehabilitáció költségei teszik ki, 9 milliárd forintot megközelítő nagyságrend az ökológiai, gazdasági és szociális károk összege. A kárelhárítás közvetlen költsége egymilliárd forint A Budapesten folyó perben egyelőre nem született ítélet, sőt a Fővárosi Bíróság még arról sem döntött, hogy a magyar vagy a román jog szerint kell-e lefolytatni az eljárást Kártérítésre várva A magyar állam és a román-ausztrál vegyes vállalat közötti per elhúzódása a károsult magánszemélyeket is érinti. Azonban ezen kártérítési próbaperekben sem született még ítélet. A bíróságok az állam által indított eljárás kimenetelére várnak. A víz tehát tiszta, de a félelmek megmaradtak. Bármikor megismétlődhet egy hasonló, akár sokkal súlyosabb természeti katasztrófa a Tiszán. A romániai Verespatakon tervezett újabb, ugyancsak cianidos technológiára épülő aranybánya-beruházás engedélyezéséről csak akkor döntenek, ha elkészül az európai uniós szabályoknak megfelelő környezeti hatástanulmány - állítják a román illetékesek. Magyarország mindenesetre nem szeretné, ha a környezetre káros beruházás a szomszédban megvalósulna. Az úgynevezett Espoo-i Egyezmény egyébként a szomszédos országokkal folytatott egyeztetéseket ír elő a nemzetközi szinten környezeti kockázatokat rejtő beruházásoknál a román és a magyar fél számára. Románia 2007-es uniós csatlakozását - a környezetvédelmi fejezetnél elfogadott védzáradék értelmében - késleltethetné a szabályok megszegése. A Rosia Montana Gold Corporation tavaly decemberben adta be engedélyezésre a Verespatakra tervezett aranybánya technikai megvalósítási tanulmányát a román hatóságoknak. Ebben azt állítják: nincsenek a határokon túlterjedő környezeti hatások, így ezekre nézve hatásvizsgálatot sem kell készíteni, és Magyarország kizárható a további engedélyezésből. A bányanyitás viszont a Tisza egész vízgyűjtőjét érintené. Okoturizmus a dongaúton A víz fölött kanyarog a poroszlói tanösvény Ep a páratlan vízi világ tisza-tó erőd Védte a folyót a bajban poroszló A környezetvédelmi és vízügyi tárca vezetője hű maradt ígéretéhez, tavaly ősszel dr. Persányi Miklós a Tisza-tó egyik, Poröszló közeli szigetén tette le a tavon létesítendő vízi tanösvény alapkövét A miniszter a héten avatta az egyedülálló létesítményt A Hortobágyi Nemzeti Park beruházásában, a Magyar Turizmus Rt támogatásával 100 millió forintot költöttek az ökoturisztikai látványosságra. A mintegy 1,5 kilométeres tanösvény egész napos programot jelent a természetkedvelőknek. A poroszlói kikötőből induló csónakok viszik a látogatókat, útközben két madárvárta is megtekinthető, és lesz egy magas megfigyelőtorony, ahonnan madártávlatból is megismerkedhetnek a tó élővilágával. A jövő az emberközpontú, nyitott természetvédelemé. A nemzeti parkoknak pedig a szó szoros értelmében a nemzet parkjaivá kell válniuk, vagyis olyan hellyé, ahová az emberek szívesen mennek felüdülni - emelte ki az ország egyik legdinamikusabban fejlődő idegenforgalmi térségében a megnyitó kapcsán a szakminiszter. így a természet megőrzésén túl az oktatás és a szemléletformálás funkciójával együtt az érdeklődő látogatókat is vállalniuk kell. Mindezeket szolgálja a most átadott poroszlói tanösvény is. Ezt dr. Persányi Miklós nem véletlenül hangsúlyozta, hiszen számára nem idegen a természet, a tanulás, a nevelés és a szórakozás összekapcsolódása, hisz a fővárosi növény- és állatkert vezetőjeként is ugyanezeket tartotta szem előtt. Persányi Miklós miniszter a tavaly őszi alapkőletételen A megnyitón elhangzott, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban 15 milliárd forintnyi természetvédelmi fejlesztés valósul meg. A következő hat évben a tervek szerint 146 élőhely-rekonstrukcióra, 35 természetvédelmi látogatóközpont és 47 tanösvény kialakítására kerül sor. A Barátságos Természetvédelem Program keretében közel 2 milliárd forint áll rendelkezésre az élőhelyek rehabilitációjára. A fontos ökoturisztikai beruházások között megvalósul a Baradla- barlang látogatóközpontja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum rekonstrukciója és az Őrségi Nemzeti Park kőszegi látogatóközpontjának építése is. Persányi Miklós tájékoztatása szerint készül egy valamennyi nemzeti park látványosságait bemutató internetes honlap is. A Tisza-tó nádasában kígyózó, cölöpökre épített tanösvényt hat madárles és tájékoztató táblák egészítik ki. A most átadott don- gaút azonban csak az első lépKémek a récefészeknél A vízi tanösvény két, a gazdag és háborítatlan madárvilág közeli szemrevételezését segítő létesítménye az élővilág elől elrejtett fedett útvonal. Mindezt a megfigyelendő szárnyasok zavartalansága érdekében, hogy a látogatók jelenléte észrevétlen maradjon. A madárvárta végpontján azután közelről, kisebb nyílásokon át kémlelhető, vagy akár filmezhető, fényképezhető a környékbeli madárvilág hétköznapi élete. csője, kiindulópontja egy nagyobb tervnek, melyben egy ökocentrum is szerepel. A mintegy félmilliárd forintba kerülő központi vendégfogadó bázison a tervek szerint három szinten kiállító- és konferenciatermeket, valamint háromdimenziós mozit is kialakítanának a természetűim kedvelőinek. A létesítmény különlegessége az a négy méter vízmélységű akvárium, melyben a Tisza élővilágát mutatnák be a nagyközönségnek úgy, hogy a látogatók üvegfalú folyosón keresztül csodálhatnák meg a körülöttük lévő tavi vízi világot Az elképzelések között szerepel a Tisza-tavat körbeölelő kerékpárút teljes kiépítése is. Mindezek a 2007-2013 közötti nemzeti fejlesztési terv keretében valósulhatnak meg. tisza-tó térsége A hisztéria és a túlzott félelmek szerencsére alaptalannak bizonyultak. A folyó és a tó régi fényében, a növény- és állatvüág régi gazdagságában tündököl. A természet regenerálódó képessége szerencsére fölülmúlta az előzetes emberi elképzeléseket Az állatvilággal együtt a hazai és a külhoni vendégek is visszatértek a páratlan vízi- és madárparadicsomba. Az Európai Unió által létrehozott Baia Mare Task Force (Nagybánya Bizottság) is elvégezte a munkáját. A tiszavirág, a magyar bucó nevű halfaj, a partifecske, a jégmadár, két denevérfaj és a vidraállomány szennyezések utáni állapotát is vizsgálták. Kiderült: a Kárpát-medence problémáit csak a szomszédokkal közösen lehet megoldani. Talán az egész vüágon nincs még egy ilyen zárt medence, ezért a térség egységes kezelése nemcsak a természeti értékek, hanem az itt élő népek szempontjából is létfontosságú. Jól példázza az egymásrautaltságot, hogy a Romániából eredő ciánszennyezés hazánkon és Jugoszlávián keresztül visszajutott abba az országba, ahonnan elindult Románia egyébként arról értesítette a nemzetközi nyilvánosságot, hogy a szennyezés mértékét eltúlozzák Magyarországon, és nincs is szó katasztrófáról, hiszen még a magyar kormány sem nyilvánította katasztrófa sújtotta övezetté a cián útvonalát. Valóban: jobb később, mint soha. Tizenkét nappal a gátszakadás után kértünk segítséget az Európai Uniótól. Az akkori környezetvédelmi miniszter szerint egy év alatt helyreáll a Tisza ökológiai egyensúlya. A környezetvédők sokkal pesszimistábbak voltak a folyóval kapcsolatban: szerintük legalább egy évtized kell hozzá. A valóság a kettő között volt, három év elég volt a természetnek a kármentésre. Már tökéletesen regenerálódott a folyó. A Tisza- tavat pedig szerencsére a vízügyi szakemberek meg tudták védeni a szennyeződéstől. A lezárt tározóba nem kerül méreg, sőt a megnyitott zsilipekkel hígítani tudták a folyó alsó szakaszán az ártalmas vegyület töménységét. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával készült. FOTÓ: GÁL GÁBOR
