Heves Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-18 / 114. szám
2005. MÁJUS 18., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Evadzárás: érezhető volt az irányváltás gárdonyi géza színház Ami a szezont jellemezte, az a mélységek léte és nemléte Jelenet az Oidipusz című előadásból: Papp Vera és Görög László fot&gálgábok Elkezdődtek a színházi nyári játékok próbái: június elsején új, szabadtéri bemutatót láthatnak a gyermekek. Ezzel együtt újabb évad fejeződött be a kőszínházban. Szuromi Rita EGER Egy színházi évad súlyát a visszatekintés mérlege adja. Vajon hány darabot tudunk felidézni a látottak közül? Vajon mi az, ami hónapok múltán is megmaradt a pillanatnyi, egy- estés élményből? Mi az, amit szellemiségében az eltelt tíz hónap adott? Világklasszikusok és kevésbé ismert gyöngyszemek kerültek ebben a színházi évadban műsorra. Gorkij Éjjeli menedékhelye vagy Szophoklész Oidipusza legalább olyan izgalommal várt előadások voltak, mint az az újfajta össztánc, amely Dezsavű címmel várt ismertté, vagy a Csipkerózsika című zenés-táncos mesejáték, amely újszerű igényességével lett a gyerekek kedvence. Mindezekre az érezhető törekvésekre árnyékot csupán a mélység hiánya vetett. Bár voltak igényes, alaposan átgondolt rendezések és színészi alakítások, túlnyomórészt a gyors bemutatók és a kissé felületes előadások jellemezték az évadot. A kezdés most is pontosan megvá'asztott volt. A Legyetek jók, ha tudtok című zenés darabot Szegvári Menyhért rendezte, s a bűbájos középkori római történet sokak érdeklődését felkeltette. Az előadásban mégis egyfajta egyensúlykeresés volt érezhető: meddig lehet a film jeleneteit visszaadni, hol érdemes a darabba színházi eszközökkel „belenyúlni”? Ez a kettősség végigvonul az egyébként kedves, színes, emberközeli előadáson. A látszat dzsal immár egy sokakat megosztó társadalomszatíra. A Csizmadia Tibor rendezte előadásban érezhetőek korunk groteszk jelenségei, humorát épp a sok áthallás adja. Két klasszikussal folytatódott az évad, a Radoslav Milenkovic rendezte Tüdős nőkkel és a Máté Gábor nevével fémjelzett Éjjeli menedékhellyel. Mindkettő egy kísérletező kedv eredménye, ám amíg az előbbi nagyon is elszakad a valóságtól, addig az utóbbinak épp ez válik előnyévé. Arról nem is szólva, hogy a Gorkij- darab az évad egyik legértékesebb díszletét mutatja be (ehhez az ötletességhez foghatót az Oidipusz című stúdiódarabban láthattunk). Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatója a Dezsavű, ami a zenés színházak kiváló választásának bizonyult, nem véletlen, hogy a nyáron szabadtéren ismét játsszák a XX. század keresztmetszetét adó „dokumentum-táncot”. Ezekkel az újszerű zenés bemutatókkal immár végleg a múltnak tekinthetjük az egri nagyoperett-sorozatot. (Nézőfüggő, hogy ennek lehet-e örülni vagy sem.) A gyermekeknek szánt előadások egyikét, a Félőlényt az elmúlt nyáron már játszották. Mégsem az újdonság ereje miatt volt kiemelkedő a másik, gyermekeknek szóló darab, a Csipkerózsika, hanem értékes zenés-táncos elemei, egy, az eddigiektől eltérő, más típusú igényessége okán. Az igazán profi előadást fővárosi hivatásos táncosok mutatták be. Ha a nagyszínpadi produkciók láttán időnként érezhető is volt az elmé- lyültség hiánya, úgy a Stúdiószínpadon épp ennek ellenkezőire volt több példa. A Görög László rendezte Oidipusz az évad legszebb darabja volt. Pontosan a sokszor emlegetett elmélyültség jellemezte a rendezést és a színészi játékot egyaránt. A darabban „dolgozók” nem féltek a puszta szavak mögé nézni, kornak és tartalomnak miszticizmusát felfedni. Hasonló átélés jellemzi a Blaskó Balázs rendezte Nem félünk a farkastól című produkciót, ráadásul a jól ismert filmbeli feldolgozástól is képes volt elszakadni az előadás, így az elmélyülésre és az alapos átgondolásra példát épp ez a stúdiódarab ad. Immár túlzott kísérletező kedvről tanúskodik az évadnyitó Etherion (Szabó Máté rendezése) és a Tavaszi fesztivál bemutatója, a Halleluja (Anger Zsolt munkája). Újfajta kísérletnek, egy új szemlélet folytatásának szánták a darabot, mégis inkább az útkeresés jellemezte. Pontosan e két promócióban volt érezhető az egységes - rendezőt, színészt érintő -, közös koncepció meglétének hiánya. A rendezőváltásokat jellemző, egy-két évig tartó útkeresés iránya most már világosan látható. Kevesebb lett a klasszikus darabok száma, több a rétegeket érintő művészeti kísérletezésé. A bemutatók két szélsőség közé ékelődtek: voltak, ahol nagyon Is tetten érhető volt a mélységlátás, máshol épp a jelenségek felületi kezelése érezhető. Ami ezen évadban kétségkívül elismerendő, a színház nyitása, Egerben és országosan egyaránt. Más kérdés, hogy mindezt kicsit megsínylette az igényesség. Nyitott kapcsolatok A Gárdonyi Géza Színház közönségkapcsolatai, más művészeti ágakkal való együttműködése évek óta felfutó folyamat. Jó példa volt erre az idén is a Tavaszi fesztiválon való részvétel, illetve az Évad keresztmetszete. Mindezek mellett az egri színészek folyamatos bemutatkozási lehetőségekhez jutottak a fővárosban is. Feketemunkások nyomában (Folytatás az 1. oldalról) Az említett építkezésen az APEH megyei ellenőrei kilenc vállalkozás 52 dolgozóját érték tetten feketemunka közben. Egyikükről sem lehetett megállapítani, hogy foglalkoztatásuk a szabályosan történt, ezért az ellenőrök a bejelentést igazoló Iratok bemutatására szólították fel a munkáltatókat. A feketefoglalkoztatás miatt több vállalkozás kényszerül tevékenységének tizenkét napos felfüggesztésére. Emellett a nyilvántartási hiányosságok miatt akár 100 ezer forintos mulasztási bírság kiszabására is számíthatnak a szabályokat be nem tartó vállalkozások. A feketefoglalkoztatás felszámolása érdekében továbbra is várhatók összehangolt ellenőrzések az építőiparban, a mező- gazdaságban, valamint a feldolgozóiparban is. Végre akad egy rendszer, ami valóban jól működik, tényleg az életre, a való világra készíti föl az ifjú magyar emberiséget. És tessék odanézni, micsoda kalamajka támad belőle, ha egyszer netán valami mégis minőségi és hatékony ebben az országban. Mindjárt kikezdik, butaságokat beszélnek, botrányról pampognak a kákán is csomót keresők. Az idei érettségi például kiemelkedően jól sikerült, elérte célját, piackonform és kompatíbilis a magyar mindennapokkal. Ilyen ez az ország. Az érettségi pedig az életre készít fól, így legjobb, ha a valóság hű tükre. Csak az piszkálódik ellene, akinek savanyú a szőlő. Pedig inkább örülni kéne, hogy ismét sikeresen megoldottuk a nemzet IQ-tesztjét. Mert, kérdem én, mi is a célja az érettséginek? Ne vágjuk rá rögtön, hogy semmi. Hogy már húsz éve is teljesen fölösleges volt, és felvételiként se Kovács János Tudás, hatalom ér semmit, amikor ma már mindenki, bármilyen megkötöttség nélkül, szabadon bekerülhet a felsőoktatásba, és jóformán bármilyen papír megszerezhető. Mellékesen: legutóbb az elemi iskolát kezdő elsősök száma megegyezett a felsőoktatás állami alapképzésének keretszámával. Elgondolkodtató. Olyan okosság fog ebben az országban szétáradni, hogy új galaxist kell nyitni neki. Tehát mi értelme van akkor a matúrának, ha egyszer nem ad belépőt a nagybetűs életbe, sem a biztos állásba, netán az úri osztályba, nem tesz párbajképessé, mint száz éve. Mert nem szabad, hogy az érettségi a semmire se jó, száraz, értéktelen és értelmetlen tudás mércéje legyen, mert azzal nem jutunk előrébb. Mint a hazai tér-idő tapasztalat mutatja. Aki itt valamiben is kiemelkedő volt, értelmesebbnek bizonyult az átlagnál, azt vagy elüldözték vagy ellehetetlenítették. Veretes hagyomány. Különben pedig nem a tudás a hatalom. Hanem az, amiről a másik nem tudja, hogy mi viszont tudjuk róla, na ez az igazi hatalom, barátaim. Az új, megreformált, tételk- iszivárgásos érettségi-felvételi igenis beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A modellezés sikerült. Nagy világunk a kicsiben, mint cseppben a tenger. Mert igenis jól tükrözi, hogy milyen élet vár majd az iskolapadokból kikerülőkre ebben az országban. Szerfelett kalandos és hihetetlen. Ezek után már nem érheti őket meglepetés. íme hát, megleltem hazámat. Fókuszban a B. Cs. heves MEGYE Az uniós szabályok követelménye, hogy nem lehet a vállalkozásokat olyan állami támogatásban részesíteni, amely a közöttük lévő versenyt valamilyen módon torzítaná. Ehhez kapcsolódik, hogy a Heves Megyei Munkaügyi Központnak a vállalkozások számára nyújtandó támogatásai - feltételrendszerüket tekintve - új fogalommal, a csekély összegű, úgynevezett „de minimis” kritériumával egészültek ki. Hogy mi. is ez, arról dr. Emődi Katalin, a központ jogi osztályának a vezetője adott felvilágosítást.- Annak érdekében, hogy a munkaügyi szervezet bejelentési kötelezettség nélkül adhassa j támogatását, a munkaadónak a kérelem benyújtásakor nyilat- | koznia kell arról, hogy az azt megelőző három év alatt kapott- I e - ha igen, milyen összegű támogatás „de minimis”-nek minősülő állami támogatást. Ennek együttes összege bármely hároméves időszak során nem haladhatja meg a 100 ezer eurót. Támogatási tilalom alá tartozik a szállítási ágazat, de nem lehet csekély összegű támogatásnak tekinteni az exporttal és az importtal szemben belföldi termékeket előnyben részesítő támogatásokat sem.- A mezőgazdasági és halászati ágazatban speciális szabályok érvényesülnek. Ott a bármely hároméves időszakban folyósított „de minimis” támogatás összege nem haladhatja meg a 3000 eurót - tette hozzá. A rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság. Az igénylőnek viszont nyilatkoznia kell arról, hogy közép-, kis- vagy mikrovál- lalkozásnak minősül-e. Skanzenben a Felföld J. M. GYÖNGYÖS Látványosan haladnak a tavaly novemberben a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban elkezdett „Felföldi mezőváros" tájegység építési munkálatai. Az ország Tokaj-Hegyaljától a Mátravidékig terjedő területeit bemutató kiállítást három évtizeddel ezelőtt kezdték tervezni és szervezni a skanzen muzeológusai. A kialakítandó tájegység többek között két épülettel, a Szent Donát-szobor másolatával, valamint a teraszos művelést bemutató szőlőheggyel népszerűsíti a mátraaljai várost. Az egyik épületben eredeti bútorokkal, textilekkel rekonstruálják majd azt az élethelyzetet, amikor 1914. január első napján megalakult a Szent Kereszt Társaság. Mint dr. Kemecsi Lajos, a skanzen muzeológiai osztályának vezetője elmondta, a hosszas terepmunka eredménnyel járt, mivel a mátrai tájegységet eredeti, bontott, a városban vásárolt épületekből építik majd fel. A házak azonban még nem állnak, a kivitelezéshez több idő kell, mert az építést is az eredeti technikákkal szeretnék megoldani. Az épületek berendezéséhez szükséges tervek a napokban elkészülnek, ehhez a Mátra Múzeum munkatársai is segítséget nyújtottak. A Felföldi mezővárost 2006 májusában nyitják meg a nagyközönség előtt. Ellenőrzés az utakon HEVES MEGYE Az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint az Országos Baleset-megelőzési Bizottság az ORFK Megelőzési és Kommunikációs Főosztállyal együttműködve tegnap kezdte meg május 24-ig tartó Megelőzési hét a tolerancia jegyében elnevezésű kampányát. Ebben az Időszakban a rendőrség folyamatos ellenőrzéseket végez. A megyei főkapitányság illetékesei felhívják a közlekedők figyelmét a rendszabályok maradéktalan betartására az értelmetlen áldozatok, sérülések és az anyagi kár elkerülése érdekében. A kampány során május 19- én 14-től 20.00 óráig biztonsági- öv-szimulátor bemutatóra kerül sor az egri Kistályai úton. Az Axel Springer-Magyarország Kit. Heves Megyei Irodája pályázatot hirdet ügyfélszolgálati munkakör betöltésére egri irodájában. Elvárrisok: • számítógépes ismeretek, • érettségi, • jó kommunikációs készség, • gépírás. Fényképes önéletrajzokat május 20-ig „Ügyfélszolgálat Eger” jeligéié a kiadó címére a 3300 Eger, Pl. 23. illetve az andrea.jezsoviczki@axelspringer.hu címre várjuk. füTVCC WUTDI AD llhY&d ^ illKLAr Helybőt a legjohh
