Heves Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-09 / 107. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 9., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Meghosszabbodott a fiatalság korszaka ifjúság 2004 Párkapcsolatok: a férfiak és a nők csak húszas éveik második felében kötelezik el magukat H. A. A magyar társadalom a rendszerváltás folyamatában él, immár másfél évtizede. E folyamat minden eleme hatással van közgondolkodásunkra, mivel ezek a hatások tartalmukban, formájukban átértelmezik a formálódó polgári demokrácia viszony- rendszerét. Az Ifjúság 2004 vizsgálat immár a második olyan kísérlet, amely megpróbálja a társadalomtudomány, a szociológia eszközeivel leírni a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak (is) köszönhető változásokat. értékek (kreativitás, a tradíciók tisztelete, a szépség világa) a többihez képest fontosabbakká váltak az elmúlt néhány évben a fiatalok életében. A materiális elvek relatíve háttérbe (de legalábbis hátrébb) kerülését minden bizonnyal az ország gazdasági helyzetének (további) javulásával és társadalmi stabilitásának (további) növekedésével magyarázhatjuk. Ezzel a folyamattal párhuzamosan a személyes élet és az önkiteljesítés szempontjából fontosabb, a hétköznapi cselekvést közvetlenebbül befolyásoló elvek, értékek kerültek előtérbe. A megismételt ifjúságkutatás egyik célja annak rögzítése, hogy az előző felvételhez képest mennyiben, milyen módon változtak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, továbbá hogy ezek a hatások hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában. Gyermekvállalás később Az elmúlt időszak ifjúságszociológiai kutatásai jelzik, hogy meghosszabbodott az ifjúsági korszak. A fiaFiatalok családi állapot szerinti Együtt a szülőkkel A fiatalok élettervezéséből jól kitapintható a korosztály tagjai szülői háztól való függőségének, Illetve függetlenedésének új dinamikája Ez annak következtében áll elő, hogy a fiatalok önállósodásával párhuzamosan növekszik az az idő, amelyet szüleikkel együtt élve töltenek. A szülői háztól való elköltözés leginkább a házasság vagy az együttélés időpontjával esik egybe, és kevésbé kapcsolódik a tanulmányok befejezésének vagy a munkába állásnak a tervezett időpontjához. A '90-es évek ifjúságszociológiai tanulmányai nagy reményeket fűztek a képzettségi szint emelkedéséhez, azt A legfontosabb megállapítások % tódes/tHjadon házas talok egyre több időt töltenek oktatási intézményekben. A '80-as, de még a '90- es évek elejének adatai is azt mutatták, hogy a szakmunkások és a rutin szellemi tevékenységet végzők (főleg a gimnáziumi érettségivel rendelkezők) esetében az iskola befejezése, a munkavállalás, a családalapítás, valamint a gyermekvállalás ideje szorosan kapcsolódott egymáshoz. A munkába állás után - végzettségtől függetlenül - általában megházasodtak a fiatalok, és az azt követő két éven belül az első gyermek is megszületett. Ma azonban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők harmada 18, további harmada 19 évesen vagy idősebb korban lép ki a munkaerőpiacra. Kérdésként vethető fel, hogy a munkába állás kitolódása együtt jár-e a társadalomba való beilleszkedés, a hagyományok, a normák elfogadásának kitolódásával. Az ifjúsági korszak meghosszabbodásának következményeit jelzi, hogy bár a fiatalok többsége szeretne gyermeket vállalni, az első gyermek vállalása az utóbbi 10 évben évekkel későbbre tolódott. Ennek részben az az oka, hogy a férfiak és a nők tartós párkapcsolatban való elköteleződése szintén - az oktatási rendszerben eltöltött időszak megnövekedésével - a 20-as éveik második felére húzódik. Míg 1990- ben a teljes lakosság 20,3 százaléka volt nőtlen, illetve hajadon, addig 2001-ben 27,1, 2002-ben 28 százaléka. Az Ifjúság 2004 adatai a 15-29 évesekre vonatkozóan azt mutatják, hogy ez az arány tovább nőtt. A gyermekvállalás még 2000- ben is a házasságkötéssel kapcsolódott össze, s ez a hagyomány az elmúlt időszakban lényegesen nem változott meg. Az adatok azt jelzik, hogy a fiatalok házasságkötésére akkor kerül sor, amikor az első gyermeket vállalják. A kitolódó ifjúsági korszak új szerepformákat hoz létre, ilyen a szingli vagy éppen a pre-szingli állapot, amely bizonyos csoportok számára sajátos kulturális és fogyasztási helyzetet teremt. házas az illúziót hordozva, hogy a felsőoktatás kapui a társadalmi hierarchia alsó részén elhelyezkedő rétegek (így például a községekben élő, alacsony iskolá- zottságú családok gyermekei) számára is megnyílnak. Egy 2002-ben, a felsőoktatásba bekerült hallgatók körében készített vizsgálat azt jelzi, hogy a remények túlzottaknak bizonyultak. A 2000. évben a leginkább iskolázott családi, társadalmi környezethez tarMegfetel-e az Ön eszményének szülei élete? Részbe« Igen, részben mm anyámé tjén, apámé nem apámé Igen, anyámé nem tozó fiatalok látszottak a felsőoktatási expanzió egyértelmű haszon- élvezőinek. Az utóbbi négy esztendőben viszont elsősorban a középiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek felsőfokú továbbtanulási esélyei javultak. Az egyetemi és főiskolai hallgatók körében egyaránt számottevően nővekedett az érettségizett szülők gyermekeinek aránya. A kulturális tevékenységek közötti válogatás, azok mélysége, intenzitása meg sem közelíti azt a mértéket, mint amire az elmúlt években készített kultúrszocioló- giai vizsgálatok utaltak. Az a néhány, szabadidőben végzett - de akkor kevésbé tudatosnak, mint inkább ötletszerűnek tűnő választáson alapuló - elfoglaltság, amiről a fiatalok beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, a közösség hiányzik; másképpen megközelítve: csak itt-ott merül fel ennek igénye, szinte eltűnt az igényes társas cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből. Az egzisztenciális biztonságot jelentő értékek (békés világ, gazdagság, társadalmi rend) a korábbihoz képest az értékek sorrendjében hátrébb szorultak, míg más, transzcendens(ebb) elvek, A családi életciklus tekintetében jelentős változások rögzíthetők. Az előző adatfelvételhez képest (2000) felértékelődött az élettársi kapcsolatok jelentősége, és ezzel párhuzamosan csökkent a házastársi kapcsolatok aránya. A 2000-es adatokhoz képest a nőtlenek/hajadonok arányában lényeges változás nem történt, azonban a tartós kapcsolatban élők összetétele lényegesen megváltozott: 5 százalék- ponttal csökkent a házastársi kapcsolatot felvállalok, ezzel párhuzamosan ugyanakkor mintegy 7 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban élők aránya. LeginBár a fiatalok többsége szeretne gyermeket vállalni, az első gyermek vállalása az utóbbi 10 évben évekkel későbbre tolódott kább a tartós párkapcsolatban való együttélés formájának megváltozásáról beszélhetünk. A fentebbi változások leginkább a szülőképes korban lévő, 25-29 éves nőket érintik, akik körében mintegy 12 százalékponttal csökkent a férjezettek aránya. 2000-hez képest három százalékpontos csökkenést tapasztaltunk a gyermekek arányában. A csökkenés abból adódik, hogy kevesebben vállaltak egy, illetve két gyermeket, miközben a három és több gyermekesek aránya lényegében nem változott. Kiderült az Is, hogy az elmúlt négy esztendőben mintA munka nélküli idő A felsőoktatás expanziója az utóbbi években elsősorban a főiskolai képzésben résztvevők arányának jelentős növekedésében realizálódott. Az egyetemi képzés esetében nincs számottevő arányváltozás. Az adatok azt mutatják, hogy 2000-hez képest jelentős elmozdulás, hogy a felsőoktatásban való részvétel a középiskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei számára is realitássá vált. A négy esztendővel korábbi felvétel és a 2004. évi kutatás egybehangzó eredményei alapján egyértelmű, hogy a társadalmi egyenlőtlenségekből eredő iskolázási különbségek kifejezetten nagyok, és az expanzió ellenére sem csökkentek az eltelt időszakban. Az oktatásban résztvevők mintegy kétharmada a tanulást valamilyen kereső tevékenységgel kapcsolja egybe. Megjelent tehát egy új ifjúsági kategória, az aktívak és tanulók kombinációja. A foglalkozási szerkezet a fizikai munkát végzők közel háro- mötödös arányát mutatja a 2000-ben mért kétharmados aránnyal szemben: 2000-hez képest kedvezőtlen az elmozdulás abban a tekintetben, hogy a foglalkoztatottaknak majdnem a fele volt már munkanélküli. Az anyagi helyzet tekintetében jelentős pozitív elmozdulásról számol be az Ifjúság 2004. Nőtt a gond nélkül és a beosztással jól kijövök aránya. Jelzi az anyagi helyzet javulását az is, hogy hossza (százalék) FOTÓ: GÁL GÁBOR géppel való ellátottság a duplájára emelkedett, a háztartásokban található internet-hozzáférés pedig közel háromszorosára bővült. A fiatalok személyiszámí- tógép-használa- tában is - bár arányaiban nem olyan látványosan - növekedés érezhető. 2000-ben Az elmúlt egy évben volt-e üdülni? (Százalék az összes megkérdezett között) m »0 egy hat százalékponttal nőtt a 15-29 éves korosztályok részvétele az iskolai képzésben. Az expanzió elsősorban a 25-29 évesek korcsoportját érintette. majd 10 százalékkal növekedett az elmúlt évben üdülők aránya. Az információtechnológiát vizsgálva javulást rögzít a felvétel. Az otthoni személyi számítóa 15-29 évesek 46 százaléka használt személyi számítógépet, 2004-ben pedig összesen 70 százalékuk mondható számítógép-használónak. Otthoni internet-hozzáférés a fiatalok háztartásainak 24 százalékában van, ami erős emelkedésnek tekinthető, hiszen 2000-ben a fiatalok háztartásainak 9 százalékában volt internet. Szinte minden társadalmi szegmensben emelkedést jelez a felvétel a sportolási aktivitásban. Nem javultak a fiatalok olvasási szokásai, és ezzel párhuzamosan tovább nőtt a „kulturális olló”, azaz romlott a kulturális javakhoz való hozzájutás esélye. A kultúrafogyasztás helyszíneit tekintve elmondhatjuk, hogy a társadalom kettészakítottsága - 2000-hez képest - tovább nőtt. A kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, amelybe tartozók elsősorban az elit kultúra szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem is ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elitkultúra intézményeinek használatában” formális. 2000-ben a budapesti fiatalok közel egynegyede két hónapos perióduson belül járt színházban, a községekben lakóknál pedig az arány nem éri el az egytizedet. 2000-hez képest a passzív szabadidő-eltöltés, így a televíziónézés aránya növekedett. A televíziónézés ma már nem szabadidős tevékenység, hanem az egyetlen „kulturális tevékenység”. A fiatalok értékvilágában bekövetkező változásokat leginkább a materiális értékek (anyagi javak, a jövedelem növekedése, a karrier) leértékelődésében, és ezzel párhuzamosan a posztmateriális (tartalmas, bensőséges emberi kapcsolatok, kulturális értékek, függetlenség, szabadság) értékek előtérbe kerülésével jellemezhetjük. A társadalmi közérzet különböző dimenzióiban érzékelhető pozitív irányú elmozdulásokat rögzített az adatfelvétel. Bár a retrospektív vélemények még mindig többségében negatívak az ország gazdasági helyzetére és az emberek életszínvonalára vonatkozóan, ezekben az esetekben is 10-15 százalékpontos az emelkedés a pozitív vagy semleges válaszkategóriák esetében. Ezzel összefüggésben megduplázódott a személyes élethelyzetükkel inkább megelégedők aránya. A fiatalok 2004-ben kevésbé kritikusan viszonyulnak a szüleik által képviselt életelvekhez, mint tették azt 2000-ben. Míg négy évvel ezelőtt a válaszadók 42 százaléka viszonyult ambivalensen a szülei által képviselt értékekhez, addig ez az arány mára 31 százalékra csökkent A politikai alrendszerrel kapcsolatos vélekedések tovább romlottak négy esztendő alatt. Csökkent a politika iránt érdeklődök aránya, ezzel párhuzamosan rendkívül alacsony a választáson részt venni kívánók aránya. A 2000-ben meghatározó nagy társadalmi szintű problémacsoport helyét (munkanélküliség) főleg a fiatalok élethelyzetéhez inkább kötődő, a társadalmi integrációt veszélyeztető ügyek, így a drogok és az alkohol elterjedése, valamint a kilátástalanság került előtérbe. A korábban abszolút elsőséget élvező alapproblémák, mint a munkanélküliség, a pénztelenség, a lakásügy, háttérbe szorultak. A munkanélküliség említési gyakorisága több mint a felére csökkent. A pénztelenség és a lakásprobléma a lista hetedik és kilencedik helyére csúszott. Szerepüket olyan tényezők vették át, amelyek közvetve vagy közvetlenül mégiscsak kapcsolódnak az alapvető társadalmi problémákhoz, így a rájuk adott egyfajta válaszként értékelhetjük. A kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalanság erősítik a deviáns magatartásformák kialakulását. Kiderült az is, hogy a szubjektívelégedettségi mutatók tekintetében - mint a rendszerváltozás megítélése, vagy a jelen helyzettel való elégedettség (még anyagi szempontból is), illetve a jövő megítélése - kifejezetten pozitív irányú elmozdulások történtek 2000-hez képest A magyar társadalomról kialakult pesszimista kép 2004-ben nem volt jellemző a 15-29 éves korosztályra. Végül a vizsgálat megállapította: a demokratikus deficit nem csökkent, vagyis a képviseleti demokráciát működtető intézmény- rendszerekbe vetett bizalom meglehetősen alacsony szintű. Ifjúság 2000 Ifjúság 2004 B Nem volt üdülni
