Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-07 / 80. szám
A városról Megyénk nyugati részén, a Zagyva jobb partján terül el. Már a bronzkorban lakott terület volt, első írásos említése 1267-ben történik „Laurencio" formájában. Mint a térség meghatározó helysége, 1992-ben városi rangot kapott. Gyámhivatala, építéshatósága, okmányirodája, középiskolája és zeneiskolája révén körzetközponti feladatokat lát el. Arculata az iparosodás óta hármas tagoltságé, délen a Mátravidéki Erőmű zöldövezetes lakótelepe, északon a selyp! üzemek határolják. A központ a templom közelében alakult ki, ahol a Városháza mellett óvoda, iskola, rendelő, gyógyszertár, rendőrségi épület posta, étterem is található. A település lélekszáma meghaladja a hatezret. Munkahelyek és lakások Víg Zoltán polgármester örömteli hírrel kezdi beszélgetésünket: az általa irányított településen tavaly tízzel több - összesen hetven - gyermek született a korábbi évek átlagánál.- Ezzel együtt elöregedett a lakosság - mondta a városvezető. - A tény újból felveti a fiatalokról való gondoskodás szükségességét. Azt, hogy itt tartsuk őket mind a munkahelyteremtést illetően, mind pedig a lakhatás feltételeinek a javításával. A kisváros az előbbiek vonatkozá- ^iba n Víg Zoltán zalékos. Ez jóval kedvezőbb az országos átlagnál; legutóbb a volt szovjet laktanyában kezdte el tevékenységét egy 200 embert foglalkoztató vállalkozás, s számítanak további beruházásokra is. Elmozdulás várható a lakásffon- ton is. Mint arról Víg Zoltán tájékoztatott, a városközpont kialakításával párhuzamosan a könyvtártól a Zagyva irányában fekvő területen \ r»*“’ '•* * A település legújabb büszkesége a könyvtár a Wampetich-kastélyban ugyanolyan, 25-30 lakásos társasház megépítését tervezik, mint amilyenek az út másik felén épültek évtizedekkel ezelőtt. Ezekbe elsősorban a fiatalokat várják. Természetesen nem feledkeznek meg az idősekről sem. A település mindhárom részén nyugdíjasklubok működnek, s az önkormányzat mindenhol kiveszi a részét a programokból. Az együttműködés kölcsönös, hiszen a város is számíthat az idős emberekre. A polgármester a nehézségek említésekor megjegyzi, hogy a település egymilliárdos költségvetését az idén megnyirbálták: 110 millió forinttal kevesebből kell gazdálkodniuk, mint az elmúlt évben, ám ennek ellenére biztosították a közalkalmazottak ó százalékos egyszeri bérnövekményét, s futja fejlesztésekre is. Végezetül a közbiztonságot érintve megjegyzi, hogy nem tett jót a városnak a rendőrőrs megszüntetése, de bízik benne, hogy a körzeti megbízottak - együttműködve a polgárőrökkel - felszámolják a sokakat irritáló vandalizmust. £ Polgármester Víg Zoltán Alpolgármester Peterke Zoltán A Városháza címe: 3021 Lőrinci, Szabadság tér 26. Telefonszám: 37/388-155. Látnivalók Római katolikus templom 1695-ben emelték, 1773-ban Grassatkovich Antal építtette újjá. Szent Anna-kápolna A Zagyva túloldalán álló barokk kápolnát az 1723-ban megszűnt pestisjárvány emlékére emelték. Évszázados búcsújáró hely. Tornyai - Schossberger-kastély Csodálatos őspark közepén áll a település selypi részén. Ma gimnázium működik benne. Nyaranta diáktáborok kedvelt színhelye. ____, Madon na-szobor Nagy László fafaragó mester alkotása a régi temetőben áll. Az ország legnagyobb, fából készült köztéri alkotása. Wampetich-kastély A városközpontban lévő, közelmúltban felújított épületben jelenleg könyvtár működik. Horgásztavak A selypi és mátravidéki erőműi ipari tavaknál országos hírű horgász- és pihenőcentrumok alakultak ki. A település mind a tájjellegű, mind az ipari hagyományait őrzi. Ebben vezető szerepet játszik a Városi Kulturális és Sportintézmény, amely összefogja az ezzel kapcsolatos tevékenységet, de súlyt fektet a településen ma élő alkotók műveinek a bemutatására is. Jeles napok M :• A hagyományos és újabban megvalósuló kö- H zösségi rendezvények ezreket mozgatnak I meg A Szent Anna-búcsú mellett kiemelkedik ', a Lőrinc-napi fesztivál, a városnap és a főző- I verseny, amelyekre az ország minden részéből l| érkeznek vendégek. Folyamatosan fejlesztenek A Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola felvette a kesztyűt: folyamatos fejlesztésekkel igyekeznek megfelelni az új idők kihívásainak. Dr. Patócs László igazgatót a legutóbbi beruházásokról kérdeztük.- Jelenleg a tornaterem fűtéskorszerűsítése a legfontosabb feladat - tájékoztatott a direktor úr. - A beruházás 7,5 millió forintba kerül, ehhez az önkormányzat pályázati pénzt nyert a Heves Megyei Terület- fejlesztési Tanácstól. A munkák még az idén elkezdődnek. Emellett egy humán tanterem kialakítása is napirenden szerepel. Itt történelmet, magyar nyelvet és irodalmat, kommunikációt oktatnak majd szemléltető eszközök és multimédiás berendezések segítségével, mégpedig közvetlenül az iskolai könyvtár szomszédságában, így a gyerekek akár óra közben is leemelhetik a polcokról a szükséges irodalmat. Ebben a tanévben az intézményben multimédiás tanterem is létesült a már meglévő két nyelvi labor mellett, megkönnyítve az angolul és németül tanuló diákok tanulását.- Az önkormányzat az idén'mintegy ötmillió forintot biztosít a kastély állagának megőrzésére - folytatta dr. Patócs László. - Felújítjuk az erkélyeket és a lépcsőrendszert, kicseréljük az elektromos hálózatot az 1925-ben készült épületben, hogy a fiatalok még korszerűbb körülmények közepette tölthessék mindennapjaikat. Az igazgató végezetül beszámolt arról is, hogy hat tanteremben teljesen kicserélték a bútorzatot, egy számítástechnikai tanteremben teljesen új géppark váltotta fel a régit - mindez tízmillió forintba került -, már készülőben van a kereskedelmi szaktanterem is a 430 tanulóval működő iskolában. Nemzetközi Lőrinc-napok A várossá válást 1<övetően született meg az ötlet, hogy meg kellene rendezni a Lőrinc-napo- kat, amelynek keretében hazánk Lőrinc elnevezésű települései adnának randevút egymásnak. Az ötletet tett követte, s így immár évtizedes hagyományokra tekinthet vissza a kezdeményezés. Az idén ismét a Zagyva-parti város lesz a házigazda, ezúttal augusztus 13-án. Nyárszent- lőrinctől a megyénkbeli Új- lőrincfalván át Pestlőrincig hét önkormányzat képviselői, lakói, kulturális közösségei jönnek össze, hogy bemutassák településük szokásait, hagyományait, gazdasági sajátosságait és más különlegességeit. Érdekesség, hogy ezúttal nemzetközivé bővül az esemény, hiszen az erdélyi Lőrincfalva delegációja is megérkezik, tolmácsolva a határokon túli „névrokonok” üdvözletét. Érdekességek a krónikából M Nagy László helytörténész a közelmúltban kötetbe rendezte a település krónikáját. Ebből ragadtunk ki érdekességeket. * ■ 1325-ben Selyp még önálló falu. Hol Heves, hol Nógrád megyénél tüntetik fel, de volt, amikor megjegyezték, hogy mindkét megyéhez tartozik. * ■ 1470-ben Lewrinczy névalakban Pest megyénél említik a falut a krónikák, megjegyezve, hogy előtte Heves megyéhez tartozott. ★ ■ 1562-ben Lőrinci szultáni hászbirtok 89 összeírt személlyel. * ■ 1751-ben Mária Terézia kinevezésére gróf Grassalkovich Antal koronaőrt Lőrinciben ünnepélyes vármegyegyűlés keretében beiktatták Nógrád megye főispánjának. ■ Lőrinci nevét 1796-ban (Lőrintzi), Selypét 1828-ban említik először jelenlegi formájában. ★ M 1890-ben indul a selypi cukorgyár első kampánya, s megépül Pernyepusztára a keskeny nyomtávú vasút. * ■ A valamikori községben ragadványnevekkel különböztették meg a hasonló vezetéknevű családokat. Ismertebb ragadványnevek: Baltás, Bicke, Bimbó, Bitang, Bokszos, Büszög, Bunye, Busa, Csecse, Csen- gettyűs, Cunci, Csega, Csibri, Csiszi, Csuszi, Csontos, Csőre, Csörgő, Csűri, Dóka, Dolfi, Finesz, Ganca, Gomba, Jacso, Janó, Jó, Köcsög, Kormos, Kumpér, Kunu, Kupec, Lutyi, Lüblü, Matyi, Mucsi, Öcsöm, Pecek, Picsir, Pupi, Rütyü, Sikum, Sutús, Szivar, Szőri, Szöszke, Szopi, Toki, Tuji, Túró, Trecska, Vő, Zsombó. Múlt és jelen A Városi Kulturális és Sportintézmény égisze alatt működő tájház a térség legnagyobb ilyen jellegű hagyományőrző intézménye. Tompa Z. Mihály igazgató elmondta: havonta megrendezik a Tájház Napját, amikor az érdeklődők - elsősorban a gyerekek - megismerkedhetnek az évszakra jellemző hagyományokkal, illetve a régi eszközök működésével is.
