Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-06 / 79. szám
2005. ÁPRILIS 6., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 5 Egyedülállók dilemmája Pál László jó irányt észlel?! Szándékosan nem használom a ma divatos szingli kifejezést, mert van különbség. A szingli egyedül élő, diplomás, saját lakással, magas keresettel rendelkező személy. Az egyedülálló csak abban hasonlít a szinglire, hogy ő sem tervez saját családot. Vegyünk példaként engem: 28 éves vagyok, de még mindig a szüleimmel élek. A fizetésem nem éri el a 60 ezer forintot. Több végzettségem van, de diplomám még nincs. A szüleim nem tudnak támogatni, sőt lassan már nekem kellene őket. Igazságtalannak tartom, hogy csak mert nem akarom alárendelni magam a család intézményének, nem akarom feláldozni az életem másoknak, a magyar állam tudomást sem akar venni rólam. Konkrétabban: ha fiatal házas lennék vagy élettársi kapcsolatban élnék, netán gyerekét egyedül nevelő szülő lennék, máris JÓ eséllyel pályázhatnék valamelyik lakásprogramra. Kinek jobb az, ha sokan csak azért vállalnak több gyereket, mert így jobbak az esélyeik a különböző lakáshoz jutási programoknál? Milyen felnőtt lesz a gyerekből, ha eleve csak egy cél megvalósítása érdekében jött a világra? Vagy mit nyer vele az állam, ha neki kell felnevelnie a „szükséggyermeket”? Ma már a kapcsolatok számítanak. Eddig a diploma is sokat Kilencven évvel ezelőtt, 1919 márciusában a Monarchia hadvezetése feladta a körülzárt Przemysl várát. Több tízezer katonatársával együtt itt harcolt az én apai nagyapám, Kobolák Imre is. Katonatársa volt Gyóni Géza költő, aki maga is átélte az ostrom minden borzalmát. Przemysl feladása után a katonák orosz hadifoglyok lettek. Több hónapos gyaloglás, vonatozás után érkeztek meg a távoli orosz hadifogolytáborokba, ahol átmentek a szenvedés minden stációján. Az otthon maradottak megsínylették a családfő távollétét. Nagymamám egyedül maradt öt gyermekével. Bár a legidősebb gyermekeket már dologra lehetett fogni, az apa hiánya problémákat okozott a gyerekek nevelésében, tetézve a mindennapi megélhetési gondokat. A kilátástalan várakozás egyre jobban felőrölte nagymamám testi-lelki erejét. Bár a Horthy-rendszer vijelentett. Bár a diploma csak szakmai tudást ad, intelligenciát nem. Ezt sok diplomás nem tudja, ezért fontosnak tartom megjegyezni. Ha már itt tartunk, én Orbán Viktor valakije szeretnék lenni. Szerinte ugyanis az egyedülállóknak több adót kellene fizetniük, mert nem tartanak el saját családot. Csakhogy arról megfeledkezik, hogy egy családban minimum két fizetés van, nem beszélve a különféle családi támogatásokról. Tisztelt Orbán Úr! Nekünk is fizetnünk kell a havi számlákat, csekkeket, ruház- kodnunk és még ennünk is kell. Mindezt egy fizetésből. Emlékszünk még, nekem ezt 60 ezer forintból kell megoldanom. Nem elég, hogy nincs számunkra semmilyen kedvezményes lakásprogram, de még mi fizessünk adót azért, hogy a családosok a mi pénzünkből fizessék ki a lakásuk nem kevés törlesztőrészleteit. Ha toleráljuk a családosok döntését, a miénket miért nem lehet? Tisztelt volt miniszterelnök úr! Nem kell attól tartania, hogy miattunk csökken a népesség, hiszen míg vannak egyedülállók, lesznek családcentrikusok is. Feltételezem, akkor sem fogunk számítani, ha itt lesznek a választások. Kelemen Bea Eger, Madách Imre út 7. tézi címmel és birtokadomány- nyal ismerte el nagyapám háborús hősiességét, a családi nevünk „Kömlőire változtattatott". Az orosz hadifogságból hazatért kömlői katonák összetartozása halálukig megmaradt. Elhunyt társuk koporsóját a meg- maradottak vitték el a sírhoz, mígnem az utolsó bajtárs is a többi után ment, a falu lakóinak tiszteletadása mellett. Kömlőn a templomkertben 1921-ben az országban elsőként állítottak emléket az első világháborúban elesett 106 katonának az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élő kömlői kivándoroltak adományaiból. Minden évben május 25-én, a hősök napján ünnepi szentmisével és kulturális műsorral emlékeznek a falu lakói a háború áldozataira. Ml utódok csak abban reménykedhetünk, hogy nem lesz többé szükség hősi áldozatokra. Dr. Pintér Istvánná sz. Kömlői Mária tanár Észrevétel a HELASZ-elnökségi ülésről: Mi az igazság? Heves megye labdarúgása soha nem látott mélypontra zuhant. Országos rangsorban toronymagasan utolsó vagyunk. Nincs NB I., NB l/B., NB Il-es csapatunk. Megyeszékhelyünkön, Egerben nincs felnőtt labdarúgócsapat! Megyénkben összesen három NB III-as csapattal szerénykedünk. Ezek sem eget rengetően erősek. A játék- vezetésben azért a szakma tartotta magát, rendelkeztünk és rendelkezünk országos kerettagú játékvezetőkkel. Talán nem kellene ezt is azonos szintre hozni a labdarúgásunkkal?! Igenis Birincsik József, mint JB-vezető és országos ellenőr, nagy szakértelemmel rendelkezik - ráadásul UEFA B-licences edzői végzettséggel bír, tanári diplomája van -, és csak azoknak a bizalma vész el iránta, akik a szakmát nem ismerik. A HELASZ Elnökségében pedig nincs a játékvezetői szakmához értő szakember!!! Egyébként nemcsak a volt elnök ragaszkodott az elnökségi tagok kiválasztásához, hanem a taggyűlésen jelenlévők is, sőt a kinevezett elnök, Kóródi László is ezt támogatta. A HELASZ alel- nöke, Torna István ezzel kapcsolatban csúsztatott vagy amnéziában szenvedett. Dönteni és csúsztatni már lelkiismeret-fur- dalás nélkül tudunk, a válaszaik azonban késnek. 1. Miért nem gond már, hogy aktívan működő játékvezető legyen a játékvezetői küldő? 2. Miért nem lehet Heves megyében elnökségi tag bizottsági vezető? Puhl miért lehet az MLSZ-ben? 3. Az MLSZ Alapszabálya megyénkben miért nem irányadó? 4. A JB szabálytalan taggyűlésén a szavazatszámlálót (Kóródit) nevezték ki elnöknek. Lehet, hogy a „csak” 40-34 arány nem is annyi volt? A bundabotrány után ezt is el lehet képzelni. 5. Az elnökségi ülésről hang- felvétel készült, amely megerősíti, hogy az lesz a JB-elnök, akit a tagság megszavaz. Hová tűnt a hangfelvétel? És végezetül az, hogy a játékvezetők többsége működik, nem a Kóródi és nem a HELASZ érdeme. Sajnos, a játékvezetők nagy többsége rá van szorulva a működésre, mert nekik ez egy komoly pénzügyi forrás, amely a családi kasszájukban nélkülözhetetlenül fontos. Mára így a szakmai szempontok háttérbe szorultak. A kényszer pedig nagy úr!!! Pál László Elnök Úr jó irányt észlel. Csak egy a baj, hogy tolatunk! Előbb-utóbb azonban lesz egy „ütköző”, amely megállít. Bartos Sándor Köszönet A Mátraházái Idősek Otthona lakói nevében szeretnék köszönetét mondani dr. Magda Sándor képviselőnek, valamint Hiesz György polgármesternek azért a sok szeretetért és odafigyelésért, amit az otthonban lakó idősek felé tanúsítanak. Brunner Józsefné Lakógyűlés A Csányi Idősek Otthonában március 17-én ünnepi lakógyűlést tartottunk. Itt köszöntöttük Horváth Jánosné gazdasági vezetőt, akit az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium dicséretben részesített. Vendégeink voltak dr. Tóth Piroska, a megyei egészségügyi iroda vezetője, Hrabecz Anna idősügyi szakreferens, dr. Szabó Mónika háziorvos, Bálintné Karácsonyi Judit gyógytornász, Oroszi Lászlóné nyugdíjas főnővérünk. Juhász Árpád Emberségesen Ez év február közepén Egerben a belvárosban leányom elvesztette igazolványtartóját, benne személyi okmányaival. Ezt észre sem vettük, csak amikor hazaértünk, férjem már azzal a kérdéssel fogadta lányunkat: hol van az igazolványod? Egerből ekkor már telefonált Árvái Sándor, a City-Eger Taxi dolgozója, hogy megtalálta lányunk iratait. Megadta elérhetőségét, így felvettük vele a kapcsolatot, és másnap visszakaptuk az ösz- szes igazolványt. Ezúton is nagyon köszönjük, hogy azonnal értesített. Visszaadta az okmányokat, s foglalkozott azzal, hogy a tulajdonost, a mi esetünkben még a szülőket is, megkímélje a sok izgalomtól. (név és cím a szerkőben) Volán-becsület Az Agria Volán igazgatójának és megbízható, becsületes munkatársának, Mag Györgynek szeretnék köszönetét mondani. A Bükkszék-Budapest buszjáraton utaztam, és tárcámat elvesztettem az 50 ezer Ft értékű bérletemmel, valamint 80 ezer Ft készpénzzel. Mag György buszsofőr megtalálta, értesített engem, és hiánytalanul átadta értékeimet. Dudás Dezső Bátonyterenye Kömlői emlékek Átestünk a ló másik oldalára Annyi ellenőrző szervet állítottak már fel ebben az adminisztratívvá vált magyaros adó- és államigazgatási gépezetben, hogy a fogyasztói társadalmat mindennap kiszolgáló üzletvezetők és azok beosztottjai a rettegéstől és a félelemtől kikészülve térhetnek mindennap nyugovóra. Bizonyítom: büntetni igyekeznek a hatóságok a különféle, élelmiszert forgalmazó üzletek vezetőit, mert az ellenőrök által a polcokról leemelt és a labor által „bevizsgált”, emberi fogyasztásra alkalmasnak szánt valamik a követelményeknek nem felelnek meg! - Feltűnően fura, hogy ez a szemlélet - irányzat - csak az EU-hoz történt csatlakozásunkat követően csúcsosodott ki, mert valahol nem tetszett a magyaros konyhatermék, most meg nem tetszik az importból származó étkezési anyaghalmaz, sőt már a babákat nyugtató cucli szopogató sa is veszélyessé vált, mert „mérgező” anyagot tartalmaznak! Igen tisz- I telt revizorok! Önök a zavarosban halásznak, mert a megrendelő a nagybani áru-előállítóktól közvetlen vagy közvetett úton szerzi be az általa forgalmazni szánt termékeket. Az üzletvezető nem köteles megtudni, hogy az importból vagy akár a magyar nagybani előállítóktól beszerzett áruk milyen, az emberi szervezetre veszélyes, egészségtelen, sőt fertőző anyagokat tartalmaznak. Nem beszélve azok mérgező voltáról! Nemkívánatos a létszámában most meghatározhatatlan ellenőri „sereget” verbuválni és a kiszemelt üzletekre uszítani. Helyette egy igen egyszerű megoldás kínálkozik: azt a néhány előállító üzemet, gyárat, vajat köpü- lő, sajtot préselő, emlőre emlékeztető cumigyártót kell csak hatásosan ellenőrizni, és máris tilos a magyarok által gyanúsnak minősített termék behozatala és forgalmazása. Ilyen egyszerű az ellenőrzési, a fogyasztóvédelmi „politika”. Szíveskedjen már bárki is megmondani: miért büntetik millió forintokkal azt a forgalmazót, aki jóhiszeműen kötött szerződést a gyártó céggel az áru beszerzését illetően. Súgva mondom: az élelmiszert exportáló cég felel azért, hogy az általa emberi fogyasztásra előállított termék minden nemzetközi követelménynek megfeleljen. A Marokkóban termesztett étkezési zöldpaprika körül támadt bonyodalom talán ékesen bizonyítja az általam említetteket. Bollók István Eger, Kodály Z. u. 2. Az erdőknek pusztulniuk kell? Kis művészeink versenye Gyöngyöstarjáni lakos vagyok, sokat gyönyörködöm a Mátrában. Minden évszaknak megvannak a maga szépségei. A Mátra azonban most veszélyben van. Most látni, hogy milyen nagymértékben növekednek a fehér foltok az esztelen erdőirtás következtében, és még nem is lehet mindet látni. A Zengőt ez ideig a Zöldek megvédték a pusztulástól. Mi, a Mátra környékén élők szeretnénk tudni, hogy valaki felemelte-e már a szavát a pusztítás ellen? Mert most vandál erdőirtás történik. Szinte az év minden napján motorfűrészek hangjától hangos az erdő. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy az erdő vágásra érett. Szeretném megtudni azt az illetékes uraktól, ha az erdő 60-70, vagy akár több százalékban vágásra érett, akkor azt mind ki is irtják? A Magas-Tátrában történt természeti katasztrófa miatt mi magyarok is nagyon aggódunk. Ha ez így folytatódik, eltűnnek a vadak, mert nem találnak búvóhelyet. Az egészben azt találom érdekesnek, hogy ez azóta történik, mióta a gázt bevezették a környék településein, és fával nagyon kevesen fűtenek. Az úgynevezett átkos rendszer közel 50 éve alatt sokkal kevesebb irtás történt, mint az utóbbi 10 évben. Annak idején a kivágott területet újratelepítették. Sajnos, ez most nem így történik. Az is elszomorító, hogy a tarjám erdő- tulajdonosok nemhogy egy darab fát nem vihettek haza, még azt sem tudják, hol van a saját erdejük, pedig lehet, hogy már abban is van vágásra érett fa. Nap mint nap látom, hogy monstrumok házfalakat döngetve 40-50 tonna rakománnyal vonulnak a házam előtt. Szeretnénk mi, gyöngyöstarjáni lakosok választ kapni az illetékesektől, hogy miért kell a Mátrának és a Bükknek elpusztulnia? Azért, hogy a kazincbarcikai fatüzelésű erőmű hatalmas étvágyát kielégítsük? A Mátra és a Bükk nagy része állami tulajdon. Azért fájó, hogy az előzők és a mostani kormány semmit nem tesz e felháborító irtás ellen. Talán most még nem késő. Nagy József Gyöngyöstarján, Hősök a A gyöngyösi Pátzay János Zeneiskola „In Memóriám Händel” címen hirdette meg Heves megye zeneiskoláinak zongoraversenyét. Hatodik alkalommal is a gyöngyösi zeneiskola művésztanára, Kovács Béláné vette kezébe e nemes feladatot. A megnyitón Hiesz György polgármester köszöntötte a résztvevőket, aki egyben a rendezvény fő támogatója volt. Jakkel Mihály igazgató üdvözletében kívánt sikereket kis művészeinknek. A zsűri tagjai ismert zongoraművészek voltak: Kőrösiné Bélák Erzsébet, Papp Gábor és Boros Árpád. Négy korcsoport 36 tanulója mérhette össze tudását, műsoraikban kötelező Hándel-művet hallhattunk. Első korcsoport első helyezettje Lékó Anna Éger (Bírta Ágnes), Várallyay Kinga Gyöngyös (Várallyay Róbert), a második Illés Attila Gyöngyös (Butykáné Bágyi Judit), a harmadik Jakkel Mihály Bertalan Gyöngyös (Kovács Béláné), Mályinkó Lóránt Eger (Berczy Judit). Dicséretet kapott Tóth Csenge Gyöngyös (Várallyay Róbert). Második korcsoportban második helyezést ért el Belkovics Krisztina Eger (Kovácsné G. Zsuzsa), harmadikak lettek: Hetényi Szilvia Gyöngyös (Kovács Béláné), Sveiczer Zsófia Heves (Ferencz Sándor). Ebben a legnépesebb korcsoportban három különdíjat adtak ki: Dér Balázs Gyöngyös (Kovács Béláné), Mészáros János Eger (Jakab Enikő), Szőke Kata Gyöngyös (Butykáné Bágyi Judit). Harmadik korcsoportban első lett Katona Dávid Eger (dr. Vörösné Papp Éva), második Tóth Rózsa Vanda Gyöngyös (Várallyay Róbert). Negyedik korcsoprtban Pittner Gabriella lett első (Gyöngyös, Kovács Béláné), Napasorn Opassuksatit Eger (Bírta Ágnes) és Bognár Zsófia Gyöngyös (Jankovits Ivánné) dicséretben részesültek. A tanári okleveleket a zsűrielnök adta át: Kovács Béláné, Butykáné Bágyi Judit, Várallyay Róbert (Gyöngyös), dr. Vörösné Papp Éva, Kovács G. Zsuzsa, Bírta Ágnes (Eger). Ezután kiértékelte a verseny színvonalát, további jó felkészülést kívánva az elkövetkező három évre. Birta-Szabó Ágnes 5
