Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-04 / 77. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Segítség az ötven fölöttieknek Új eszközökkel segíti a munkaügyi tárca az 50 év felettiek elhelyezkedését. Ezt elsősorban az indokolja, hogy tavaly decemberben 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta a 75 ezret, ebből 47 ezerre tehető a hat hónapnál hosszabb ideje munka nélkül lévők száma. B. Cs. Eredetit az eredetitől művészetkedvelők Egyesületté vált a közösség SZ. I. heves megye A témáról Urbán Zoltánná, a Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgató- helyettese adott tájékoztatást.- Az érintettek elhelyezkedését több ok gátolja, ezek gyakran együttesen is hatnak - mondta a szakember. - Országos viszonylatban - de ez jellemző a megyére is - az 50 év feletti munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele kedvezőtlenül alakul. Szakképzettségi struktúrájuk sok esetben nem egyezik a helyi munkaerőpiac igényeivel, illetve szakmai ismereteik nem elég korszerűek. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik munkahelyekben szűkös térségekben laknak, mivel utazási hajlandóságuk lényegesen alacsonyabb, mint a fiataloké. Az sem hallgatható el, hogy a munkaadók körében is tapasztalható bizonyos fokú diszkrimináció.- Mindebből kitűnik, hogy az 50 éven felettiek munkába állítása többféle módszert, támogatást igényel. Milyen eszközeik vannak ehhez?- Már megkezdtük az érintettek elhelyezkedésének az elősegítését szolgáló központi program előkészületi munkáit. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy felmérjük és megismerjük a megyei munkaadók fogadókészségét. A termelő és szolgáltató cégek mellett kiemelt fontosságú az önkormányzatok - mint közhasznú foglalkoztatók - tájékoztatása és bevonása már a program előkészítő szakaszában.- A konkrét feladatterv mit tartalmaz?- Első lépésként összeállítjuk a munkanélküliek listáját korcsoport és iskolai végzettség szerint. Ezzel egy időben tárgyalunk a munkáltatókkal, egyénileg és fórumok keretében, majd levélben megkeressük az állásnélkülieket. Tájékoztatjuk őket az új programról, és felmérjük, részt kívánnak-e venni abban. Akik igent mondanak (és megfelelnek a munkáltatói igényeknek), azok új munkahelyre kerülhetnek járulékátvállalás és bértámogatás segítségével.- Találkozhatunk-e új elemmel a programban?- Ilyen eszközt jelent a munka kipróbálása, melynek során a munkaadók megismerhetik leendő idősebb korú dolgozójukat, aki lehetőséget kap arra, hogy bizonyítsa alkalmasságát. Lemérhetik a munkabírását, képességét. Ez a szakasz három hónapig tart, erre az időszakra a munkaügyi tárca teljes mértékben átvállalja a foglalkoztatottak bér- és járulék- költségeit. Ebben a kedvezményben csak azok a munkáltatók részesülhetnek, amelyek vállalják, hogy legalább még három hónapig foglalkoztatják az érintetteket A munkanélküliekkel különmegállapodást kötünk arról, hogy mit vállalnak - például szakképzést vagy egyéb szolgáltatásokat - saját sikeres elhelyezkedésük, illetve tartós foglalkoztatásuk érdekében.- Mennyi időre szól a projekt?- A programba december 31- ig lehet belépni, s az összevonható támogatások együttes időtartama nem lehet több 12 hónapnál. A munkaügyi tárca törekvése az, hogy országos szinten legkevesebb 30 ezren kerüljenek a projektbe, és legalább 12 ezren létesítsenek hosszabb időre munkaviszonyt. Mindezekre 2,8 milliárd forint központi pénz áll rendelkezésre. EGER A program pusztán az emberi értékek mélységeire épült, amit széles körben kívánnak a felszínre hozni. Egyben semmissé kívánják tenni azt a téves eszmét, miszerint a művészetek kedvelése kiváltság. Minden embernek joga a szépséghez, illetve az eredetiséghez való ragaszkodás - így határozható meg a megyeszékhelyen működő, ám Szegeden is technikai részleggel rendelkező közösség célja. Az L. G. White Interaktív Művészeti Világ tevékenysége olyan hosszú távú program, heves megye Az ellenőrzések alkalmával kiderül, ha valamely jármű szabálytalanul visel piros rendszámot. A Heves Megyei Közlekedési Felügyelet járműfelügyeleti osztályvezetője, Kormos Emil foglalta öszsze a tapasztalataikat.- A háromszög alakú rendszám megszüntetését követően az ugyancsak piros, de téglalap alakúra történő cserét követően több tehergépkocsin vált láthatóvá az új forgalmi jelzés. Közúti ellenőreink számtalan esetben találkoztak piros rendszámos lassú járművekkel, ám többségük a műszaki mutatók amely a mai magyar művészeti értékek egységes és szabad áramlását hivatott biztosítani a művészetkedvelők számára. Ebből fakadóan választották azt a mottót, hogy „Eredetit az eredetitől...!” Az immár három esztendeje elindított program megvalósítása érdekében a közösség mostantól hivatalosan bejegyzett közhasznú egyesület formájában működik tovább. Mint Erdei Katalin elnöktől megtudtuk, az LGW-nél regisztrált művészetkedvelők exkluzív, ingyenes jogosultsággal élhetnek, ilyen például a családi művészeti vetítés, a gyermektáboroztatás, az estélyeken, aukalapján valójában tehergépkocsik voltak. A lassú járművekről annyit kell tudni, hogy sebességük nem lépheti át a 25 km/órát. Közúti szállításra használják, általában pótkocsit, munkagépeket vontatnak. Besorolásukat illetően kedvező, hogy ezeknek nincsenek adóterhei, s műszaki vizsgára is csak ötévente kötelezettek. így a kategóriát megkülönböztető piros szín „mögé bújva” jogtalan előnyhöz lehet jutni. Előbb-utóbb azonban kiszűrik ezt a kört, ráadásul 1986-tól egy még érvényben lévő jogszabály megtiltja, hogy lassú jármű építéséhez, átalakításához a gépkocsik alvázát dókon való részvétel. Az érdeklődők mindezekről a civilházban kaphatnak bővebb felvilágosítást. A társadalmi szervezet további célja - emelte ki az elnök - a művészetkedvelő generáció kinevelése. Ennek érdekében az LGW lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek elsajátítsák és elmélyítsék a nemzeti tudatot, s azt, hogy az igazán értékes dolgok az eredetiben rejlenek. Hosszú távon pedig azt szeretnék elérni, hogy a jóra, a szépre, a magukra, illetve a környezetükre igényes, a művészeteket kedvelő családok alakuljanak ki. használják fel. Az ellenőrzött járművek között mégis volt „piros” IFA, illetve UAZ típusú is. Mint az osztályvezető elmondta, az ellenőrzések során lebukott, szabálytalanul piros rendszámmal forgalomban tartott járművek előtörténete rendre zűrös. Ez a határsértés elmegy az okirat-hamisításig, más jármű igazolólapjának a bemutatásáig, s általában gondok vannak az eredeti vizsgapapírokkal is. Nemegyszer rég gazdát cserélt, s a jóhiszemű új tulajdonosnak kell szembenéznie a következményekkel: a rendszám levételével, illetve az új műszaki vizsgára rendeléssel. Urbán Zoltánná Esély az újrakezdésre A szakemberek a megyében mintegy 400 támogatott foglalkoztatásával számolnak, akik közül 73 személy a munka kipróbálásával kap esélyt az újrakezdésre. A programban résztvevőket egyéni együttműködési terv megalkotásával, mentális felkészítéssel, mentori segítségnyújtással, szemé lyiségfejlesztő tréninggel is támogatják. Ha a rendszám piros szúrópróba Az ellenőrök intézkednek, vizsgára rendelnek B. S. Fiúk sora őrizte a becses kardot Szilvás István lász ivadék vagyok, s büszke arra, hogy ükapám, Bakacsi István az 1848-as szabadságharc résztvevője volt - húzza ki magát a nyílt tekintetű, ősz körsza- kállt viselő férfi. - A forradalmi események után kivégezték, erről egy olyan levél tanúskodik, amit a siralomház papja írt a családnak. A féltve őrzött, megsárgult papíron az utolsó útjára készülő rab gyóntatójának diktált üzenetében áll: „...Beletörődtem Isten akaratába. Nyugodt szívvel, megbékélt lélekkel halok meg, mert ártatlan vagyok. Ártatlan Isten és ember előtt... Ellenségeimre és hóhéraimra sem haragszom, nekik is megbocsátottam. Tetteikért majd Isten előtt felelnek... Búcsúzom testvéreimtől, édes szüleimtől, gyerekeimtől és Tőled, szeretett Rózám. Tudom, hogy hűséges feleségem voltál. Neveld fel gyerekeinket becsületes, hazájukat szerető emberré...” Ezzel a levéllel kezdődik a Vajúdó élet című regény, amelyik az Egerben élő, s immár nyolc- kötetes író, Bakacsi Ernő tollából született meg, s melynek a cselekménye 1851-től egészen a múlt század utolsó évtizedében bekövetkezett rendszerváltásig kíséri végig szülőföldje, a Lajosmizse környéki tanyavüág életét. S benne a Baranyi család sorát. Ennek egyik epizódja 1870 decemberében zajlik, amikor is elhunyt az annak idején szintén a forradalomért harcoló Baranyi Mihály. Végrendelete 5. pontjában kinyilvánítja: ....Jenő n evelt fiamra hagyom a kardom, amivel a szabadságért csatáztam. Becsűjje meg, mint a Szabadság jelképét, és testálom reá, hogy azt fijának adja tovább, az az ő fijának, mindig a fijának, hogy ez a kard a Baranyiak megbecsült erekjéje legyen. Ez a kard emlékeztesse űket a becsületre, a hazára, a szabadságra.” A kardot immár a XX. század vége felé - miután hetven esztendeig őrizte becsülettel - véA sorjázó kötetek Indák - válogatott írások Bogár - elbeszélések Húsz év tanyán - szociográfia a lajosmizsei tanyavilágról Kiüldözöttek - elbeszélések De miért? - regény a lágeréletről Lépés a sötétben - az 1968-as csehszlovákiai eseményekről Pirkad - két kisregény Vajúdó élet - családregény Bakacsi Ernő: „Következő kötetem a mai környezetben játszódik...” gül is az öreg Baranyi dédunokája, a kilencvenkét évet megélt Baranyi Jenő adta tovább Sándor testvére fiának, Öcsinek, mivel a közvetlen családban csak neki született fia...- A familiáris kötődés, a hovatartozás nagyon fontos dolog a számomra - mondja a zömök, energiával teli nyugdíjas kertészmérnök, akinek az egykori tanyavilágban álló szülői ház melegsége, a hosszú téli esték varázslatos múltidézése, a szentnek számító ünnepnapok hangulata a lelke mélyéig hatolt, s máig meghatározó szellemi örökséget jelent. Az akkoriban beléívódott történetek, s a család küzdelmes életének az adott korhoz kötődő eseményei kerültek aztán az egymást követő kötetekbe.- Miként lett mezőgazdászból íróvá?- Kecskeméti gimnazistaként még a tanári pályával kacérkodtam, mert mindig is érdekelt az irodalom és a történelem, ám hamarosan kiderült, hogy a nyelvészet viszont nem az én világom. Hová vezethetett volna máshová a tanyavilágból származó parasztgyerek útja, mint a mezőgazdaságba. így kerültem a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára, ahol hébe-hóba írogattam még egy-egy verset, elbeszélést, később viszont teljesen lekötött a szakÜ nt.NO aj- VAJÚDÓ ÖMT§§ m— Könyvbemutató Az egri Gonda Könyvkiadó által megjelentetett Vajúdó élet című kötet ünnepélyes bemutatójára - a nagy érdeklődéssel kísért lajosmizsei, valamint a recski közönség- találkozó után - április 8-án este 6 órakor kerül sor az egri Kálvin Ház nagytermében, ahol dr. Lőkös István egyetemi tanár ajánlja az érdeklődők figyelmébe. mám - idézi a többek között Nagyrédén, Ostoroson, s Egerben eltöltött évtizedeket. - Amikor nyugdíjba mentem, mind jobban megerősödött bennem a temben élőkkel történt a régmúltban. Elgondolkodva teszi hozzá, hogy bár „mindvégig benne élt az íróember”, az ilyesfajta betűvetést illetően mégis gyötrő kétségei támadtak. Egyik első, vékonyka kötetének az előszavában le is írta az ezzel kapcsolatos gondolatait: „írok. Jogos a kérdés, hogy minek, kinek, ki fogja ezt olvasni? A válasz ösz- szetett. Egyrészt magamnak, mert íráskényszerem van, muszáj kiírni magamból ezeket a dolgokat. Másrészt - és ez a fontosabb - nektek, az unokáimnak, az ő barátaiknak, a XXI. század ifjúságának.” Úgy érezte ugyanis, hogy van mit elmondania, még ha egy szűkebb család sorsát mutatják is be ezek a rövidebb-hosszabb írások. Mert ezernyi ilyen család van még ebben az országban. Olyan hát ez, mint cseppben a tenger. S a Bakacsi Ernő által feltárt és megmutatott valóság vágy, hogy szép csendben leírjam mindazt, ami a családommal, barátaimmal, s a környeze- maga a vajúdó, s örökké megújuló élet - ilyen cseppekből áll össze.
